Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-04 / 54. szám
1989. MÁRCIUS i., SZOMBAT ^£iiian 9 9 DABAS Megőrzi történelmi arculatát Dabasnak soha nem volt címere. Volt viszont a legtekintélyesebb. Halász famíliának. Szinte természetes hát. hogy az új város címerére rákerült a szépen felújított Halászkúria. Sikerült valami olyat is találniuk. amely — igaz csak a szakemberek számára — egyértelműen e tájékhoz kötődik s ez a szarvasbangó; csak a dabasi tájvédelmi körzetben pompázó orchideaféle, amely három szirmával a múlt században Dabas néven egyesített három fa-’ lut is jelképezi. — Nem lesz napokig tartó eszem- iszom, több száz személyes fogadás, messzire hangzó csinnadratta a várossá nyilvánítás kapcsán — szögezi le elöljáróban Schönweitz Tamás, a március elseje óta város Dabas tanácselnöke. — Az ünnepi tanácsülés március 30-án reméljük, szép, de mindenképpen visszafogott rendezvény lesz. Ügy gondoljuk, minden szempontból így helyes. Külö- ben sem egyetlen napra összpontosítunk Dabas várossá válásával kapcsolatban. Az egész évet ennek szenteljük. Emlékparkot hozunk létre és szeretnénk egy múzeumot nyitni. Tudományos és kulturális rendezvényeket szervezünk az esemény jegyében. Mi tagadás, a dabasiak jó részét váratlanul, szinte készületlenül érte a tény. hogy településük márciustól város. A részfalugyűléseken ugyanazok a falusias témák, gondok vetődtek fel. mint az előző esztendők-’ ben. — Változó volt a fogadtatás — folytatja, az elnök. — Többen is szóvá tették, hogy nagyon messze van Dabas még a városias külsőtől, színvonaltól. Ám akadt más vélemény, s magam is ezt osztom. Hogy ne hasonlítsuk mi magunkat sem Kecskeméthez. sem Győrhöz, de még Váchoz vagy Gödöllőhöz sem! A saját arculatunkat igyekezzünk megőrizni vagy alakítani! A magunk erejéből jutottunk el idáig és ezután is csak magunkra számíthatunk. Ami igaz, igaz. Dabas legmagasabb építménye egy betön silótorony, s a sokat vitatott paneles lakótelep házai is csupán három emelettel nőttek ki a földből. Mindenesetre a földszintesség különleges harmóniában van az elnyúltsággal. Dabast ugyanis tulajdonképpen' három település- Sári, Dabas és Gyón alkotja. Mára már teljesen összeépültek, mégis jól elkülöníthetők pedig csupán kőhajításra van a gimnáziumot, tanácsházát, rendőrséget, orvosi rendelőt magában foglaló „centrumtól’’.. Aki Budapest felől érkezik, az a szántóföld szélén álló lakótelepet pillantja meg először a városközpontból. Bizarr látvány. De nemsokára a múlté lesz. A Fehér Akác Tsz ugyanis építési telkeket parcellázott a lakótelep mögött. Hamarosan két sor családi ház áll itt, s biztosít némi átmenetet a várost szimbolizáló lakótelep és a szántóföldek között. Több paneles épület egyhamar nem készül Dabason. Itt még mindig a családi ház a népszerű, bár néhány ízléses sorház is készült, illetve épül még. összességében azonban szeretnék megőrizni a mai Dabas képét, sőt erősíteni is azt. így nagy becsben tartják műemlékeiket, huszonnyolc ilyen épületük van. Ezek őrzik Dabas múltját. Itt soha nem volt város, a jó termőföldön sok közép- és nagybirtokos gazdálkodott. Az ő hajdani kúriáik a mai műemlékek. A valamikori úri kaszinóban a Kossuth Lajos Művelődési Központ működik, többmilliós költséggel a közelmúltban újították fel a szép épületegyüttest. De kastélyforma épületben dolgozik a nevelési tanácsadó és a könyvtár is. Most tatarozzák a régi Gelka-épüle- tet is, amely valóságos gyöngyszem. A filmesek is felfedezték, itt forgatták annak idején a Ludas Matyit és az Úri murit is. A városi címért pályázni kell, ennek részeként egy sok-sok kérdésből álló lapot is kitöltöttek a tanács illetékesei. Ez az infrastrukturális helyzetet vizsgálta. Hogy van-e tjit, gáz, csatorna, középiskola, miegymás. ami egy városnak dukál. Dabas csupán két rubrikánál válaszolt nemmel, amikor uszodáról és kórházról volt szó. Igaz. az előbbire már elkészültek a tervek. Csupán tanuszoda lesz. de ez is nagy szó Dabason. ahonnan eddig Kecskemétre vagy Budapestre hordták úszotanfolyamra a gyerekeket. Kórház ugyan még jó ideig nem lesz. viszont öt munkahellyel bővítik a szakorvosi rendelőt. így újabb szakorvosok kezdhetik meg a rendelést Dabason, s kevesebbet kell majd utazniuk a betegeknek. Még ebben az esztendőben átadják a Táncsics Mihály Gimnázium és Postaforgalmi Szakközépiskola új A sárkányölő fiú szobra a szakorvosi rendelőintézet előtt áll Még az idén átadják a Táncsics Mihály Gimnázium és Posta- forgalmi Szakközépiskola új szárnyát egymástól. Az újdonsült város az imént leírtak miatt több mint tizenhárom kilométer hosszan, s legföljebb másfél kilométer szélesen nyúlik el az 50-es út mellett. Az említett lakótelep is — amelyet az OTP épített néhány éve — a tökföldek mellett kapott helyet. szárnyát, amely, akárcsak a Gyóni Géza Általános Iskola, Dabas újabb szép középülete lesz. Néhány éve egyetlen tollvonással megszüntették itt a szakmunkásképzést, amely szinte attól a pillanattól kezdve fájó hiány v61t. Mert légvonalban ugyan közel van például Kiskunlacháza s az ottani szakmunkásképző, ám közlekedés nincs arrafelé, mint ahogy a többi 20—40 kilométerre eső iskolákhoz sem. Ezért azt tervezik, hogy jövőre a környező vállalatok és szövetkezetek igényelte szakmákban megteremtik a képzés lehetőségét. — Sokat kell még tennünk azért, hogy minden szempontból megfeleljünk azoknak a kívánalmaknak, amelyek jogosan fogalmazódnak meg az itt élőkben, illetve a vonzáskörzet lakóiban. Hiszen akkor város igazán a város, ha valódi központjává tud válni egy tájéknak — mondja végezetül a tanácselnök. — Mi pedig ez utóbbinak is szeretnénk megfelelni, Móza Katalin SZAMOSVÖLGYI MIHÁLY: RÖZSEGYÜJTÖ MONOR Nem felékszerezett hölgy Nem, Monor nem fog megsértődni ezért a hasonlatért. Mert én azt mondom, hogy Monor ahhoz a kofaasz- szonyhoz hásonlít, akiből ha kemény piaci alkudozások és szívós törekvés után egyszer csak kereskedelmi miniszter lesz, altikor is mindig tudni fogja, hogy aznap épp mibe kerül a tojás. Közel 120 évig várt arra, hogy ismét várossá legyen. Mert egyszer már az volt, mezőváros, 1870-ben, hétezer lakossal. Aztán száz év múlva, 1970. április elején nagyközség lett, később városi jogú nagyközség és körzetközpont. Monornak sosem voltaik jelentékeny mecénásai. Olyanok viszont mindig akadtak — nem kevesen —, akik a költővel szólva, érte haragudtak, nem ellene, s a fejlődés minden jelentősebb állomásánál felvetődött: a nagyközség egyszer megint várossá kell legyen. 1983-ban meg is pályázta a városi címet, megszerzéséhez azonban nem rendelkezett stabil fundamentummal. Polgárai ezt akkor úgy fogalmazták — leginkább persze csak maguk között —, hogy Monor azért nem halad látványosan, mert vezetői nem helybéliek, s aki nem monori, az nem is érezheti isteniga- zában a sajátjának a község sorsát és jövőjét. Kovács Benő személyében lett aztán monori születésű a tanácselnök, de akkor meg már úgy fogalmazódott, nem sokkal a beiktatása utáni tanácsülésen: — Hát teljesült végre a monoriak vágya, de alighanem hiába, . hiszen most meg pénzünk nincs . .. Monornaik egyébként szerencséje se volt igazán. Címerében a hármas domb felett — amely a Strázsahegy és Monori-e^dő köz'égrészek jelképe — a szőlőinda a levelekkel a történelmi és jelenkori mezőgazdasági jelleget hivatott kidomborítani, de a nagyközség vasútállomásának és autóbusz-pályaudvarának napi utasforgalma megközelíti a 12 ezret. Az aktív keresők jelentős hányada ingázó. közel a főváros, nemcsak mmt munkalehetőség, hanem mint alkalom az összehasonlításra: ott igen — itt miért nem? Ám az általánosnak látszó elégedetlenség közben felépült a 22 munkahelyes rendelőintézet, a többszintes lakóházak a Schönmann és a Németh Ágoston utcában, a Forrás Áruház, a Pozsonyi úti lakótelep, kiépült az ivóvízhálózat, „bejött” a községbe a gáz — ez utóbbira egy tavalyi adat de a csatlakozás azóta is folyamatos —, Monori-erdőn hétmilliót ér a tavaly átadott meleg vizű kút, amely az ottani strandot kellene hogy szolgálja, Monoron pedig épül a Jászai Mari téren a 12 tantermes iskola és tornaterem 600 adagos konyhával. S ezek csak a leglátványosabb lépések, — mert kívülük is lenne mit sorolni éppen. Csak hát megint a balszerencsét kell emlegetni. Vagy ez már nem az? Mert az utóbbi évek törekvéseinek az ország gazdasági helyzete ácsolt kerítést. Amikor végre épülni kezdett az új iskola, megcsappant a fejkvóta, amivel a városi jogú nagyközség eredetileg számolt, megszületett az áfa — s hogy az építkezés be is fejeződhessen, ahhoz az idei költségvetésbe újabb 25 milliós bankhitelt kellett beépíteni. A gazdasági helyzet veszélyeztetni látszik a Péterieknek tett korábbi ígéretet is: oda is iskola kell, a településen arra szavazták meg a tehát, s minthogy a reménytelenségbe nem nyugszik bele senki, most ezért is zajlik a küzdelem. És a monori gimnázium és szakközépiskoláért, amelyet a demográfiai hullám okán is bővíteni, fejleszteni szükséges legalább négy .új tanteremmel, de elengedhetetlenül része kell hogy legyen a munkálatoknak az intézmény fűtéskorszerűa hétmillidós bekerülési költségével a földben várja a boldogabb időt, amikor a strand felújítására is futja majd, mely ezzel a meleg vízzel, szomszédságában a nagy forgalmú 4-es műúttal s egy kempinggel — paradicsom lehetne. S Monor oszt, szoroz, kockáztat — nem hazardíroz, azt nem teheti — és csak azért is előbbre igyekszik. Olykor bukdácsol — kinek van ma sima útja? —, olykor pedig a régi kölöncöt kell még mindig hurcolnia. Erre csak egy példát: a hetvenes évek végén volt Monoron az uszodaügy, a lakosság míg él, el nem felejti. Egy nyilván jóakaratú, de kellően át nem gondolt kezdeményezés tanuszodát tervezett Monor- ra, s gyűlni kezdtek rá a lakossági befizetések is. Nem sok jött össze, ahhoz mindenesetre elég. hogy amikor kiderült: anyagiak híján mégsem lesz belőle semmi, a helyi polgárok bizalma évekre megingott mindenfajta beruházást illetően. S most a tanács műszaki mérnökének van egy országra szóló ötlete, amit szabadalmaztatni kíván, s amire azt kellene kiáltanunk, hogy hurrá, meg heuréka, meg ehhez hasonlók — ehelyett azt mondjuk: csitt... A mérnök ugyanis rájött, hogy országosan milliárdokat temetünk be a különböző intézményeknél kötelezően létesített föld alatti tűzivíztáro- lókba. Amilyet például az új monori iskolánál is építeni kell. Míg ha ezeket a tűzi víztározókat megemelnék . .. Summa summárum: minden külön költség nélkül uszoda lesz az új iskolában. De azért azt se illik feledni, hogy amikor viszont még remény se látszott, hogy Monor várossá lesz, a főtéri tatarozások, felújítások, szanálások alkalmával már akkor elhangzott: meglévő értékeinkre vigyázni kell, a központ kisvárosi hangulatát mindenképpen meg kell őrizni, nem szabad például elbontani a Fészek vendéglő boltíves kapualját, mert egyszer. .. És ez az „egyszer” most jön el, március 15-én. Gondok, bajok, egyszersmind reményteli küzdelmek közepette. Monor nem felékszerezett hölgy lesz a városok sorában — neki is lesznek szeplői, felszámolalílan cigánytelep és monori-erdei környezetszennyezés képében —, de az még „miniszter” korában is javára válik, hogy mint említettem, mindig tudni fogja, mibe kerül aznap a tojás ... Koblencz Zsuzsa A mezőgazdasági jelleg főként a kínálaton látszik (Erdösi Ágnes felvételei) A Forrás Aruház nyitás óla népszerű
