Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-01 / 51. szám

Pmtr .MCtll'j 1989. MÁRCIUS 1., SZERDA Az első igazi hangverseny Vácott Humor és líra a koncerten Hangversenyhangulat ural­kodott napokon át a váci ze­neművészeti szakközépiskolá­ban, amely szeptemberben nyitotta meg kapuit. Első — és egyelőre egyetlen — évfo­lyaménak növendékei először léptek fel önállóan hozzátar­tozóik, pedagógusaik és tár­saik előtt. E házi koncertek sűrítették — összefoglalták az elmúlt hónapok eredményeit. Titkos program A hegedű tanszak diákjai négy kis csoportban készül­tek ünnepi estjükre. Humor­ral és lírával gazdagították az erre az alkalomra összeállított zenei műsorukat. Mégpedig titokban! Úgy, hogy a teljes repertoárt meglepetésnek szánták tanáruk, dr. Erdélyi Sándor számára. Mindehhez a közismereti tantárgyak anyagából is me­rítettek. Idéztek például Kas­sák Lajos Bachról irt gondo­lataiból, s Rónai György cso­dálatos allegóriáiból a nagy zeneköltőről, ki csak intett pálcájával, s lábához juhá- dzott a mindenség. Felolvas­ták Szabó Lőrinc versét a mu­zsikáról, Shakespeare Vili. szonettjét és Babits Mihály Második énekét, amelyből egy részlet függ tantermük * falán. Igaz, a prózát és a rigmust is gyakorolniuk kell még — úgyszintén a megjelenést, a kiállást és a meghajlást. Ám­de mindezeknél jobban ma­gára vonta a figyelmet a szé­pen válogatott irodalmi ösz- 6zeállítás. Tulajdonképpen azonban ezen az estén mégis­csak a zene volt a lényeg. A legtöbb növendék Bach-művet adott elő, bár megszólaltattak Vivaldi-, Telemann- és Sara- sate-alkotásokat is. Valódi meglepetést okozott r három Pető fivér — Viktor, László és Gábor —, akiknek édesanyja hajdani Erdélyi- növendék. Vivaldi d-moll concerto jának interpretálá­sára vállalkoztak. Játékuk ugyan iskolás, de szinte hi­bátlan volt. Azt azonban tud­ni kell, hogy ez a mű sem zeneileg, sem íredig technikai­lag nem tartozik a könnyű darabok közé. ök az első csoport szerep­lői voltak, amelynek „szerve­zője” Orbán Kálmán. Termé­szetesen ő is növendék, még­pedig az élvonalból. Biztosan bánt hangszerével, s így elő­adása hatásosnak bizonyult. dig Benyus Sándor. Zongorán közreműködött Szabó Kata­lin tanárnő. Szépen sikerült a kamaramuzsikálás — annak ellenére, hogy nehéz feladat jól ismert müveket előadni. A későbbiekben a négy jó­kedvű lány megnevettette a Musica Humana kamaraterem közönségét. Csoportjuk szerep­lését egyveleggel zárták — bő­séges humorral fűszerezve. Ez pedig Mozart Kis éji zené­jének alapos átdolgozása. A kellemes bevezető dallamot kurjantások követték, majd pedig — mint a mulatozók az üvegpoharakat — szétszórtak a kottalapokat. Hirtelen föl­ugrottak, vigyázzállásba me­revedtek, s húzni kezdték a Sors szimfóniát, amelynek néhány taktusát füttyszóval helyettesítették. Mohácsi Gyula és Zsigmond Géza meggyőzött arról, hogy első éves létükre jóval több technikai és zenei tudással rendelkeznek, mint társaik. Zsigmond Géza mindehhez még méltósággal bánik a hangszerével. Az itt tanuló spanyol Garda Fayos játéká­ban viszont több a líra, mint a technikai tudás. A negyedik csoportból a trió játékát említem meg kü­lön. Tömeg Mariann, Király Angéla és Gyulavári Adrienn Vivaldi F-dúr hegedűverse­nyének második tételét szé­pen szólaltatták meg, bár a kezdés bizonytalan volt. Mi­vel mindegyikük külön-külön is előadott egy-egy művet, így nyugodtan merem állítani, hogy együttesen határozot- tabbnak bizonyulták. Talán mindannyiuk fejlődésére jó hatással lenne, ha néha trió­ként lépnének fel. Ez nemcsak az összmunkát segítené, ha­nem egyéni kibontakozásukat is. Maradandó érték Az sem mellékes, hogy e tanár—diák kapcsolat még ezt a tréfacsináló alkotókedvet is ösztönzi. Ehhez a játékhoz jó partnereket találtak Sza­bó Katalin és Cs. Nagy Ta­más zongora szakos pedagógu­sok személyében is, akik ak­tív részvevői lettek a kétórás műsornak. Olykor ugyan min­den tapasztalatukat és tech­nikai tudásukat latba kellett vetniük, hogy elvonják a fi­gyelmet a hegedűszóló időn­kénti bizonytalanságáról, pó­tolják a félresiklott vonó miatt elvesztett dallamot. Végtére is a közönség ezeket a hibákat nem veheti észre. Majdan. Ám ezt már most kell meg­tanulniuk. Az első szárnypróbálgatások sokat elárultak a növendé­kekről. Megmutatták zenei­technikai adottságaikat, te­hetségüket. S azt is, miben keil őket erősíteni. Pontosan érződött, hogy komolyan ve­szik a munkájukat, s jól vá­lasztottak, amikor Bach-mü- vekből állították össze műso­rukat. Hiszen az ő zenéje ma­radandó érték. Vennes Aranka Repülő kották A második csoport négy leánytagja igencsak bizton­ságról tett tanúbizonyságot. Bach Air-jét szólaltatták meg. Dévai Katalin vitte a prímet, Benyus Bernadett, Litván Eri­ka és Várvölgyi Rita kísér­ték hegedűn, nagybőgőn pe­Vallanak az apácák A Gondolat újdonságai Az idei filmszemle egyik izgalmas dokumentumalkotá­sának, az E világból című filmnek a könyvváltozata is szerepel azok között a köte­tek között, amelyeket a kö­zeljövőben jelentet meg a Gondolat Kiadó. Kulics Ág­nes—Tölgyesi Ágnes szerző­párosnak, a HNF díját el­nyert filmjével azonos című interjúkötetében apácák val­lanak arról, hogy miért vá­lasztották rendbéli életüket: a gyógyítást, a szegények gon­dozását, a tanítást. Az egy­szerre lírai és drámai emlé­kezésekben megelevenedik egyszersmind a háborús pusz­tításnak, a nyilasuralomnak, a szerzetesrendek szétveré­sének, a kitelepítéseknek és a meghurcoltatásoknak az idő­szaka is. A Goridolat első félévi új­donságai között lát napvilá­got az a tanulmánykötet, amely századunk egyik legel­lentmondásosabb irodalmi alakjáról, Orwellről szól. Ray­mond Williams neves angol irodalomtörténész most ma­gyarul megjelenő könyve a szerző egész életművébe, szel­lemi világába helyezve tár­gyalja Orwell fő munkáját, az 1984-et. Ezáltal hozzásegíti a hazai olvasót a legutóbbi időkig nálunk „tiltott gyü­mölcsnek’’ számított, de im­már magyarul is olvasható mű értelmezéséhez. Jottányit se a negyven- nyolcból! címmel jelenik meg Spira György történelmi elemzése, amelyben a Törté­nettudományi Intézet főmun­katársa csaknem negyvenesz­tendei kutatásai alapján ke­res választ Batthyány Lajos politikájának főbb jellemzői­re. Vizsgálja továbbá Tán­csics Mihály állásfoglalását a nemzetiségi kérdésben, kutat­ja a magyar—szerb megegye­zés lehetőségeit, s vitába száll a forradalom eredményeit megkérdőjelező nézetekkel, sok tekintetben új megvilá­gításba helyezve a történteket. Az égi és földi szépről lesz a címe annak a kötetnek, amelyben az esztéta filozófus, Redl Károly több mint ezer év esztétikai gondolkodásába nyújt betekintést. IKIALLITOT ÉRMÉKBŐL! Bagatell Százhalombattán A százhalombattai ala­pítású Bagatell művészcso­port első közös kiállítása a budapesti Vízivárosi Galé­riában volt látható. — Fe- gyó Béta ú.j anyaga a Ta­nács Galériában (XVIII. Vörös Hadsereg u. 126.) március 10-ig tekinthető meg. Ennyi az élet? Fegyó Béla rajzban felké­szült festő. Másik erénye — s ez is tehetségének egyik fon­tos része —, hogy kiapadhatat­lan energiával rendelkezik, s ebből sok. egyre több munká­val lesz igazi alkotás. Ez az ő ars poeticája. A világ telített örömmel, gonddal. Mindegyik kört .érinti művészete, önfeledten ujjong képein, amikor ifjúsága Fás­kosarára, vagy a napraforgók­ra, gerberákra, a ráckevei víz­partra bukkan. Nem zárkózik el azonban attól sem, hogy észrevételezze, prognosztizálja a társadalom problémáit. Ezt idézi A jövő reménységei és az Engedély nélkül építkezők cí­mű festményein. Bölcselkedik, amikor láttamozza a Vissza­néző öreg házaspár kérdő nosztalgiáját: ennyi volt az élet? Munka, emberi tisztaság tükröződik bennük — s ez megnyugtató. Fegyó Béla pontos válaszok­ra törekszik, így az Ecce homo- ja figyelmezteti: mindenki a sors keresztre feszítettjévé ron­gálódik, ha hűtlenné válik esz­ményeihez és lehetőségeihez. Festői kettősség Tapintat jele, hogy rejti, amit bemutat. így a gerendák­ra vetkőzött Tanya maga az elmúlás, az idő hanyatlása a térben, de e» oldottan színes, lágyított forma, s ezért mielőtt tépelödünk a sivárságon, gyö­nyörködünk az élet varázsá­ban. A kép ezen egységbe fog­lalt kettőssége őrzi meg a fes­tőt a lerendezéstől és a fá­sultságtól, ez villanyozza fel nézőit s ez ösztönzi őket küz­delemre. Munkásságának központi ré­sze, hogy két évtized önzetlen folyamatában sikerrel készíti fel gyáli tanítványait a hazai és külföldi rajzversenyekre. Ennek jegyében kapott sok­sok díjat számtalan diákja a Mezőgazdasági Múzeum nyári tárlatain és Indiában is. Feb­ruár elején kapta kézhez az örömteli üzenetet, hogy újabb két növendéke — a tizenegy éves Borsos Zsolt és a tizen­két esztendős Korga László — Japánban (Yokohamában), a Születésnapi köszöntő A csodálatos ajándék Bekopogtattam Patkós Irma színművésznőhöz egy kis szü­letésnapi beszélgetésre, hiszen a napokban lesz 89. esztendős. — Mi történt az elmúlt egy évben. Irma néni? — A szokásos házi és ház kö­rüli teendőkön kívül szakmai munkát is végeztem: tévéjáté­kokban szerepeltem. — Mennyi energia, ez cso­dálatos/ — Csodálatos? Tudod, édes gyerekem, mi volt nagyon cso­dálatos nekem? Ahogyan ta­valy köszöntöttek. Emlékszel rá? Igen. s talán a kedves ol­vasók közül is sokan emlé­keznek arra a ceglédi színházi estére. A Madách Színház mű­vészei a Romantikus komé­diát mutatták be. Az előadás szépen, rendben „lement”. A művészek kijöttek a függöny elé megköszönni a tapsot. A lelkesedés csak fokozódott, amikor megjelent Sztankay István, ám ő egy kézmozdula­tával lecsendesítette a közön­séget. Halk morajlás futott vé­gig a nézőtéren. Közben ismét kivonult a rivaldára vala­mennyi közreműködő színész: Schütz Ha. Békés Itala. Su- nyovszky Szilvia, Kozák Ág­nes fh. és Székhelyi József. A közönség egyre feszülteb­ben várakozott. Ekkor Sztan- kay István, kezében egy szép virágcsokorral tudatta a je­lenlevőkkel, hogy kollégái “s a színház vezetősége nevében köszönti a Cegléden élő Patkós Irmát, a Madách Színház nyu­galmazott művésznőjét, abból Lengyel Erzsi színművésznő köszönti pályatársát, Patkói Ir­mát Kanakawa gyermekra.jz-bien- nálén 1988-ban ezüst oklevelet kapott. Amikor gratulálunk, sürget­jük is egyben, hogy megyei rajztanáraink közül egyre töb­ben lépjenek erre az útra, amely x festői önmegvalósítást szorosan egybeköti a gyerekek képzésével, vizuális távlataik szakszerű és emberséges építé­sével. Az a Fischbein Nándor, aki a maga fáradhatatlanságával kiállítások százait szervezte Százhalombattán, most Sza­mosi Horváth Tamás festőmű­vésszel együtt kezdeményezője lett a Bagatell néven induló művészi társulásnak. ők — mintegy hatvan, idős, fiatal, különböző szellemi égtájon portyázó grafikus, festő, szob­rász, iparművész — közösen arra összpontosítanak, hogy tehetségük lehetőségeit mara­déktalanul megvalósítsák — az általuk kitűzött mérték és esztétikai mérleg alapján —, s közben műveiket a közönség is szívébe zárja, otthonába költöztesse. Új színfolt A Bagatell Képző- és Ipar- művészeti Egyesület központja Százhalombatta. Az elnök dr. Pogány Ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria nyugalmazott főigazgatója. Festő és szob­rász tagjai nemcsak a főváros­ból. hanem Gyomráról, Érdről, Vácról, Szentendréről, Pomáz- ról verbuválódnak. Az egyesü­let megyénk képzőművészeti életének új színfoltját jelenti. Losonci Miklós Hiteles programok Két igazi indián nap Az indiánok múltja és je­lene címmel kétnapos isme­retterjesztési hétvégét rendez március 4—5-én, szombaton és vasárnap 9-től 17 óráig a XVIII. kerületi (pestlőrinci) Havanna Közösségi Ház. A műsor nemcsak a gyerekek­nek, hanem a különlegessé­gek iránt érdeklődő, játékos kedvű felnőtteknek is színes programot kínál. Szombaton Korniss Péter A vörös fel­hők földjén című kiállítása és indián népművészeti tár­gyakból összeállított bemuta­tó nyílik meg, ezenkívül könyvek' és a kerület általá­nos iskolásainak indiánokat ábrázoló képei is láthatók lesznek. Első nap A nagy medve fiai, az Apacsok és a Fehér farkasok című filme­ket vetítik, vasárnap pedig A sólyom nyomában, az Ulzana és a Vadölő című alkotások kerülnek a videokészülék képernyőjére. Két film az indiánok mai életét mutatja be: a Varjúláb balladája és az Indián emlékezet Kanadá­ból. Az egész napon át tartó játszóházban a gyerekek in­dián motívumokat fűzhetnek gyöngyből, mokaszint és tar­solyt készíthetnek, agyagoz- hatnak, indián fejdíszt állít­hatnak össze, arcukat pedig valódi törzsfőnökként pingál- hatják ki. A közösségi házban egész nap indián zene szól majd, és állandóan vásárol­hatók a kalandos életű né­pek történetét feldolgozó könyvek. A programok hitelességét dr. Borsányi László és társai garantálják, akik a Magyar Néprajzi Társaság etnológiai szakosztályának amerikanisz- tikai munkaközösségét képvi­selik. A hétvége megrende­zésében nemcsak tanácsaik­kal, hanem aktív részvételük­kel is segítik a Havanna-ház munkáját. Találkozó Veröcsenyben Börzsönyi népdalkörök A Börzsöny Baráti Kör és a Vámosmikolai Községi Kö­zös Tanács rendezésében tart­ják meg 'a börzsönyi népdal­körök találkozóját március 4- én 14 órakor a peröcsényi Kossuth Lajos Művelődési Házban. Az eseményre ki­lenc együttes kapott meghí­vót, így hallhatja a közön­ség a berkenyéi nemzetiségi kórust, az ipolytölgyesi nyug­díjas dalkört, a kóspallag i asszonykórust, a márianosztrai nemzetiségi kórust, a nagy­börzsönyi pávakört, a nagy­marosi szövetkezeti férfikó­rust, a nagyoroszi citerazene- kart, a peröcsényi dalkört, va­lamint a szendehelyi hagyo­mányőrző kórust. Pest Megyei N Elszántuk magunkat életre-halálra. Visszaút nincs. Teljesítsék a követeléseinket! A legcsekélyebb próbálkozásra azonnal végzünk a lányokkal!” Túsztörténet Színes magyar film. Rendezte: Gazdag Gyula. Főszereplők: Béri Ary, Svidrony Gábor, Bitskey Tibor, Pogány Judit. Márciusi bemutatók: Örkény, Béke - 2-án Ócsa, Szabadság — 4-én Dabas, Kossuth — 6-án Cegléd, Kamara — 9-én és 10-én Abony, Szabadság - 13-án Nagykőrös, Stúdió - 14-én és 15-én Moziüzemi Vállala az alkalomból, hogy éppen azon a napon ünnepelte SS. születésnapját. Felcsattant a taps, amely szépen ütemessé rendeződött. De ez már nem csak az ünne- peltnek szólt, hanem a ..saját tapsukról’’ lemondó művészek­nek is. Irma néni most, egy év múl­tával is olyan meghatódva említi azt a csodálatos ajándé­kot. amelyet a színésztársak­tól kapott. Kívánjuk, hogy még sokáig emlékezhessen rá, jó erőben, egészségben. Borsos Hedvig

Next

/
Oldalképek
Tartalom