Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-31 / 76. szám
6 1989. MÁRCIUS 31.. PÉNTEK Szabad idő - Hobby PERMETEZÉS Falusi turizmus Növényvédelem Március első felének hirtelen hűvösre és csapadékosra fordult időjárása az őszibarackosokat már a rügypattanás stádiumában érte, és kedvező feltételeket teremtett a tafri- nás levélfodrosság kórokozója számára. A tafrinás levélfodrosodás kórokozója egy olyan alacsony hőigényű gomba, amely már most képes az őszibarack megfertőzésére. Ha most nem védekezünk ellene, később már csak a fertőzés továbbterjedését akadályozhatjuk meg. Ebben az időszakban olyan gombaölő szereket kell használnunk, amelyek az ilyenkor gyakori alacsony hőmérsékletek mellett is képesek a levélfodrosodás kórokozóját elpusztítani. Ilyen készítmények a kaptán hatóanyagú Orthocid 50 WP, illetve a Buvicid K, amelyek 0,2—0,3%-os oldatával kell az őszibarackfákat lepermetezni. Ugyancsak időszerű a szőlő- lisztharmat elleni védekezés ott, ahol tavaly erős fertőzés volt. Az igen enyhe tél folyamán ugyanis a lisztharmat kórokozója nagyon jól áttelelt a rügypikkelyek alatt. Kéntartalmú szerekkel végzett lemosó permetezéssel viszont az áttelelt fertőző anyag jelentős része elpusztítható. Felhasználható készítmények: Neopol (5%), Báriumpo- liszulfid 45 (5%), Nevikén (3%). Az ilyenkor elvégzett sikeres lemosó permetezés hatása meghatározó lehet a lisztharmat ez évi fertőzésére. Ilertelendy Péter Pest Megyei Növényegészségügy! és Talajvédelmi Állomás Múzeumlátogatók Galgamácsán A távfűtéshez, konvektorhoz szokott lakótelepi gyerekek számára bizonyára érdekes dolog a kemence . . .„.,4, i (Vimola Károly felvétele!) Visszavonhatatlanul itt a tavasz, amikor már nem érdemes négy fal között ülni, de még nem melegedtek fel any- nyira a szabad vizek, hogy fürdésre, úszkálásra gondolhassunk. Ezt az időt érdemes kihasználni arra, hogy egy-egy hétvégén együtt kiránduljon a család. A legfontosabb kérdés, ami ilyenkor elhangzik, az: hová menjünk? A közismert hegyvidéki kirándulóhelyek mellett egyre inkább terjed az úgynevezett falusi turizmus. Szinte minden községnek van valamilyen nevezetessége, és gyakori, hogy nem is kell különösebben kutatni utána, mert már kialakították, berendezték a tájházat, a falumúzeumot. Ezek egyike a galgamácsai falumúzeum, melyet felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt ajánlunk. Érdemes ide betérni, mert sajáts nevezetessége, hogy a község szülöttének, az öt éve elhunyt Vankóné Dudás Julinak az alkotásai vannak itt kiállítva. A népmeséi hangulatú, színes képek mellett láthatjuk a környék ugyancsak nagyon szép népviseletét, a múlt századi és század eleji parasztház legfőbb berendezési tárgyait. S a távfűtéshez, konvektorhoz szokott lakótelepi gyerekek számára bizonyára érdekes, elgondolkodtató tárgy a kemence, ami mellett egykor melegedtek, de főztek is rajta. Sokan ellátogattak már ebbe a falumúzeumba, idén is, erről tanúskodnak a vendégkönyv elismerő, dicsérő be- j égy zései. PEST MEGYEI SÉTÁK Nagybörzsöny A ma is működőképes vízimalom 1847—52. között épült A Szob—Vámosmikola úttól, derékszögben szökik felfelé az út, s bizony ugyancsak zihál az öreg motor a nem várt kaptatón. De amint felér a tetőre, a vezető is úgy érzi, meg kell állnia. Ragyogó napfényben csodálatos panorámát terít a természet a szemlélődő elé. A zöld szín minden árnyalatában, gyönyörködtetve nyugtatja a szemet. Lenn a völgyben kicsi falu. Mintha a természet jókedvében cseppentette volna ide a kis házakat, templomokat. A Börzsöny nyugati oldalának völgyében fekvő település a névtábla tanúsága szerint Nagybörzsöny, s hogy tévedés ne essék, hogy hol járunk, alatta a német helységnév Deutschpilsen, mert Nagybörzsöny német nemzetiség lakta község. Honnan ez a szlávnak tűnő szótársulás? A történelmi adatok sem adnak erre vonatkozóan megnyugtató választ. Levéltári dokumentumok szerint az esztergomi érsek a XIII. szájadban már nyilvántartotta Nagybörzsönyt, mint „aurum et argentum metal- lumot” (arany- és ezü-stbánya). A község neve az okiratokon több változatban BERZSENY-, BÉRSÉN-, sőt WERSEN-ként szerepel. S hogy volt itt nemesfém, azt bizonyítja az is, hogy Csák Máté csatlósai 1311-ben erre jártak, s fél mázsa színezüsttel távoztak a bányából. A bányák felfedezése valójában H. Endre király idejében történt. Később Zsig- mond király a virágzó bányászfalut 1417-ben már bányajoggal ruházta fel, amit bizonyít az az oklevél, mely 1439-ben Nagybörzsönyt, mint bányavárost említi. 1708-ban nagy ezüst- és ólomrablásról beszél a krónika, bizonyítva, hogy a XVIII. században is volt itt még virágzó bányászat. De a 42 év múltán 1750-ben kelt okirat (jelentés) szerint: „Börzsöny olim metalli fondinis, iám au- cupio ...”, magyarul a hajdani börzsönyi ércbányák már kihajszoltak (kimerültek), ugyanakkor északabbra Vámosmikola és Kemence területén még 1771-ben is bányásztak aranyat és ezüstöt is. A faluba beereszkedő vendéget egy csodálatos XIII. sz. korabeli, történelmi pontossággal helyreállított templom, a Szt. Istvánról elnevezett katolikus templom köszönti. Nemkülönben megragadó a XV. sz.-i gótikus „bányásztemplom”, melynek oromfalán Zsigmond király korából származó (1417) bányászjelvény látható. A harmadik templom a malomsoron épült evangélikus templom, mintegy bizonyságul a betelepült német nemzetiségnek. A bányák működtetéséhez jöttek ide „segítségül” és itt is maradtak, letelepedtek. Sajnos a falu népessége csökkenőben van. 1960 és 70 között 1600-ról 1300-ra apadt a lélekszám, ma épphogy eléri az ezer lelket. Mindez nem vehető észre az idelátogató számára, mivel sok a „hétvégi lakó", akik megvették a régi parasztházakat, s itt töltik a hétvégeket és a szabadságukat. A falu népe különös deu'tschpilseni nyelven beszél. Idegen nehezen vagy se- hogysem érti a „börzsönyi német szót”, míg az itteniek megértik a „másik” németet is. (Szó szerint idéztem — ahogy én is hallottam.) Külön érdekessége a falunak a vízimalom, mely a község északkeleti részén található. Épületét a közvetlen szomszédságában levő evangélikus templommal egy időben (1847-1852) építették, esztergomi kőművesek. A múlttisztelő jó szándéknak és áldozatkészségnek köszönhetően, ma is működőképes. A látogatók kérését meg sem várva, szíves tájékoztatás mellett emeli fel a zsilipet a malom gondozója, s máris indul a nagy vízikerék. A rendezett udvar másik sarkában áll, eredeti állapotában az ugyancsak működőképes kenyérsü- tő kemence. Csupán ezekért a látványosságokért is érdemes ide látogatni. Hogyan élnek a nagybörzsönyiek ma? Annak ellenére, hogy a falu egyre kisebb lesz lélek- számban, jelentős kulturális élet folyik itt. Messze földön híres a börzsönyi pávakör és a nemzetiségi táncegyüttes, akik külföldön is megfordultak már. Külön említést érdemel a nyugdíjasklub működése. öt éve működik. Hetente két alkalommal van mozielőadás a művelődési házban. A fiatalok a klubhelyiségben videóznak, s mód nyílik zene gyakorlására is. Mindenki örömére ismét elindul az erdei kisvasút. Hétvégeken Nagyirtáspusztáig közlekedik. Sajnos munkalehetőség nemigen akad. így legtöbben ingáznak. A letelepedni vágyó fiatalokat azonban nagymértékben segítik, megfelelő feltételek mellett egyszeri 20 000 forintos letelepedési segélyt kaphatnak, melyet nem kell visszatéríteni. Azonkívül az építkezni akarók viszonylag olcsón juthatnak telekhez. A tervek szerint a vezetékes jó ivóvíz még ebben az évben eljut a faluba. A jövőben bízó fejlődést jelzi, hogy a Grundschule (általános iskola) bővítését tervezik. Első ütemben a kommunális részt, majd a második ütemben két tantermet és egy tornatermet szándékoznak építeni. Nyugodt, kigyensúlyozott az életvitel Nagybörzsönyben. Csábítók a kirándulólehetőségek is. Innen lehet megközelíteni a 741 m magas Vár- bükköt, melynek tetején a Salgóvár maradványai láthatók. Szép cél még a Nagy- Pogány-hegy is (536 m). Nagy- inóc irányában kissé távolabb van a 868 méter magas Nagy- Hideg-hegy, a 939 m magas Csóványosról nem is beszélve. Pihenőhelyként ajánlhatom a kisvasút végállomását: Ir- táspusztát, ahol főleg nyáridőben turistaház és apró faházak állnak a túrázók szolgálatára. És mindez alig 80 km-re Budapesttől. Wolff Lajos EGYÜTT AZ UTAKON AZ UT3NFORM JELENTI A hosszú hétvégén várhatóan megnó a forgalom az országutakon, elsősorban a Dunakanyar és a többi kirándulóhely felé. Nagy forgalomra kell számítani az 1-es főúton és az Ml-esen is Hegyeshalom irányába. Majd a 4-esen visszafelé. A határátkelőhelyeken már a hét közepén is többórás volt a várakozási idő. Építési munkák miatt az 50-es sz. főúton a 23—25. kilométer között félpályás útlezárás van érvényben. Az 51-es úton az 1-és és 18-as kilométer között kell szintén félszélességű útlezárás miatt csökkenteni a sebességet. Az autópályákon és főutakon a hétvégén egyéb forgalomkorlátozás építési vagy fenntartási munkák miatt nem lesz. VÉSZKIJÁRAT A VESZÉLYBŐL Aligha vitatható, hogy a pániknak és az idegek teljes rövidzárlatának oka a félelem és az ijedtség. A váratlanul adódó kritikus közlekedési helyzetekben a félelem és a rémület a tanácstalanságból és a tehetetlenségből adódik, jóllehet e tényleges helyzet a legtöbb esetben csak látszólag tűnik kiút nélkülinek. Az ilyen esetek többségében van még vészkijárat, vagyis egyfajta lehetőség, hogy a legrosszabbat elkerüljük. Arra kel] magunkat rászoktatnunk, hogy a váratlanul fellépő akadályoktól ne rémüljünk meg, s az így adódó helyzeteket a lehető leggyorsabban mérlegeljük, találjuk meg a kiutat és a megfelelő kitérési feladatot vezetéstechnikailag végre tudjuk hajtani. Képzeljük csak el, hogy egy defektes kocsi hirtelen keresztbe fordul és elzárja előttünk az utat vagy az ellenkező irányú sávról elénk csúszik váratlanul egy jármű. A feladat mindenképpen az, hogy egy pillanat alatt meg kell találnunk a vészkijáratot. Vajon hányán tudnának válaszolni arra, hogy milyen is az út környezete, amelyen rendszeresen autóznak? Pedig ha pontosabban megfigyelnénk és ilyen elképzelt akadályokról rendszeresen így keresnénk a menekülések lehetőségeit, akkor a valódi veszélyeknél sem veszítenénk el a fejünket. Igen gyakran az út jobb oldala felé is kínálkozik — még bizonyos kockázat árán is — a majdnem biztos pusztulás elől menekülési lehetőség. Minden körülmények között el kell kerülni a frontális összeütközést! Ha az összeütközés elkerülhetetlen (és természetesen a biztonsági öv is jól be van kapcsolva!), húzzuk hátra a lábunkat s karunkkal takarjuk el az arcunkat. Ha mellettünk az első ülésen netán alszik az utas, ne ébresszük fel, hanem jobb kezünket tegyük védőén a feje, arca elé. Ugyanígy járunk el akkor is, ha valamilyen hirtelen elénk bukkanó akadály miatt (például közműakna vagy gödör, amelyet nem jeleztek) meglepetésszerűen fékezni kell. A legfontosabb, hogy hozzászokjunk a hirtelen felbukkanó bármilyen akadály megpillantásának a gondolatához. Ezzel fokozzuk magunkban a belső „átállási készültséget”, s ezt állandóan gyakoroljuk. ERŐSZAKOS VEZETŐK A soktorkolatú csomópontokban különösen nagy figyelemmel kell kísérni a többi közlekédési partner mozgását. Vannak, akik nem rendelkeznek helyismerettel, és ezért több időre van szükségük az elsőbbségi helyzet eldöntéséhez, a továbbhaladási irány megválasztásához. Veszélyes, ha ilyenkor a környéket jól ismerők a partnerek bizonytalankodását kihasználva „kilőnek” a sorból. Különösen akkor ítélendő el ez a magatartás, ha az erőszakos vezetők pontosan tudják: az adott helyzetben nincs elsőbbségük. MILYEN A JŐ GUMIABRONCS? Nagyon sok közlekedési baleset történik csupán azért, mert a gépjárművezető a váratlan veszélyt a megszokott módon igyekezett ugyan kivédeni, de nem vette figyelembe a sajátos helyzetben uralkodó fizikai törvényszerűségeket. Ezek azok a körülmények, amelyek áthidalásához az egyébként kjl uralt, udvaiias. csak a „normális viszonyokhoz” alkalmazkodó vezetői magatartás önmagában kevés. Kevés, mert a sok egyéb mellett pontosan ismerni kell a súrlódás mibenlétét, a különböző felépítésű és állapotú gumiabroncsok viselkedését, a kanyarban a kocsira ható centrifugális erőt, a gravitációs hutás* és a különféle ütközések várható következményeit is. Valójában sokkal nagyobb a gumiabroncsok jelentősége az autó biztonságos és kényelmes üzemeltetésében, mint sokan gondolnák. Közvetítik a vezetőnek a gáz- vagy a fék- pcdal ie;n omásúval, a kormány elfordításával kifejezett akaratai.. Összekötik az autót az úttal, de az úttól származó káros hatásokat, ütéseket és rázásokat is — jóllehet csillapítva — közvetítik. Egy garnitúra gumiabroncs beszerzése elég tetemes költsége* jelet. És bizony nem ritkán annak is külön örülhetünk ha olyan változatot kapunk, amilyent előre elterveztünk. Vi6yáznurk kell tehát rájuk, ám ha a futófelületük mar elkopott, feltétlenül cseréljük ki őket. A gumiabroncs felel!en meg az autó konstrukciójának és használati körülményeinek. E'ső szempont, hog^ a kocsira előírt méretű és terhelhe- tőségű abroncsokat használjunk. Ettől csak kivételesen tér- helünm ei. A használati körülményeket a futómintázat kiválasztásakor vehetjük figyelembe. Száraz, kemény burkolaton a kevésbe tagolt mintázatú abroncs kedvezőbben viselkedik, jobb a csúi/ó-súrlódási tényezője (tapadása) és a kopási adottsága. Nedves, sáros, havas úton vagy lágy talajon azonban már ugyanez az abroncs sokkal rosszabb tulajdonságú. Itt a megfelelő iránytartás, kapaszkodás, fékezés csak a tagolt mintázatú gumiabronccsal érhető el. Persze minél speciálisabb a mintázat, annál kevésbé előnyös más körülmények között. Es minél általánosabb, annál kevésbé felel meg a különleges körülményeknek. Hasonló ebentmondás van a tapadás és a kopásállóság között is. A jól tapadó, jó fékhatású futófelületek anyaga jóéban Kop'k. A fejlődés — a forgalombiztonsági szempontom elsődlegessége miatt — a személyautó-abroncsoknál világszerte az élettartam növelésének irányába hat. GONDOLJUNK A KÉTKEREKŰEKRE Minél jobban különbözik egy másik jármű a miénktől, annál nehezebb előre kiszámítani vezetőjének a viselkedését. Nehezen tudjuk megérteni, elképzelni, hogy mit és hogyan csinál a következő pillanatban. Ez az oka annak, hogy a kétkerekű járművek vezetői különleges gondot okoznak az autóvezetők számara. Egy példa: az autósok sok helyzetben azt hiszik, hogy semmilyen jármű nem bukkanhat fel, mert nincs annyi hely, hogy egy autó elférjen — de megfeledkeznek a kétkerekű járművekről! Dalesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter
