Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-03 / 53. szám

1989. MÁRCIUS 3.; PÉNTEK Titian 3 Tolózárak szerelése Különböző méretekben készülnek a csővezeték elzárására és szabályozására alkalmas tolózáras csapok a budaörsi Ipari Sze­relvény- és Gépgyár szerelvényáru-üzemében. A víz-, gőz-, sav- és lúgálló berendezések 70 százalékát az ÉPTEK vásárolja meg. Képünkön: a tolózárak összeszerelése (Erdősi Ágnes felvétele) A munkásőrkiképzőkben Táborozó gyerekek Több ezer vakációzó úttörőt fogad az idén nyáron a mun­kásőrség nyolc kiképzőköz­pontja. A Magyar Üttörők Szövetségével kötött megálla­podásnak megfelelően Sótony- ban, Nagybajomban, Szentgá- lon, Pusztavámon, Harsány­ban, Felsőtárkányban, Kis- vaszaron és Kunhegyesen nyílnak meg a munlkásőrtábo- rok a nyári szünidejüket töltő gyermekcsoportok előtt. A természeti környezetben létesült, viszonylag kis költség­gel működő táborok ideális üdülési lehetőséget teremtenek azoknak a családoknak is, amelyekre ma már szinte el­viselhetetlen terhet ró a gye­rekek nyaraltatása. A Magyar Üttörők Szövetsé­ge és a munkásőrség vezetői megállapodtak, hogy a testület résat vállal a Csillebérci Üt- törőváros felújításában. Ne halat adj, tanítsd meg halászni! Beszédtől nem indul a szekér Fiatal népművelő érkezik a cigánylakta faluba. Bekopog­tat az első házba és megdöb­benve látja, hogy odabent egy 13-14 éves lányka gyermeket szoptat. Rögtön egy szintén ott tartózkodó idősebb cigányhoz fordul magyarázatért. Az szív egyet a cigarettájából, majd nyugodtan válaszol: Hát, ideje van, teje is van, hadd szoptas­son! Igen, a viccekben mindig akadt egy-két cigány. És vol­tak cigányok a valóságban, az állomásokon, utcákon; a pia­con, sőt néha cigánykérdésről is hallani lehetett. ' Csak az egész valahogy olyan furcsán halott.v.Mintha sokáig kézen fogott Volna valamennyiünket egy láthatatlan édesanya, hogy arrébb húzzon gyereinnenezve, mihelyt cigányokra terelődött a beszéd. Emlékszem — két éve múlt talán —, hogy egy cikk kapcsán rengeteget tana­kodtunk azon, le szabad-e, és ha igen, milyen szövegkörnye­zetben, mely jelzőkkel fino­mítva írni, hogy cigány. Hogy hányszor ildomos használni a szót, mert a világért sem akartunk megsérteni senkit. Persze beszéltünk mi akkor is Lakatos Menyhértről, ördögh Szilveszterről, de a többi La­katosok, Ördögök, Kolompárok és Orsósok legfeljebb a bűn­ügyi tudósítások között szere­peltek. Most viszont — úgy látszik — változtunk ebben is. Nem csupán a szó nyert polgárjogot a nyomtatásban, a cigányság ügye úgyszintén egyre inkább a nyilvánosság elé kerül. Bár nem a legszerencsésebb a pél­da — mármint nem a nyilvá­nosság, hanem a tartalom te­kintetében —, mindenesetre a napokban értesülhettünk a Magyarországi Cigányok De­mokratikus a gondozói hálózatról szóló ta­nulmány a megyei tanács pá­lyázatán első díjat érdemelt. — Ennek a félmilliós nép­rétegnek a szokásai, hagyomá­nyai között tudvalévőén nagy a szerepe a családnak — ma­gyarázza Várady Géza, a me­gyei tanács cigányügyi koor­dinációs bizottságának titkára, aki mellesleg a díjnyertes pá­lyamű szerzője is. — Míg a társadalomban egyre nő az egykék száma, a cigányoknál a hét-nyolc gyermek sem rit­ka. Ha tehát komoly szociális munkát akarunk végezni, ha igazán elő akarjuk segíteni a beilleszkedést, nem az egyé­nekkel, egy Kolompárral vagy Kalányossal kell foglalkoz­nunk, hanem ide, a családhoz muszáj visszanyúlnunk. A Mi­nisztertanács Tanácsi Hivatala már 1985-től szorgalmazta a családsegítő hálózat kiépítését, amely többek között a cigá­nyok gondjaival is foglalkozott volna. — A kezdeményezés azon­ban jó néhány megyében ép­pen a cigányokkal kapcsolat­ban mondott csődöt... — Így igaz, ám a sikertelen­ség oka szerintem elsősorban a tiszteletdíjas pártfogórendszer- re vezethető vissza. Nem hi­szem, hogy egy szinte névle­ges, ezerforintos összegért bár­kitől komoly munkára számít­hatnánk. Az ideális állapotot inkább az állandó státusú pártfogóhálózat jelentené, amelyben minden száz cigány lakosra jutna egy szakember. Jól tudom, ez kissé megvaló- síthatatlannak tűnik, ezért ar­ra gondolok, hogy legalább a városokban, körzetközpontok­ban kellene részben megyei, részben helyi keretből család- gondozókat foglalkoztatni. Egy-egy körzetközponthoz öt­hat, esetleg hét település tar­tozna. Pest megyében Buda­örstől Ceglédig, Monortól Vá­ci? számos helyen próbálko­zunk ilyen gondozóhálózat ki­építésével. — Bizonyára vannak viszont olyan települések is, ahol még próbálkozások sincsenek, még­is szükség lenne cigánygondo­zókra. — Természetesen. Ott van például az egész hajdanvolt aszódi járás, aztán Örkény a maga 12 százaléknyi cigány származású lakosságával, és megemlíthetném még Túrát, Ácsát, Dömsödöt, de inkább nem folytatom tovább. — Mi a feladata egy cigány­gondozónak? — Hosszú lenne részletezni, ezért csak a legfontosabbakat emelem ki: rendszeresen tart félfogadást, látogatja a körze­tébe tartozó települések taná­csait, valamint közvetlenül is kapcsolatban áll a családok­kal. Segít — ha tud — a ci­gányok lakáshelyzetének javí­tásában, vannak feladatai a pályaválasztás, oktatás, köz­művelés, egészségügy terüle­tén. Felette a munkáltatói jo­gokat pillanatnyilag a tanács döntéséről, amelyben az el­nökség elhibázottnak tartotta és elutasította a Miskolci Ta­nács elkülönített cigánytelepek létrehozását célzó tervét. Nem gettókkal kell elősegíteni a be­illeszkedést, sommázható a ci­gányok állásfoglalása, amihez az előző gondolatra utalva hozzátehetnénk: pusztán a nyilvánosság sem elég. Attól még egyetlen szekér sem in­dult el, hogy beszéltek róla. Eszközök szükségeltetnek, még­pedig a feladatokhoz mért, adekvát eszközök. A megoldásra, a cigányok ká­tyúba került szekerének kisza­badítására az MCDSZ már említett nyilatkozatában egy szociálpolitikai csomagtervet javasol, amely a közhangulat pozitív orientálását éppúgy tartalmazná, mint a hatékony családgondozói hálózat kiépí­tését. Pest megyében pontosan ez utóbbi ügyében lehet jelen­tős az előrelépés, hisz a ter­vekből, elképzelésekből sze­rencsére van elég. Az elképze­lések értékét pedig — a jó szándékon túl — mi sem bizo­nyítja jobban, mint, hogy egy, gyakorolja, ami tekintettel az előzőekre, szerencsés megol­dásnak tűnik. Mivel a külön­böző ügyek ugyanott futnak össze, így könnyebb felkarolni a cigányokat. Az államigazga­tás azonban átalakulófélben van, ezért elképzelhető, hogy a cigánygondozók a családsegítő központok hálózatába épülnek be. Kerepestarcsán, Érden és Vácon már működik is ez a szisztéma. — Lehet, hogy kötözködés- nek tűnik, de kétlem, hogy egy ilyen struktuárlis változás ön­magában bármiféle eredményt hozna. — Nézze, mi mindannyian, akik cigányokkal foglalkozunk, tisztában vagyunk azzal, hogy igazi változást csak be­lülről lehetne elérni. Nem akarunk tömjénezett cigány­ügyet, de tudomásul kell ven­nünk, hogy ez a réteg egy kü­lön pedagógiai, pszichológiai bánásmódot igényel ma még. Volt idő, amikor sokan abban látták a megoldást, hogy la­káshoz juttatták a cigányokat, máskor az alkalmazás vette át ezt a szerepet. Én egyikben sem hiszek. Szerintem tanítani kell. Képzettség, hozzáállás, megfelelő ráhangolás nélkül hiába a munkahely, a lakás, a beilleszkedés nem fog sikerül­ni. Egy kínai mondás jut min­dig eszembe erről: ne halat adj, tanítsd meg halászni! Vagyis meg kell tanítanunk őket halászni, azaz élni. Együtt velünk. Falusy Zsigmond MILLZARDOK A SÜLLYESZTŐBEN Minden évben törvényszegés Polgárdi József, Pest megye 17. számú választókörzetének országgyűlési képviselője, a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója szerint még az idén létre kell hozni a végrehajtó hatalomtól füg­gésén, a parlamentnek alá­rendelt Legfelsőbb Állami Számvevőszéket (LÁSZ). Az új alkotmány koncepciója tar­talmazza ugyan a szervezet megalakításával kapcsolatos elképzeléseket, ám a jelenlegi menetrend szerint érdemi mű­ködését valószínűleg csak 1991-ben kezdhetné el. A par­lament elnökéhez eljuttatott javaslat figyelmeztet arra, hogy a LÁSZ létrehozásának késleltetéséből, a közpénzek ellenőrzésének elmaradásából adódó felelősséget a képvise­lők senkire sem ruházhatják át. Nincs tiszta kép — Mennyire ismeri ki ma­gát a képviselő az állami költ­ségvetés útvesztőiben? — Nincs tiszta képünk és nem is lehet, mert hiányzik a rendszeres, mélyreható ellen­őrzés. A költségvetés végre­hajtásáért felelős Pénzügymi­nisztérium önmagát számol­tatja el. Bizonyosan ennek is köze van ahhoz, hogy a ter­vek sorozatosan nem teljesül­nek, mindig túlköltekezünk. A költségvetés — mintegy 480 milliárd forinttal — eladóso­dott a magyar bankoknak. A kormányzat tulajdonképpen minden évben megszegi a tör­vényt. Arról pedig senki sem hallott, hogy a pénzügyminisz­ter a kormányhoz fordult vol­na pazarló minisztertársa el­len. Az viszont egyre gyako­ribb, hogy a közérdekű, pél­dául szociális célok megvaló­sításához szükséges pénzért kilincselő képviselő ezt a vá­laszt kapja a minisztériumtól: jó, adok pénzt, de mondd meg, honnan vegyük el. Persze a képviselő nem tudja megmon­dani. A LÁSZ tiszta helyzetet teremtene, s többé nem lehet­ne ilyen visszakérdezéssel sa­rokba szorítani bennünket. A parlament most nincs döntés­hozó helyzetben.' — Ezek szerint önnek az a gyanúja, hogy még mindig milliók tűnnek el a süllyesztő­ben? — Nem milliók, hanem mil- liárdok! A pazarlás csatornáit be kell rekeszteni. Példának okáért tetemes összegeket for­dítottunk szerkezetátalakítás­ra minden eredmény nélkül. Az önálló szervezetté vált tár­sadalombiztosítás is több mint 260 milliárddal gazdálkodik, ahol ugyancsak nélkülözhetet­len az ellenőrzés. Az állami nagyberuházásokról szóló dön­tésekben is a régi mechaniz­mus érvényesül. Az elmúlt 10—15 évben az elszámoltatás és főleg a tanulságok levoná­sa egyszerűen elmaradt. Ám e területen mostanában is újabb pénzigény jelentkezik. Így például napirenden van — legalább 100 milliárdos költ­séggel — a Paksi Atomerőmű bővítése. Nem beszélve a ter­vezett Budapest—Bécs világ- kiállításról, amely szintén 100 milliárd feletti összeget vinne el. Várhatóan mindkét eset­ben még az idén döntenünk kell. Ehhez azonban hiányoz­nak az információk. — Milyen hatással lenne a számvevőszék felállítása? — November óta foglalko­zom a témával, szakemberek­kel, állampolgárokkal konzul­táltam, megismerkedtem a szakirodalommal, a külföldi tapasztalatokkal. Arra jutot­tam, hogy a rendszeres ellen­őrzés, számonkérés gondosabb gazdálkodásra ösztönöz. A képviselők tevékenységéhez nagy segítséget nyújtana a hiteles információ. A kor­mányzati munka érdemi ellen­őrzésének feltétele, hogy a LÁSZ folyamatosan tájékoz­tassa az Országgyűlést a pénz­ügyi és gazdasági folyamatok­ról. Így nyomon követhető a közpénzek sorsa, az elszámo­lás formalitásoktól mentes. Nem beszélve arról, hogy a demokrácia erősödésének bi­zonyítható jele lenne, ha az állampolgárok is tisztában lennének azzal, mire költi az állam a forintjaikat. Konfliktus — Ez az ellenőrzés támoga­tást is jelenthet a kormány­nak? Ügy értve, hogy a par­lament támogatásával meg­tehet olyan lépéseket, ame­lyekre egyedül nincs ereje, mert állandóan különböző ér­dekkörök, lobbik ellenállásába ütközik? — Ma konfliktus van a kor­mány és a parlament között. A LÁSZ felállításával az lép­ne a helyébe, hogy a megfe­lelő információkkal rendelke­ző Országgyűlés meghatározza a feladatokat, majd számon- kéri a végrehajtást. Ez olyan tiszta helyzetet teremtene, amelyben a kormány mozgás­tere is bővül. Kevés kiadással — Van-e reális esélye en­nek, hogy még az idén felál­lítsák a számvevőszéket? — Ezzel az intézkedéssel nem szabad éveket várni. A megfogalmazott célok és a té­nyek egybevetése, az eltérések okainak feltárása soha nem volt annyira aktuális, mint napjainkban. Az ellenőrzés teljes reformjára van szük­ség, halogatás nélkül, külön­ben növekednek a vesztesé­geink, újabb terhek zúdulnak a lakosság nyakába. Javasla­tom elfogadása esetén már akár májusban a parlament elé kerülhetne a Legfelsőbb Állami Számvevőszék jogköré­ről, működéséről szóló kon­cepció. Értesüléseim szerint a szakemberek képesek rá, hogy egy-két hónap alatt elkészül­jenek az előzetes anyaggal, amit az Országgyűlés vélemé­nyezne. Ezután végső formá­ba lehetne önteni a törvény- tervezetet, amit az ősszel elfo­gadhatnának. A szervezet lét­rehozása kevés kiadással jár­na, mert a népi ellenőrzésnél a technikai és személyi felté­telek részben most is megvan­nak, vagy rövid időn belül megteremthetők. Meggyőződé­sem, hogy a számvevőszék megalakítása már a jövő évi költségvetés vitáját is befolyá­solná, jobb döntést hozhatná­nak, mint korábban. A már­cius 8-án kezdődő ülésszakon : nyilvánosan is előterjesztem indítványomat. Bízom képvi­selőtársaim támogatásában. Kövess László • TILTAKOZÁS HAVEL BEBÖSTÖNZÉSE ELLEN Nagygyűlés Budapesten Václav Havel cseh dráma­író, a Charta 77 elnevezésű csehszlovák polgárjogi moz­galom egyik vezetője és po­litikai okokból bebörtönzött társai szabadon bocsátását követelték csütörtökön a bu­dapesti Vörösmarty téren megrendezett nagygyűlésen a független szervezetek. Mint ismeretes, Václav Havelt 9 hónapi börtönbün­tetésre ítélték, mert egyik szervezője volt azoknak a megmozdulásoknak, amelye­ken Jan Palach prágai egye­Három kérdés — három válasz Versenyezve a hordószónokokkal A Műszaki és Természettu­dományi Egyesületek Szövet­sége ma kibővített elnökségi ülést tart. Megvitatják többek között a legutóbbi tisztújító közgyűlés határozatai végre­hajtásának tapasztalatait. A napirenden szerepelnek a szö­vetség megújulásának alapel­vei, valamint a következő, XV. küldöttgyűlés előkészítésével kapcsolatos feladatok.-Az ülé­sen részt vesz és felszólal Né­meth Miklós, a Miniszterta­nács elnöke is. A világméretű tudományos- technikai-gazdasági korszak- váltás követelményeihez való felzárkózás elképzelhetetlen a műszaki-tudományos tevé­kenység színvonalának emelé­se nélkül. — Hol tart ma a MTESZ, változott-e helyzete a legutób­bi közgyűlés óta? — erről kér­deztük Vonczem Istvánt, a szövetség Pest megyei szerve­zetének titkárát, aki résztvevő­je a mai tanácskozásnak. — Érezhető az elmozdulás, mégpedig pozitív irányba. Kezdeményezésünkre ma már bekapcsolódhatunk a politikai­állami életbe, a döntéshozatal tudományos megalapozásába. Az már más kérdés, hogy vé­leményünket mennyire veszik figyelembe, hiszen többnyire elfogadott, kész koncepciókat kapunk kézhez. Számos kez­deményezést tettünk arra is, hogy részt vehessünk a jog­szabály-előkészítő és érdek­egyeztető munkában. Itt is előbbre léptünk, ám azt,' hogy mely kérdésben kell együtte­sen állást foglalni, még nem sikerült intézményesíteni. — Zászlajukra tűzték a reál- értelmiség hajdani rangjának visszaállítását. A jelek szerint azonban a jelszó ma sem vesztette érvényét. — Valóban, bár részeredmé­nyeink itt is vannak. Elég, ha az adókedvezmény kivívására, a százezer forintig terjedő al­kotói díj bevezetésére utalok. Hogy tagságunk mégsem elé­gedett, annak én elsődlegesen abban látom az okát, hogy mi nem melldöngetve, hanem szinte a kulisszák mögött dol­gozunk. Tíz esztendeje mond­juk és tesszük ugyanazt, amit ma a hordószónokok száz de­cibellel harsognak a kormány­zat arcába. Ez egy új stílus, még bele kell jönnünk. — Szükség lesz-e a jövőben is a MTESZ-re? — A szövetségek azért jön­nek létre, hogy tagjaik együtt erősebbek legyenek. Már pe­dig. erre, ha valamikor, akkor ma igazán szükség van, még ha akadnak is olyanok, akik megkérdőjelezik a szervezet létjogosultságát. ____ Nagy Adrienn t emistára kívántak emlékez­ni januárban a Vencel téren. A budapesti nagygyűlésen — amelyet a Fidesz, a Baj- csy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Szabad Demokra­ták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar De­mokrata Fórum több más független szervezettel együtt rendezett meg — a függet­len szervezetek számos tagja és az érdeklődők sokasága töltötte meg a Vörösmarty teret. Kifüggesztették Václav Havel fényképét, cseh és ma­gyar nyelvű feliratokat emel­tek a magasba. A cseh nyel­vű transzparensek szabadságot követelnek Havelnek. A nagygyűlés kezdetén a szervezők képviselője felidéz­te a januári prágai esemé­nyeket és javasolta: az idei Nobel-békedíjat Václav Ha­velnek kellene megkapnia. Arra kérte a résztvevőket, aláírásukkal is támogassák ezt az indítványt, s az erről szóló dokumentumot eljut­tatják Oslóba. Ezt követően ismertették azt a levelet, amelyet a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság budapes­ti nagykövetéhez intéztek, s amelyet küldöttség vitt el a gyűlés kezdetén a nagykö­vetségre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom