Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-03 / 53. szám
1989. MÁRCIUS 3.; PÉNTEK Titian 3 Tolózárak szerelése Különböző méretekben készülnek a csővezeték elzárására és szabályozására alkalmas tolózáras csapok a budaörsi Ipari Szerelvény- és Gépgyár szerelvényáru-üzemében. A víz-, gőz-, sav- és lúgálló berendezések 70 százalékát az ÉPTEK vásárolja meg. Képünkön: a tolózárak összeszerelése (Erdősi Ágnes felvétele) A munkásőrkiképzőkben Táborozó gyerekek Több ezer vakációzó úttörőt fogad az idén nyáron a munkásőrség nyolc kiképzőközpontja. A Magyar Üttörők Szövetségével kötött megállapodásnak megfelelően Sótony- ban, Nagybajomban, Szentgá- lon, Pusztavámon, Harsányban, Felsőtárkányban, Kis- vaszaron és Kunhegyesen nyílnak meg a munlkásőrtábo- rok a nyári szünidejüket töltő gyermekcsoportok előtt. A természeti környezetben létesült, viszonylag kis költséggel működő táborok ideális üdülési lehetőséget teremtenek azoknak a családoknak is, amelyekre ma már szinte elviselhetetlen terhet ró a gyerekek nyaraltatása. A Magyar Üttörők Szövetsége és a munkásőrség vezetői megállapodtak, hogy a testület résat vállal a Csillebérci Üt- törőváros felújításában. Ne halat adj, tanítsd meg halászni! Beszédtől nem indul a szekér Fiatal népművelő érkezik a cigánylakta faluba. Bekopogtat az első házba és megdöbbenve látja, hogy odabent egy 13-14 éves lányka gyermeket szoptat. Rögtön egy szintén ott tartózkodó idősebb cigányhoz fordul magyarázatért. Az szív egyet a cigarettájából, majd nyugodtan válaszol: Hát, ideje van, teje is van, hadd szoptasson! Igen, a viccekben mindig akadt egy-két cigány. És voltak cigányok a valóságban, az állomásokon, utcákon; a piacon, sőt néha cigánykérdésről is hallani lehetett. ' Csak az egész valahogy olyan furcsán halott.v.Mintha sokáig kézen fogott Volna valamennyiünket egy láthatatlan édesanya, hogy arrébb húzzon gyereinnenezve, mihelyt cigányokra terelődött a beszéd. Emlékszem — két éve múlt talán —, hogy egy cikk kapcsán rengeteget tanakodtunk azon, le szabad-e, és ha igen, milyen szövegkörnyezetben, mely jelzőkkel finomítva írni, hogy cigány. Hogy hányszor ildomos használni a szót, mert a világért sem akartunk megsérteni senkit. Persze beszéltünk mi akkor is Lakatos Menyhértről, ördögh Szilveszterről, de a többi Lakatosok, Ördögök, Kolompárok és Orsósok legfeljebb a bűnügyi tudósítások között szerepeltek. Most viszont — úgy látszik — változtunk ebben is. Nem csupán a szó nyert polgárjogot a nyomtatásban, a cigányság ügye úgyszintén egyre inkább a nyilvánosság elé kerül. Bár nem a legszerencsésebb a példa — mármint nem a nyilvánosság, hanem a tartalom tekintetében —, mindenesetre a napokban értesülhettünk a Magyarországi Cigányok Demokratikus a gondozói hálózatról szóló tanulmány a megyei tanács pályázatán első díjat érdemelt. — Ennek a félmilliós néprétegnek a szokásai, hagyományai között tudvalévőén nagy a szerepe a családnak — magyarázza Várady Géza, a megyei tanács cigányügyi koordinációs bizottságának titkára, aki mellesleg a díjnyertes pályamű szerzője is. — Míg a társadalomban egyre nő az egykék száma, a cigányoknál a hét-nyolc gyermek sem ritka. Ha tehát komoly szociális munkát akarunk végezni, ha igazán elő akarjuk segíteni a beilleszkedést, nem az egyénekkel, egy Kolompárral vagy Kalányossal kell foglalkoznunk, hanem ide, a családhoz muszáj visszanyúlnunk. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala már 1985-től szorgalmazta a családsegítő hálózat kiépítését, amely többek között a cigányok gondjaival is foglalkozott volna. — A kezdeményezés azonban jó néhány megyében éppen a cigányokkal kapcsolatban mondott csődöt... — Így igaz, ám a sikertelenség oka szerintem elsősorban a tiszteletdíjas pártfogórendszer- re vezethető vissza. Nem hiszem, hogy egy szinte névleges, ezerforintos összegért bárkitől komoly munkára számíthatnánk. Az ideális állapotot inkább az állandó státusú pártfogóhálózat jelentené, amelyben minden száz cigány lakosra jutna egy szakember. Jól tudom, ez kissé megvaló- síthatatlannak tűnik, ezért arra gondolok, hogy legalább a városokban, körzetközpontokban kellene részben megyei, részben helyi keretből család- gondozókat foglalkoztatni. Egy-egy körzetközponthoz öthat, esetleg hét település tartozna. Pest megyében Budaörstől Ceglédig, Monortól Váci? számos helyen próbálkozunk ilyen gondozóhálózat kiépítésével. — Bizonyára vannak viszont olyan települések is, ahol még próbálkozások sincsenek, mégis szükség lenne cigánygondozókra. — Természetesen. Ott van például az egész hajdanvolt aszódi járás, aztán Örkény a maga 12 százaléknyi cigány származású lakosságával, és megemlíthetném még Túrát, Ácsát, Dömsödöt, de inkább nem folytatom tovább. — Mi a feladata egy cigánygondozónak? — Hosszú lenne részletezni, ezért csak a legfontosabbakat emelem ki: rendszeresen tart félfogadást, látogatja a körzetébe tartozó települések tanácsait, valamint közvetlenül is kapcsolatban áll a családokkal. Segít — ha tud — a cigányok lakáshelyzetének javításában, vannak feladatai a pályaválasztás, oktatás, közművelés, egészségügy területén. Felette a munkáltatói jogokat pillanatnyilag a tanács döntéséről, amelyben az elnökség elhibázottnak tartotta és elutasította a Miskolci Tanács elkülönített cigánytelepek létrehozását célzó tervét. Nem gettókkal kell elősegíteni a beilleszkedést, sommázható a cigányok állásfoglalása, amihez az előző gondolatra utalva hozzátehetnénk: pusztán a nyilvánosság sem elég. Attól még egyetlen szekér sem indult el, hogy beszéltek róla. Eszközök szükségeltetnek, mégpedig a feladatokhoz mért, adekvát eszközök. A megoldásra, a cigányok kátyúba került szekerének kiszabadítására az MCDSZ már említett nyilatkozatában egy szociálpolitikai csomagtervet javasol, amely a közhangulat pozitív orientálását éppúgy tartalmazná, mint a hatékony családgondozói hálózat kiépítését. Pest megyében pontosan ez utóbbi ügyében lehet jelentős az előrelépés, hisz a tervekből, elképzelésekből szerencsére van elég. Az elképzelések értékét pedig — a jó szándékon túl — mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy egy, gyakorolja, ami tekintettel az előzőekre, szerencsés megoldásnak tűnik. Mivel a különböző ügyek ugyanott futnak össze, így könnyebb felkarolni a cigányokat. Az államigazgatás azonban átalakulófélben van, ezért elképzelhető, hogy a cigánygondozók a családsegítő központok hálózatába épülnek be. Kerepestarcsán, Érden és Vácon már működik is ez a szisztéma. — Lehet, hogy kötözködés- nek tűnik, de kétlem, hogy egy ilyen struktuárlis változás önmagában bármiféle eredményt hozna. — Nézze, mi mindannyian, akik cigányokkal foglalkozunk, tisztában vagyunk azzal, hogy igazi változást csak belülről lehetne elérni. Nem akarunk tömjénezett cigányügyet, de tudomásul kell vennünk, hogy ez a réteg egy külön pedagógiai, pszichológiai bánásmódot igényel ma még. Volt idő, amikor sokan abban látták a megoldást, hogy lakáshoz juttatták a cigányokat, máskor az alkalmazás vette át ezt a szerepet. Én egyikben sem hiszek. Szerintem tanítani kell. Képzettség, hozzáállás, megfelelő ráhangolás nélkül hiába a munkahely, a lakás, a beilleszkedés nem fog sikerülni. Egy kínai mondás jut mindig eszembe erről: ne halat adj, tanítsd meg halászni! Vagyis meg kell tanítanunk őket halászni, azaz élni. Együtt velünk. Falusy Zsigmond MILLZARDOK A SÜLLYESZTŐBEN Minden évben törvényszegés Polgárdi József, Pest megye 17. számú választókörzetének országgyűlési képviselője, a Nyugat-Pest Megyei Sütőipari Vállalat igazgatója szerint még az idén létre kell hozni a végrehajtó hatalomtól függésén, a parlamentnek alárendelt Legfelsőbb Állami Számvevőszéket (LÁSZ). Az új alkotmány koncepciója tartalmazza ugyan a szervezet megalakításával kapcsolatos elképzeléseket, ám a jelenlegi menetrend szerint érdemi működését valószínűleg csak 1991-ben kezdhetné el. A parlament elnökéhez eljuttatott javaslat figyelmeztet arra, hogy a LÁSZ létrehozásának késleltetéséből, a közpénzek ellenőrzésének elmaradásából adódó felelősséget a képviselők senkire sem ruházhatják át. Nincs tiszta kép — Mennyire ismeri ki magát a képviselő az állami költségvetés útvesztőiben? — Nincs tiszta képünk és nem is lehet, mert hiányzik a rendszeres, mélyreható ellenőrzés. A költségvetés végrehajtásáért felelős Pénzügyminisztérium önmagát számoltatja el. Bizonyosan ennek is köze van ahhoz, hogy a tervek sorozatosan nem teljesülnek, mindig túlköltekezünk. A költségvetés — mintegy 480 milliárd forinttal — eladósodott a magyar bankoknak. A kormányzat tulajdonképpen minden évben megszegi a törvényt. Arról pedig senki sem hallott, hogy a pénzügyminiszter a kormányhoz fordult volna pazarló minisztertársa ellen. Az viszont egyre gyakoribb, hogy a közérdekű, például szociális célok megvalósításához szükséges pénzért kilincselő képviselő ezt a választ kapja a minisztériumtól: jó, adok pénzt, de mondd meg, honnan vegyük el. Persze a képviselő nem tudja megmondani. A LÁSZ tiszta helyzetet teremtene, s többé nem lehetne ilyen visszakérdezéssel sarokba szorítani bennünket. A parlament most nincs döntéshozó helyzetben.' — Ezek szerint önnek az a gyanúja, hogy még mindig milliók tűnnek el a süllyesztőben? — Nem milliók, hanem mil- liárdok! A pazarlás csatornáit be kell rekeszteni. Példának okáért tetemes összegeket fordítottunk szerkezetátalakításra minden eredmény nélkül. Az önálló szervezetté vált társadalombiztosítás is több mint 260 milliárddal gazdálkodik, ahol ugyancsak nélkülözhetetlen az ellenőrzés. Az állami nagyberuházásokról szóló döntésekben is a régi mechanizmus érvényesül. Az elmúlt 10—15 évben az elszámoltatás és főleg a tanulságok levonása egyszerűen elmaradt. Ám e területen mostanában is újabb pénzigény jelentkezik. Így például napirenden van — legalább 100 milliárdos költséggel — a Paksi Atomerőmű bővítése. Nem beszélve a tervezett Budapest—Bécs világ- kiállításról, amely szintén 100 milliárd feletti összeget vinne el. Várhatóan mindkét esetben még az idén döntenünk kell. Ehhez azonban hiányoznak az információk. — Milyen hatással lenne a számvevőszék felállítása? — November óta foglalkozom a témával, szakemberekkel, állampolgárokkal konzultáltam, megismerkedtem a szakirodalommal, a külföldi tapasztalatokkal. Arra jutottam, hogy a rendszeres ellenőrzés, számonkérés gondosabb gazdálkodásra ösztönöz. A képviselők tevékenységéhez nagy segítséget nyújtana a hiteles információ. A kormányzati munka érdemi ellenőrzésének feltétele, hogy a LÁSZ folyamatosan tájékoztassa az Országgyűlést a pénzügyi és gazdasági folyamatokról. Így nyomon követhető a közpénzek sorsa, az elszámolás formalitásoktól mentes. Nem beszélve arról, hogy a demokrácia erősödésének bizonyítható jele lenne, ha az állampolgárok is tisztában lennének azzal, mire költi az állam a forintjaikat. Konfliktus — Ez az ellenőrzés támogatást is jelenthet a kormánynak? Ügy értve, hogy a parlament támogatásával megtehet olyan lépéseket, amelyekre egyedül nincs ereje, mert állandóan különböző érdekkörök, lobbik ellenállásába ütközik? — Ma konfliktus van a kormány és a parlament között. A LÁSZ felállításával az lépne a helyébe, hogy a megfelelő információkkal rendelkező Országgyűlés meghatározza a feladatokat, majd számon- kéri a végrehajtást. Ez olyan tiszta helyzetet teremtene, amelyben a kormány mozgástere is bővül. Kevés kiadással — Van-e reális esélye ennek, hogy még az idén felállítsák a számvevőszéket? — Ezzel az intézkedéssel nem szabad éveket várni. A megfogalmazott célok és a tények egybevetése, az eltérések okainak feltárása soha nem volt annyira aktuális, mint napjainkban. Az ellenőrzés teljes reformjára van szükség, halogatás nélkül, különben növekednek a veszteségeink, újabb terhek zúdulnak a lakosság nyakába. Javaslatom elfogadása esetén már akár májusban a parlament elé kerülhetne a Legfelsőbb Állami Számvevőszék jogköréről, működéséről szóló koncepció. Értesüléseim szerint a szakemberek képesek rá, hogy egy-két hónap alatt elkészüljenek az előzetes anyaggal, amit az Országgyűlés véleményezne. Ezután végső formába lehetne önteni a törvény- tervezetet, amit az ősszel elfogadhatnának. A szervezet létrehozása kevés kiadással járna, mert a népi ellenőrzésnél a technikai és személyi feltételek részben most is megvannak, vagy rövid időn belül megteremthetők. Meggyőződésem, hogy a számvevőszék megalakítása már a jövő évi költségvetés vitáját is befolyásolná, jobb döntést hozhatnának, mint korábban. A március 8-án kezdődő ülésszakon : nyilvánosan is előterjesztem indítványomat. Bízom képviselőtársaim támogatásában. Kövess László • TILTAKOZÁS HAVEL BEBÖSTÖNZÉSE ELLEN Nagygyűlés Budapesten Václav Havel cseh drámaíró, a Charta 77 elnevezésű csehszlovák polgárjogi mozgalom egyik vezetője és politikai okokból bebörtönzött társai szabadon bocsátását követelték csütörtökön a budapesti Vörösmarty téren megrendezett nagygyűlésen a független szervezetek. Mint ismeretes, Václav Havelt 9 hónapi börtönbüntetésre ítélték, mert egyik szervezője volt azoknak a megmozdulásoknak, amelyeken Jan Palach prágai egyeHárom kérdés — három válasz Versenyezve a hordószónokokkal A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége ma kibővített elnökségi ülést tart. Megvitatják többek között a legutóbbi tisztújító közgyűlés határozatai végrehajtásának tapasztalatait. A napirenden szerepelnek a szövetség megújulásának alapelvei, valamint a következő, XV. küldöttgyűlés előkészítésével kapcsolatos feladatok.-Az ülésen részt vesz és felszólal Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke is. A világméretű tudományos- technikai-gazdasági korszak- váltás követelményeihez való felzárkózás elképzelhetetlen a műszaki-tudományos tevékenység színvonalának emelése nélkül. — Hol tart ma a MTESZ, változott-e helyzete a legutóbbi közgyűlés óta? — erről kérdeztük Vonczem Istvánt, a szövetség Pest megyei szervezetének titkárát, aki résztvevője a mai tanácskozásnak. — Érezhető az elmozdulás, mégpedig pozitív irányba. Kezdeményezésünkre ma már bekapcsolódhatunk a politikaiállami életbe, a döntéshozatal tudományos megalapozásába. Az már más kérdés, hogy véleményünket mennyire veszik figyelembe, hiszen többnyire elfogadott, kész koncepciókat kapunk kézhez. Számos kezdeményezést tettünk arra is, hogy részt vehessünk a jogszabály-előkészítő és érdekegyeztető munkában. Itt is előbbre léptünk, ám azt,' hogy mely kérdésben kell együttesen állást foglalni, még nem sikerült intézményesíteni. — Zászlajukra tűzték a reál- értelmiség hajdani rangjának visszaállítását. A jelek szerint azonban a jelszó ma sem vesztette érvényét. — Valóban, bár részeredményeink itt is vannak. Elég, ha az adókedvezmény kivívására, a százezer forintig terjedő alkotói díj bevezetésére utalok. Hogy tagságunk mégsem elégedett, annak én elsődlegesen abban látom az okát, hogy mi nem melldöngetve, hanem szinte a kulisszák mögött dolgozunk. Tíz esztendeje mondjuk és tesszük ugyanazt, amit ma a hordószónokok száz decibellel harsognak a kormányzat arcába. Ez egy új stílus, még bele kell jönnünk. — Szükség lesz-e a jövőben is a MTESZ-re? — A szövetségek azért jönnek létre, hogy tagjaik együtt erősebbek legyenek. Már pedig. erre, ha valamikor, akkor ma igazán szükség van, még ha akadnak is olyanok, akik megkérdőjelezik a szervezet létjogosultságát. ____ Nagy Adrienn t emistára kívántak emlékezni januárban a Vencel téren. A budapesti nagygyűlésen — amelyet a Fidesz, a Baj- csy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum több más független szervezettel együtt rendezett meg — a független szervezetek számos tagja és az érdeklődők sokasága töltötte meg a Vörösmarty teret. Kifüggesztették Václav Havel fényképét, cseh és magyar nyelvű feliratokat emeltek a magasba. A cseh nyelvű transzparensek szabadságot követelnek Havelnek. A nagygyűlés kezdetén a szervezők képviselője felidézte a januári prágai eseményeket és javasolta: az idei Nobel-békedíjat Václav Havelnek kellene megkapnia. Arra kérte a résztvevőket, aláírásukkal is támogassák ezt az indítványt, s az erről szóló dokumentumot eljuttatják Oslóba. Ezt követően ismertették azt a levelet, amelyet a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetéhez intéztek, s amelyet küldöttség vitt el a gyűlés kezdetén a nagykövetségre.
