Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-29 / 74. szám

6 .W aT»* J* xSHXntm 1989. MÁRCIUS 29.; SZERDA Jogi tanácsok Munkaruha értékének visszatérítése # La­kott ingatlan kisajátítása # Lakásvásárlási támogatás visszafizetése • Áthelyezés tér melőszövetkezeten belül venni, amit egyébként a szer­ződést kötő felek egy más ügyletnél, pl. adásvételkor figyelembe vennének. • Egy magát megnevezni nem kívánó olvasónk munka­körére tekintettel szakember- keretből kapott lakásvásárlási támogatást. Most munkahe­lyet kíván változtatni, s azt szeretné tudni, vissza kell-e fizetnie a felvett összeget? A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági nagyüzemek szakembergárdájának megte­remtése érdekében rendelke­zik úgy a jogszabály, hogy e dolgozók részére üzemi lakás- építési támogatást, fizetéski­egészítő támogatást, gépkocsi­vásárlási kedvezményt, egyé­ni lakásépítési támogatást le­het folyósítani. Egyéni lakásépítési támoga­tás akkor adható, ha a me­zőgazdasági nagyüzem szak­embere a gazdaság székhe­lyén vagy annak szomszédsá­gában lakóházat vásárol vagy épít. A segély felét az építé­si engedély kiadásakor, má­sik részét pedig az építkezés megkezdését követően kell kifizetni. A dolgozó építési se­gélyben csak egy alkalommal részesülhet. A folyósító szerv megállapodásban rögzítheti, hogy a segélyt milyen körül­mények bekövetkeztekor kell visszafizetni. Erre a jogsza­bály két kötelezően alkalma­zandó feltételt rögzít. Egyik az, ha a szakember az építé­si segély felhasználásával épí­tett vagy vásárolt lakását öt éven belül eladja vagy bérbe adja. A másik pedig, ha a szakember az általa elvállalt időtartamot terhére róható ok­ból'nem tölti el a mezőgazda­sági nagyüzemben. Fenti feltételeken a jogsza­bály csak annyi könnyítést tesz lehetővé, hogy méltány­lást érdemlő esetben részlet- fizetést vagy a felvett segély mérsékelt összegű visszafize­tését engedi meg. • Nyugdíjba vonulásomkor vállalatom visszatérittette ve­lem a munkaruhának a még le nem töltött kihordási időre jutó értékét. Joga volt-e erre? — kérdezi P. J. budakalászi ol­vasónk. A munkáltatónak a munka törvénykönyve alapján lehe­tősége van arra, hogy dolgo­zói részére munkaruhát vagy — az ellátott tevékenység jellege alapján — formaruhát vagy egyenruhát adjon. A ru­hajuttatásra jogosító munka­köröket, a dolgozók részére kiadóható ruhaféleségeket, ki­hordási időket, valamint a juttatás egyéb feltételeit kollektív szerződésben, mun­kaügyi szabályzatban kell rendezni. A belső szabályzat rendelkezései irányadóak akkor is, ha a dolgozó munka- vagy tagsági viszonya megszűnik a kihordási idő lejárta előtt. A belső szabályzat ugyanis elő­írhatja a még le nem töltött időre jutó érték megtérítését, de rendelkezhet úgy is, hogy a kilépő dolgozó munkaruhá­ját vissza kell venni. Olva­sónknak tehát először a belső szabályzat előírásaival kell tisztában lennie, s amennyi­ben ezen előírás ellenére ké­rik tőle a visszatérítést, kére­lemmel fordulhat a döntőbi­zottsághoz. O Rövidesen kisajátítják V. F. családi házát. Aziránt ér­deklődik, hogyan történik a lakott ingatlan forgalmi érté­kének megállapítása. A hatályos jogszabályok szerint a kisajátított ingat­lanért járó kártalanítást a forgalmi érték alapulvételével kell megállapítani. Az érték megállapításakor figyelembe kell venni, ha az ingatlan la­kott. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor is a környéken meg­lévő, hasonló adottságú, össze­hasonlításra, alapul szolgáló lakott ingatlan forgalmi érté­ke az irányadó. Amennyiben a környéken a lakott ingatla­nok eladásának száma cse­kély és az előforduló esetek időben is igen nagy eltérést mutatnak, akkor az ingatlan beköltözhető forgalmi értéké­ből kell kiindulni, s azt kell figyelembe venni, hogy kinek az elhelyezéséről kell gondos­kodni és az milyen megoldás­sal történik. Amennyiben az ingatlanban a tulajdonos la­kott, s ő a kisajátított lakás­nál kisebb szobaszámú, alap- területű vagy alacsonyabb komfortfokozatú lakást kap, akkor ez a lakott érték meg­állapításakor értéket emelő körülmény. Más az eset, ha az ingatlanban bérlő lakott, ugyanis akkor azt kell meg­vizsgálni, hogy a bérlő mi­lyen lakásra tart igényt. Ál­talános szabály, hogy a bérlő a bérelt lakással azonos szo­baszámú, de a család mérté­kének lakásigénye felső hatá­rát meg nem haladó lakásra tarthat igényt. Ebből követke­zik, hogy ha bérlő jobb vagy komfortosabb lakást vagy ép­pen kisebb szobaszámút, vagy alapterületűt fogad el, ennek sem előnyeit, sem hátrányait nem a kisajátítással érintett tulajdonos, hanem maga a bérlő kell hogy viselje. A la- kottság figyelembevételénél jelentősége van annak is, hogy a lakás használója jogcímmel lakik-e benne vagy éppen rosszhiszemű jogcím nélküli, ugyanis ez utóbbi a forgalmi értéket általában nem befo­lyásolja. A lakott ingatlan forgalmi értékének megállapí­tásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a kisajátított telek és az épület értékaránya milyen. Ameny- nyiben az épület elavult, kis alapterületű, rossz műszaki állapotú, de értékes, nagy ki­terjedésű telken áll, nyilván másként alakul a lakottság értékcsökkentő hatása is. Olvasónknak tehát levele alapján egyértelmű választ adni nem tudunk, de fő szem­pont az, hogy az érték meg­állapításánál minden olyan körülményt figyelembe kell • Huszonöt éve dolgozom termelőszövetkezetnél tagként. Most a vezetőség belső átcso­portosítást hajtott végre és új beosztásba kerültem, ahol munkabérem jóval kevesebb. Jogszerű volt-e ez az eljárás? — kérdezi K. Z. Vácról. A tsz-törvény és a végrehaj­tására kiadott rendeletek sze­rint a közös munka végzésé­vel kapcsolatos jogokat és kö­telezettségeket a szövetkezet és a tag írásbeli megállapo­dásba foglalja. A megállapo­dás létrejön, ha a termelőszö­vetkezet és a tag mind a fel­adatokban, mind az ezek el­látásáért a tagot megillető ré­szesedésben, valamint az álta­luk lényegesnek tartott egyéb kérdésekben megállapodtak. A szövetkezet egyoldalúan módosíthatja a megállapodást, ha az abban meghatározott feladat, illetve munkakör megszűnt, módosult vagy a termelőszövetkezet termelő- tevékenységének, munkaszer­vezetének átalakítására került sor. A munkamegállapodás módosítását írásban indokolni és azt a taggal legalább 15 nappal korábban közölni kell. Nem tiltja tehát a jogszabály, hogy a módosított munkakör­höz ne tartozhatna alacso­nyabb bér. Azt pedig, hogy milyen fizikai munkához mi­lyen kötelező alsó bérhatár tartozik, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 1983. évi 9. számában megjelent, a mezőgazdasági nagyüzemek dolgozói munkaidejének és munkadíjazásának szabályo­zásáról szóló 25/1983. (XII. 29.) MÉM-rendelet tartalmazza. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk Bp. Vili.. Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelek­re pedig folyamatosan vála­szolunk. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Áprilisi tréfa volt? (azaz négyszáz!) ezer forintért forgót, naponta csupán kettő busz fordul meg rajta. A töb­bi Újszilvásra csak a Kapi­tány-tanyáig jön be. Lóg a nyelvünk, mire mi, korosab­bak, oda- vagy visszakutyago­lunk. Újszilvás nemcsak a Kapi­tány-tanyából áll, hozzá tar­tozik Jeges is! Horgosné Bander Ilona Újszilvás Rossz hatású propaganda Manapság annyiszor és olyan sok fórumon esik szó a nyug­díjasok és a kisjövedelműek hátrányos helyzetéről, hogy már szinte mi, az érintettek szégyenkezünk, ha valami újabb sérelem ér bennünket. De szegény embert még az ág is húzza. A múlt hónapi nyugdíjam­mal kaptam kézhez az idei uta­zási utalványomat. (Bizony há­lásak is vagyunk az illetéke­seknek, hogy évi tizenhat ked­vezményes utazást biztosíta­nak számunkra!) Ez bármeny­nyire örvendetes, az már ke­vésbé, hogy az utalvány túl­oldalának egy részét a februá­ri nyugdíjszelvény képezi. Ugyanis amikor a napokban bútort vásároltam, az OTP- ügyintézésnél szükséges, csa­tolandó nyugdíjszelvényt szi­gorúan levágták az utalvá­nyomról. Így történt meg az abszurditás: az utalvány élet­be lépése előtt (április 1.) máris elvesztettem négy uta­zási lehetőséget, azaz a ked­vezmény negyedrészét. Tehát úgy jártam, mint a róka és a gólya az aesopusi mesében: nesze semmi, fogd meg jól! Brezovich Károly Vác *9? Ok égetnek, mi füstölünk Ceglédre kéne menni..• Már régóta panaszkodnak az emberek, de most a saját bő­römön tapasztalom a ceglédi utazás nehézségeit. 62 éves va­gyok, a férjem Cegléden fek­szik kórházban ... Fiatal koromban gyalog jár­tam oda, de most már iszo­nyúan fájnak a lábaim. Már az a három kilométer is nehe­zemre esik, amit a Kapitány­tanyáig kell megtenni. Mert hiába csináltatott a község 400 Ma már ritkán találni olyan helyet, amely a métának, a pilinckának, a karikázásnak és egyéb hasonló játéknak megfelelő teret nyújt. Miért? Mert minden szabad területet gyorsan beépítenek, esetleg raktározási céllal elfoglalnak. Ezt a gyermek is megsínyli. A világ, a környezet válto­zásával változik a gyermekek játéka, és annak rendje is. Még a csúzli az, amelyet a ma gyermeke is ismer. (Bár ne ismerné!) Korábban azt ma- dárriogatónak használták, ma madárpusztítónak. A városla­kó gyerekek gyakran erdei sé­táikon, természetjáró útjukon használják. És sajnos nem egy esetben célpont a madárfészek, vagy a riadtan menekülő ma­dár. Mint erdőt járó ember, látom, hogy sok fészek és ma­dárka pusztul el, s hever a fák, bokrok tövében. Szomorú, hogy a tévé is — reklám formájában — gyer­mek kezébe adja a csúzlit. Holott a felnőtteknek kellene elsősorban tudnia, hogy az mennyire káros játék. Az er­dőben főleg. Padányi Lajos Budakeszi Pomázon a Gyermek- és Ifjúságvédő Intézet hosszú ideig az udvaron égette el hul­ladékait, esetenként gázolajjal élesztgetve a tüzet. Nemrég örültünk annak, hogy kéré­sünkre ezt a gyakorlatot meg­Lebukásuk végül sajátos körülmények között történt. Kiszemeltek egy fővárosi vil­lát. és egyikük rendszeresen odajárt, hogy barátkozzon a házőrző kutyával. Egy alkal­mas időpontban a társaság álarcosán, kesztyűben és fe­szítővassal felszerelkezve ér­kezett a tetthelyre. A keríté­sen át hárman beugrottak a kertbe, ketten pedig szokás szerint figyelőszolgálatot 'át- tak el. Az ablakrácsok miatt azonban nem tudtak bejutni a lakásba, s ezért elkezdték a falat bontani. Egyik szomszéd azonban felfigyelt rájuk, és a telefonhívásra a helyszínre érkezett rendőrjárőrök fogták el a menekülő bűntársakat. Kocsin a tetthelyre Ebben a lakásban egyébként, amelyet 3 évvel korábban más betörők már kifosztottak, kü­lönösen nagy értékű műszaki cikkek voltak. A bíróság az ítélkezésnél súlyosbító körülményként vet­te figyelembe büntetett elő­életük mellett azt is, hogy az utóbbi időben meglehetősen elszaporodott, a társadalomra rendkívül veszélyes gépkocsi­zó bűnözés. A bíróság bűnszövetségben, üzletszerűen és jelentős érték­re elkövetett lopásért Skot- ner Gézát 4 évi, idősebb Ká­té Bélát 5 évi, Makai Attilát 3 év 6 hónapi. Kecskés Zol­tánt 2 évi, K. L.-t 2 évi, Heka Ferencet 1 év és Danes Ta­mást 8 hónapi szabadságvesz­tésre ítélte. Kötelezte őket továbbá arra is, hogy az oko­zott kárt megtérítsék. Az ítélet nem ioserős. Súlyos bűncselekményeke' elkövetett galeri ügyében ho­zott a Nagykátai Bíróság első fokon ítéletet. Az elsőrendű vádlott, Skotner Géza már több alkalommal volt büntet­ve, egyebek között felfegy­verkezve elkövetett erőszak miatt is. Egyébként a tanács­tól múlt évben kapott főváro­si bérlakásban lakott, és Lada gépkocsiján járt bűncselek­ményeinek a színhelyére. Pénz betörésből Bűntársa: idősebb Káté Bé­la nem dolgozott rendszere­sen, de személyi igazolványá­ban mindig volt valamilyen látszólagos munkahelybejegy­zés. Sajátos módon, bár a gépkocsi-vezetői jogosítványt nem szerezte meg, 3 darab személyautó is volt egyidejű­leg a birtokában. Többször ült már börtönben. Makai Attila szintén csak látszólagos munkahelybejegy­zéseket szerzett magának és bűncselekményekből származó pénzből élt. A szintén büntetett előéle­tű Kecskés Zoltán kubikos­ként jól keresett. A fiatalko­rú K. L. is megjárta már az ország különböző börtöneit. Danes Tamás betörésből szer­zett pénzekből élt. A galeri egyetlen büntetlen előéletű tagja, Heka Ferenc, aki gép­kezelőként dolgozott. A díszes társaság tagjai — akik a börtönből, illetve szó­rakozóhelyekről ismerték egy­mást — rafinált módon, szer­vezetten követték el a bűn- cselekmények sorozatát. Mód­szerük az volt, hogy gépko­csival járták az utcákat a fővárosban és vidéken is. A lakótelepeken kaputelefonon felszóltak, esetenként becsön- gettek, és meggyőződtek róla, hogy a háziak mikor nincse­nek otthon. Ezután sorshúzás­sal döntötték el egymás kö­zött, hogy ki melyik lakásba törjön be. A zavartalan kuta­tás érdekében kibiztosították a liftet, és így nem kellett váratlan meglepetéstől tarta­niuk. A betörésből, lopásból származó holmik értékesítésé­ből származott a jövedelmük, amiből jutott velük együtt élő, sőt egykori élettársaiknak is. Az első közös akciójukat 1987 szeptemberében követték el Pándon. Itt kinéztek ma­guknak egy dűlőutakon meg­közelíthető házat, melynek egyedül élő tulajdonosiról tudták, hogy délelőtt dolgo­zik. Egyikük úgy tett, min*ha a gépkocsiját szerelné, ez­alatt a többiek feszítővassal — a kerítést letaposva — ju­tottak be az udvarra. A bejá­rati ajtót felfeszítették és a lakásban talált értékeket ösz- szeszedve távoztak. A zsák­mányt egyenlő arányban el­osztották. A kifosztott zenész Kifosztották egy külföldi körúton lévő zenész lakását is, ahonnan értékes hangszere két zsákmányoltak. Ezeket hamis személyi igazolvánnyal értékesítették. A nyomozók a hangszerek egy részét a BÁV- nál. illetve egy kiskereskedő­nél megtalálták és lefoglal­ták. A ruhaneműket rendszerint a kispesti „bolhapiacon” ér­tékesítették. Illetékesek válaszolnak A Pest Megyei Hírlap 1989. május 1-jei Postabontásában Késik a műtét címmel tettük közé Lami Ágnes, gyömrői ol­vasónk levelét. Erre nemrég az alábbi választ küldte szer­kesztőségünkbe a Budapesti Elektromos Művek Dél-Pesti Üzemigazgatósága: Hozzánk panaszbejelentés 1988. december 05-én érkezett. A fogyasztói kifogás alapján megállapítottuk, hogy a lám­patest használódott el, és az a helyszínen javíthatatlan. A cserével történő javítást, te­kintettel az év végi hiányok­ra, ez év február 13-án tud­tuk elvégezni. A panaszlevél megjelenése után még egy ellenőrzést tar­tottunk, és megállapítottuk, hogy a közvilágítás kifogásta­lanul üzemel. A csere óta újabb panasz nem érkezett a területről. A késedelmes javí­tásért a bejelentő szíves elné­zését kérjük. Muth Lajos igazgató Kunczcr Ferenc osztályvezető A Pest Megyei Hírlap 1989. február 22-i számában megje­lent Csak néhány percen mú­lik című olvasói levélben le­írtakra az alábbiakat válaszol­ja a Volánbusz igazgatósága: A Hatvanból 9.09 órakor Túrára érkező 5015 számú vo­nattól közlekedő járataink részére előírtunk várakozási időt. (Várakozási idők jegyzé­ke.) Ennek be nem tartására vonatkozó bejelentéseket csak konkrét adatok (pontos dá­tum) ismeretében tudjuk ki­vizsgálni. Ugyanez vonatkozik a „nem kellően egyeztetett” túrái helyi menetrendre is. Pontos hibaleírást kérünk, hátha tudunk segíteni. Megje­gyezzük emellett, hogy a hi­vatalos autóbusz-menetrend előkészítése során több alka­lommal egyeztettük elgondo­lásainkat a tanács és az isko­la képviselőjével. 1989. május 28-tól, a tanítá­si napokon, két új járatpárt is közlekedtetünk az iskola igényei szerint. Bogáti Zoltán, a forgalomfejlesztési önálló osztály vezetője Hozzászólás és vélemény Ä falut gyaláztam? A március 8-i Postabontás­ban Kocsma van bőven cím­mel közölték levelem, mely mint várható volt, a törteli emberek többségéből negatív reakciót váltott ki. Úgy tűnik, az igazság feltárásával kocká­zatot is kell vállalni! Az em­lített írást többen elítélték, s volt, aki falugyalázásnak mi­nősítette. Valójában azonban nem állt szándékomban sem a falut, sem annak lakosait megsérte­ni, még kevésbé gyalázni, vagy közvélemény előtt lejáratni. Mindemellett nincs rá okom, hogy akár egy leírt szót is visszavonjak. Azok a gondok ugyanis, amelyeket felsorol­tam, nemcsak Törteire, hanem az ország rengeteg falujára jellemzőek. Sajnos mindig és mindenütt lehet találni szemé­lyeket, akik úgy vélik: a baj, ha nem eléggé szembetűnő, akkor nincs is. Pedig a strucc­politika még sosem vezetett jóra. És hogy segíthetnénk a haladást, ha az elmaradottsá­got nem vesszük észre? A Kocsma van bőven című levél elsősorban az elhanya­golt fiatalság nevében íródott. Közülük akadt néhány sze­mély, akik pártolták az őszin­teséget. Valószínűleg lesz még olyan józan gondolkodású em­ber, aki mellénk áll és segít — felébreszteni a nyugvó kul­túrát. Juhász Melinda Törtei A szüntették. A minap azonban megdöbbenve tapasztaltuk hogy ismét hatalmas, fekete füstoszlop gomolyog fölfelé Korom és pernye szállt a leve­gőben, és a tavaszias szellő el­hordta azt a környező lakások­ba is. Aki késve csukta be az ablakát, igencsak megdöbbent a látottakon ... Személyes érdeklődésemre az intézet igazgatója közölte, hogy az égetés a megyei tanács uta­sítására történik, és azt el kell viselni. Szerintem azonban — bárki is javasolta ezt a megol­dást — a lakóházak közvetlen közelében történő hulladékége­tés ellenkezik a józan ésszel, mi több, a jogszabályokkal is. Kérem az illetékeseket, hogy egészségünk, lakásunk és köz­területeink tisztasága érdeké­ben, tekintsenek el az ilyen utasítások kiadásától, sőt a szemét megsemmisítésének ezt a módját határozottan tiltsák meg! Mi, a környéken lakók, nem akarjuk aláírások gyűjté­sével indokolni panaszunkat (biztos mindenki aláírná), mert bízunk abban, hogy a jövőben erre nem lesz szükség. Balogh Gyula Pomáz Kaputelefonon érdeklődtek Elítélték az álarcos galerit

Next

/
Oldalképek
Tartalom