Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-24 / 71. szám
6 %täiian 1989. MÁRCIUS 24., PÉNTEK Az Okisz Labor a Hotel Duna Inter-Continentál báltermében bemutatta tavaszi-nyári divatkollekcióját, köztük a legújabb fürdőruhákat is. Kuris Lajos szobi nyugdíjas kedves időtöltése a tojások meg- patkolása. A rekordja az volt, amikor 171 apró patkót helyezett cl egy közönséges tyúktojáson. Ritka mesterségének bemutatásával nyugat-németországi kőrútján is nagy sikert aratott (Vimola Károly felvétele) A tavaszi zöldághordás, a locsolkodás, a maskarajáték azonban egyaránt ősi szokás, melynek vidékenként sajátos hagyományai vannak. Az Ipoly mentén például az a módi, hogy húsvétvasárnap a legényeit tojást szednek a lányos házaknál. Másnap reggel rántottát készítenek maguknak. és utána indulnak el dalolva. A tojás héját bedobják annak a lánynak az ablakán, akire valamilyen okból haragszanak, és ezután következik a locsolkodás. Ezért pedig hímes tojás jár cserébe. Galgamácsán például ma is olyan heves locsolkodás dívik a kútnál, hogy nincs lány. aki kimaradna ebből. Locsolkod- nak a városokban is, helyenként szódavízzel vagy kölnivel, de ápolják a hagyományt. Igaz. a kínálgatás ma már szerencsére némileg módosul, rhert sokan gépkocsival járnak húsvétolni, és az alkoholfogyasztás húsvéthétfőn is veszélyes azok számára, akik vezetnek. Kedves szokás — nemcsak gyermekek körében —. hogy elmondják a hagyományos köszöntők valamelyik változatát. Mint például; Szépen kérem az anyját, adja elő a lányát, hadd locsolom a haját! Hadd nőjön nagyra, mint a csikó farka. még annál is nagyobbra, mint a Duna hossza, szabad-e locsolni? Erre a kedves versikére bizonyára senki sem mond nemet, de elegendő a rövidebb is, mely szerint: Egészségére váljon, haja nagyra nőjön!” Déltájban a locsolkodás véget ér, következik a jó ebéd és a pihenés. Rakott tál. Harminc deka főtt, füstölt sonkát megdarálunk. Egy evőkanál zsírban megpirítunk egy fej apróra vágott hagymát, megszórjuk pirospaprikával, gyengén sózzuk és beletesszük a " darált sonkát. Kb. tíz percig együtt pirítjuk. Közben fél kiló burgonyát megtisztítunk, apró kockákra vágjuk. sós vízben megfőzzük, és tizenöt deka rizst puhára párolunk. Tűzálló tálat kizsírozunk, belerakunk egy réteg burgonyát, erre darált sonkát, rizst, és így rétegézzük, míg a hozzávalókból tart. Minden sort tejföllel öntözünk meg. A tetejére burgonya kerüljön, amit zsírral megkenünk. Az ételt a sütőben átsütjük, savanyúsággal tálaljuk. Puding. Huszonöt-harminc deka főtt, füstölt sonkát kétszer ledarálunk, egy tejbe áztatott és kicsavart zsemlével együtt. Keverünk bele három kanál tejfölt. 3 deka vajat, két tojássárgáját, apróra vágott petrezselymet, esetleg majoránnát, sót, és végül a tojások fehérjéből vert keménv habot. A masszát kivajazott tűzálló tálba tesszük, és nem tűi forró sütőben negyedóra hosszat sütjük. Alma- vagy sájtmártást adhatunk iliellé. Nyárra A piacokon már napok óta árulják a kisebb-nagyobb nyuszikat, és ha szerencséje van egyik-másik tapsinak, akkor nem paprikás vagy vadas lesz be'őle, hanem a család kedvence. a gyerekek játszótársa. S nem ritka dolog az sem, hogy az óvodás korú kisfiúk és kislányok szüleiknek szegezik a kérdést; miért a nyuszi hozza a húsvéti tojást? Az ám, miért? Dömötör Tekla jeles néprajztudós írja Naptári ünnepek című könyvében, hogy nincsenek néprajzi hagyományai a nyuszi-tojás kapcsolatnak, és ennek bizonysága, hogy városról terjedt falura ez a fajta játszadozás, nem pedig fordítva. Az viszont köztudott, hogy a húsvéti tavaszünnepen a nyúl és a tojás egyaránt a termékenységet jelképezi. Szabad ipő ~ Hobby PEST MEGYEI SÉTÁK Szokolya — Királyrét Verőcemarosnál az úttörővasút végállomásánál fordul az út Szokolya és Királyrét felé. Az utat. szegélyezi a hegyről Dunába siető Morgó-patak, melynek két partján a börzsönyligeti nyaralók százai nyújtanak hétvégén s főleg a nyári pihenőidőben felüdülést a tulajdonosaiknak. Paták, kisvasút és az országút együtt kanyarog a szemet gyönyörködtető tájakon, mégnem elérkezünk Szakolyára. Szinte észrevétlenül toppanunk a faluba. Teljesen összenőtt már a börzsönyligeti nyaralókkal. Kirándulók- is járnak ezen az úton, nem elsősorban szoko- lyai végcéllal, mert a közkedvelt királyréti kirándulóhelyre is Szokolyán át visz az út. Igaz, Szakolyára az úgynevezett „nagyvasúton” is el lehet jutni, mely a másik völgyben Balassagyarmat irányában közlekedik, csakhogy ennek szokolyai megállóhelye négy kilométerre van a falutól. Az úttörővasút nemrégen épült teljesen újjá. most rendszeres, a szobi vasúthoz igazodó csatlakozást figyelembe vevő menetrend szerint közlekedik. I Szorgalmas, dolgos nép lakik Szokolyán. Lakóinak száma sajnos egyre csokikén, jelenleg 1900 körüli a lélekszám. A nagyobb baj az, hogy a csökkenés, bár lassú, de folyamatos, állandó jelenséggé vált. Ez a folyamat nemigen érthető, inkább csak magyarázható. A község ma a verőcemarosi köz- igazgatáshoz tartozik, ami azonban nem oka a csökkenő tendenciának, mivel vele ellentétben áll az, hogy közben a falu dinamikusan fejlődik. Sokkal kisebb fejlődés másutt már megtartó erőként jelentkezik. De hadd soroljam: az elmúlt tizenöt év alatt nyolcosztályos új iskola épült, napköziotthonos konyhával. Mindenütt vezetékes víz biztosítja az egészséges jó ivóvizet. A faluban már csak szilárd burkolatú utak vannak, a földút csak emlék. A sporttelepen új öltözőket építettek. A környéket messze megelőzve crossbartelefon működik. A hajdani strand is megújult. Ezenkívül új AB8 épült. Mi hát az oka vagy indoka az elvándorlásnak? Kevés a munkalehetőség. Az állandó lakosok közül a keresőkorú a lakosság hatvan százaléka. Viszont csupán harminc százalékukat tudja foglalkoztatni az erdőgazdaság, a Dunamenti Termelőszövetkezet néhány üzemága, a helyi vendéglők, a boltok és az iskola. Ezért sorolható Szokolya az „ingázó”’ községek sorába. A község nem új település. A XV. századból már találunk, itt épületmaradványokat. Egy ilyen maradványhoz épült 1358-ban a református templom. A református papiak is a XVII. századból származik. Szokolyán született a világhírű festő, Mányoki Ádám (1673—1757), aki tudvalevő, II. Rákóczi Ferenc fejedelem udvari festője volt. Egy másik, nem kevésbé ismert festő, Viski Károly is Szokolya szülötte. ö lovasképeivel vált nemzetközi hírűvé. Lassan teljesen nyaralóhely- lyé változunk — mondják a szokolyaiak. A főutcán nagyon sok ház üres, eladó. Ezeket valószínűleg már csak a nyaralók fogják megvenni. Szokolyán rövid autózás után érünk ki a közkedvelt Királyrétre. Idáig visz az úttörővasút is, melynek végállomásán emlékként van kiállítva a régi „királyréti erdei vasút” két régi kocsija. Királyréten működött valamikor a Braun Éva KISZ-vezetőképző iskola, mely most üdülő. Az erdőgazdaság jóvoltából gyönyörű pázsitos rétek adják meg Királyrét igazi jellegét, ahol vidáman pattog a labdá. s a pihenni vágyó „városiak” heverhetnek a fűben, a napon vagy árnyékban. A. dombtetőn kis tavacska jelent romantikus színfoltot, s mellette egy esőtető biztonságában bárki nyugodtan elfogyaszthatja a magával hozott madárlátta uzsonnáját. A körülvevő erdő felüdülést biztosító sétaútjaival csalogatja a kirándulót. A közeli bazaltbánya is érdekes látványt nyújt. Aki csak kis időre tud elszakadni a várostól, az rövidebb lélegzetű kirándulás célpontjául feltétlen Szokolyát és Királyrétet válassza, mert érdemes ide eljönni. Wolff Lajos Az úllürüvasút megállója fi/// EGYÜTT ///// AZ UTAKON AZ ŰTINFORM JELENTI Áprilisra jellemző változékonysággal köszöntött ránk a március, sok csapadékkal, ami főleg a reggeli, meg időnként ködös időben nehezíti az országúti közlekedést, A tavasz beköszöntévcl megszaporodtak a megyében az útkarbantartások és kisebb fenntartási munkák. Ennek kapcsán egyre gyakrabban találkozhatunk sebességkorlátozással és útszűkülettel az utakon, mely nagyobb odafigyelést követel az utasoktól. Az M7-es autópályán a 97—103 kilométer között a leállósávot javítják. Emiatt szakaszosan útszűkületre számíthatnak. Az M3-as autópályán pedig a 31—32 kilométer között, 200 méteres szakaszon, a leállósávot karbantartási munkák miatt munkaidőben lezárják. A fenti korlátozások március 26-ig vannak érvényben. Az 50-cs főúton Alsónémedinél a 23—25 kilométer között csatorna- építés miatt számíthatnak korlátozásra, mely előreláthatólag május közepéig tart. Az 51-eg főúton Dunaharasztinál a 17—18 kilométer között közműépítés miatt ugyancsak forgalomkorlátozással találkozhatnak. Az említett helyeken fokozott figyelemmel és óvatosan közlekedjenek. MÉRNÖK DIPLOMA NÉLKÜL Halálának 50. évfordulója alkalmából csütörtökön avatták fel tisztelői és utódai Csonka Jánosnak, a magyar motor- és gépjárműgyártás úttörőjének mellszobrát, Ágh Fábián Sándor szobrász alkotását, a Mogürt Gépjármű Külkereskedelmi Vállalat előcsarnokában. Az autodidakta feltalálónak nemzetközileg is elismert leghíresebb találmányát, a porlasztó karburátort barátjával és szerzőtársával, Dánki Donáttal együtt készítette és szabadalmaztatta. E porlasztó elve szerint működő karburátorral járja az utakat a világon ma is több száz millió személygépkocsi. Csonka János tervezett még kompresszoros motort, tűzoltó motort, csónakmotort, vasúti- és sínautőmotort, továbbá autóbuszt is. Elsőként alkalmazta a nagyfeszültségű mágneses gyújtást. Munkássága kiterjedt műszerek, mérő- és anyagvizsgáló berendezések alkotására, sőt az első magyar automobil szakszótár összeállítására is. Sokoldalú és magas színvonalú tevékenységének elismeréseként neki, az egyszerű gépész kovácsnak az egykori mérnöki kamara engedélyezte, hogy gépész- mérnöki címet használhasson. A rendkívül termékeny feltaláló alapította a Csonka János Gépgyár Rt.-t, a mai Kismotor- és Gépgyár elődjét. AZONNAL INDULJUNK A mai nagyvárosi forgalomban kényszerítőén fontos, hogy az autósok minden talpalatnyi helyet kihasználjanak. Különösen áll ez a jelzőlámpák előtti térségekre. Az első járműnek a lehető legközelebb kell húzódnia a jelzőlámpához, s szabad jelzésre nyomban indulnia kell. Változtatni kell azon, hogy a vezetők a lámpa után nem engedik átsorolni a másik sávból indulókat. Az átbocsátóképesség kihasználása a- legfontosabb a forgalmi dugók csökkentése érdekében. Ezt dióknak, is tudomásul kell venniök, akik idejében „hélyézkédtek”. Elemi udvariassági szabály ellen vét az, aki nem így cselekszik. KIMONÓ ÉS A VEZETÉS Minél több az autó, annál kevesebb a kimonó a japán városok, falvak utcáin. A kimonőviseletnek elsősorban a mai közlekedés nem kedvez. A japán nőknek pedig ma már több mint az egy- harmada dolgozik. Járni — pontosabban tipegni — persze lehet kimonóban, nagyon kecsesen, de autót vezetni szinte lehetetlen. Márpedig az autó a modern Japán egyik szimbóluma, s bármily hihetetlenül hangzik, az 51 millió japán gépkocsivezető 35 százaléka a gyengébb nemhez tartozik. Még meglepőbb, hogy a hatvan- millió japán nő 38 százalékának van jogosítványa. Arányuk tíz év alatt megkétszereződött; évente 1 millió japán nő teszi le a jármű- vezetési vizsgát, felerészt 18-19 évesek. Az emancipáció legszembetűnőbb jele az utakon figyelhető meg. Napközben, amikor a férfiak mind dolgoznak, a volán mögött több a hölgy, mint a férfi. VÉDELEM NÉLKÜLI HELYEKEN A gyalogosbalesctek közel a fele úgynevezett védelem nélküli heli eken következik be, mintegy egynegyed részük a jelzőlámpa nélküli zebrákon. Ezek közül különösen az útkereszteződésekben lévők a veszélyesek. A zebrákon kívül elütött gyalogosok többsége szabályszegőén közlekedett, de a zebrákon elütötteknek is csaknem a fele saját szabálysértésének lett az áldozata. Majdnem annyi gyalogost ütnek el a jelzőlámpás útkereszteződésekben, mint a kereszteződéseken kívül található zebrákon, A jelzőlámpás útkereszteződésekben a gyalogosan balesetet szenvedettek kétharmada sza- balytalan volt. MAX, A MŰANYAG AUTÓ Fellő gonddal tolják helyére a RAI kiállítási központban az első holland műanyag karosszériája autót, a Maxot. A Max Motors cégnél gyártott, kézi erővel rétegelt poliészterből kc- -zélt, 170 km óra végsebességű sportkocsi körülbelül 25 000 dollárba fog kerülni. A gyárban egyelőre öt ilyen típusú autó készül cl naponta Balesetmentes közlekedést, jó utat kíván: M. Nagy Péter Sonkás ételek Egészségére váljon, haja nagyra nőjön! Miért a nyúl hozza a tojást?