Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-24 / 71. szám

1980. MÁRCIUS 24.; PÉNTEK ? folgtet» 3 BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) ta Beck Tamás —, hozzátéve, hogy 1972-től, amióta lehető­ség van a vegyes vállalatok ala­pítására, alig 300 millió dol­lárnyi működő tőkét sikerült bevonni gazdaságunk vérke­ringésébe. Ezzel szemben sok más európai ország csak az elmúlt egy esztendőben több milliárd dolláros működő tő­két vont be gazdaságába. Ha sikerült rendezni a tulajdon- viszonyokat, ha vonzóvá tesz- szük Magyarországot a műkö­dő tőke számára, akkor nem irreális elképzelés vállalkozá­si alapon megrendezni a világ- kiállítást. «*.• Az utóhasznosítással kapcso­latban Beck Tamás rámuta­tott: mindenképpen szükség van arra, hogy a világkiállí­tásra épített létesítményeket minél gazdaságosabban ki­használjuk a későbbiek során. Szellemi erőfeszítéseket kell tenni a legjobb megoldások megtalálására, kész javaslatok ma még nincsenek. Végül Beck Tamás egyetértését fe­jezte ki azokkal a képviselők­kel, akik véleménye szerint csak a teljes nyilvánosság és a beleszólási lehetőség teheti eredményessé és hazánk szá­mára hasznossá a világkiállí­tás rendezvényét. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az Országgyűlés 15 ellenszavazattal, 71 tartózko­dás mellett tudomásul vette a kereskedelmi miniszter tájé­koztatóját az 1995-ben meg­rendezendő Budapest—Bécs világkiállítás előkészületeiről. A határozatban a képviselők felhívták a figyelmet arra, hogy az előkészületi munkák helyzetéről ismételten kapjon tájékqztatást az országgyűlés. Interpellációk és kérdések VIII. ötéves tervidőszakban kerülhet sor a ráckevei terület kiemelt fejlesztésére, de ter­mészetesen addig sem hanya­golják el, sőt az idegenforgal­mi alapból nyújtott támoga­tásaik odaítélésénél különös gondot fordítanak e területre. Az interpellációra adott vá­laszt! a képviselő tudomásul vette. Varga János. A Monori­erdőn bekövetkezett környe­zetszennyezés a tömegkommu­nikáció jóvoltából ismert az egész ország előtt. A két évvel ezelőtt feltárt súlyos környezetszennyezés Pest megyei képviselők az ülésteremben Dr. Vona Ferenc. i985 de­cemberében interpellált első alkalommal a Ráckevei (So- roksári)-Duna-ág üdülőkörzet kiemelt fejlesztési támogatá­sáért Azóta alig történt vala­mi ennek érdekében, ezért tegnap ismét fölsorakoztatta érveit. Egyebek között azt, hogy a Duna-ág természeti szépségei viszonylag olcsó szó­rakozási, pihenési lehetőséget nyújtanak a kül- és belföldi turistáknak, a főváros közelé­ben. Ráckeve Tanácsa — a megyei tanáccsal egyetértés­ben — időközben üdülőhellyé nyilvánította a település arra alkalmas részeit, a továbblé­péshez azonban szükség lenne központi támogatásra is. A képviselő utalt arra, hogy 1988 októberében a Csepel- szigeti országgyűlési képvise­lők és az érintett körzetköz­pontok párt- és tanácsi tiszt­ségviselői áttekintették az idő­szerű környezet- és természet- védelmi kérdéseket. A jelen lévő Maróthy László környe­zetvédelmi és vízgazdálkodási miniszter is egyetértett azzal, hogy a VIII. ötéves tervben kiemelt üdülőövezetté h, kell nyilvánítani a Duna-ágat. Ha­sonlóan foglalt állást a par­lament kereskedelmi bizottsá­ga is. Dr. Vona Ferenc — Csepel-szigeti és soroksári képviselő társaival egyeztetve — a parlament és a tárca se­gítségét kérte ahhoz, hogy a következő középtávú terv ele­jén megvalósuljon ez a javas­lat. S akkor valóban a kis­pénzű emberek — és ezek vannak többen — vízi paradi­csoma lehet a Ráckevei (So- roksári)-Duna-ág. Beck Tamás kereskedelmi miniszter írásban válaszolt Vona Ferenc felvetésére. Vá­lasza szerint előreláthatóan a Folyosói eszmecsere (Hancsovszki János felvételei) Rendezzünk világkiállítást vagy sem? Ez itt a kérdés, s a válaszok igen különbözőek. Mellette és ellene egyaránt szólnak érvek, ám leginkább a döntési mechanizmust éri kritika. Különösen a Kereske­delmi Minisztérium írásos tájékoztatójának egyik meg­fogalmazása borzolja a kedé­lyeket. Eszerint: a világkiállí­tás nemzetközi engedélyezése nem jelent kötelezettséget an­nak megrendezésére, de visz- szalépésünk erkölcsi és politi­kai hátrányokkal járna és megterhelné a magyar—oszt­rák kapcsolatokat. Ez a gon­dolatmenet pedig kísértetiesen emlékeztet arra, amelyet Bős —Nagymaros ügyében megis­merhettünk. A képviselőik ez­úttal nem szeretnének csap­dába esni. Hetek óta másról sem hallani: megfontolt dön­tésre van szükség. A többfor­dulós tárgyalás lehetőséget ad erre. Még semmi sem biztos, még minden változhat. Ezért egy­előre csupán feltételes mód­ban fogalmazhatunk. Így tett Balogh László (Pest megye 29. vk.), a Pest Megyei Tanács elnöke is, amikor azt tudakol­tuk: mi a megyei tanács ál­láspontja a világkiállítással kapcsolatban? — Álláspontról még korai lenne beszélni, mert most még csak a tájékozódás szakaszá­nál tartunk. A végrehajtó bi­zottság legközelebbi ülésén foglalkozunk a témával, meg­hallgatjuk a szakembereket. A többfordulós tárgyalás le­hetővé teszi, hogy a beleszólás igényével nyilváníthassunk véleményt. Amint a kormány és a parlament ismét állást foglal a kiállítással kapcsolat­ban, a megyei tanács ülése elé visszük a dolgot. S ha eldől, hogy lesz Magyarországon vi­lágkiállítás. akkor egy újabb közös gondolkodás kezdődhet. Véleményem szerint ennek két összetevője lehet: széles társa­dalmi vita és pályázati rend­szer. Az utóbbi keretében kell választ adni a következő kér­désekre: hol legyen a helyszín, milyen legyen a kiállítás és milyen rendezvények kapcso­lódjanak hozzá országszerte? Ha lesz világkiállítás, akkor a fővárost körülölelő Pest me­gyének is jelentős szeren jut. Akkor programot kell készí­tenünk arra. hogyan kapcso­lódhatunk be a vendégéle e'- szállásolásába, ellátásába, szó­rakoztatásába. ★ Miután dr. Vida Miklós, az Országgyűlés alelnöke — aki­nek visszahívását állampol­gárok egy csoportja kezdemé­nyezte — önként lemondott képviselői mandátumáról, új személyt kell választani erre a mindinkább fölértékelődő posztra. Ennek megfelelően az ülésszakon megkezdte munká­ját a jelölőbizottság. Értesülé­sünk szerint ezúttal nem tesz ajánlást az MSZMP Központi Bizottsága, sem a Hazafias Népfront Országos Tanácsa. A döntés a honatyákra van bízva. Nem szempont a párt­tagság, így akár pártonkívü- liek, egyházi személyiségek is szóba kerülhetnek. A képvise­lők egyénileg is eljuttathatják javaslataikat a bizottsághoz, ám ettől függetlenül a követ­kező ülésszakot megelőző me­gyei csoportüléseken is megvi­tatják a témát, egységes állás­pontot igyekeznek kialakítani. A jelölőbizottság a soron kö­vetkező ülésszak reggelén ösz- szesíti a javaslatokat, s meg­teszi a maga ajánlását. Igen valószínű, hogy többes jelölés lesz. A folyosói pletykák szerint sokan szeretnék az alelnöki székben látni dr. Horváth Je­nő budapesti képviselőt, a jo­gi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagját, a Budaoesti Ügyvédi Kamara elnökét. Mint emlékezetes, dr. Horváth Je­nő neve néhány héttel ezelőtt, a parlamenti elnök jelölésekor is felmerült. ★ Véget ér a tilalom, hamaro­san reggel kilenc óra előtt is szészes italhoz'juthat, aki akar. még ma is aggodalommal, he­lyenként félelemmel tölti el az itt élő embereket. Ennek oka, hogy a két éve feltárt 400 ton­nányi, II. veszélyességi osz­tályba tartozó szennyezett föld még mindig a helyszínen van. A 2000 köbméterre becsült szennyezett talajvíz, amely helyenként literenként 25 000 mikrogramm krómot tartal­maz, a figyelőkutak mérései alapján havonta 3 méteres ter­jedési sebességet mutat. Van olyan figyelőkút, amelynek krómtartalma néhány hónap alatt literenként 650-ről 4000 mikrogrammra emelkedett. Az itt élő lakosság többsége a nagy költséggel megépített saját törpevízművét a fentiek miatt nem tudja használni. A szennyezés feltárása óta rövid szakaszon kiépített közkifo- lyós, vezetékes víz sem jut el a legveszélyeztetettebb he­lyekre. Ahová eljut, ott is az eddigi fürdőszoba-használat helyett már a második télen a kannás, mosdótálas megoldás marad az itteni embereknek. A lakosság önhibáján kívül került ebbe a helyzetbe. A veszélyes hulladéknak minősülő talaj elszállítására elhangzott már több ígéret, a talajvíz krómtalanítására 1988 júniusában elkészült vésztechnológia is eddig csak az iratok számát gyarapította. A monori-erdei lakosok megbízásából kérdezem: mit kíván tenni miniszter elvtárs a veszélyes talaj elszállítása, a talajvíz krómtalanítása és a lakosság ivóvízellátása ügyé­ben? A ma is jelen lévő ve­Antal Imre (Pest megye 19. vk.), az Érdi Mezőgép Válla­lat igazgatója még a novem­beri ülésszakon interpellált az adminisztratív korlátozás el­törléséért, ám az ügy csak tegnap juthatott el a végkifej­letig. Vajon miért? — Az Országos Egészségvé­delmi Tanács, a Családvédel­mi Egyesület, a Józan Élet Klub és még egyéb szerveze­tek kifogásai miatt — mondta Antal Imre a szavazást köve­tő szünetben. — Néhányan kö­zülük egyenesen a rendelet szigorítását, s nem az enyhí­tését kívánták. Az én állás­pontom mindvégig az volt, hogy a szeszfogyasztást visz- sza kell terelni az állami ke­reskedelem csatornáiba, mert csak így lehet véget vetni az ismeretlen eredetű, egészség­károsító italokat mérő bögre­csárdák működésének. Meg vagyok győződve arról is, hogy adminisztratív eszközökkel nem lehet megvívni az alko­holizmus elleni harcot. Becslé­sem szerint a tilalom eltörlésé­vel milliárdokhoz jut az ál­lami költségvetés. Azt szeret­ném, ha ez az összeg nem tűnne el a feneketlen zsákban, ezért a közeljövőben javasol­ni fogom: ezt a pénzt a kis­nyugdíjasok megsegítésére fordítsuk. Amikor a honatyák szociális célokra kérnek pénzt, a Pénzügyminisztérium ille­tékesei mindig azt válaszolják: jó. jó, de honnan vegyünk el? Hát most erre is van javasla­tom. Kövess László szélyek mikor szűnnek meg Monori-erdőn? Maróthy László környezet- védelmi és vízgazdálkodási miniszter elmondta, hogy a helyszínen maradt mintegy 300 köbméternyi szennyezett földet — amelyet eddig is a körülményekhez képest szak­szerűen tároltak — a március 1-jén megnyílt aszódi veszé- lyeshulladék-lerakóban he­lyezik el véglegesen a kárt okozók költségén. A krómmal szennyeződött csaknem két­ezer köbméternyi szennyezett víz, jól körülhatárolva, vég­legesen a helyszínen marad. Ami a környék vízellátását il­leti, az érintett lakásokat most már ráköthetik az ideiglenes kifolyó hálózatára. Az interpellációra adott vá­laszt a képviselő és az Ország- gyűlés — egyhangúlag — el­fogadta. fint?l Imre. a Mezőgép érdi gyáregységének igazgatója .a parlament novemberi üléssza­kán interpellált a kereskedel­mi miniszterhez a szeszes ita­lok reggel 9 óra előtti árusítá­si tilalmának megszüntetése tárgyában. Beck Tamás tájékoztatta a képviselőket, hogy széles körű megbeszélést folytattak az in­terpellációról, s a vélemények megoszlottak. Az Országgyű­lés kereskedelmi bizottsága, a Pénzügyminisztérium, a Ma­gyar Gazdasági Kamara, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa, a fővárosi és a megyei tanácsok egyetértésé­vel találkozott az adminisztra­tív korlátozás megszüntetése. A parlament szociális és egészségügyi bizottsága vi­szont — tekintettel az Orszá­gos Egészségvédelmi Tanács ál­lásfoglalására — az égetett szeszes italok árusítási tilal­mának csupán részleges felol­dását javasolta. Ezt támogatta a Szociális és Egészségügyi Minisztérium is. Miután a vé­leménykülönbségek ellenére azzal mindenki egyetértett, hogy az alkoholizmust admi­nisztratív eszközökkel még se­hol a világon nem sikerült megszüntetni, ezért a téma­kört az Országos Egészségvé­delmi Tanács még az idén tal- jeskörűen megvizsgálja. A miniszter bejelentette, hogy a kereskedelmi tárca ko­rábbi álláspontja szerint kez­deményezi a rendelet érintett paragrafusának hatályon kívül helyezését. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés a minisztei válaszát elfogadta. Kovács László. Választóim jnegkeresése alapján kérde­nem Kulcsár Kálmán minisz­ter elvtárstól, hogy szándé- koznakre az 1953. évi I. tör­vényt — amely Sztálin emlé­kének megörökítéséről szól — hatályon kívül helyezni. A kérdés oka: a jelenleg ha­tályos jogszabálygyűjtemény­ben ezen törvény nem találha­tó, hatálytalanítva nincs, és szerencsére a gyakorlatban sem alkalmazzuk. A társada­lomban végbemenő változások, a demokratizmus megköveteli, hogy az idejétmúlt jogszabá­lyok egyértelműen hatálytala­nítva legyenek. Ebben az eset­ben ez szimbolikus szakítást jelentene a sztálini modellel. A kérdésre Kulcsár Kálmán röviden válaszolt: készül a hatályon kívül helyezésről szóló törvénytervezet. EZ TÖRTÉNT A csütörtöki vitában felszólaltak: Nagyiványl András (Bu­dapest,19. vk.); Berdar Béla (Pest m., 25. vk.) j Mayer Ber- ta.an (Vas m., 5. vk.); Vida Kocsárd (Somogy m., 6. vk ) • Morvay László (Budapest, 33. vk.); perzsi András közlekedé­st, hírközlési es építésügyi miniszter; Varga Imre (országos lista); dr. Bazsó György (Borsod-Abaúj-Zempién m., 17. vk.); Kovács János (Szabolcs-Szatmár m., 20. vk.); Hajós Ferenc (Szolnok m„ 8. vk.); Pálfi Dénes (Zala m„ 3. vk.); Lásztity Radomir (Budapest, 31. vk.); Hellner Károly (Budapest, 32. vk.); Szántó Sándor (Szabolcs-Szatmár m., 12. vk.); Zsigmond Attila (Budapest. 5. vk.); Fiiló Pál (Budapest, 18. vk.); Boroi László (Budapest, 26. vk.); Kosár István (Tolna m., 3. vk.). Beck Tamás kereskedelmi miniszter válasza zárta a vitát A képviselők 15 ellenszavazattal, 71 tartózkodás mellett tudo­másul vették a miniszteri tájékoztatót. Interpellációk következtek: dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.); Pregun István (Szabolcs-Szatmár m., 1. vk.); Fenyve-i Henrik (Somogy m.. 7. vk.); Antal Imre (Pest m., 19. vk.); Szabó Kálmán (Budanest, 36. vk.); Winkler László (Győr- Sopron m., 8. vk.); Somlai Gs’tila (Vas m.. 6. vk.); Balogh Gabor (Baranya m., 9. vk.); Fiiló Pál (Budapest, 18. vk”): Biacs Péter (Budapest. 30. vk.) : Kiss Imre (Borsod-Abaúl- Zemplén m.. 26. vk.); Várhegyiné Viski Ildikó (Győr-Sopron m.. 2. vk.); Simon Péter (Borsod-Abaúi-Zemplén m. 23 vk ) • Dr. Varga János (Pest m., 11. vk); Kovács Lászióné (Buda­pest, 7. vk.); Fehér Tibor (Veszprém m„ 1. vk.); Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budanest, 22. vk.); Ladányi József (Borsod- Abauj-Zemplén m.. 25. vk.); Südi Bertalan (Báes-Kiskttn m., 12. vk.); Gregor Péter (Budanest, 35. vk.): dr. Kollár Katalin (Budanest. 53. vk.); Moravesik Fetencné (Bács-Kiskun m.. 19. vk); Vodila Barna (Borsod-Abaúj-Zemnlén m., 15. vk) ; Nórák János (Budanest. 54. vk.); Lásztitv Radomir (Budanest. 31. vk.). A továbbiakban képviselői kérdések hangzottak el: Sztra- pák Ferenc (Bács-Kiskun m., 5. vk.); Kovács László (Pest m., 20. vk.): Tóth György (Szolnok m., 7. vk.); Biacs Péter (Budapest, 30. vk.); Fiiló Pál (Budanest, 18. vk.); Balogh László (Békés m.. 14. vk.); Fodor Sándor (Fejér m., 5. vk.); Kovács András (Heves m.. 19. vk.); Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.); Bódi János (Baranya m., 11. vk.); Biaes Péter (Budapest, 30. vk.); Kiss István (Bács-Kiskun m., 18. vk.). Bejelentések: Kulcsár Sándor (Komárom m„ 1. vk.); Pölös- né Krizsán Ildikó (Budapest, 60. vk.); dr. Balogh Károly (Győr-Sopron m., 11. vk.). Szűrös Mátyás javaslatára az Országgyűlés közfelkiáltással egyetértett annak az ideiglenes bizottságnak a létrehozásával, amely javaslatot tesz: mit vállaljon még az Országgyűlés hátralévő hivatali idejében. Az Országgyűlés csütörtöki ülésen felváltva elnökölt Szűrös Mátyás, Jakab Róbertné és Horváth Lajos.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom