Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-23 / 70. szám
AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI Pest megyei VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 70. SZÁM Ára: forint 1989. MÁRCIUS 23., CSÜTÖRTÖK MÁRCIUSI ÜLÉSSZAKÁT FOLYTATJA AZ ORSZÁGGYŰLÉS A sztrájkjog törvény nélkül csak f Szerda délelölt 10 órakor Szűrös Mátyás elnökletével folytatta munkáját az Országgyűlés március 8-án megkezdett ülésszaka. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A törvényhozók először az Országgyűlés idei várható programja feletti — a hónap elején megtartott ülésen megkezdett — vitát folytatták. Az elnöklő Szűrös Mátyás A törvényhozók többségi szavazattal elvetették azt az indítványt, hogy a parlament idei munkaprogramjában szerepeljen a nemdohányzók védelmében hozandó törvény tervezetének megvitatása. Ehhez talán hozzájárult az a felvetés is, amely az egyik képviselőtől érkezett és önmérsékletre intette a hozzászólókat, valamint nehezményezte azt, hogy az előterjesztők törvénytervezet-áradatot zúdítanak az Országgyűlésre, így a törvényhozó testület állandó időhiánnyal küzd. s ezért nem tud felelősségteljesen dönteni. Javasolta: alakuljon egy bizottság, amely meghatározza, hogy az Országgyűlés mandátumának lejártáig, még milyen témákkal foglalkozzék. Nyers Rezső államminiszter válaszolt arra a felvetésre amely kifogásolta, hogy a kormány gazdasági csomagtervének számos eleme nem szerepel a parlament idei programjában. A kormány dolgozik a reformcsomagterven és várhatóan ősszel tudja az Ország- gyűlés elé terjeszteni. Ugyanakkor válaszolt Nyers Rezső annak a képviselőnek is, aki szerint két hónapon belül a parlament elé kellene terjeszteni a programot. Az államminiszter szerint felelőtlenség volna ilyen rövid határidőt vállalni, a képviselők túlnyomó többsége is a kormány álláspontjával értett egyet. Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a Minisztertanács a júniusi ülésszakra kérte átütemezni a honvédelmi törvény, valamint a Büntető Törvény- könyv módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Mindkét téma az alternatív katonai szolgálat bevezetésével függ össze, és számos, részletkérdésben további egyeztetésre van szükség. Elfogadták a törvényhozók egyik képviselőtársuknak azon javaslatát, hogy az Országgyűlés idei programja egészüljön ki az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal beszámolójával az időszerű bér- és munkaerőgazdálkodási feladatokról. Ezután az Országgyűlés az 1989. évi várható programját négy ellenszavazattal elfogadta. Szavazott a parlament egyéni beadványok ügyében is. HALMOS CSABA: Józan és ésszerű korlátok Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjesztette elő a sztrájkról szóló törvényjavaslatot. Mint mondotta: Olyan törvényjavaslat kerül napirendre, amelyben tételes jogi szabályozás hazánkban eddig még soha nem volt. Okkal vetődik fel a kérdés: miért éppen most jött el az ideje annak, hogy a sztrájkról jogi szabályozás szülessen. A felületes válasz kézenfekvő: miután az utóbbi időben megjelent társadalmi-gazdasági életünkben a sztrájk, régi magyar szokás szerint erre azonnal paragrafusokat kell hozni. Valójában ennél jóval többről van szó. Ha a munkaviszony keretében is valódi érdekegyeztetés kialakulásával kell számolnunk, annak jogi feltételeit is meg kell teremteni. Ebbe a rendszerbe szervesen illeszkedik a sztrájk, mint a munkavállalói érdekérvényesítés egyik drasztikus eszköze. Azokban az országokban — mondta —, ahol a sztrájkjogot biztosítják, rendezik e jog gyakorlásának feltételeit is. Ennek több formája lehetséges. A legszerencsésebb az a megoldás, amikor az érintettek — döntően a munkavállalók és a munkáltatók szervezetei — megállapodással rendezik e kérdést. A magyar kormányzat számára is ez lett volna a legmegfelelőbb megoldás, azonban rövid időn belül nyilvánvalóvá vált, hogy az érintettek e körben nem jutottak konszenzusra. A másik lehetséges rendezési módszer a megfelelő bírói gyakorlat kialakítása. Ez főleg az angolszász országokban érvényesül, ott azonban a bírói jogalkotás elismertsége különbözik a mi gyakorlatunktól. A magyar jogrendszerbe tehát olyan javaslat illeszkedik, amely a jogi szabályozásra épít. A sztrájk a munkavállalók alapjoga, de mint minden alapjog szabályozásánál, szükségképpen érvényesülnek meghatározott korlátok. Ugyanis az alapjogok, korlátlan érvényesülés esetén más állampolgári, emberi vagy munkavállalói jogokat, illetve társadal-_ mi alapérdekeket sértenek.’ Ezért olyan, talán kényesnek nevezhető egyensúlyt kell teremteni a jogi szabályozásban is, amely egyfelől garantálja a dolgozók sztrájkhoz való jogát, ugyanakkor védi a társadalmat az e jog gyakorlásából szükségképpen bekövetkező hátrányoktól. A szabályozás módszeréről, ha úgy tetszik stílusáról szólva kifejtette: az előzetes vitákban egyesek túlszabályozást, míg mások alulszabályozást említettek. A tartalmat illetően egyik oldalról túl általánosnak, másik oldalról viszont túlságosan konkrétnak, így korlátozónak minősítették a tervezetet. A sokszori egyeztetés eredményeként az álláspontok e téren is jelentősen közeledtek egymáshoz. Halmos Csaba szerint a törvénytervezet szabályai két nagy csoportba sorolhatók. Az egyikbe a sztrájk gyakorlásának feltételeit érintő, míg a másikba a sztrájkban részt vevők védelmét szolgáló rendelkezések tartoznak. E szabályok részletes ismertetése helyett az államtitkár az előkészítés során vitatott kérdésekre tért csak ki. Az eredeti tervezet abból indult ki, hogy a dolgozókat csak munkaviszonyuk keretében illeti meg a sztrájk joga. Ez a megfogalmazás a sztrájkjog gyakorlását tehát a munkaviszonyt érintő kérdésekre korlátozta. A tervezet vitáját alapvetően ez a megoldás váltotta ki. Az eredeti javaslatban rendező elvként szerepelt, hogy a sztrájk igazában azzal szemben hatékony eszköz, aki a követelést orvosolni is tudja. A vitázók többsége azonban ezt az elvet úgy értékelte, hogy túlzottan korlátozza a sztrájkhoz való jogot. Bár az értelmezésben lehetnek különbségek, világosan le kell (Folytatás a 3. oldalon.) EZ TÖRTÉNT A törvényhozók először a parlament idei várható programja feletti vitát fejezték be. A vitában felszólaltak: dr. Me- zey Károly (Szabolcs-Szatmár m., 18. vk.); Técsy László (Szabolcs-Szatmár m., 19. vk.); Csivkó Sándor (Bács-Kiskun m., 20. vk.); Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.). A;s Országgyűlés 1989. évi várható programját — egészében, a már elfogadott kiegészítésekkel együtt — a parlament négy ellenszavazattal elfogadta. Következő napirendként önálló képviselői indítványok megtétele hangzott el. Szirtes- né dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.) három önálló indítványt nyújtott be: a tájékoztatási törvény megalkotásának előrehozásáról az indítványt a képviselők — 23 támogató szavazattal, 12 tartózkodással — elvetették; a választójogi törvény tervezetéről még ebben az évben kétfordulós parlamenti tárgyalást javasolt, melyet az Országgyűlés határidő nélkül fogadott el; a képviselői választásokat 1990 eleiére írják ki. Az Ország- gyűlés egyhangúlag úgy döntött, hogy az indítványt nem tűzi napirendre. Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.) indítványa a házszabály által meghatározott határidőn túl érkezett, arról az áprilisi ülésszakon határoznak. Ezután Halmos Csaba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke a sztrájkról szóló átdolgozott törvényjavaslatot terjesztette elő. Ezután Szigethy Rezső, a törvényjavaslat bizottsági előadója ismertette a törvénytervezet vitájának tapasztalatait. Az általános vitában felszólaltak: Dudla József (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 5. vk.); Nagy Sándor (országos lista); Szarvas Andrásné (Békés m., l. vk.); Boros András (Szolnok m. , 1. vk.); Farkas Lajos (Budapest, 11. vk.); Csókás! Zoltánná (Csongrád m., , 2. vk.); dr. Tallóssy Frigyes (Budapest, 24. vk.); Nyers Rezső államminiszter; Pál József (Győr-Sopron m.,_ 1. vk.). Halmos Csaba vitazárójában válaszolt az általános felvetésekre. Szigethy Dezső bizottsági előadó — illetékes bizottságnak a szünetben tartott ülése után — véleményt mondott kilenc önálló módosító javaslatról. Az országgyűlés egyenként szavazott a módosításokról, majd a törvényjavaslatot — a módosító indítványokkal együtt — általánosságban és részleteiben — többségi szavazattal, 17 ellenszavazat és 27 tartózkodás mellett elfogadta. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette: dr. Vida Miklós (Budapest, 23. vk.) képviselő lemondását mandátumáról és az Országgyűlés alelnöki tisztségéről. A lemondást a képviselők tudomásul vették. Az elnök javasolta, hogy a korábbi jelölőbizottságot bízzák meg a Jelölés lebonyolításával. Képviselői igazolások következtek: az elhunyt Miskó István helyére Varga Sándor (Bács-Kiskun m., 6. vk.) és a lemondott Gajdos Ferenc helyére Sápi Ferenc (Budapest. 43. vk.) pótképviselők kaptak képviselői megbízatást. Ezután Beck Tamás kereskedelmi miniszter tájékoztatta az Országgyűlést a Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésének helyzetéről. A tájékoztató feletti vitában felszólalt: Szentágothai János {országos lista); dr. Horváth Ferenc (Somogy m.. 10. vk.) és Koltai Imre (Pest m., 28. vk.). Az ülésen felváltva elnökölt: Szűrös Mátyás. Jakab Róbert- né és Horváth Lajos. A parlament csütörtökön 9 órakor a tájékoztató feletti vitával folytatja munkáját. Főtitkárok találkozója Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap a KB székhazában megbeszélést folytatott Jorge Sampaióval, a Portugál Szocialista Párt főtitkárával, aki az MSZMP KB meghívására tartózkodik hazánkban i, ^ ............. ............................................................................ B UPOUTIKAI KRÓNIKA Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke a Parlamentben fogadta Pierre Cornilont, az Interparlamentáris Unió főtitkárát, aki a világszervezet napokban véget ért centenáriumi konferefteiáján vett részt hazánkban. Q A magyarországi Szociáldemokrata Párt nyilvánosságra hozta programtervezetét, amelyet a március 1-jén megtartott budapesti nagygyűlésen hirdetett meg. Ugyanakkor nyilatkozatot juttattak el az Országos Sajtószolgálathoz, amelyben elhatárolják magukat három személytől, akiknek annak idején szervezés céljából megbízólevelet adtak ki. 9 Tiltakoznak a nagymarosi mederben végzett robbantások ellen a győri Reflex Környezetvédő Egyesület tagjai. • Ugyancsak a vízlépcsővel kapcsolatos hír, hogy április 3-ra az alternatív mozgalmak tiltakozó kirándulást szerveznek a nagymarosi vízlépcső építéséhez. Pártprogram. öt nagy pontba szedve fogalmazta meg programtervezetét a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt. Követeléseik lényege a jóléti társadalom, a többpártrendszerre épülő parlamenti demokrácia. Harcolni akarnak az ifjúság otthonteremtésének lehetőségéért, a nyugdíjak értékállóságáért. Megfogalmazzák azt is, mit kell tenni a gazdaságban e célok eléréséért. A tulajdonviszonyok radikális reformját, az erősödő tulajdonosi szemléletet, a vegyes gazdaságot, a vállalkozás szabadságát és a piac elsődlegességét fogalmazzák meg. Küzdeni kívánnak a méltányos közteherviselésért és hangsúlyozzák, hogy a munka hatékonysága érdekében az üzemekben és közhivatalokban nincs helye politikai pártok szervezeteinek. SUHL MlGYil KULTURÁLIS NAPOK A Suhl megyei kulturális napok eseménysorozatára érkezett vendégeket dr. Both János, Vác város tanácselnöke köszöntötte a megnyitó helyszínén, a görög templom kiállítótermében, majd Balogh László, a megyei tanács elnöke értékelte a két megye kapcsolatait. Mint mondta, az első delegációcserére 1964—65-ben került sor, s azóta a kapcsolatok elmélyültek. Közvetlen kontaktus alakult ki az üzemek, intézmények és a két megye lakossága között is, és megismertük egymás termékeit. Legutóbb egy évvel ezelőtt került sor találkozóra, akkor Suhl megyében. A kulturális napok keretében a Suhl megyeiek delegációja megismerkedhet azokkal, akiknek művészeti alkotásaival a tavalyi rendezvényen találkozott. Ezt követően Balogh László a Szocialista Kultúráért kitüntetést nyújtotta át Ernst Lehmann- nak, a Suhl Megyei Tanács kulturális osztálya vezetőjének, aki sokat tett a két megye kulturális értékeinek kölcsönös megismertetéséért. A delegáció nevében Arnold Zimmermann, a Suhl Megyei Tanács elnöke mondott köszönetét a fogadtatásért, majd méltatta a kJt nép, a két testvérpárt kapcsolatát, s a megyék együttműködésének fejlődését. A Suhl megyei zeneiskola szólistáinak bemutatkozása után Rudolf Hoffmann, a Lausai Üvegművészet! Múzeum igazgatója megnyitotta a múzeum gyűjteményéből ösz- szeállított kiállítást. A Suhl megyei napok váci programja egy fotókiállítás megnyitásával, este pedig gálaműsorral folytatódott. B. J. A MEDOSZ megyei kezdeményezése Igazgatók érdekvédelme Március elején alakult meg a Pest megyei mezőgazdasági oktatási intézményekben dolgozó igazgatók önálló szak- szervezeti csoportja, amely közvetlenül a MEDÓSZ Pest Megyei Bizottságának irányítása alá tartozik. Nemrég elfogadták saját működési szabályzatukat is és döntöttek arról, hogy bizalmijukká dr. Szabó Attilát, a mezőgazdasági gépészeti szakközépiskola és szakmunkásképző piliscsabai gyakorlóiskolájának vezetőjét választják. Emellett két fontos témában kérték a MEDOSZ erélyes fellépését. Az egyik, hogy az igazgatók szerint a túlóradíjakkal összhangban fel kellene emelni a vezetői pótlékokat is. Erre ugyan elvileg van lehetőség, mert a döntés helyben születik. ám az intézményekben nem áll rendelkezésre megfelelő bérkeret. A szakszervezeti csoport tagjai szerint, ha nem történik sürgős intézkedés, tovább csökken a vezetői munka presztízse. A másik téma, amely foglalkoztatja az igazgatókat, az az, hogy elengedhetetlennek tartják egy tisztább felelősségig rendszer és jogállás mielőbbi kialakítását, mert jelenleg a döntésbe több társadalmi és politikai szervezet is beleszól, ám a felelősség egyedül az iskolák vezetőié. E tarthatatlan állapot elleni fellépést sürgetnek, igényelve a MEDOSZ Pest , Megyei Bizottságának, mint testületnek a támogatását. *, Értékek cseréje
