Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

6 1089. MÁRCIUS 22., SZERDA Jogi tanácsok Forgalmi érfék megállapítása @ Szolgálati idő igazolása • ?sz-ffag szabadsága ® Mun­kaviszony megszűnése betegállomány alaft 0 Nemrég vettem öröklakásomat és a legnagyobb megdöbbené­semre az Illetékhivatal az el­adási árnál Jóval magasabb összeg alapján szabott ki rám illetéket. Hogyan történhetett ez? — kérdezi V. K.-né Szi- getszentmiklósról. Az adásvételi szerződésben a felek szabadon határozhat­ják meg, hogy valamely szol­gáltatásért milyen ellenszol­gáltatást nyújtanak. így olva­sónk is szabad akaratából ál­lapodott meg a másik féllel, hogy az általa felkínált vétel­ár fejében öröklakását el kí­vánja-e adni avagy sem. A vételár meghatározása tehát teljesen elkülönül az illeték- kiszabás alapjául szolgáló ér­ték meghatározásától, ugyanis a lakástulajdon visszterhes megszerzésének illetéke min­dig a forgalmi érték két szá­zaléka. A forgalmi érték te­hát, mint esetünkben is, el­térhet a vételártól. Az illetéktörvény forgalmi értéknek azt a pénzben kife­jezett értéket tekinti, amely a vagyontárgy eladása esetén árként általában elérhető. Az illetékhivatal a forgalmi ér­téket akkor állapíthatja meg, ha azt a felek nem tüntették fel, nem jelentették be, vagy a feltüntetett ár, illetve beje­lentett érték az illetékhivatal megítélése • szerint a forgalmi értéktől eltér. Fontos szabály, hogy az érték megállapítása minden esetben összehasonlí­tó értékadatok, szükség szerint helyszíni szemle , alapján, valamint az illeték fizetésére kötelezett nyilatkozata isme­retében történhet. Az illeték alapjául szolgáló forgalmi ér­téket az illetékhivatal kellő szakismerettel rendelkező dol­gozója, szükség esetén külső szakértő állapítja meg. 0 Nagyapám keze alatt tanul­tam ki a lakatos szakmát még a felszabadulás előtt. Kérdé­sem, hogy ezt az időt számí­tásba lehet-e venni a nyug­díj megállapításakor, írja B. S.. budapesti olvasónk. Abban az esetben, ha vala­ki közeli hozzátartozója al­kalmazásában állt, vagy an­nak vállalkozásában töltött foglalkoztatási idejét kívánja szolgálati időként számításba vetetni, ezt az időt okirati bi­zonyítékkal kell igazolni. Az okirati bizonyíték beszerzése az 1952. évet megelőzően mun­kában töltött időre vonatko­zik. A szolgálati időt tehát csak akkor állapítják meg, ha tanoncszerződéssel igazolja alkalmaztatását. Amennyiben iparossegédként, gyári mun­kásként dolgozott rokonainál, alkalmaztatását munkakönyv­vel, ha pedig gyakornoki mi­nőségben foglalkoztatták, szer­ződéssel kell igazolni. Az előbb ismertetett kedvezmé­nyeket akkor is alkalmazni lehet, ha a munkáltató falusi kiskereskedést folytatott. Ha viszont a nyugdíjat igénylő nem tanoncként, iparossegéd­ként, gyári munkásként vagy gyakornokként dolgozott hoz­zátartozója üzletében, hanem egyéb minőségben (pl. keres­kedősegéd), az így eltöltött idő figyelembe vételét a jogsza­bály kizárja.-• Az egykorú okiratnak bár­milyen okiratot el kell fogad­ni, amelyből egyértelműen kö­vetkezik, hogy a dolgozót a felsoroltak szerinti munka­körben foglalkoztatták. (Pl. iparhatóság előtt tett nyilat­kozat, segédlevél, OTI-nyil- vántartás, ipari iskolai bizo­nyítvány,'' ‘ tfágy Ipartestületi- nyilvántartás.);. . ' § Tíz nap rendeletéi Bányamentés. Az ipari mi­niszter 1/1939. (II. 22.) IpM rendelete a bányamentést vég­zők részére járó térítésről szói. Ebben meghatározza többek között, hogy a bányamentőd tevékenységért fizetett térítés 1500,— Ft/műszak mértékű költségtérítő jellegű. Tájvédelmi körzetek. Egyes természetvédelmi területek vé­detté nyilvánításáról és tájvé­delmi körzetek létesítéséről szól a környezetvédelmi és víz­gazdálkodási miniszter 3/1989. (II. 22.) KVM rendelet. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1939. február 22-i ll­es számában találhatóak. Munkaszüneti napok. A Mi­nisztertanács 15/1989. (II. 26.) MT sz. rendelete, mely a mun­ka törvénykönyve végrehajtá­sáról szóló 43/1979. (XII. 1.) MT számú rendeletet módo­sítja. meghatározza a munka­szüneti napokat. Társadalmi szervezetek. A társadalmi szervezetek gazdá1- kodó tevékenységéről szól a 16/1939. (II. 26.) MT rendelet. Arkiegyenlítés. A Miniszter­tanács 17/1939. (II. 26.) számú rendelete a fehérjetakarmány import árkiegyenlítés rendsze­rét határozza meg. Beszerzés. Az importból származó műtrágyák beszerzé­seinél. egyes kérdéseit szabá­lyozza a 18/1989. (II, 26.) MT rendelet. Honvédelem. A honvédelmi kötelezettséget teljesítők és hozzátartozóik egyes járandó­ságairól szóló. rendeletet mó­dosította az 1/1939. (II. 26) HM—SZEM—PM rendelet. Távbeszélő díjszabása. A köz­lekedési, hírközlési és építés­ügyi miniszter 5/1989. (II. 26.) szám alatt módosította távbe­szélő díjszabását. Oktatás. A felnőttek szak­munkásképzéséről. egészség- ügyi szakiskolai, valamint gép­író és gyorsíró szakiskolai ok­tatásnak megfelelő képzéséről továbhá egves munkaköri kép­zésekről alkotott rendelet«?! 3/1989 (II. 26.) a művelődési miniszter. Szakmák. 4/1989. (II. 26.) MM számú rendelet módosítot­ta a szaközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról szóló jogszabályt. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1989. évi 12-es számá­ban olvashatóak. A címer. A Minisztertanács 19/1989. (III. 1.) MT számú rendeletével módosította a M i- gyar Népköztársaság címer?, valamint az állami felsőbb­jogra utaló egyes elnevezések és megjelölések használatának rendjéről szóló korábbi jog­szabályát. 0 Két hónap múlva megy nyug­díjba Z. G., Isagi tsz-tag. Az iránt érdeklődik, hogy ebben az esetben hány nap sza­badságra jogosult. A munkaviszonyban álló dolgozókéval azonos mértékű fizetett szabadság illeti meg a termelőszövetkezetnek azt a tagját, aki egész éven át fo­lyamatosan dolgozik. Folyama­tosan dolgozónak a fizetett szabadság szempontjából azt a dolgozót kell tekinteni, aki a termelőszövetkezetben az elő­ző évben túlmunka nélkül fo­lyamatosan 2180 munkaórát teljesített. A fizetett szabadságot az esedékesség évében, akadá­lyoztatás, esetén pedig ennek megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. Mivel a jogszabályok az elő­ző évi munkateljesítményhez kötik a szabadságot, az a tárgyév kezdetekor esedékes­sé válik. Amennyiben tehát tagsági viszony megszűnése, sorkatonai szolgálat miatt tör­ténő bevonulás, valamint nyugdíjazás következtében a szabadság nem adható ki, azt pénzben, terménnyel vagy más ellenszolgáltatással kell megváltani. 0 Határozott időre kötött velem szerződést vállalatom. Jelen­leg betegállományban vagyok, munkaviszonyomat mégis megszüntették, jogszerű-e ez? — kérdezi Sz. T.-né, vecsési lakos. Olvasónk leveléből nem de­rül . ki, hogy munkáltatója miért szüntette meg a mun­kaviszonyt. Egyszerű felmon­dásról van-e szó, vagy. pedig a határozott idő telt-e el? Ugyanis eljárásuk szempont­jából e kérdés tisztázása a döntő. Nent'.ljplact .felmondani-"» dolgozónak „a betegállomány időtartama, és' az azt követő 15 napon belül. Nem gátolja viszont a betegállomány fenn­állása a munkaviszony meg­szüntetését, ha a munkaszer­ződés határozott időre szólt, s az abban “foglalt időtartam le­járt. Ebben az esetben tehát a betegállománytól függetle­nül is új állást kell nézni a dolgozónak. Meg kell jegyez­nünk, hogy természetesen eb­ben az esetben is folyamato­san részesül táppénzben. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 16—18 óra között ingyenes fosi tanácsadást tar­tunk Bp. VIII., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett levelek­re pedig folyamatosan vála­szolunk. Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.s 311 -1446 Elfogult kalauzok A múlt év végén kezdemé­nyezte a MÁV azokat az in­tézkedéseket, amelyekkel sze­relvényeiken mára növelték a nemdohányzó kocsiszaka­szok, illetve kocsik számát. Ü.j piktogramok kerültek az ed­dig dohányzó kocsik oldalára, ajtajára, és kikerültek a ha­mutartók is. . Azonban azt tapasztaltam, hogy a MÁV nem ura saját elképzeléseinek. Arról van szó ugyanis, hogy a jegyvizsgálók többsége dohányzik, s ők nem szívesen vették saját vezetőik döntését. Amint lehet, elhú­zódnak munka közben a do­hányzó kocsikba, s egy-egy ki­rívó esetben hiába keresi őket bárki, nem tud panaszt tenni. Ha netán mégis sikerül, egyik­másik kalauz úgy tesz, mint aki a rendeletet nem ismeri; önmagától eldönti, hogy az csak a távolsági vonatokra ér­vényes. Ilyen, és ehhez hasonló meg­jegyzésekkel gyakran találkoz­tam a közelmúltban.- Az elfo­gult jegyvizsgálók gyakran még azt sem tartják be, hogy a nemdohányzó kocsikban a folyosókon sem szabad dohá­nyozni. Gólya József Ferenc Túra Eltűnt 1909. február 18-án, 22 óra 30 porckor, a Budakeszi úton az Európa Szálloda előtti busz- Jnegállóhgrt. ,y.*r§ks*pX* kPzé rohant egy személygépkocsi. Meghalt egy 14 éves kislány, és a 3 vagy 4 súlyos sérültet a János Kórház traumatológiai osztályára szállították. A baleset egyik sérültjét, a 18 éves fiamat (Szabó Pál Jó­zsefet) áz MA 59-50 forgalmi rendszámú mentőautó vitte be a kórházba. Másnap, a gyer­mekünk látogatásakor, . meg­kaptuk a ruháit a lábbelije és egy selyemsál kivételével. Az osztály főnővére úgy tájékoz­tatott. hogy az átvételi elis­mervényen — amellyel ők át­vették a gyerek holmiját — nem szerepelt cipő és sál. Fel­hívtuk a főváros II. kerületi mentőszolgálat ügyeletét, ők nem tudtak semmiről. Állítá­suk szerint a hiányzó ruhada­rabok nem maradtak a mentő­autóban. Ezután érdeklődtünk a helyszínelést végző budapes­ti közlekedésrendészetnél. Ott azt mondták, hogy a baleset helyén semmi sem maradt. Gyermekünk a vállán és a mellén szenvedett zúzódásokat, az eszméletét sem vesztette el. Ügy emlékszik, hogy a cipőjét a mentőautóban vették le a lábáról és a sálát az egyik mentős • tartotta kezében. Az eltűnt barna színű, gu­mitalpú, ólombetétes lábbelit — amelynek értéke körülbelül 1800 forint — gyermekünk a baleset időpontjában használ­ta először. Nem is a ruhada­rabok elvesztése miatti anya­gi kár bosszant bennünket el­sősorban, hanem az eljárás. Az, hogy mindenhol elutasító választ kapunk. A mindennapi gondjaink mellett — ahogy a fenti példa is mutatja —, sokszor érezzük kiszolgáltatott helyzetben ma­gunkat. Képtelenség a felelőst megtalálni. Tudomásom sze­rint még egy sérültnek eltűn­tek a ruhadarabjai. Hogy ho­vá lett ä cipő és a sál, az iga­zán rejtély! Aki netán tud va­lamit róluk, azt kérem, hogy az alábbi címen értesítsen bennünket: Szabó Pál Budaörs, Lévai u. 27. J&go s felvetés Tájékoztatjuk a Pest Megyei Hírlap Szerkesztőségét, hogy lapjuk 1939. január 18. számá­ban megjelent Gólya József Ferenc túrái lakos Ez a vonat mindig késik című levelében foglaltakat megvizsgáltuk. Jo­gos a levélíró felvetése. Az '5015-ös számú vonat menet­rendszerűsége az általunk na­gyító alá vett Időszakban, ja­nuár 1^26 között csak 61,5 százalékos volt A késési okok sokrétűek, de elsősorban az előtte, illetve utána közleke­dő belföldi és nemzetközi gyorsvonatok a késés okozói. Éppen ezért a következőkép­pen intézkedünk: a személy- vonat előtt közlekedő gyorsvo­nat Miskolc Tiszai pályaudvar­ra eső műveleti idejét Szerencs állomásra tesszük át. míg az utána közlekedő nemzetközi gyorsvonatot öt perccel később fogjuk Miskolc Tiszai pálya­udvarról indítani. Az autó­busz-csatlakozásokra vonat­kozóan, a Volán és a MÁV já­ratainál, azokon az állomáso­kon, ahol a csatlakozás bizto­sított, várakozási időt írtunk elő. A vonat tehát vár az autó­buszra és fordítva. Munkánkat elősegítő észrevételüket köszö­nettel vetük. Gál Sándor igazgatóhelyettes MÁV Igazgatóság Miskolc Szerkesztői üzenetek * S. F. M., Veresegyház: társadalmi tudósítónk jogosan kifogásolja, hogy egy jóval korábban elkül­dött írását nemrég közöltük a Postabontásban. Az említett le­vél valahogy sokáig nem került lapunk hasábjaira, s bár aktuá- litását vesztette, megőrizték a nyomdában. Szíves elnézését kér­jük, mi hibáztunk. T. A., Püspökszilágy: újsá­gunk éppúgy, mint a Magyar Te­levízió, csak a rendőrség megke­resésére közölheti eltűnt emberek fényképét és személy,leírását. S. I.-né, Nagykőrös: olvasónk levelét a Magyar Televízióhoz to­vábbítottuk. Biztosan fognak rea­gálni a felvetéseire. V álcáról az illetékes Ék páfyiak érdekében Lapunk február 15-1 Posta­bontásában Munkába kéne menni címmel jelent meg Wiedermann Gábor írása, melyben pátyi tudósítónk a Volánbusz járatait bírálta. Nemrég levelet kaptunk a Vo­lánbusz igazgatóságától, mely­ben a következőket válaszol­ták levelezőnk felvetéseire: A bejelentés alapján soron- kívüli forgalomellenőrzést tar­tottunk, és megállapítottuk., hogy a felvetés alapos. A zsú­foltság nagy, és egy kisebb forgalmi zavar is lemaradást eredményezhet. A zsúfoltságot több tényez 5 okozza. Egyrészt a reggeli csúcs igen rövid időre korláto­időszak, vessteggtési kísérlet Ha a rendőr intézkedik.. Nemrég bejárta a hír a vi­lágsajtót: egy AIDS-vírust hor­dozó kábítószeres bűnöző du­lakodás közben megharapta az intézkedő rendőrt. A sérülést szenvedett embert így halálos fertőzés veszélye fenyegeti. Az említett történet színhelye Brüsszel, de máshol is meges­hetett volna, hiszen, amint saj­nos hazai berkekben is tapasz­talhatjuk, erősen csökkent a biztonságunk érdekében intéz- kedők tekintélye. Tekintély, virtus Az okok sokrétűek, de min­den bizonnyal szerepet játszik az is, hogy nem tűnik túlságo­san szigorúnak a vádlottak büntetése, akik — józanul vagy ittasan — szembeszegül­nek azokkal, akiknek hivatali kötelessége a közbiztonság megvédése. Más kérdés, hogy bizonyos esetekben — például gyorshajtásnál és más közle­kedési szabálysértéseknél — szinte virtus figyelmeztetni az autóstársakat arra, hogy ellen­őrzés van a terepen. És talán éppen a jó szándékú pilóta vagy utasa lesz a következő közlekedési baleset vétlen ál­dozata. Ferbert Imrét a Budakör- nyéki Bíróság ittas járműve­zetés vétségéért és hivatalos személy elleni erőszak bűn­tettéért — nem jogerősen — nyolc hónap szabadságvesztés­re ítélte, továbbá a közúti jár­művezetéstől és a közügyek gyakorlásától három évre el­tiltotta. A huszonkilenc éves műsze­rész, aki alkalmi munkából él, egy alkalommal lakodalomba szállított valakit, a gépkocsi­ján. Annak ellenére, hogy tud­ta, saját kocsiján megy ha­za, nem állt ellen a kínálás­nak, és szeszes italt fogyasz­tott. Ittas állapotban ült a vo­lán mögé, s minden bizonnyal ez is szerepet játszott abban, hogy Solymáron megcsúszott, nekiment hátulról egy teher­autónak. Az ütközést követő vitánál valaki elment a közel­ben tartózkodó önkéntes rend­őrért, aki visszatartotta a hely­színről távozni akaró Ferbert Imrét. Az ittas fcrli ekkor ököllel nekitámadt és ütlegel­te az önkéntes rendőrt, majd végül a helyszínre érkező jár­őrök vették őrizetbe. Az ügyben másodfokon a Pest Megyei Bíróság hoz ítéle­tet. Ugyancsak büntetőeljárás folyik a huszonhárom éves Kanalas Tibor ellen, aki már két alkalommal volt büntetve, legutóbb közúti baleset gon­datlan okozása miatt. A fiatalember, aki gödöllői lakos, és nem rendelkezik gép­kocsi-vezetői jogosítvánnyal egy alkalommal az aszódi kör­zeti megbízottnak tűnt fel, egy nyitott Lada gépkocsi mel­lett. Megkérdezte, hogy kié az autó, mire Kanalas letagadta, hogy az övé. Ám rövidesen kiderült az igazság, ugyanis a gépkocsiban megtalálták az adásvételi szerződést, melyből kitűnt, hogy a fiatalember új­donsült tulajdonosa a Ladá­nak. Forint Q zsebbe A rendőr ekkor közölte, hogy feljelentést tesz, leszerel­te az egyébként, vizsga előtt álló gépkocsi rendszámtáblá­ját, és közölte, hívni kell egy jogosítvánnyal rendelkező sze­mélyt, aki elviszi az útból a járgányt. Kanalas Tibor ekkor ötszáz forintot csúsztatott az intézkedő rendőr zsebébe. A pénzt bűnjelként lefoglalták. Kanalas ellen pedig vesztege­tési kísérlet miatt emelt vá­dat az ügyészség. Vasvillával tánradf S végül még egy eset, mely február 5-én történt Foton Tóth László rendőr törzsőr­mester bűncselekmény elkö­vetésének alapos gyanúja mi­att akart letartóztatni egy fér­fit, aki erre vasvillával rátá­madt. A leadott riasztólövések sem voltak hatásosak, ekkor a rendőr keze a vasvillába akadt, és a fegyver elsült. A lövés a támadó fejét súrolta, és nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott — de ez az eset rosz- szabbul is végződhetett volna Az ügyet a katonai ügyészség vizsgálja. Tóth László rendőr törzsőrmester tovább végzi a munkáját, a vasvillás bűnöző pedig előzetes letartóztatás­ban van. Az idézett esetek figyelmez­tetőül szolgálnak: szilárdítani kell azok tekintélyét, akik biztonságunk érdekében in­tézkednek. Ga. J. zódik, aminek következtében egy-másfél óra alatt annyi jár­művet kell kibocsátanuna, amennyinek a kihasználtsága a nap többi részében nem old­ható meg. Ezért kénytelenek vagyunk a járataink számát, úgy tervezni, hogy azok — ha menetrend szerint közlekeu- nejr — mindenkit el tudjanak szállítani, de az ehhez szük- séges autóbuszokon kívül egyet se foglalkoztassunk. Utas­lemaradás — ellenőrzésünk szerint — akkor fordul elő, ha a megtervezett forgalmi rend valamilyen ok miatt felborul. Sajnos ehhez elegendő, ha egy- egy járatunk a menetrendi idő előtt, vagy késve érkezik Páty- ra. Kedves utasaink azt is tud­ják, hogy vannak olyan jára­tok, amelyek nem Zsámbékról, hanem Biatorbágy vagy Per­bál irányából érkeznek, illetve Pátyról indulnak. Ezeken az érkezés pillanatában kevesebb utas van. Ülőhely, vagy ké­nyelmesebb utazás reményé­ben ezeket az autóbuszokat akkor is megvárják, ha a hosz- szabb távról érkező járatokra egyébként fel tudnának száll­ni. Ezért a megállóhelyeken akkor is van várakozó utas, ha a Zsámbék irányából érkező járatok menetrend szerint köz­lekednek. Az írás és ellenőrzéseink alapján intézkedtünk, hogv autóbuszaink semmiképp se hagyják el a pátyi megállóhe­lyeket a menetrendben meg­hirdetett idő előtt, és mindent elkövetünk, hogy lehetőleg ké­sés nélkül közlekedjenek. Ada­taink szerint 6.50—7.15 óra kö­zött legnagyobb a zsúfoltság. Ezért március 13-tól, munka­napokon (minden második hétfő kivételével) kisegítő já­ratot indítunk 7.00 órakor Pátyról Budapestre. Jelenlegi lehetőségeink erre elegendőek. Forgalmunkat fi­gyelemmel kí-érjük, és szük­ség esetén további intézkedé­seket teszünk a pátyiak érde­kében, Sokár István forgalomirányítási osztályvezető

Next

/
Oldalképek
Tartalom