Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-22 / 69. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA fiS 1 HEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 69. SZÁM Ára: 4.!I0 forint 1989. MÁRCIUS 22., SZERDA miMimiÉM A TANÁCSKÖnÁRSASM ÉVFORDULÓJÁN Hasznosítható történelmi tanulságok A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának ”0. évforduló­ján szerte az országban különböző rendezvényekkel emlékez­tek a jeles ünnepre. Budapesten a Dózsa György úton lévő tanácsköztársasági emlékműnél az MSZMP és a kormány, va­lamint a fegyveres erők, a Hazafias Népfront, a Szakszevveze- tek Országos Tanácsa, a KISZ, a Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége és a Fővárosi Tanács képviselői koszorú­kat; helyeztek el. A Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. és a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség zászlóbontá­sának 32. évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek Deb­recenben. A tanácsköztársasági emlékmű megkoszorúzása után a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ melletti téren le­zajlott demonstráción először Gönci János, a KISZ Központi Bizottságának titkára szólt az egybegyűltekhez, majd Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára emelkedett szólásra. Szűkebb pátriánkban az ifjú kommunisták által szervezett ünnepségeken, a budaka­lászi Omszk-parkban az évfordulón a kegyelet virágait he­lyezték cl Ligeti Károly szobránál. Pest megye központi ün­nepségére Abony'oan került sor. Bevezetőben Lukács János kiemelte,' hogy. napjainkban az 1919-es Magyar Tanácsköz­társaságról, történelmünk e nevezetes.eseményéről is más­képpen, kevesebb pátosszal, kevésbé ünnepélyesen, ugyan­akkor őszintébben, kritikusab­ban és előretekinfőbben keil szólnunk, mint eddig tettük. — Negyven évvel a szocia­lista fordulat után, a magyar társadalom ismét válaszút előtt áll — hangoztatta ez­után Lukács János. — A hely­zetét a fejlett világhoz méri, s az eredménnyel — jogosan — elégedetlen. Nem békélhet meg a stagnálással, nem egyezhet ki az eddig elért ál­lapot fenntartásával, keresi a kitörés lehetőségét. A szocia­lista forradalom első magyar- országi kísérlete 1919-ben ép­pen ezt a lehetőséget kínálta: a jogos nemzeti érdek érvé­nyesítését és az akkori, elvi­selhetetlen társadalmi viszo­nyok megszüntetését. Ki ne értette volna meg, hogy a nemzet van veszélyben, ami­kor a román haderő már a Tisza vonaláig elfoglalta az országot? S ki ne támogatta volna azt a szocialista kor­mányt, amely ez ellen harcba vezette a magyar Vörös Had­sereget? A marxi, lenini esz­me gyakorlati megvalósításá­nak ezt az első magyarorszá­gi kísérletét az akkori nem­zetközi körülmények meghiú­sították, a Tanácsköztársasá­got a külső túlerő legyőzte. A Politikai Bizottság tagja a továbbiakban kiemelte: az eszme, amely mellett kitar­tunk, a szocializmus, de nem a könnyű sikereket hozó, ha­nem a küzdelmes szocializmus eszméje. A reális szocializmus egyelőre még nem tud minden vonásában különbözni a kapi­talizmustól. Árugazdaság lesz, amelyben elkülönült termelők versengenek a piacon. Amiben mégis különbözik a kapitaliz­mustól, az az, hogy ebben a rendszerben a politikai hatal- ,mat — közvetve és egyre in­kább követlenül — a dolgozó embereknek, a népnek kell gyakorolnia. Demokratikus néphatalomnak kell létrejön­nie alkotmányos jogállami ke­retek között. A szónok a továbbiakban utalt arra, hogy az MSZMP a kommunista és a szociálde­mokrata párt egyesüléséből jött létre. E fúzió után azon­ban elhalványult a szociálde­mokrata örökség hatása. Az MSZMP most olyan arculatot kíván ölteni, amelyben ötvö­ződhet a munkásmozgalom két meghatározó irányzatának szellemisége. — Korszerű mozgalmi, poli­tikai párt akar lenni az MSZMP, amelynek szövetsé­gesei, támogatói között ott vannak a fiatalok, az ifjúsági szervezetek is. Minden párt, amely felelősséget érez a jö­vőért. arra törekszik, hogy a fiataloké , is legyen. Ügy gon­doljuk, ennek olyan politikai program a feltétele, amely nemcsak megfelel a mihket követő nemzedékek igényei­nek. hanem amelynek kialakí­tásában ők is részt vesznek — mondotta befejezésül a Köz­ponti Bizottság titkára. A nagygyűlés után a Kölcsey Ferenc Művelődési Központ­ban átadták az idei KlSZ-dí- jakat, A tavaszi történelmi évfordulók alkalmából KISZ-dijban része­sült : Gál Tamás karnagy (Budaúest), Hantos Károly szobrász (Buda­pest), Juhász István amatőr spor­toló (Tatabánya). Szkitáné Rimann Erzsébet néoművelő (Nyíregyhá­za). dr. Wekler Ferenc, PJecsek- nádasd-Öfalu tanácselnöke; a Budapesti Fürst Sándor Gimná­zium vegyeskara; az egri Gárdo­nyi Géza Színház társulata; a budapesti József Attila Kör kol­lektívája; a Magyar Televízió If­júsági osztálya és a pécsi Orvos­tudományi Egyetem szociológiai csoportja. A Magyar Tanácsköztársa­ság kikiáltásának 70. évfor­dulójára emlékezve tegnap délután megyei ünnepséget rendeztek Abonyban a Mecha­nikai Művek gyáregységének udvarán elhelyezett tanács­köztársasági emlékműnél. Az eseményen részt vett Lénárd László, az MSZMP Pest Me­gyei Bizottságának titkára, valamint eljöttek Bács-Kiskun és Szolnok megye párt-, álla­mi cs tömegszervezeti veze­tői, illetve képviselői. Ott volt a Szolnok megyei Szabó László, a Tanácsköztársaság vöröskatonája. Beszédet Bállá János, a ceglédi városi párt- bizottság első* titkára mondott (képünkön). A szónok előadá­sa szerint a Tanácsköztársaság bebizonyította, hogy a magyar nemzeti célok nem ellentéte­sek a munkásság nemzetközi harcának érdekeivel, hänerp azokkal szerves egységet al­kotnak. A Kommunisták Ma­gyarországi Pártjának elkép­zelései nem tudtak kiteljesed­ni, gyakorlattá válni a forra­dalom rövid élete miatt. Ám aligha véletlen, s a tanácsál­lam tragikus utóélete is bizo­nyította, hogy a Tanácsköztár­saság kezdeményezései, a ma­gyar kommün mássága nem tudott szervesen beépülni a sztálini korszak társadalmi­politikai modelljébe. Az 1919- es hagyomány egyre kritiku­sabb közelítést kapott a ’30-as évek Szovjetuniójában, amit csak fokozott a tanácsállam szovjet emigrációban élő ve­zetőinek tragikus sorsa is. A másság, az eltérés immár el­lenséges szándékok bizonysá­gául szolgált. Ezt a szemléle­tet örökölte a felszabadult Ma­gyarország. A ma élő nemzet kötelessége a hiteles történel­mi elemzés, a tanulságok le­vonása. Amikor napjainkban keres­sük a nagyobb demokráciához vezető utakat, minden bizony­nyal sokat tanulhatunk az emberiség történelmének pol­gári demokratikus értékeiből, de korántsem csak azokból. Felidézhetjük, fel kell idéz­nünk 1919 közvetlen demokrá­ciájának, önkormányzati gya­korlatának tradícióit, történel­mi tapasztalatait is, amelyek — ha voltak naiv vonásai is — tanulságosak lehetnek a je­len problémáiban való eliga­zodásban Az egykori Vigyázó-kastély udvarán — ahol 1919-ben két­ezer környékbeli embert kí­noztak — lévő emlékmű ko­szorúzása után politikai fó­rumra került sor, ahol idősze­rű párt-, társadalmi és gaz­daságpolitikai kérdésekre vá­laszoltak az említett megyék, valamint Abony nagyközség párt- és állami vezetői. A je­lenlévő hallgatóság a többi között arra volt kíváncsi, Abony mikor kaphat városi rangot, mikor lesz olyan köz­hangulat, hogy az emberek a kitüntetéseiket büszkén visel­hetik, a többpártrendszerben hogyan látják a válaszadók a munkásőrség létének szüksé­gességét. rövid és hosszú tá­von. Miért kell újra tárgyal­ni a Bős—Nagymaros vízlép­cső sorsát, s ha mégis úgy adódna, hogy az építkezést nem folytatják, mi lesz az eddigi építmény sorsa? A fórum az esti órákban fe­jeződött be. MÁSODIK Folytatódik az országgyűlés Csaknem kéthetes szünet után szerdán délelőtt folytatja munkáját Budapesten az Or­szággyűlés márciusi ülésszaka. A hónap elején megtartott há­rom parlamenti munkanap után — a március 8-án jóvá­hagyott tárgysorozatnak meg­felelően — öt napirendi pont megvitatása vár még a tör­vényhozó testületre. Várhatóan elsőként tárgyal­ják a képviselők az Ország­gyűlés idei programtervét, majd a törvényhozók önálló indítványainak sorsáról dönt a testület. Az előzetes elkép­zelések szerint ezután tűzik napirendre a sztrájktörvény tervezetének tárgyalását. A törvényjavaslatot Halmos Csa­ba államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke terjeszti elő. A jogszabály előkészítését kísérő társadalmi viták tanú­sága szerint az ország házában is élénk vita várható a terve­zet felett, erre utalt az is, hogy már az ülésszak tárgy- sorozatának vitájában felme­rült: vegyék le a napirendről a sztrájktörvény tervezetét, amellyel számos szakszervezet és politikai szervezet jelenlegi formájában nem ért egyet. Az akkori viták során tisztázó­dott, hogy a házszabályok elő­írásai szerint a törvényterve­zetet mindenképpen vitára kell bocsátani. Ugyanakkor a tervezet úgynevezett általá­nos vitáját követően az Or­szággyűlés akár úgy is dönt­het, hogy a beterjesztett tör­vényjavaslatot nem bocsátja részletes vitára, hanem visz- szaadja átdolgozásra. A sztrájktörvény vitája után a parlament Beck Tamás kereskedelmi miniszter beszá­molóját hallgatja meg az 1995- re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészítéséről. Az Országgyűlés márciusi ülésszakát interpellációk, kér­dések zárják. Ülést tartett a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Politikai Bizottsága március 21-én, kedden ülést, tartott. A testület elemezte a poli­tikai rendszer reformjáról a párton belül lefolytatott viták tapasztalatait. A tagság észre­vételeinek figyelembevételé­vel a Politikai Bizottság ajánlja a Központi Bizottság­«7ti nak az erről kiadott, állásfog­lalás-tervezet módosítását. A Politikai Bizottság össze­foglaló jelentést hallgatót* meg az országban tartott március 15-ei ünnepségekről és ennek tapasztalatairól tájé­koztatja a Központi Bizottsá­got. A továbbiakban a testület időszerű politikai kérdéseket tárgyalt. ............................ mu S MÍP&UriKAi — Több szervezet akar jelöltet állítani Állásfoglalást tett közzé a Szabad Demokraták Szövet­sége megüresedett képviselői helyek betöltéséről. ® A. Hol­land Kereszténydemokrata Tömörülés parlamenti frakciójá­nak küldöttsége folytatta tárgyalásait Budapesten. • Nyílt levelet intézett Németh Miklóshoz a TDDSZ környezetvédelmi "csoportja a vízlépcső építésével kapcsolatban ® A február 9-én megalapított Országos Gyermekvédő Liga szervezőbi­zottsága nyilatkozatban erősítette meg, hogy szándékuk a ma­gyar gyermekvédő mozgalom haladó, demokratikus hagyo­mányainak folytatása. • Kedden megalakult a Szocialista Ifjúsági Szövetség. Ez az autonóm ifjúsági szervezet elfogadja a Münnich Ferenc Társaság., programjának szellemiségét és együtt is" működik az MFT-vel. Elfogadhatatlan. A Szabad Demokraták Szövetsége sze­rint elfogadhatatlan a válasz­tási törvény azon rendelkezé­se, amely szerint a jelöltek­nek azonosulni kell a Haza­fias Népfront programjával, s erről írásban kell nyilatkoz­niuk. A megüresedett képvise­lői helyekre ugyanis több szervezet is jelöltet kíván ál­lítani, ezért nem lehet azzal egyetérteni, hogy a törvény bármilyen hűségnyilatkozatot csikarjon ki a politikai status quo vagy valamely szervezet és programja mellett. Függesszék fel. a tddsz környezetvédő csoportjának a miniszterelnökhöz eljuttatott nyílt leveléből kitűnik, hogy az aláírók szerint Németh Miklós parlamenti ígérete egyértelműen az erőmű min­den alapozással kapcsolatos munkájának felfüggesztését je­lenti. Értelmezésükre hivat­kozva garanciákat kérnek a munkálatok leállítására. Egy­ben javasolják, hogy a szá­razra került Duna-mederben geológiai és geofizikai mé­réseket végezzenek. A gyermskek jogsiért, az Országos Gyermekvédő Liga — a magyar alkotmány tisz­teletben tartásával — az Egye­sült Nemzetek Szervezete ál­tal megfogalmazott,, a gyerme­kek jogairól szóló nyilatkozatot tekinti mértékadónak. A teg­nap nyilvánosságra hozott do­kumentum szerint segítséget, oltalmat kínálnak a testileg., szellemileg, vagy társadalmi­lag hátrányos helyzetű gyer­mekeknek. NDK kulturális napok Megnyitó Vácott A tegnap hazánkba érkezett Suhl megyei delegációt a repü­lőtéren Balogh László fogadta. (Vimola Károly felvétele) Arnold Zimmermann, Suhl megye tanácselnökének veze­tésével tegnap kulturális de­legáció érkezett hazánkba, a Suhl megyei kulturális na­pok Pest megyében című ren­dezvénysorozatra. A vendégeket — Ernst Lehmannt, a tanács kulturá­lis ügyekkel foglalkozó tagját, Christian Schlesiert, a Német Szocialista Egységpárt Suhl megyei kulturális osztályve­zetőjét, Monika Papkét, a szakszervezetek megyei kul­turális ügyekkel foglalkozó titkárát és Hans Hartungot, a tanács nemzetközi kapcsolatok ügyterületének vezetőjét — a Ferihegyi repülőtéren Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke fogadta. A rendezvénysorozat ün­nepélyes megnyitására ma délután kerül sor Vácott, a görög templomban. Másnap Szentendre, Gödöllő, Pilisvö- rösvár, Nagykőrös és Buda­keszi látja vendégül a test- vérmegyéból érkezett küldött­séget. Pénteken Cegléd, Erdő­kertes és Abony lesz a házi­gazda. A programban üvegmű­vészeti és fotókiállítás, zenés estek, szórakoztató műsorok, író-olvasó találkozók szere­pelnek. A baráti összejövetele­ken alkalom nyílik Suhl és Pest megye immár majd két évtizedes kapcsolatának to­vábbi mélyítésére, szélesítésé­re, egymás életének, kulturá­lis tevékenységeink jobb meg­ismerésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom