Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-21 / 68. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 68. SZÁM Ára: 4.!lft forint 1989. MÁRCIUS 21., KEDD Királyi vendég Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn hivata­lában fogadta Anna herceg­nőt, II. Erzsébet brit uralkodó leányát. A hercegnő a Nem­zetközi Lovas Szövetség elnö­keként a szervezet éves köz­gyűlésén vesz részt Budapes­ten. A szívélyes légkörű ta­lálkozón részt vett Fehér De­zső, a Magyar Lovas Szövet­ség elnökhelyettese. Ott volt Leonard Vincent Appleyard Nagy-Britannia és Észak-lr- ország Egyesült Királyság bu­dapesti nagykövete. A nagymarosi pártalapszervezst kezdeményezésére Aláírásgyűjtés a vízlépcső mellett Aláírásgyűjtési kampányt indít a nagymarosi lakóterü­leti pártalapszervezet a víz­lépcső munkálatainak folyta­tása, befejezése mellett. Mint Adóm Tibor, az MSZMP Nagymarosi Bizottságának tit­kára az MTI tudósítójának el­mondotta, a lakosság nem érti azt az ellentmondásos helyze­tet, hogy a kormány egy hó­napon belül hogyan vállalhat egyszerre kötelezettséget a vízlépcső munkálatainak meg­gyorsítása, ugyanakkor, mint a legutóbbi Országgyűlésen elhangzott, az építkezés lassí­tására is. Az ellentmondásos helyzet kialakulásában nyil­vánvalóan döntő szerepet ját­szik a vízlépcsőt ellenző szer­vezetek felfokozott aktivitása, és az a 124 ezer aláírás, ame­lyet az Országgyűlés legutóbbi ülésszakán nyújtottak be. A nagymarosiak pedig, akik so­hasem akarta.k vízlépcsőt, és akiket nem is kérdeztek meg ebben az ügyben, mind ez ideig csendben figyelték az eseményeket. Most ezt a csen­det szeretnék megtörni, és országos méretű ellenkam­pányt indítanak a vízlépcső megépítéséért. Gyakorlatilag azokkal a jogokkal és eszkö­zökkel akarnak élni, amelye­ket a vízlépcső ellenzőitől sem vitattak el soha. Az ellenkam­pányt indító nagymarosiak a kormány tudomására kíván­ják hozni, mint ahogyan ed­dig. ezután sem értenek egyet azzal, hogy népszavazás dönt­sön az ügyben. A népszavazás ugyanis a 70-es évek elején helyénvaló lett volna, az ak­kori döntéshozók azonban ezt elmulasztották. A mai bonyo­lult, rendkívül kiélezett hely­zetben a népszavazás a fele­lősség áthárítását jelentené. Az ország hosszú távú érde­keit, a többoldalú, nemzetközi szerződések egyoldalú felrú­gásának konzekvenciáit a kü­lönböző előjelű érzelmektől és indulatoktól vezéreltetve nem lehet kockára tenni. Mint ahogy nem lehet egy vélt nemzeti közmegegyezés oltá­rán a beruházást feláldozni. Az ország létérdeke a pénz­ügyi, gazdasági hitelképesség, s ugyanúgy létérdeke az er­kölcsi hitelképesség is. A nagymarosiak álláspontja te­hát az, hogy épüljön most már meg az erőmű, természetesen a környezetvédelmet szolgáló valamennyi beruházással együtt, úgy, hogy az valóban az egész nemzet boldogulását segítse. HETVEN L átnoki szavak? Költő hagyta ránk. Időben tőle egyre távolabb, lé­lekben hozzá egyre köze­lebb .. . Igen, Gábor Andor és a Tanácsköztársaság. Az a 133 nap. Csakhogy ma mi­féle vak gőg diktáltathatna le olyasmit, hogy lélekben hozzá...?.' Amikor éppen ennék az ellenkezője a lát­szat, amikor a nyíltság je­gyében már nemcsak az kap élőszóban, nyomtatás­ban teret, hogy „a magyar néptől mindig is idegen volt a szocializmus eszméje”, hanem teret kap a nyílt aníikommunizmus is. a bol- sevizmus bűnbélyegzőként használatos.-Akkor ez most egy post- sztálinista, avagy éppen egy preneosztálinista megemlé­kezés? Hetven esztendeje, 1919. március 21-én... A törté­nelemnek egyetlen esemé­nye sem függ attól, hogy később miként értékelik. Ami megtörtént, az megtör­tént; megváltoztathatatlan, megmásíthatatlan. Még ak­kor is, ha akadnak min­denkori újraértékelők és még újabb újraértékelők. Akkor is megmásíthatatlan az, ami történt, ha ma sok részletet másként látunk, ítélünk meg, mint az akkor cselekvők. Ók ettől még úgy cselekedtek, ahogyan. Mi állt abban a, sokat emlegedett, a csepeli szik­ratávíró-állomásról Lenin­nek címzett üzenetben? „A magyar prolctáriátus, amely tegnap éjszaka az egész ál­lamhatalmat meghódította, bevezette a proletáriátus diktatúráját...” Furcsa szó. Bevezette. Visszafogott fo­galmazás. Mértéktartó. Nin­csen benne helye a győze­lem fitogtatásának, forra­dalmi mámornak, a mámor­ból előbukkanó frázisok­nak. Ami nem véletlen. Hi­szen a Mindenkihez! felszó­lítással kezdődő, a Tanács- köztársaság kormánya által kibocsátott felhívásban mi áll? „Magyarország prole- társága mai nappal kezébe vesz minden hatalmat.., Magyarország Tanácsköz­társasággá alakult...” Kommentártól mentes tény- közlés. Tudták: nem kell kommentár. Tudták: a té­nyek magukért beszélnek. Múltunk nem mazsolás kalács. A kommunista moz­galom múltja sem az. Nem lehet kiszedegetni belőle az igeneket, és a nemeket ott­hagyni : a kettő együtt egész. S ezt most, amikor annyi újsütetű bajnoka tá­mad a demokráciának, a forradalomnak, amikor a népnek, a nemzetnek any- nyi apostola tülekedik, hogy már-már a néD. a nemzet nem jut levegőhöz miattuk, aligha felesleges leírni. Minden szervezetnek, moz­galomnak, pártnak, eszmé­nek van múltja, előzménye, s akad-e egy is, amely úgy hiheti, szeplőtelen? Igen, abban a hetven esz­tendővel korábbi esemény­ben ott volt a múlt is. Ott volt Bökő Ambrus, a nagy­kőrösi ácslegény, akit 1860. október elsején vettek őri­zetbe. mert egy tüntetésen éltette — Kossuthot... A húszesztendős ácslegény Kossuth nevével az ajkán nem elődje-e azoknak az ifjaknak, akik 1919 márciu­sának végén azzal zengik tele az utcát, hogy „Mi már nem leszünk kizsákmányolt proletárok!”? De bizony elődje! Amint Bökő Ambrus tanult az előtte levők, a negyvennyolcas márciusi if­jak példájából, úgy tanult, tanul, okult, okul minden korosztályból az, aki nyitott szemmel néz a világra, aki a közösben felfedezi az egyénit, s az egyéni sorsban a közöst. Nem többet, de nem is kevesebbet kell vállalni azokból a hetven esztendő­vel korábbi napokból, mint a szembefordulást az igaz­ságtalansággal, a felháboro­dást a jogfosztottság miatt, s a szándékot a jobbra, az emberibb holnapra. Mi nem vállalható ebben? Hogy ez nem „a” szocializmus? Lé­tezik-e bármely ország tör­ténelmében szétszabdalt, darabocskákra osztott prog­resszió?^ akik így vélnek maguknak a múltból birto­kot szerezni, végiggondol­ták-e, az örökös kirekeszté­sekkel, az utólagos és szá- zadszori újraosztozkodással azt kicsinyítik, porlasztják, ami a nemzet testében az összetartó erő?! Nem a szo­cializmus különleges dicső­sége a 174 042/1919. számú rendelet, ám tény: a Ta­nácsköztársaság vezette (volna) be (ha marad ideje rá) „a népkultúra érdeké­ben” a nyolcosztályú nép­iskolát. Például. S például sorolhatnánk seregnyi mást, vidítót, szépet és riasztót, nagy tetteket és nagy hibá­kat. de felesleges a bizony­kodás: az a 133 nap úgy ki- iktathatatlan része a ma­gyar történelemnek, aho­gyan történt. B abits Mihály írta le azokban a napokban, „A kor nagy dologra hi. mi vagyunk az idők pos­tásai ...” Mennyien és mi­lyen sokszor hitték magu­kat az idők postásainak! Ki ítél igazak és hamisak kö­zött? A történelem. S a tör­ténelem maga a nép. Re­ménykedhetünk tehát? Bíz­hatunk! Ügy. ahogyan vál­lalt elődeink bíztak, ami­kor abba a Mindenkihez! felhívásba, befejező mon­datként azt vették bele: „Bármi várjon ránk, a szo­cializmus ügyének győznie kell!” NEMZETKÖZI SAJTÓÉRTEKEZLET IS LESZ BUpmmxAi Pozsgay Imre a Vatikánban A pápa 1991 szeptemberében látogat hazánkba Magyarország saját utat választott Grósz Károly, az MSZMP főtitkára tegnap a Belügyminisz­tériumba látogatott, ahol Horváth István belügyminiszter és CsiUik András, az MSZMP Belügyminisztériumi Bizottságának első titkára fogadta. 0 Űj összetételű tanácsadó testületek segítik a Minisztertanács munkáját. 9 Budapesten tárgyal az USA kereskedelmi kamarájának elnöke. 0 A Baloldali Alternatíva a pártok önfenntartó szerveződését szorgalmazza a tegnap közzétett állásfoglalásában. 0 Űjjáalakuló nagygyű­lést hirdetett a Magyar Függetlensági Párt. 0 Holland par­lamenti delegációt fogadott tegnap a Parlamentben Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke. Tanácsadók. Tegnap meg­tartotta első üléseit a Minisz­tertanács új összetételű ta­nácsadó testületé és a kor­mány világgazdasági tanács­adó testületé. Az előbbi ülé­sén részt vett Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke, az újonnan létrejött tanácsadó szerv munkájában pedig Nyers Rezső államminiszter A Minisztértanács tanácsadó testületének elnökéül Berénd T. Ivánt választották meg. Tagjai: Bihari Mihály, Csáki Csaba, Csurgay Árpád, Gazsó Ferenc, Kolosi Tamás, Kopátsi Sándor, Nyitrai Ferencné, Pa­taki Ferenc, Pokol Béla és Valki András. A világgazdasá­gi tanácsadó testület elnöke Bognár József. Tagjai: Csikós- Nagy Béla, Fekete János, Tar- dos Márton és Veress Péter. Három kérdés — három válasz Határidő után kiintetőkamat Tegnap, március 20-án éjfélkor ütött az adófizetők utolsó órája: lejárt a személyi jövedelemadó bevallásának legvégső határideje. Mától kezdve már a későn ocsúdottaknak ketyeg, kemény forintokban számlálva a perceket. Papp Albertet, a Pest Megyei Adófelügyelőség vezetőjét a nevezetes dátummal kapcsolatban kérdeztük. 0 Mit érdemel az a bű­nös, aki lekéste a határ­időt? — Az ezután érkező elszá­molások már önrevíziós adó­bevallásnak minősülnek, s az adó mértékének két százalékát kitevő büntetőkamatot számí­tunk fel utána havonta. A hó­napok számától függetlenül azonban a pótlék mértéke nem haladhatja meg az adó húsz százalékát. Ez a szabály érvé­nyes késedelem esetén, ám amint az adóhatóság megkezdi a vizsgálatot, s ez akár már holnap is megtörténhet, más­féle elbírálás alá esik az el­maradás. Bár az útmutató a kirótt adó 200 százalékáig ter­jedő büntetésről beszél, nem kell megijedni, ez a legfelső határ. Amennyiben egyértel­műen feledékenységről vagy egyéb nem szándékos elmara­dásról van szó, nem járunk el ilyen szigorúan. Az illető­nek maximum „mindössze” adótartozása 50 százalékával kell megtoldania befizetését. Bizonyíthatóan szándékos el- tagadás, magyarul adócsalás esetén azonban mi is a nyu­gati mintát vesszük alapul. Ám az speciális magyar szo­kás, hogy ha mi, azaz az adó­hatóság késlekedünk a vissza­térítéssel, akkor éppúgy fize­tünk, havonta ugyancsak két­százalékos pótlékot. QEddigi tapasztalataik alapján hogyan látják; milyen sikerrel igazodtak el az adófizetők az útmu­tató és a nyomtatvány rej­telmeiben? — Azt hiszem, hogy az át­dolgozott, újonnan kiadott út­mutatót olyan közérthető, egy­szerű nyelven fogalmazták, hogy aki nem sajnálta rá az időt és végigtanulmányozta, képes volt kitölteni az adó­ívet ... Ettől függetlenül a be­érkezett bevallásoknak mint­egy tíz százaléka anszolút hi­básnak bizonyult, őket újból meg kell keresnünk, s szándé­kosság esetén büntetnünk is. Kisebb számítási hibákat a beérkezett ívek 30-40 száza­lékánál találtunk. Előzetes számítógépes ellenőrzés útján egyébként mi magúnk is ki­szűrtük a tévedéseket, s kor­rigáltuk azokat, így a lakosság zömének nem kell újbóli her­cehurcától tartania. Tévedé­sükről, a szükséges pótbefize­tésről vagy éppen többletvisz- szatéritésről értesítjük őket. 0 Elterjedt egy rémhír, miszerint az ezer forint alatti adóvisszatérítést ne is várják azok, akiknek járna. Ezzel kapcsolatban mi az igazság? — Szó sincs ilyesmiről, igaz, ha mindössze 10-20 forintnyi a differencia, azt jóváírjuk az ez évi adó terhére, hiszen a postaköltség is magasabb len­ne. Efölött azonban, összegtől függetlenül minden egyes érintett utalványt kap, ame­lyet bármely OTP-fiókban be­válthat. Nagy Adrienn A tanácsadók a Magyar Tu­dományos Akadémia szellemi bázisára támaszkodva vélemé­nyezik a stratégiai jelentőségű társadalmi-gazdasági folyama­tokat, a kormányzati döntése­ket. Tőkebefektetés, a hazánk­ban magánlátogatáson tartóz­kodó William Kanakat, az Amerikai Egyesült Államok kereskedelmi kamarájának vá­lasztott elnökét hétfőn fogad­ta Nyers Rezső államminiszter. A megbeszélésen — amelyen ott volt Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete — áttekintették a magyar—amerikai gazdasági kapcsolatok helyzetét. A vendég tárgyalt Beck Ta­más kereskedelmi miniszter­rel, egyebek között a két or­szág közötti kereskedelem fej­lesztésének lehetőségeiről. Ele­mezték a két ország kereske­delmi kamaráinak együttmű­ködését; amerikai nagyváro­sokban áprilisban kamarai előadássorozatra kerül sor a magyarországi tőkebefektetési lehetőségekről. PcirtstopitSS. a Magyar Füg­getlenségi Párt előkészítő bi­zottsága 1989. április 2-án 10 órakor újjáalakuló nagygyű­lést hirdet meg a Jurta Szín­házban. Az 1947 és 1956 után harmadszor újjáéledő párt nagygyűlésén a napirend a következő: működési szabály­zat ismertetése, a szándék- nyilatkozatok elfogadása, szer­vezési kérdések, valamint a konkrét pártprogram ismerte­tése. Megmeretes. A holland po­litikusokat az átmeneti idő­szak, valamint a többpárt­rendszerben a kormánypárt és az ellenzéki pártok viszonya érdekelte elsősorban a tegnapi találkozón. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke jelezte, hogy az MSZMP vállalta a megmérettetés politikai koc­kázatát azért, hogy az átme­netet a képviseleti demokrá­ciába politikai és gazdasági megrázkódtatások nélkül va­lósítsa meg. Érzékeltette, hogy Magyarország, amely 1100 éves történetében nemegy­szer volt Európa védelmező­je, saját utat választott, hogy kiegyenlítse eddigi egyoldalii orientációit. Grósz-Gorbacsov találkozó Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitká­ra a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására csütörtökön a Szovjetunióba utazik. A tervek szerint pénteken megbeszélést folytat Mihail Gorbacsovval, az SZKP Központi Bizottságának főtitkárával. Grósz Károly szovjetunió­beli látogatása alkalmából Major László, a KB-iroda ve­zetője, a párt szóvivője és Thürmer Gyula, a párt főtit­kárának külpolitikai tanács­adója hétfőn találkozott a Bu­dapesten doigozó szovjet új­ságírókkal. A szívélyes légkö­rű megbeszélésen tájékozta­tást adtak az MSZMP bel- és külpolitikájának időszerű kér­déseiről^ a küszöbönálló ma­gyar—szovjet főtitkári találko­zó előkészületeiről. Hétfői tájékoztatóját Va- gytm Perfiljev is Grósz Ká­roly március 23—24-i látoga­tásának bejelentésével kezd­te. A moszkvai külügyi szóvi­vő elmondta, hogy a látoga­tás a két ország vezetése kö­zötti hagyományos és rend­szeres érintkezés folytatása. Mihail Gorbacsov és Grósz Károly megbeszéléseinek napi­rendjén a szocialista építéssel, az együttműködéssel kapcsola­tos tapasztalatok cseréje, il­letve kölcsönös tájékoztatás szerepel. Szó lesz nemzetközi kérdésekről, s a tárgyalásokat követően Grósz Károly várha­tóan nemzetközi sajtóértekez­letet tart a szovjet külügymi­nisztérium sajtóközpontjában. A szovjet fővárosban eddig nem volt szokás, hogy a szo­cialista országok legfelsőbb szintű pártvezetői sajtóérte­kezleten adjanak tájékoztatást a világsajtónak moszkvai tár­gyalásaikról, így a magyar fő­titkár úttörő szerepre vállal­kozik. ... , II. János Pál pápa hétfőn magánkihallgatáson fogadta a Rómában tartózkodó Pozs­gay Imre államminisztert. A félórás találkozó szívélyes lég­körben zajlott le. A pápa behatóan érdeklő­dött a magyarországi változá­sok iránt. Pozsgay Imre tájé­koztatta őt belpolitikai törek­véseinkről, az új alkotmány előkészületeiről, s hangsúlyoz­ta: a jogállamiság kiépítése szavatolhatja maradéktalanul az állampolgároknak a lelkiis­mereti szabadságát, miközben új alapokra helyeződik, min­den gyámkodást megszüntet­ve, az állam és az egyház vi­szonya. Ezt a készülő egyház­ügyi törvény intézményesíti majd, összhangban a készülő alkotmánnyal. Szóba került a megbeszélé­sen II. János Pál magyaror­szági látogatása, amelyet 1991 szeptemberére tűztek ki. Pozsgay Imre megerősítette, hogy a magyar közvélemény, az egész nép nagy várakozás­sal tekint erre a látogatásra. Hangsúlyozta, hogy új módon gondolkodó, önazonosságát új, demokratikus intézményekben megtaláló ország várja majd az egyházfő látogatását. Pozs­gay Imre szólt arról is,-hogy Romániában a magyar nem­zetiségűek utolsó mentsvárát, az egyházat is végveszély fe­nyegeti. A pápa több alkalom­mal is utalt a magyar és len­gyel nép történelmének hason­ló mozzanataira, közös ha­gyományainkra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom