Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-16 / 64. szám

PEST MEGYEI VILP.G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 64. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. MÁRCIUS 16., CSÜTÖRTÖK MÁRCIUS 15-ET UNMMPUTt AZ ORSZÁG Méltóságteljes emlékezés a nemzet tavaszára Március idusa az idén immár piros betűs nemzeti és állami ünnep, amely a nemzeti összetartozás, az egymásrautaltság es az összefogás jelképe. Egyben lehetőség arra, hogy mindenki leLkiismerete szerint, gondolkodásmódjának megfelelően, a maga módján ünnepel­jen. Ezeknek a gondolatoknak a jeg3ében tegnap országszerte megemlékeztek az 1843. már­cius 15-ei eseményekről. Budapesten a Hősök terén, fél 9-kor kürtszók jelezték az ünnepség kezdetét. A felsorakozott díszszázad parancsnoka jelentést tett a térre érkező Straub F. Brúnónak, az Elnöki Tanács elnökének, aki Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi mi­niszter társaságában cllépett a díszelgő katonák sorfala előtt. A Himnuszt követően Straub F. Brúnó, Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke és Jakab Róbertné aleínök helyezték el a szabadságharc hőseinek tiszteletére emelt emlékművön a koszorúkat. A Minisztertanács nevében Németh Miklós kormányfő és Med- gyessy Péter miniszterelnök-helyettes koszorúzott. Az ünnepség ezután a Kossuth téren foly­tatódott. A Kossuth-szobornál Straub F. Brúnó, Sarlós István, Németh Miklós és Medgyessy Péter helyezte el a megemlékezés virágait. Itt a kormány számos tagján, s az állami és társadalmi szervezetek képviselőin, valamint a főváros lakosságán kívül megjelentek a buda­pesti diplomáciai képviseletek tagjai is. Délelőtt került sor a múzeumkerti nagygyűlésre is, amelyet az MSZMP, a HNF és a KISZ közösen szervezett. Ezt megelőzően a Bem téren, a Batthyány-örökmécsesnél és a Petőfi-szobornál került sor ünnepségekre. Mindhárom hely­színen a HNF, az MSZMP és a KISZ képviselőin kívül a különféle pártok, társadalmi szer­vezetek tagjai is koszorúzást tartottak. A Nemzeti Múzeumnál délelőtt 11 órakor kezdődött a nagygyűlés. Az ünneplő tömeget Huszár István, a HNF Országos Tanácsának főtitkára köszöntötte, majd Ruttner György, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom elnökségi tagja lépett a mikro­fonhoz. Öt Vörös Vince, a Független Kisgazdapárt társelnöke követte, majd Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter mondott ünnepi beszédet. A nagy­gyűlés végén felcsendült a Szózat, majd a résztvevők a Múzeumkertben lévő emléktáblá­nál elhelyezték a főváros és Pest megye lakói nevében a megemlékezés virágait. Ezután az érdeklődők sokasága a Petőfi-szoborhoz vonult. Itt harmincegy független szervezet meg­emlékezésére került sor. A beszedeket követően a tömeg a nemzetiszínű zászlók alatt a Sza­badság térre ment. A Magyar Televízió épületének jelképes lefoglalására több tízezren ér­keztek ide, ahol Cserhalmi György színművész olvasta fel a 31 független szervezet által aláírt 12 pontot. Ezután Csengcy Dénes, a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja lépett a mikrofonhoz. Beszédét követően a tömeg egy része a Kossuth térre, mások a Batthyány-, örökmécseshez vonultak, s mindkét helyszínen a különféle szervezetek és pártok képviselői tartottak beszédet. A budapesti ünnepségsorozat délután és az esti órákban is folytatódott. Pest megye városaiban és számos településén is megemlékeztek a 141 évvel ezelőtti ese­ményekről. Szűkebb pátriánk kiemelkedő eseménye volt, hogy városavató ünnepségekre is sor került. Monoron Hámori Csaba, a Politikai Bizottság tagja, az MSZMP Pest Megyei Bizottságának első titkára volt az ünnepi szónok. Ráckevén dr. Gál Zoltán belügyminiszter- helyettes, míg Nagykátán dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter vett részt a városavató ün­nepségeken. A független szervezetek fővárosi rendezvényeiről, valamint a Pest megyei meg­emlékezésekről lapunk 2. és 3. oldalán adunk részletes tájékoztatást. Akarjuk a jót, vállaljuk a küzdést! A Nemzeti Múzeumnál sorra került nagygyűlés kezdetén — 11 órakor — harang kondult. A múzeum oszlopai között dísz­egyenruhás katonák sorakoz­tak fel, kezükben a nemzeti színű lobogóval. Fanfárok hangja harsant, majd a Him­nusz dallamára felvonták a szabadságharc zászlaját. A Huszár István megnyitó szavai után felszólaló Ruttner György a többi között azt hangsúlyozta, hogy a Szociál­demokrata Párt és Ifjúsági Mozgalom képviselői azért vesznek részt ezen a nagygyű­lésen, mert március 15-ét olyan szent ünnepnek tartják, amelyen együtt kell ünnepel­ni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a szociáldemokrácia együtt menetelne a Magyar Szocialista Munkáspárttal. Vörös Vince kiemelte: 1848. március 15-ének üzenete egy­aránt szól a hatalom birtoko­sainak, szól a szerveződő pár­toknak és a létező független szervezeteknek. Történelmi feladatunk mindnyájunknak az igazi demokrácia megvalósítá­sa. 40 év után végre szabad, méltóságteljes, tiszta ünnep­lésben kapcsolódhat össze a nemzet, abban a hitben és re­ményben, hogy minden becsü­letes magyar állampolgár szá­mára küzdelmes, nehéz mun­kával ugyan, de egyenlő jo­gokat és életszínvonalat tu­dunk biztosítani — mondotta egyebek között. Nyers Rezső e szavakkal kezdte beszédét: — Honfitársak, barátaim! Egybegyűltünik, hogy tiszte­legjünk 1848. március 15-ének évfordulóján, hogy hitet te­gyünk: a márciusi eszmék él­nek és élni fognak a holnapi Magyarországon. A dicső na­pot most új fény, a politikai megújulás fénye világítja meg, hozza közelebb nemzetünk egészéhez, annak minden ré­széhez. Mostantól azon le­szünk, hogy március 15. ne el­különítő, hanem közmegegye­zést formáló erőként munkál­jon, olyan szimbólumként, amit azonos hőfokon, közös fe­lelősséggel ünnepelhetnek a szocializmus, a demokrácia, a vallás, a felvilágosult nemzeti gondolkodás hívei — mondotta a szónok, majd így folytatta: — A márciusi eszmékből nem kevés feladatot a ma élő nem­zedék örökölt, mi, valameny- nyien. Hazánkban a néphatal­mat új módon, jobban és tel­jesebben kell érvényre juttatni az eddiginél, a márciusi esz­mék iránymutatóan segítenek ebben. Felismertük, megtanul­tuk. hogy népjogokat nem elég az élcsapat közvetítésével gya­korolni, mert az élcsapatból könnyen élcsoport lesz, s a ha­talom tekintélyuralommá me­revedhet. Március figyelmeztetése intő számunkra ma is: a nemzeti lét csak vegetál, ha nem alapo­zódik a függetlenség elvére, ha külső befolyás nyomja el a többség akaratát, vagy ha kül­ső nyomástól válik akaratgyen­gévé a honi kormányzás. Tör­ténelmünk arra tanít, hogy a nemzeti függetlenség nem függhet a körülményektől, az önmagában veit érték, és a hiányát nem menthetik a kö­rülmények. A nemzeti függetlenségről sohasem gondolkodhatunk másként, mint Kossuth Lajos, aki így figyelmeztetett: „ha a kisebb nemzetek a nagyhatal­mak általi elnyeléstől meg nem óvatnak, Európában nem lesz szabadság”. De az óvás, a vé­delem önmagában kevés. Pilla­natra sem feledhetjük kelet- közép-európai kötelességünket és felelősségünket, nem szűn­hetünk meg együttérezni a ha­tárainkon túl élő magyarság­gal. Ugyanakkor jövőnket a nemzetek közösségében gon­dolkodva építhetjük sikeresen. Azt sem feledhetjük, hogy a politika, a gazdaság, a művelt­ség édestestvérek a nemzeti létezésben, sorsuk egymáshoz kötődik. Vagy előrehaladást mutatnak, vagy egy helyben to- pogást, de mindig együtt van­Zászlófelvonás a budapesti Múzeumkertben tartott nagy­gyűlésen. gyázzunk, hogy ne váljék vi­szálykodássá, célja és értelme a közjó keresése legyen. A reformok politikája nemze­tünk fejlődésének a hatóereje ma, és még sokáig az lesz. So­káig, mert sok a tennivaló, mert végesek, nem határtala­nok a lehetőségek, mert igazán szabadok ezután is csak az idő kiterjedésében, a jövő formá­lásában lehetünk. Fogadjuk meg Széchenyi egykori tanácsát a reformerek okulására: „mindig tudni, mi­kor kell felhúzni a vitorlát, mikor vesztegelni, mikor hor- golyt vetni’’. Haladjunk most felhúzott vitorlával, mert en­nek van itt az ideje, közben vigyázzunk arra is, hogy ha­jónk jól feküdjön a vízen és jól vegye a kanyarokat. Minél többen legyünk, akik a jót akarjuk, akik a küzdést is vál­laljuk érte! A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a kormány együtt­működésre, szövetségre hívja a magyar haladás minden hí­vét és támogatóját. Együttmű­ködésre a válság elhárításáért! Együttműködve a távlatos re­formok sikerre viteléért! Együttműködésre a gazdasági és társadalmi fellendülésért! Együttműködésre a nemzeti sajátosságoknak megfelelő de­mokratikus szocializmusért! Vállaljuk tiszta szívvel a márciusi örökséget! Éltesse azt a szív, a gondolat és a tettek sokasága — zárta ünnepi be­szédét Nyers Rezső., nak, és csak együtt boldogul­hatnak a korszerűsödés útján. A politikai cél nem versenyez­het a gazdasági céllal, egyik sem előbbre való a másiknál, de egyik sem hátrébb való, mint a másik, s mindkettő füg­gő viszonyban van a művelt­séggel. A három nyomvonalon együtt juthatunk előre. Mai reformpolitikánkkal új utat vágunk a történelmi ma­gyar jövő felé, számolva azzal, hogy az úttörés során sok-sok nehézséggel kell megbirkózni. Erős lélekre van szükségünk, jó politizálásra ahhoz, hogy az érdekek és a nézetek sokfé­leségéből egyirányú cselekvés formálódhasson. Fel kell is­mernünk, hogy sok mindenben nem léptünk még igazán a boldogulás útjára, még a vál­ságok buktatóin igyekszünk átjutni, a bürokrácia bozótján is át kell küzdeni magunkat, hogy odajuthassunk. Mindez vitával jár, vitát igényel politikáról, társadalom­ról. A felelős vita meggyőződé­sünk szerint előrevisz, de vi­V ' Interparlamentáris konferencia Tisztelet a magyar népnek A csaknem száz országból érkezett törvényhozók szer­dán megkezdték egy újabb napirendi pont vitáját. Arról tárgyalnak, hogyan segítsék elő a törvényhozók a gyarma­tosítás teljes felszámolását, a fajüldözés, a faji elkülönítés megszüntetését, a nemzetisé­gek, az etnikai kisebbségek egyéni és kollektív jogainak érvényesítését. Előzőleg a konferencia be­fejezte vitáját a gyermekek jogait rögzítő új nemzetközi konvencióról, a parlamentek ezzel kapcsolatos feladatairól. Mivel rendkívül sok felszólaló kívánta véleményét kifejteni, a konferencia napirendjére éjszakai ülést is kitűztek. A szerdára virradó éjjel befeje­zett vita után megválasztot­ták a szerkesztőbizottságot, amely a törvényhozók közös álláspontját fogalmazza meg. A bizottság tagja lett Szent- ágothai János akadémikus, a magyar IPU-csoport tagja is. A végleges állásfoglalást a konferencia zárónapján fo­gadják el. A szerdai vita előtt Igen sok nemzeti csoport és állam- csoport terjesztette be írásban határozati javaslatát, memo­randumát. Az IPU magyar csoportja által beterjesztett memorandum egyebek között leszögezi: a világ békéje és biztonsága szempontjából alapvető fontosságú, hogy mindenütt alkotmányosan és átfogóan biztosítsák vala­mennyi emberi jog érvénye­sítését, a politikai, az állam- polgári, a gazdasági, a szo­ciális és a kulturális jogok maradéktalan megvalósítását. A memorandum részletesen állást foglal a gyarmatosítás felszámolása, a fajüldözés és a faji elkülönítés maradványai ellen vívott küzdelem vala­mennyi időszerű kérdésében. Lakossági segiiséggel Űj telefonvonalak Mindennapi beszédtémánk a Magyar Posta. Tény, hogy egyre sürgetőbb műszaki szol­gáltatásának javítása. Siristye Mihálytól, a Buda- pestvidéki Postaigazgatóság távközlési igazgatóhelyettesét^ megtudtuk, hogy a megye táv­beszélőközpontjai csak rész­ben automatizáltak, mint pél­dául Vác és körzete. Teljesen automatizáltak, úgynevezett crossbar rendszerűek a köz­pontok Pilisvörösváron és vi­dékén. Részlegesen önműködő berendezések Érden és környé­kén üzemelnek. Jó, de nem mindig kielégítő Ráckeve és Szigetszentmiklós ellátása, vi­szont Dabast és Ceglédet egy­általán nem tudjuk crossbaron hívni. Pilisvörösváron, Érden és Sződligeten forgalmi és vo­nalkapacitás-bővítést tervez­nek. Az emberek nem értik, va­jon miért nem lehet újabb te­lefonkészülékeket bekapcsolni egy adott központ „vérkerin­gésébe”. Azért, mert azok mű­ködőképességének is van ha­tára. Ha azt túllépnék, akkor még több panasz érkezne. A posta először az automatizálás kiterjesztésére, a központok bővítésére törekszik, s csak azután a hálózatfejlesztésre. Ám a pénz sok esetben kevés. Több Pest megyei települé­sen önerős távbeszélőhálózat­fejlesztés indult meg. Pilisbo- rosjenő és Üröm 13 millió fo­rintot adott, és hasonló törek­vés tapasztalható Pomázon is. A legnagyobb mértékű az ön­erős hozzájárulás Szigetszent- miklóson: 32 millió forintot ünneplő tömeg a Nemzeti Múzeum kertjében költenek a hálózat bővítésére. A helyi tanácsok mindenütt támogatják az akciót. A lakos­ságnak állomásonként 30—35 ezer forintot kell fizetnie. Az agglomerációs területe­ken is sürgetőbbé vált a fej­lesztés. A kormány és a fővá­ros döntése értelmében a Ma­gyar Postának — gyorsított program keretében — három góckörzetet kell teljesen auto­matizálnia: Gödöllőt, Érdet és Dabast. A tanulmányterveket most készítik. A kivitelezés hatmilliárd forintba kerül, mai árakon. Tervezik a túrái köz­pont éjjel-nappali szolgálatá­nak bevezetését is. Gödöllőn egyébként már a harmadik „konténer” próba­üzemére készülnek. Ezzel há­romezer igényt elégítenek majd ki. Tavaly adták át a kerepestarcsai crossbarköz­pontot. Ugyanitt lakossági hoz­zájárulással 600 előfizetőt kap­csolnak be az év végéig. Ve- csésen és Gyomron helyi auto­matizálással javítják a szol­gáltatás színvonalát. A megyében 70 olyan tele­fonfülkét szeretnének felsze­relni, melyekből az ország bármely része közvetlenül hív­ható. Ezek után egyetlen kérdés marad: számíthatunk-e arra, hogy valamennyi panasz meg­szűnik az említett központok üzembe állításával? Ilonka Mária Lezuhant két repülőgép A levegőben összecsúsztak Kedden az esti órákban ki­képzési feladat végrehajtása közben, Báta térségében, a Magyar Néphadsereg két harci repülőgépe „géppárban végre­hajtott manőver közben össze­csúszott”, melynek következ­tében lakatlan, illetve mező- gazdasági művelés alatt álló területre zuhant. A Honvédel­mi Minisztérium sajtóosztályá­tól szerdán kapott információ szerint a repülőgép-vezetők katapultáltak, azonban mind­ketten megsérültek, s jelenleg kórházi kezelés alatt állnak. A vizsgálat eddigi megálla­pítása szerint repülési felada­tukat felhőben, bonyolult kö­rülmények között hajtották végre, a baleset e közben, ed­dig ismeretlen okokból követ­kezett be. A minisztérium köszönetét fejezi ki mindazoknak, akik a felkutatási és mentési mun­kálatokban segítséget nyújtot­tak. í A magyar nemzeti ünnepen is folytatta munkáját í Budapesten a 81. interparlamentáris konferencia. Szá- $ mos külföldi vendég, parlamenti képviselő tekintette £ meg a március 15. évfordulóján megtartott ünnepsége- két. 1. MacLearí új-zéíandi képviselő javaslatára a dél- £ előtti ülést korábban zárták be, hogy a küldöttek „ki- fejezhessék szolidaritásukat a magyar néppel, amely ma £ Petőfi Sándor emlékét idézve vonul fel, és tisztelettel í adózzanak a magyar nemzeti ünnepnek”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom