Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-02 / 52. szám
1989. MÁRCIUS 2„ CSÜTÖRTÖK 5 Hétmérföldes tornacipő Mintha a gulliverbeli óriások országa elevenedett volna meg egy hétmérföldes tornacipő képében a francia—svájci alpesi üdülőhelyen. A hatalmas „csuka” valóban hét-, sőt több mérföldes, csak éppen nem a földön, hanem a légben jár — mint merész formalervezésü hőlégballon Megvitatják a koncepciótervezetet Akadémiai törvény készül Ingatlanbérlés Külföldieknek Kedvezőbbé váltak a külföldiek magyarországi ingatlanbérlésének feltételei. Eddig maximálisan 30 évre köthettek bérleti szerződést ingatlanoK- ra. Most lehetővé vált, hogy ezt a megállapodást további 20 évre meghosszabbítsák. Ha ezt az ügyfél nem igényli, a 30 éves bérleti idő lejártával visszakapja az általa befizetett konvertibilis valutát. Lehetőség van arra is, hogy a külföldi állampolgár az általa bérelt ingatlant, a bérlet lejárta után belföldi rokonának nevére írathassa — az illeték lefizetése után — díjmentesen. Két éve vált lehetővé, hogy külföldiek Magyarországon tartós használatbavételi engedéllyel ingatlanhoz jussanak. A lehetőséggel eddig viszonylag kevesen éltek. Ennek oka nemcsak az, hogy bonyolultak a magyarországi letelepedéssel kapcsolatos jogi, közigazgatási, vámeljárási szabályok, hanem az is, hogy a hazánkba költözni kívánó — többnyire magyar származású — külföldi állampolgárok általában nem látták biztosítva az ingatlan későbbi sorsát. A megváltozott szabályok ezen kívánnak segíteni. A Szövorg Szövetkezeti Szervezési Iroda, amely egyebek között arra vállalkozik, hogy segíti a külföldiek Magyarországra települését, már ilyen feltételekkel köt ügyfeleivel szerződést. A Szövorg az elmúlt évben a Fiduc S. A- Finance Corporation spanyol—angol érdekeltségű céggel hozott létre közös vállalkozást. Az együttműködés eredményeként. 9 szerződést kötöttek, mintegy félmillió nyugatnémet márka értékben. A vállalkozók 55 000 —130 000 dollár értékű magyarországi ingatlanokat: üdülőket, lakásokat, családi házakat kínálnak világszerte. A lakások, házas ingatlanok négyzetméterenként forintra átszámolva 25—55 ezer forintba kerülnek. A feltételek kedvezőbbé válásától azt remélik, hogy lényegesén megnő az érdeklődés. VIRGINIAMYCIN Jó tápszer Az Egyesült Államokban gyártott virginiamycin takarmánykiegészítő magyarországi forgalmazásáról, valamint új kutatási eredményeikről tartottak sajtótájékoztatót. Elmondták. hogy a hozamfokozó takarmánykiegészítőt négy esztendeje forgalmazzák hazánkban. A tapasztalatok szerint a tápszert jó eredménnyel alkalmazzák a mezőgazdasági nagyüzemek. A Magyar Tudományos Akadémia tudományos osztályai ezekben a napokban vitatják meg az akadémiai törvény 'koncepciótervezetét, ame. lyet az MTA elnöksége által megbízott bizottság készített elő. A bizottság azt javasolja’, hogy a törvényben rögzítsék: az Akadémia önkormányzattal rendelkező köztestület. A testületi jelleg arra utal, hogy az Akadémia tudós társaság, a nemzet kiemelkedő tudósait, kutatóit tömöríti. Az önkormányzatiság a belső ügyek szabad, külső befolyástól mentes intézésére ad lehetőséget, kizárja, hogy az Akadémia tevékenységét. a törvényességi felügyeleten kívül ellenőrizni lehessen. Az Akadémia önkormányzati jellegének alapvető feltétele, hogy saját vagyona legyen. Az Akadémia egységes tulajdona mindaz az épület, műszer, felszerelés, amelyet eddig saját céljainak teljesítése érdekében használt vagy hasznosított. Deklarálni kellene azt is, hogy az Akadémia vagyona és jövedelme, illetőleg nyeresége adómentes, azzal a feltétellel, hogy azt tudományos célokra használják. Az Akadémia .társadalmi súlyának megóvása, esetleg növelése érdekében rögzíteni kellene — javasolták —, hogy a továbbiakban is kiemelkedő szerepet tölt be a tudományos kutatások érdemi befolyásolásában. Meghallgatása nélkül tudományra vonatkozó döntést a kormány ne hozhasson. Az Akadémia az egész magyar tudományos élet testületi önkormányzata, vagyis nemcsak néhány száz akadémikus, néhány ezer alkalmazott kutató számára teszi lehetővé a részvételt a testületi munkában, a kutatások irányának meghatározásában, az országos hatáskörű problémák megvitatásában, hanem a belföldön é,s a külföldön élő magyar tudósoknak és kutatóknak is. Szükséges lenne vizsgálni: a tudományos kutatásokban részt vevő műhelyek, a középiskolai tanárok miként lehetnek részesei az önkormányzati mechanizmusnak, hogyan lehetne bevonni a-külföldön élő, magyar származású tudósokat a hazai tudományos életbe. A törvényben is kifejezésre kell juttatni az akadémikusok — rendes és levelező tagok — sajátos helyét a szervezetben, hiszen a továbbiakban is ők alkotnák ennek a központi magvát. Jogosítványaikat, a munkájukat elismerő anyagi juttatásokat továbbra is fenn kell tartani — vélekedtek a szakemberek. Ajánlatos lenne azonban felülvizsgálni a két akadémiku- si fokozat aránytalanságait. A levelező tagok számának gyarapításával az akadémiai testületek fiatalabbakká, a tudományterületek jobban reprezentáló szervekké válnának. Amitől az egyenruha sem véd /# Bácsi, ugye életben maradok?" Városok, falvak szövetsége Azt segítik, aki rászorul A közigazgatás változott, a járások megszűntek, ám a régiók bizonyos mértékű közös gondjai maradtak, s ezek megoldása gyakran szükségessé teszi áz erők összefogását. Sok helyen látták úgy már az első évben, hogy a folyamatos együttműködés feltételeit is meg kell teremteni. Erre szolgáltatott példát többek között Dunakeszi, Szentendre és Vác városa. Megszervezték -a főleg ta- líácselnökökből, vb-titká- rokból álló városkörnyéki bizottságot, s mint tanácsi testület, ez megteremtette a közös pénzből összeadott városkörnyéki alapot Vácott és Szentendrén. A legfiatalabb városban még csak a szervezésnél tartanak, a pénzügyi kooperációnak a fejlődéstörténeti sajátosságok miatt egyelőre más formáit alkalmazzák. A községből tizenegy évvel ezelőtt várossá nvilvání- tott Dunakeszi vonzáskörzeti ázerepéről szólva Villási László tánácselnök elsősorban a már működő intézményekről beszélhet. Közös fellépéssel Az ide tartozó Fótot és Gödöt is szolgáló szakmunkás- képző Intézet, a Radnóti Miklós Gimnázium, az Állami Zeneiskola, régebbi múltra tekint vissza, mint a pár éve létesült és kirendeltségként működő Földhivatal, a Köjál, az Állami Biztosító tavaly megnyílt irodája, vagy az új épületbe1 költözve jelentősen átalakult, modern szakorvosi rendelőintézet. A városnak van már idegenforgalmi hivatala, a települések modernizálását célul tűző közös csatornamű-társulata, megszervezték a TIGÁZ ügyeleti és javítószolgálatot is ellátó főművgzetőségét. Ám mivel ez a hely sohasem volt járási központ, nem örökölt ennek megfele'ő intézmény- rendszert, többek között bíróságot, ügyészséget, bankot, s más hasonló hivatalokat. Ezekhez Vácra kell utazni, azaz a másik körzeti központba. Talán ezzel a történelmi múlttal magyarázható, hogy fejletlen a helyi közlekedés, nehéz megközelíteni a több részre tagolt város távoli pontjait. A vonzáskörzeti szerep miatt a tanácsok közös erőfeszítései többek között a. helyközi járatok gyakoribb közlekedésére irányulnak, a központ gyors megközelítése ma még elég nagy gondot jelent az itt élő 60—70 ezer ember számára, noha a jövő a mind szervesebb kapcsolatok felé mutat. Azért épül például az új gimnázium is, hogy a környékbeli fiatalok arányosan kaphassanak benne helyet, zavartalanul folytatva tanulmányaikat. , Együttes erővel * — Hol jelentkezik a bizottság szerepe? Mik az eddigi eredményei? A téma már többször került szóba, amikor Villási Lászlóval, s a nagyközségek vezetőivel beszélgettünk, s a válaszok lényege mindig a tények felsorolása, köztük a három település csatornahálózatáé, melynek központi gyűjtőterülete Dunakeszi lesz. Minden kezdeményezés, közös fellépés legfontosabb alapja a kapcsolat, a közös elemzés, gondolkodás, de azért az elnök megjegyzi: — Nehéz helyzetbe kerülnénk, ha a tanács testületé úgy döntene, hogy csak a városban élő gyerekek foglalhatnak helyet az új gimnázium padjaién, noha most az arány a részünkről hatvan hallgató lesz, Főt és Göd 30— 30 helvet kap. — ök nem járultak hozzá anyagilag? — Csak öt-öt millió forintot kölcsönöztek két hónapra ahhoz, hogy a beruházás folytatásához előleget adhassunk. Egyelőre közös pénzalapunk még nincs, ettől a szomszédok elzárkóztak; — Ennek ellenére életképesnek tartja a bizottságot? — Annak, és szükségesnek. Az alapkoncepció helyes, ebből kiindulva lehet továbbfejleszteni. « Az idősebb testvér, a Duna másik oldalán fekvő Szentendre kezdeményezésére nemrég Visegrádon kapott jó bizonyítványt. Ott a most felépített tornateremhez és szabadidőközponthoz jutott a városkörnyéki alapból kölcsönhöz a helyi tanács. — Ez az egyik és talán a állatot a pusztulásból. Néhány ház ugyan odaveszett, de senki sem sérült meg. Horváth Miklós még egy másfél mázsás hízót is kihozott az égő ólból, hogy legalább az megmaradjon a szerencsétlenül járt családnak. Előfordult, hogy felderítés közben már nem talált ki a lángokból a vastag füst miatt. Akkor átérezte, mi játszódhatott le azoknak az embereknek a lelkében, akik tűz- halált haltak. Neki szerencséje volt, parancsnoka kiáltozva keresni kezdte, s így az ajtóhoz vezette. A legmegrázóbb élménye az volt. amikor a dabasi csárda és a vasútállomás közötti kereszteződésben egy Moszkvics a nyerges vontató alá szaladt. Négyen ültek a személyautóban. Horváth Miklós elsőként ért a helyszínre, így mindjárt látta, hogy az elöl ülő nő és férfi már meghaltak. Később derült ki, hogy a 6 éves kislány szülei voltak. A gyereket a hátsó ülésről emelte ki. Nagyon súlyos állapotban volt. Ráemelte könnyben ázó szemét. s könyörgően azt kérdezte: ,. Bácsi, ugye életben maradok?” Hetekig nem tudta kiheverni a történteket. A kislány végül is él, s ez a legnagyobb kitüntetésnél is többet ér. Aszódi László Antal legnagyobb előny — mondja Németh Ferenc, a Szentendrei Tanács pénzügyi osztályának vezetője, aki szerint legnagyobb beruházásként 12 millió forintért a város területén a térség tíz községének építik a szennyvíz-előkezelő művet. Ehhez nagyobbrészt itt járulnak hozzá, de kölcsönt is kap a beruházó az alapból, összesen 3 millió forintot. A visegrádiak 2 millióján kívül Pilisszentlászlót segítik meg 200 ezerrel, amiből a község ivóvíz-szolgáltatását javíthatják. A közös pénzalap forrásai fejlesztési és költségvetési előirányzatból, ideiglenesen átadott pénzekből, a megyei tanács támogatásaiból alakulnak ki, a tanácsok általában egy lakosra számított 50 forinttal járulnak hozzá. Szabályok rögzítik, mire költhető a pénz, s mivel a be- és kilépés önkéntes a testületbe, kilépéskor a kölcsönt teljes összegéig visz- sza kell fizetni. Tizenhárom község és egy város közös bizottsága elemzi a körzet társadalmi-gazda-, sági körülményeit, méri fel a közös érdekből fakadó tennivalókat és lehetőségeket. Vezetők között — önmagában már az is egy fontos értéke ennek a közösségnek — mondja az osztályvezető, hogy rendszeres a kapcsolat a vezetők között, ismerjük egymás gondolatait, lehetőségeit, közreadhatjuk tapasztalatainkat, harmonikus az együttműködés. Mindig ott tudunk közös lépéseket tenni, ahol a legfontosabb, elkerülhetjük a külön-külön, párhuzamos erőfeszítéseket, annak segíthetünk, akinek a leginkább kell. Ezek az előnyök rejtik magukban a jövő lehetőségeit, hiszen azért a járások megszűnése után más megoldás a szükséges kapcsolatokra nem kínálkozott. Kovács T. István A budaörsi Kukorica Jancsi esete Helikopterrel is keresték Egy kilencéves szöszke budaörsi kisfiút pajtásai Kukorica Jancsinak becéznek. Ne a János vitézre gondoljunk most, a névnek sajátos története van. A kisfiú hivatalos neve Steiner Tibor. Néhány napra a tévé, a rádió és az újságok révén az egész ország megismerhette. Ez 1983 novemberében történt, az akkor három és fél éves Tibi ugyanis eltűnt a kukoricásban. Akkor még a Fejér megyei Kőszárhegyen laktak. Tibit elhozta apukája az óvodából, s kimentek a Szedres-dűlőbe, itt ásott az apu egy barátjánál. Tibi egy ideig körülötte bóklászott, majd fázni kezdett — november volt —, s beült a Wartburgjukba, öt óra tájban kinézett hozzá az édesapja, Tibi nem volt a kocsiban. Az ajtót nem bírta kinyitni, ezért lecsavarta az ablakot és kimászott rajta. Szó- longatta egy ideig az édesapja, nem jött válasz. Körülöttük pedig hatalmas táblák a leszedett, de állva magasodó kukoricaszárakból. Körülfu- tot az apa kéfségbeesetten, de hamarosan be is sötétedett, ezért elszaladt a rendőrségre segítséget kérni. Hamarosan bemondta a rádió is Tibi eltűnését, s több száz ember: katonák, rendőrök, munkásőrök, KISZ-esek és a környéken lakók indultak elemlámpákkal, hosszú láncot alkotva a kukoricásban. Hajnalig se találták meg, pedig rendőrkutyák is keresték, akik Tibi óvodai ágyneműjét megszaglászva indultak el a nyomon. Közben a hőmérséklet a fagypont alá süllyedt, félő volt, hogy már teljesen kihűlve találják csak meg az apróságot. Hajnalodott, de semmi eredmény. Közben kiszivattyúztak két kutat, hátha abba beleesett, egy szakadékos részbe is leereszkedtek. Nincs sehol a gyerek. Felszállt egy helikopter is, nem látott mozgást. Végül reggel 8 órakor, 15 órával a kutatás megindulása után, kb. 500 méterre a.Wartburgtól, egy köteg kukoricaszár alatt fekve, egy kiskato- na felfedezte Tibit. A cipőjét lerúgta, úgy lapult a fedezékben. Szerencsére tetőtől talpig vastag műanyag kezeslábasban volt, ez mentette meg az életét. A hőmérséklete 34 fok volt, talán egy óra múlva bekövetkezett volna a teljes kihűlése. Kiderült, Tibi látta a helikoptert'. S mikor kérdezték, miért nem integetett neki, azt mondta, onnan se integettek le. Rá egy hétre egy gyöngyösi kislány kóbor- gott el. Ott már kiaikasztot- tak egy kendőt a helikopterre, s valóban azt a gyereket úgy találták meg, hogy visszaintegetett. Tibit a fehérvári kórházban öt orvos, négy nővér melegítette, injekciózta, infúziózta. Mikor ágyba került, az apját kereste, kakaót, vajasikenye- ret kért. Három nap múlva már otthon volt. A szülők féltek, hogy az esetnek valamilyen komolyabb következménye lesz. Egy mandulaműtéte volt azóta, de arra már az elkó- borlás előtt előjegyezték. S csodák csodája: azóta egyszer sem volt beteg. Aztán attól rettegtek a szülők, hogy valami szellemi hátránya lesz a kihűlés miatt. Ettől sem kell félni. Jól felvágták a nyelvét, a szókincse is bő, hisz kedvenc időtöltése az olvasás. Sőt, gyakran szaval is, méghozzá sikerrel. A „fagyott” fiú bizony sokszor felforrósít- ja maga körül a levegőt. Átányi László Egyszerű, de nagyszerű embernek ismertem meg Horváth Miklós tűzoltó zászlóst. Beszélgetésünk ugyanúgy kezdődött, mint máskor, másokkal: önéletrajzzal. Valahogy azonban másképp folytatódott. Vagy három órán át hallgattam szavait. Figyeltem, hogy a 22 évi tűzoltóskodás emlékei utólag milyen érzelmeket ébresztenek ebben az emberszerető férfiben, aki gyermekkorában orvos szeretett volna lenni, ám a népes földművesosaládban kellett minden dolgos gyermekkéz is. Nem hiába volt kitűnő tanuló. Jó vasesztergályos lett belőle a Ganz-MÁVAG-,ban, de már ott kacérkodott a tűz- oltóskodással. hiszen évtizedig a vállalati önkéntes egység lelkes tagja volt. Szíve egyre húzta az egyenruhához, samit mögötte sejtett: a legszebb hivatás lehet embereket kimenteni a bajból, segíteni a rászorulókon. Végül is döntött, s 19671 október 1-jén belépett a dabasi tüzoltó-parancsnok- ság állományába. Az élet olykor a tragédiából is humort farag. Alsónémedi- be riasztották a tűzoltókat, ahol a helyi önkéntesek már megkezdték a mentést. Az udvari kútból húzták a vizet, de ketten is alig tudták föltekerni a láncot. Mikor végre megpillantották a vödröt, ijedtükben vissza is engedték, mert egy öregasszony ült benne. A szerencsétlen, miután felgyújtotta a házát, a kútba ugrott. De meggondolta magát, megkapaszkodott. s várta, hogy felhúzzák . . Az első embermentése két évvel a fölszerelés után volt. Riasztást kaptak Gyónra, mert egy lakóház égett, s valaki bent rekedt a lángok között. A szomszédban lakodalmat ültek, a násznép közül hívta valaki a tűzoltókat. Olyan gyorsan elharapóztak a lángok, hogy amikor belépett az épületbe, hátulról locsolni kellett, nehogy meggyulladjon az egyenruhája. Téli éjszaka, bőrig ázva tanulta meg a fiatal tűzoltó, milyen érzés veszíteni a lángokkal szemben. Az idős bácsi petróleumlámpával világított. Lefekvésnél valahogy feldöntötte a lámpát, a petróleum ráfolyt az ágyneműre s belobbant. A bácsi fél lábú volt, s mire az ajtóhoz kúszott, a tűz, a füst végzett vele. Horváth Miklós kihozta ugyan a lángokból, de segíteni már nem lehetett rajta. Vagy húsz évé történt, hogy Dabason. a gyóni részen egy utcasor égett, tucatnyi nádtetős ház. Késő éjszaka volt, és óriási szélvihar. Órákon át küzdöttek a lángok ellen, mindössze két fecskendővel, mégis megfogták a vörös kakast, s kimentettek embert.