Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-15 / 63. szám
I MÁRCIUS 15., SZERDA A tájba illesztés kultúrája A gyömrői Teleki-kastély Jobban figyelünk kulturális kincseinkre Megyénket Járva Jó érzés fog el, amikor látom, miként szépítkeznek kisebb-nagyobb településeink. Pedig szűkében vagyunk a pénznek, szaporodnak a magángondok. Talán éppen emiatt váltunk érzékenyebbé a köz gondjaira is. Több figyelmet fordítunk nemzeti értékeink, vagyonunk sorsára, hazánk történelmi múltjának jellegzetes, pótolhatatlan építészeti emlékeire. Egyre gyakrabban hallatják szavukat a legkülönfélébb témákban falugyűléseken, várospolitikai fórumokon az ott élő emberek. Bármiről essék azonban szó, mindenkor előtérbe kerül egy-egy helybéli műemlék, helyzete. Ügy vélem, Gödöllőn is így kezdődhetett. Ez a városunk is azok közé tartozik, amelyeknek lélekiszáma hirtelen- hamarjában kétszeresé re-há- romszorosára duzzadt. Eleinte csupán néhány őslakost foglalkoztatott a csodálatos barokk kastély egyre romló állapota. Hosszú ideig csak magányos harcosok voltak, de kitartó következetességük mind többeket késztetett egyetértésre. Nem ment ez simán, vita nélkül. Ám ennek eredményeként a város politikaitársadalmi vezetői is az ügy mellé álltak. Így kerülhetett sor arra, hogy az Állami Tervbizottság külön keretet biztosított a Grassalkovich- kastély megóvására. Az első siker arra buzdította a városszépítőket, hogy lelkes pedagógusnak, aki a község történetét feltárta. Szellemiségét, s kiadatlan tudományos munkáját úgy hagyta örökül a diákokra, hogy az élő történelemként kapcsolja őket össze. Aligha szükséges — bár akad még bőven megyénkben — több példával igazolni állításomat, miszerint egy- egy régi építészeti érték a közéletteremtés kiindulópontjává válhat. Bizonyára minden településen akadnak né- hányan, akik felismerik ennek jelentőségét. Érdemes kezdeményezéseikre felfigyelni, segítőtársként melléjük szegődni. Vennes Aranka A felső képen: a Grassalko- vich-kastély a XIX. században Ebben az esztendőben tovább folytatják az életveszély-elhárítási munkálatokat a Gras- salkovich-kastély épületében (Vimola Károly felvételei) Bármely irányból is közeledünk Gyömrő felé, már mesz- sziről feltűnik az egész tájat dominánsan meghatározó, méltóságteljes klasszicista kastély épülete. A gödöllő— ceglédberceli dombság egyik legszélső nyúlványára telepített Teleki-kastély látványa messziről nézve is lenyűgöző. Gyerekkorom élményei elevenednek meg, amikor arrafelé járóik vagy megpillantom a kastélyt. Főleg a csigalépcső ejtett ámulatba bennünket napról napra. Le-föl szaladgáltunk, élveztük a sűrű „kanyarokat”, egyszeregyszer a korláton is lecsúszkáltunk. A Teleki-kastélyt több mint két évtizede felújították, de csak a legszükségesebbeket végezték el rajta. Azóta azonban igencsak kikezdte az idő vasfoga, s talán a 24. órában, de ismét történik valami az épülettel. Érdemes egy kicsit elidőzni a kastély múltjánál — ehhez kértük ifi. Pál' Mihály gyömrői szobrászművész segítségét, aki testvérével, Pál András főfaragóval szintén részt vesz a rekonstrukciós munkálatokban. — Elsősorban a. tájba illesztés kultúrájának gyakorlatát csodálhatjuk meg — mondja ifj. Pál Mihály. — A barokk és a klasszicizmus korában a jelentős épületek tájba szervezése elsődleges fontosságú szempont volt, — de épület és táj együttes hatását itt úgy tudták fokozni,- hogy a tájba építés szándékának iskolapéldája lehetne. Még sokan a gyömrőiek közül sem tudják — hisz F. Csanak Dóra legújabb kutatásából derült ki —, hogy a mai Teleki-kastély helyén már a XVIII. század közepén is palota állt, ami a Telekiek erdélyi birtokán létesített Gernyeszegi-kastéllyal egy időben épült. Mayerhof- fer — a kor híres építésze — tervezte késő barokk stílusban, A gyömrői kastély 1835-ben leégett. A jelentős értékeket képviselő könyv- és levéltárat Pestre kellett szállítani. (A gyönyörű gyűjteményt Kazinczy Ferenc is csodálta, levelezéseiben többször tesz említést róla.) Az újjáépítésre egy másik híres építészt, Hild Józsefet kérték fel. ö volt a váci és részben az esztergomi székes- egyház tervezője is. Az új külsejében ma is álló kas-' tély klasszicista stílusban készült a régi MayerhofferA gyömrői Teleki-kastély ion oszlopai a timpanonnal. Az oszlopokról is hullik már a régi vakolat (Lovas István felvétele) féle kastély megmaradt alapjaira és kőelemeinek fel- használásával. Hild 1846 előtt készült el újraépítésével, két évvel a 48-as szabadságharc előtt. A kész épületről a Honderű című újság ugyanabban az évben közölt litográfiát. — Hogyan vészelte át a II. világháborút a Teleki-kastély? — Különös véletlennek tekinthetjük, hogy a második világháború földindulását — a Gyömrő környékén kialakult hathetes álló frontot is — a kastély sérülés nélkül átvészelte. Sajnos a háború után sokan „kisajátították” a kastélyt, elvittek onnan minden mozdíthatók Jelenleg az általános iskola internátusa működik a kastélyban. — Mikor született a döntés a felújításról? — Tavaly a gyömrői székhelyű Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat hat pályázó közül nyerte el a munkát a felújításra, ők kértek fel engem és öcsémet, Pál Andrást, aki különösen jártas a restaurálási munkákban, hiszen többek között dolgozott az Operaház felújításánál és most a Szent István Bazilika munkálataiban is részt vesz. — Nem kimondottan művészi munka ez, nem zavarja mindez önt? — Egyáltalán nem. Mert bár nem kifejezetten művészi feladat, szakmai ismeretet és restaurálási gondosságot igényel. A vastag vakolat alól elő keli hoznunk a finom míves faragásokat és stílusuk által sugallt szellemben pótolni a hiányzó részeket A kastélyfelújításra több mint 12 milliót fordítanak. A szobrásszal és kőfaragóval együtt dolgozik kőműves ; és segédmunkás. Az Országos Műemléki Felügyelőség folyamatosan ellenőrzi majd a felújítást. Ez — no meg a hozzáértő kezek — lehet a garancia arra, hogy Pest megye eme szép műemlék együttese ismét ellenálljon jó néhány évig az időjárás vi- szon tagságainak. Gér József Erdélyi motívumok díszítették A műteremház nem múzeum Dobszó hangzott fel 1903- ban Gödöllő piacán, s a kikiáltó harsány szóval adta tud- tul: a városban szövőiskola nyílik. Az egykori Erdő utcai szőnyegkészítő műhely, amely 1907-től az Országos Iparművészeti Iskola tanműhelyévé vált, számos gödöllői lánynak biztosított munkát. Az iskola a helyi szecessziós művésztelep keretein belül működött, s élére néhány évvel a kolónia megalapítása után egy francia művész került: Belmonte Leo. A francia vendég a híres párizsi szőnyegkészítő üzemben, a Manufacture des Gobelins-ben sajátította el a gobelinszövés technikáját. Az itt szerzett tudását osztotta meg az általa irányított iskola tanulóival, hamarosan már nem csupán mint vendég, hanem mint igazi gödöllői lakos, hiszen családjával együtt a városba költözött. Olyan házat szeretett volna, amely egyrészt igazi otthont ad neki, másrészt lehetővé teszi, hogy művészi tevékenységét tovább folytassa. Így egykori akadémiai festőtársával. Nagy Sándorral együtt mindketten ugyanannak az építésznek adtak megbízást villájuk terveinek elkészítésére: Medgyasz- szay Istvánnak. A kor kiemelkedő mestere meg is tervezte a két épületet, s el- kénzelései alapján 1904 és 1906 között felépült a mai Körösfői-Kriesh Aladár utca egyik telkén a gödöllői szecessziós műhely két tagjának páros műteremháza. A két villa többé-kevésbé ma is érzi tervezőjének keze nyomát. Azért csak többé-kevésbé, mert eredeti állapotában csak a kisebb villa, Nagy Sándor egykori lakóháza maradt meg, híven tükrözve ma is a magyarországi premodern építészet első képviselőjeként számon tartott Med- gyasszay gondolatvilágát. Népi hagyomány és új építészeti anyagok és eljárások ötvözete jellemezte stílusát, elsőként alkalmazva hazánkban a vasbetont. De az ő nevéhez fűződik a nyerstéglahomlokzat előszöri felhasználása is, mindez ma is jól látszik mindkét villán. A gödöllői művésztelep tagjai gyűjtőutakon ismerték meg a népművészet motívum- és formakincsét, s ki is adták gyűjtőmunkájuk eredményeit. Így látott napvilágot 1907-től kezdődően öt kötetben Malo- nyai Dezső műve, A magyar nép művészete. Az erdélyi kutatóutakon megismert, majd közzétett gazdag anyag rányomta bélyegét Medgyasszay István alkotásaira is: a gödöllői páros műteremvillák belső kialakításánál felhasználta a Malo- nyai-féle néprajzi szintézis számára készített erdélyi felmérési rajzok formáit és motívumait. Mindez a jellegzetesen magyaros látásmód kiegészült az angol vidéki építészettől eltanult, változatos tömeghatást mutató épületelrendezéssel, s így jött létre a finn szecessziós építészettel szoros rokonságot mutató sajátos Medgyasszay- stílus. A két műteremvilla közül talán a 36-os házszám alatt álló Nagy Sándor-lakásnak jutott jobb sors. Igaz, hogy A nyerstégla-homlokzat még látszik, az egykori lépcsőbejáró eltűnt a francia szövőmester villájáról (Vimola Károly felvétele) hosszú évek óta nem látta kőműves, állapota folyamatosan romlik, jócskán ráférne a helyreállítás, de viszonylag épen megmaradt. Párját, a francia szőnyegszövő 34. szám alatti villáját alaposan átépítették. A művésztelep megszűnése után Belrponte Leo visszatért hazájába, s tágas háza egy idő után a Gödöllő és Vidéke ÁFÉSZ központja lett. Eredeti állapotában semmiképpen nem felelt meg az új lakó céljainak, következett az átalakítás, amelynek számos jellegzetessége áldozatul esett. A belső falátrakások, eltüntették egykori arányait, odalettek a bejáratot díszítő s motívumaiban Erdélyt idéző fafaragások. A valaha a művész dolgozószobájául szolgáló műterem sem látható már, tágas ablakait kicserélték. Gyakorlatilag csupán a belső lépcső, és az emeleti rész famennyezeté mutatja még a ház va-‘ lamikori szépségét. A szomszédos Nagy Sán- dor-ház műemlék, védelem alatt áll. Mivél a városban az európai hírű szecessziós kolóniára csupán egy kisebb kiállítás emlékeztet, a helyi múzeum szeretné ezt a házat tataroztatni. s úgy berendezni, hogy méltó módon mutassa be egykori gazdaja, s az egész telep művészetét, jelentőségét. Mindez azonban egyelőre még a jövő zenéje. Az igazi lehetőséget az kínálná, ha mindkét házat sikerülne az eredeti állapotba viszaállítani. A művésztelepek szerves részét képező műteremvillák mára szerte Európában múzeumok lettek Itt, Gödöllőn a hazánkban egyedülálló csoportosulás alkotásait bemutató múzeummá, jelentőségét hangsúlyozó emlékhellyé válhatna e két Medgyasszay-tervezte szép műteremvilla. Mörk Leonóra Közéletteremtő emlékhely továbblépjenek. A köz figyelmét a többi védett érték felé irányították, s a helytörténeti gyűjtemény gazdag múzeummá bővült. Mindemellett természetesein napirenden tartják a kastély hasznosításának kérdését. Ezt szolgálják a különböző rendezvények — például az Erzsébet- napok —, pályázatok kiírása. Lám, ennyit nyom a latban egy építészeti-történelmi emlék'. Megmentésének szándéka közvéleményt formál, összefogásra, együttes cselekvésre készteti azokat is, akik csak néhány éve laknak az adott településen. Korántsem egyedi Gödöllő esete. Jól tanúsítják ezt a szigetszentmiklósi változások. A gyorsan növekvő új városrészbe csak alúdhi jártak haza az emberek. Semmilyen érzelmi szál nem kötötte őket ide. A távoli, több ezer éves múlt tárgyait azonban Vöő Imre megszállottan gyűjtötte. Ebben a munkában egyre többen segítették. Egyre sürgetőbbé vált az értékek elhelyezése. A város vezetői felismerték, hogy mindebben közösségteremtő erő rejlik. Megszületett a múzeum. Ezt követte a helybeli zenetudós-zeneszerző emlékházának megnyitása, s az önálló zeneiskola terve is napirendre került. A műemlékek közgondolkodást egységesítő hatását tapasztalhatjuk Gombán is. Minden bizonnyal szerepe volt ebben Arató Ferencnek. Annak a
