Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-15 / 63. szám

Í!Í8!>. MÁRCIUS 15., SZERDA Egészségügyi létesítmény Hernádion Ingyen dolgoztak maguknak „Kívánom, hogy a doktor lírnak minél kevesebb mun~ kaja legyen, míg a védőnő­höz még több kismama és kisbaba jöjjön!” Ennél kife­jezőbb, stílusosabb kívánsá­got aligha lehetne mondani egy orvosi rendelő avatásán. E szavakkal zárta rövid be­szédét tegnap délután Zsadá- nyi Lászióné, a Hernádi Ta­nács elnöke, az újonnan el­készült épületegyüttes előtt. A korszerű egészségügyi alapellátás .megteremtése mindenütt nagy esemény. A hernádiak örömét azonban több dolog is fokozta. A két rendelő — a körzeti orvosi és az anya- és csecsemővédelmi —, .valamint két szolgálati la­kás megépítését még 1985-ben határozta el a tanácstestülét, s úgy tervezték, hogy 1988—90 között építik meg. A kezdés nagyjából stimmelt, de egy év­vel korábban elkészültek. Rá­adásul mindössze 7 millió fo­rintba került a létesítmény. Persze csodák nincsenek. A hernádiak sem kaptáik sem­mit olcsóbban. Ám a megyei tanácstag. Szőke Antal segít­ségével az 1987. év végi építő­anyag-hiány idején sikerült még régi és áfa nélküli áron beszerezni a hozzávalók ja­vát. Így anyaghiány szinte soha nem hátráltatta az épí­tőket, a hernádi Március 15. Tsz építörészlegét. Enyhítet­te a számla végösszegét az iS, hogy Bartuszek György építész, sok szép helyi és környékbeli családi ház ter­vezője, társadalmi munká­ban vállalta a tervek elké­szítését. Be kell vallani, a kivite­lezés idején sok bírálat érte a rendelő újszerű formája miatt a’ tanácsot. Ám az avatás után — amikor az ünnepség résztvevői végig­járták az épületeket s be­kukkanthattak a szolgálati lakásokba- mindenki be­látta, hogy kívül-belül ízlé­ses, tágas és esztétikus az el­ső látásra szokatlan formá­jú épület. Részese lett ennek a siker­nek Hernád minden lakója, hangzott el az ünnepségen, amelyen részt vett dr. Bodó Ágnes, a dabasi szakorvosi rendelőintézet igazgató főor­vosa, aki megígérte, hogy a szép rendelőben hetente két­szer gyermekorvos is rendel majd. A közös siker ebben az esetben nem frázis. Hiszen az országszerte oly sok kri­tikával illetett településfej­lesztési hozzájárulás Herná- don bevált, enélkül aligha valósulhatott volna meg így- ez a beruházás. A hernádi kisiparosok végezték társa­dalmi munkában a belső szakipari munkákat, a falu asszonyai takarították, csino~ sították a helyiségeket, de adakozásból kerültek a szép örökzöldek is a gondosan ki­alakított elökertbe. Az egyik szolgálati lakást dr. Droppa László körzeti orvos, míg a másikat dr. Pázmányáé dr. Arday Csilla fogorvos veszi hamarosan birtokba. A hernádiak remé­lik, hogy ezután nem váltják egymást a községben a szu­vas fogak doktorai. A régi rendelőben — amely a köz­ség központjától távoleső. ne­hezen megközelíthető helyen fekszik — a tervek szerint idősek napközi otthonát ala­kítanak ki. Erre a célra ugvanis ideális a környezet. A teljes egészségügyi alar>- ellátáshoz Hemádon csupán a gyógyszertár hiányzott. Igaz, hogv patika nem épült a rendelők mellett, ám e te­kintetben is javul a helvzet. A körzeti orvosi rendelőben ugvanis gyógyszerszoba léte­sül, ahol a gyári készítmé­nyeket azonnal megvásárol­hatják a betegek. A. M. A reflexológia reneszánsza Nagy fellendülését éli ma nálunk a reflexológia. Sokan azt hiszik, korunk felfedezé­sei közé tartozik,, pedig már a rómaiak is ismerték. Bánszki Judit reflexológus, a Budapesti Természetgyó­gyászok és Egészségvédők Tudományos ' Egyesületének vezetőségi tagja — egyébként szentendrei illetőségű — me­rész dologra vállalkozott leg­utóbb a gödöllői egészségne­velési napon, néhány óra le­forgása alatt megtanította a jelentkezőknek a reflexoló- giai alapfogásokat, a nélkü­lözhetetlen alapismereteket. — ön mikor találkozott először a reflexológiával? — Nálunk 3-4 éve jött di­vatba — mondja Bánsziki Ju­dit —, én 15 éve találkoztam vele először. A Gyógyító láb­masszázs című, 1948-ban meg­jelent angol - könyv gépelt változatban terjedő fordítá­sát kaptam meg. Ezt tanul- máttyozgattam, próbálgattam. — Ezek szerint a reflexo­lógia külföldi újrafelfedezése már évtizedekkel ezelőtt meg­történt? — Nálunk is! Felkerestem Zolnai Antalt, aki ismert reflexológus hírében áll. A második világháborúban piló­ta volt. Öt a hadseregben ki­képezték a talpmasszázs tu­dományára is, hogy segíteni tudjanak magukon szükség esetén, ha nincs közelben or­vos. — Mi a reflexológia titka? — A szervezet öngyógyító erejét felerősíti. Rásegítünk vele a megindult gyógyulási folyamatra. Felgyorsul az anyagcsere, kicserélődnek a beteg sejtek. — Ezek szerint ön önmaga orvosa? — Felnőtt koromban még nem voltam orvosnál, nem mintha nem volna egészség- ügyi- problémám. A, derékfá­jások s az aranyér a sok szüléstől. Hét gyermekem van. Vagy az ekcémám, amit a szappanban lévő mestersé­ges lanolin vált ki. Az orvo­sok nem tudtak segíteni. Én farkasalmával, diólevéllel kikezeltem magaip. A szülési ártalmakat talpmasszázzsal szüntettem meg. — Ha a gyerekeit is így gyógyítja, a mai gyógyszer­árak miatt is hasznos a tu­dománya ... — Nem is lennének soha betegek a gyerekeim, ha nem válogatnának, de így bizo­nyos hiány keletkezik a szer­vezetükben időnként, s ez az oka a betegségnek. — Ha fejfájással, rossz lelkiállapotban jönnek haza az iskolából, mit masszíroz rajtuk? — Semmit! ölbe veszem, simogatom őket, beszélge­tünk. Atányi László Festményazárulóró A tinnyei temető földje be­fogadta. Elporladt benne a test, tán a csont is az enyé­szeté már. De a múló idő még mindig nem hozott fele­dést. Abban a sírban áruló van, aki „a legnagyobb bűnt követte el, mit Istennek föld­jén ember elkövethet. Fegyve- rés szolgálatra kényszeríteni a magyar polgárt saját hazája, függetlensége ellen oly vétek, amiért megkegyelmezni csak Istennek, de nem az elárult nemzetnek áll hatalmában.” Ki volt ez a bűnbocsánatot soha nem nyert áruló? Magyar ember, nemes, aki 48-at meg­előzően szolgabíró és földbir­tokos volt Tinnyén Miskey Imrének hívták. A tábori tör­vényszék ítélete alapján végez­ték ki Nagykovácsiban 1849. május 4-én. Mi volt Miskey bűne? „Hi­vatalt fogadott el az ellenség­től, s a hazának polgárait ha­zájuk ellen parancsolta, ezál­tal az ellenségnek a leghaszno­sabb szolgálatot tenni iparko­dott” — olvasta fel a vádira­tot Molnár Károly közvádló. Miskey csak állt, félelmet nem mutatott, nemes úr, táb­labíró, földbirtokos, nem resz­ket bírái előtt. Akkor sem, ha a vádló halált kér fejére. Amikor szót kapott, hosszan beszélt. Igaz, hogy elvállalta a kormánybiztosi hivatalt Ba- barczy Antaltól, akit Win- dischgrätz, a császár helyette­se Pest vármegye teljhatalmú biztosává nevezett ki, de igent csak háromszori parancsra mondott. Vonakodhatott, hisz nem volt már aktív szolgabíró. De konzervatív beállítottsága megmaradt, s az újoncozási, kormánybiztosi tisztség válla­lásával lojalitásáról biztosí­totta Ferencz Józsefet. Ki tudja, számított-e arra, hogy hűsége jutalmául magasabb tisztségbe kerülhet. Annyira bízott a császári fegyverek fölényében, hogy a tavaszi hadjárat sikereinek hírére sem gondolt a menekülésre. Ez lett a veszte. A tárgyalás — mely védő nélkül folyt — hisz. Miskey maga is jogász volt, szolga­bíróként pedig több bűnügy bírójaként ülnökölt, egyetlen nap alatt megpecsételte sor­sát. A tények napnál világo­sabban bizonyították tettét, s a három tanú, Hegedűs Antal tinnyei szolgabíró, Vásárhelyi Sámuel ugyanoda való közbir­tokos és Sánta István, a Pest vármegyei törvényszék tagja sem sokat tudott. Miskey ja­vára szólni. Csak hallomásból ismerték, milyen körülmények között vállalta a hivatalt, s arról, hogy Babarczy kénysze­rítette volna, nem tudtak. A vád tanúi rávallottak. Ro­kona, Miskey Rudolf tinnyei közbirtokos is, aki állította: Miskey Imre félt attól, hogy fellázad a nép az osztrák se­reg ellen, ha a magyar honvé­dek előrenyomulnak, s ezért mindent meg akart tenni an­nak megakadályozására. Feke­te Mihály, a tinnyei bakter csak annyit tudott, hogy a vádlott őt magához hívatta, s megparancsolta: azonnal je­lentse, ha a nép lázongani ta­lálna az újoncozás vagy bár­milyen más parancs ellen, ö majd sürgősen intézkedik, s a bűnösöket megbünteti. Bódis Ferenc csendbiztos, aki a vád­lottat elfogta, azt állította, hogy őt Miskey magához ren­delte és utasította: az összes pandúrokat Tinnyére rendelje, hogy minden elégedetlenség SENKI FÖLDJE A DUNA ALATT Visegrád új tavaszra készül / A Visegrádi Tanács épületé­re a legrosszabb indulattal sem lehet ráfogni, hogy hi­valkodó. Egyszerűségével be­lesimul a környezetébe, az ide­gen szinte észre sem veszi a táblát. Fieszi Béla tanácsel­nök szobája azonban megle­pően otthonos. Mondják, mi­kor megválasztották, az első dolga az volt: a tanácskozó­asztalt, a hozzá tartozó böhöm nagy székekkel száműzte a helyiségből. Most kényelmes fotelekben foglal helyet a vendég, alacsony dohányzó- asztal mellett. — Intimebb így. barátságo­sabb — mondja a tanácsel­nök. — Ös visegrádi vagyok, lo­kálpatrióta, és erős dohányos — kezdi, önmaga bemutatását Fieszl Béla. — Azzal, hogy eb­be a funkcióba kerültem, né­mi hegemóniát is megtörtem a faluban, ugyanis itt 1965 óta asszonyok ültek a „bársony­fotelban”, de milyen ráter­mett, ügyes asszonyok! Elő­döm, Hujai Tiborné, tavaly egészségügyi okokból lemon­dott, nagy elismeréssel bú­csúztatta el őt a tanácsülés. Valójában mi oka volt a tá­vozásra? Talán csak ő tudná igazán megmondani. Tény azonban az, hogy az 1985-ig tartó, kitűnő közös munka a politikai és társadalmi szer­vekkel vesztett lendületéből. Az utóbbi években az MSZMP, a HNF és a tanács munkatár­sai háromfelé húzták a sze­keret, nem volt sehogyan sem egyezség. Maga a tanácselnök­választás is magán viselte en­nek bélyegét. Ugyanis jelöl­tet állított a HNF Dobó Ist­ván személyében, aki nem volt tanácstag, tehát a kooptálás- ban reménykedve, eleve meg­nyirbált jogokkal! A párt je­löltje Kis Károly alapszerve­zeti titkár volt, a tanácstagok pedig 'engem javasoltak. Végül is a kétfordulós ta­nácselnök-választáson Fieszl Bélának szavaztak bizalmat. Nem gondolta volna, hogy a sors január elsejétől erre a posztra veti, mint mondta, sem a munkaköre, sem ambíciói nem vezettek erre. Hogy még­is miért vállalta el? — A lokálpatriotizmusom egész biztosan szerepet ját­szott ebben — fejtegeti szelíd mosollyal Fieszl Béla. — A választás erősen megosztotta a falu közösségét, s most ko­moly eredményekre van szük­ség ahhoz, hogy ismét egy irányba húzzunk. A visegrá­diak egyik legjellemzőbb tu­lajdonsága, hogy sohasem voltak szélsőségesek. Itt a háború alatt a Volksbundnak sem volt talaja, pedig jó né­hány német származású csa­lád él a községben. Nemrégen megalakult a Kisgazdapárt he­lyi szervezete, a képviselőjét elfojtására karhatalom álljon rendelkezésre. Miskey a tanúkihallgatás után sem tört meg. Nemes ember, szolgabíró nem alázko- dik senki előtt. Felmentését kérte, hisz szándéka az volt, hogy az urakat védje a lázon­gó pórnép ellen. Nem roppant össze az ítélet hallatán sem. Egyetlen mon­datot mondott: íme, mire volt képes engemet rávenni a né­met! Az ítélet kihirdetése után három órával eldördültek a fegyverek. Miskey hátratánto- rodott, a föld felé hanyatlott. Arcát eltakarta a lőporfüst. A bécsi Burgban, Ferencz József dolgozószobájának fa­lán ma is ott függ egy olaj- festmény. Kivégzést ábrázol. Egy férfit, aki megtántorodik, a föld felé hanyatlik. Arcát el­takarja a lőporfüst. A császár megörökíttette 1843—49 egyetlen kivég­zett császári kormánybiztosá­nak halálát. Megörökíttette a jelenetet, hogy soha ne felejt­se el a gyűlölt magyar forra­dalmat. Hosszú uralkodása idején minden magyarnak, akit ebben a szobában foga­dott, látnia kellett: a császár nem felejt. Fazekas Eszter A Makovccz szabadidőköpont — az átadás előtti készülő­désben (Vimola Károly felvétele) meghívtuk a tanácsülésekre, s így teszünk más alternatív szervezetek esetében is. Már­cius 15-ét a tanács szervezé­sében, közösen ünnepeljük meg, méltóságot adva ezzel is a napnak. — Milyen terveket „dédel­get” a jövőre nézve? — Ügy gondolom, egy éven belül olyan döntések szület­hetnek, amelyek húsz-harminc évre előre meghatározhatják a falu sorsát. Így például ha be­fejeződik a vízlépcső építése, ugrásszerű fejlődésre nyílhat módunk. Most, a Duna alatt mintegy 100 hektárnyi olyan „senki földje” terül el, amely a beruházás befejeztével szá­razföld lesz. Öblökkel, kicsi belső tavakkal, gyönyörű kör­nyezetben. Ezért a területért szeretnénk . ringbe szállni, — Ez távoli, és talán álom­nak tűnő terv. Milyen racio­nálisabb elképzelései vannak? — Szerető ém elvétni a-est*, ráit annak, hogy a tanácsok' forrásbővítés céljából vállal- koZás'centfikusak legyének.- Minden lehetőségünk adott, csak ki kell tudnunk használ­ni. Már ennek a szellemében indítjuk, mint önálló intéz­ményt, a Makovecz Imre ál­tal tervezett szabadidőcsar­nokunkat, melynek ünnepé­lyes avatása éppen március 15-re esik. Az építkezést, mely 1986-ban kezdődött, Hujai Ti­borné lelkesedése indította el. A telek, ahol fölépült, a taná­csé. Kialakíthatunk a továb­biakban a területen motelt, kis üzleteket, szabadtéri sport­pályát is, melynek bevételét, nyereségét magunk használ»- hatnánk föl. Visegrádon másfél millió em­ber fordul meg egy évben. A .történelmi helység vonzása, a táj szépsége sok látogatót csa­logat. A pénz azonban, ame­lyet itt költenek el, különbö­ző ravasz csatornákon kifo­lyik a községből. A település .lakói nem pályáznak városi rangra, s más hívságokra, egyszerűen szeretnének, te- hetségükhöz, akaratukhoz ké­pest magasabb életszínvonalon élni. .— Szeretjük Visegrádot — összegez Fieszl Béla. — Belső ügyünknek tartjuk azt is, hogy történelmi múltját ne csak őrizzük, hanem tovább is fej­lesszük. Nincs emléke például királyunknak, Róbert Károlynak. Nagy Lajos neve mellől „lekopott’! a király az utcatáblán, s Görgey Artúr utolsó évpinek emlékét sem őrizhetjük kegyelettel. Fölül­vizsgálják a tábornok életét, tetteit, de mi úgy gondoljuk, nincs szükség ahhoz az Aka­démia állásfoglalására, hogy emléktáblát helyezhessünk el a Görgey-ház falán, a Sala­mon torony utcában. Bellér Agnes Szoboravatás közadakozásból Szent István Budakalászon járt Sokáig nem tudtam: hol is lakom? A személyi igazolvá­nyomban ugyanis Szent István- telep volt beírva, de a hatva­nas évek végén ezt a Buda­pesttől 15 kilométerre levő te­lepülést is elérte az összevo­nások rohama, s Budakalász- hoz csatolták. Még furcsább lett a helyze­tem, amikor megnősültem, és feleségem személyi igazolvá­nyába már Budakalászi írtak be lakóhelyeként. Így aztán a hivatalos helyeken mindig el kellett magyarázni: ugyan egy lakásban élünk, de a hely­ség megnevezése különböző. Mindezt megunva, 1982-ben „hivatalosan” is „átköltöz­tem", tehát kijelentkeztem a néhányak által klerikális hangzású Szentisvántelepről és bejelentkeztem Budaka- lászra. Váratlan fordulat követke­zett az elmúlt évben: ismét szenistvántelepi lettem! Tör­tént ugyanis, hogy a Budaka­lászi Baráti Kör kezdemé­nyezte, hogy a század elején alapított település kapja visz- sza első királyunk nevét. A Budapesti Közlekedési Válla­lat a kérésnek eleget tett, és így a HÉV-megállóban a Budakalász felső feliratú táb­lákat Szentistvántelepre cse­rélték ki. Jelenleg tehát budakalászi lakosként Szent István-telepen élek! Ha a változás nem is volt teljes, azért nem zajlott le egészen nyomtalanul. A Ha­zafias Népfront, a szentistván- telepi római katolikus egyház tavaly, augusztus 20-án ün­nepséget tartott és felavatott egy emlékkövet a templom kertjében Több évtized után ez olyan esemény volt, amely­re ismét összegyűlt a telep apraja-nagyja. Horváth • Sán­dor plébános, Várhalmi And­rás, a Budaflax Művelődési Ház vezetője és Vigh Zoltán, a Hazafias Népfront titkára a sikeren felbuzdulva arról ál­modozott, hogy erre az emlék­kőre egyszer egy szép Szent István-szobor is kerül. A jelenlegi gazdasági' hely­zetben mindez csak ábránd­nak tűnt. Horváth Sándor azonban bátran nekivágott, és gyűjtést szervezett, gondolván, néhány év alatt a lakosok összeadják a nem csekély ösz- szeget. És ekkor Szent István szelleme visszatért a telepre és csupán néhány hónap alatt a lakosok 360 ezer forintot ad­tak össze. A tanács és a Szé­kesfehérvári püspökség 50-50 ezer forinttal járult hozzá, az egyházközösség 60 ezer, a ba­ráti kör 28 ezer, a Budaflax Vállalat 25 ezer forintot adott. S így az év elejére összegyűlt félmillió forint, annyi, ameny- nyibe kerül Somogyi József Kossuth-díjas szobrászművész bronzszobra Szent Istvánról. A Szent István-telepiek tehát ünnepre Készülnek, március 15-én felavatják Szent István király szobrát, amely bürok­ratikus vajúdások nélkül fél év alatt született meg. Salánki Miklós A különleges építészeti megoldással készült egészségügyi lé­tesítmény Hernádon . (Erdősi Ágnes felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom