Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-14 / 62. szám

-tf'V VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Ara: 4.30 forint 1989. MÁRCIUS 14., KEDD Megemlékezések együtt és küiön-külön Március 15.: a nemzet ünnepe Március 15-én a politikai és társadalmi szervezetek, mozgalmak sok helyütt kö­zösen, számos településen azonban küiön-külön emlé­keznek az 1848—49-es forra­dalom és szabadságharc ese­ményeire. Amióta az Országgyűlés de­cember 20-án március 15-ét munkaszüneti nappá nyilvá­nította, azóta számos kiált­vány, felhívás — többek kö­zött a KISZ Központi Bizott­ságának, az Országgyűlésnek a felhívása — szorgalmazta, hogy a társadalomban ma meglevő különböző politikai erők emelkedjenek felül el­lentéteiken, s ünnepeljenek együtt ezen a napon. E doku­mentumok mindegyike azt hangsúlyozta: március 15-e a magyarság számára a nemzeti összetartozás, egymásrautalt­ság és összefogás jelképe. Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc a magyar nem­zet forradalmi vállalkozása a társadalom megújításáért, a polgári létért, a függetlensé­gért, a szabadságért, a de­mokráciáért. A felhívásokra néhány eluta­sító nyilatkozat is született. Az MTI tudósítóinak értesü­lése szerint a legtöbb helyen a Magyar Demokrata Fórum, a FIDESZ helyi szervezetei, néhol ezekhez csatlakozva a Szabad Demokraták Szövet­sége, a Bajcsy-Zsilínszky End­re Baráti Társaság és a Füg­getlen Kisgazdapárt szervez külön ünnepséget. Ügy érvel­nek, hogy az MSZMP, a KISZ, a HNF évtizedeken keresztül szürke hétköznappá silányí- totta március 15-ét; előfor­dult, hogy rendőri erőszakot is alkalmaztak a felvonulók el­len. Másutt a vörös lobogók kitűzése az elkülönülés oka, vagy az, hogy a független szervezetek egyike-másika nem kapott lehetőséget a fel­szólalásra a rendezvényen. Ezért ünnepelnek külön a különböző szervezetek egye­bek között a fővárosban, Za­laegerszegen, Pécsett, Szege­den. Miskolcon, Szolnokon, Békéscsabán, Kalocsán és Ta­tabányán. Budapesten már március 14-én megkezdődik az ünnep­ségek sorozata. Ezen a napon ünnepi ülést tart az Ország- gyűlés. A Budai Várban, az esztergomi körbástyánál ka­tonai tiszteletadással felvon­ják a magyar nemzeti zász­lót, a Kossuth Lajos téren pedig az állami zászlót. Elhe­lyezik a kegyelet virágait egyebek között a Mező Imre úti temetőben levő honvédsí­rokon, s koszorúzási ünnep­ségeket tartanak a kerületek­ben levő emlékhelyeken. Március 15-én reggel az El­nöki Tanács, az Országgyűlés és a Minisztertanács elnöke megkoszorúzza a magyar hő­sök emlékművét, valamint Kossuth Lajos kormányzó ál­lamelnök szobrát. A Haza­fias Népfront, az MSZMP és a KISZ múzeumkerti társa­dalmi ünnepségére mintegy 60 ezer fővárosi és Pest me­gyei lakost várnak. A részt venni kívánók csoportjai a II. kerületi Bem téren, valamint a Batthyány-örökmécsesnél, illetve Petőfi szobránál gyü­lekeznek, s a koszorúzási ün­nepségeket követően vonul­nak a múzeumkerti nagygyű­lésre. A nagygyűlésen katonai tiszteletadással átadják és fel­vonják az 1848-as zászlót. Fel­csendül a Himnusz, ezt köve­tően pedig Huszár István, a nagygyűlés elnöke köszönti a megjelenteket. Be-szédet mon­danak — kívánságuk szerint az egyházak, illetve a függet­len szervezetek képviselői. A nagygyűlés szónoka Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, állam­miniszter lesz. Ezen a napon egyetemisták is szerveznek felvonulást. A tervek szerint az ELTE Ál­lam- és Jogtudományi Kará­nak épülete elől vonulnak majd a Petőfi-szoborhoz. A független szervezetek március 15-én déli harangszókor talál­koznak a Petőfi-szobornál. Onnan a Szabadság térre, majd a Batthyány örökmé­cseshez. ezt követően a Kos­suth térre vonulnak, mivel az Országgyűlés határozata alap­ján a rendőrség engedélyezte számukra itt is a gyülekezést. A Kossuth térről a Margü- hídon át Bem tábornok szob­rához, majd a Batthyány tér­re vonulnak, a Himnusz köl­tőjének szobránál fejezve be a felvonulást. A Magyar Demokrata Fó­rum budai szervezetei a Vár­ban is tartanak megemléke­zést. Este a Bécsi kapu előtt álló Táncsics-szobortól Tán­csics és Kossuth börtönéhez vonulnak, s az ott levő emlék­táblák előtt gyertyákat gyúj­tanak valamennyi, a politikai tevékenységéért bebörtönzött haladó magyar emlékére. A program a Dísz téren ünnepi műsorral zárul. A FIDESZ és a Szabad Demokraták Szö­vetsége fáklyás felvonulást is szervez a Petőfi-szobortól a Dísz térig. Szolnokon huszárjelmezbe öltözött lovasokkal az élen látványos felvonulással kö­szöntik március 15-ét. Az MDF helyi csoportja úgy határo­zott, hogy a város lakosságá­val együtt, de önálló csoportot alkotva vonul fel. Kalocsán az MDF helyi cso­portjának és a városi mú­zeumbarátok körének meg­emlékezését ünnepi előadás, illetve a magyar hősök em­lékművénél gyertyagyújtás és koszorúzás alkotja. Monokon. Kossuth szülőfa­lujában, valamint Győrött, Gyulán, Orosházán, Szarva­son. Baján, Kecskeméten, Kis­kőrösön, Esztergomban, Veszp­rémben és Egerben közös ün­nepségeket rendeznek. A leg­több helyen felvonulás, nagy­gyűlés, koszorúzás, illetve iro­dalmi műsor lesz. Ezeken a településeken megegyezésre jutottak abban: a régi sérel­mek feihánytorgatása helyett az együttműködés feltételeit kell megteremteni, március 15-e közös megünneplése elő­segítheti ezt, A különféle prog­ramok sorában például Mo­nokra meghívták az ország Kossuth Lajos nevét viselő intézményeinek képviselőit is. Baján már március 13-án es­te szerveznek fáklyás felvo­nulást, március 15-én pedig megyeszerte egész napos prog­ramok várják az ünneplőket. Kiskőrösön — Petőfi szülővá­rosában — a Petőfi téren ren­deznek nagygyűlést. Veszp­rémben, a hagyományos ün­nepségeken kívül kiállítás is nyíliik a Bakonyi Múzeumban a 200 éves veszprémi nyom­dászat történetéről, Egerben felavatják Kossuth Lajos em­léktábláját. Az MTI tudósítóinak értesü­lése szerint, az ünnepségek rendezésével kapcsolatos be­jelentéseket a rendőrség Bu­dapesten és vidéken tudomá­sul vette. Az egyes helyszíne­ken a közlekedés szervezését végző rendőrök kokárdával díszített ünnepi öltözékben végzik majd feladataikat. Tiszta közéletet KEB-közlemény Hétfőn Cyenes Andrásnak, a KEB elnökének vezetésével ülést tartott az 'MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottsága. A testület az időszerű poli­tikai kérdések című napirend­jének keretében — amelynek előadója Somogyi Imre, a KEB titkára volt — foglalkozott a politikai, a társadalmi életben bekövetkezett változásokkal és az így kialakult helyzetből adódó feladatainak meghatáro­zásával. Egyetértését fejezte ki a Központi Bizottság nyilvános­ságra hozott programjával, támogatja azt, és arra törek­szik, hogy annak megvalósí­tását a maga sajátos eszközei­vel elősegítse. A Központi Ellenőrző Bi­zottság egyetért a KB 1989. február 10—11-ei ülésén ki­alakított állásponttal, az egy- pártrendszer működésének kritikai minősítésével, a több­pártrendszer gyakorlati meg­valósításával. A KEB elemi normának te­kinti a közélet tisztaságát. El­ítéli a hatalommal való visz- szaélést, a korrupció minden formáját, és felkéri a párt­szerveket és -szervezeteket, hoigy beosztásra való tekintet nélkül, minden ismertté váló ügyben járjanak el, és azt a nyilvánossággal ismertessék. A Központi Ellenőrző Bi- zottsáig úgy ítéli meg, hogy az MSZMP megújulásához elen­gedhetetlen olyan kérdések­kel, mint például a pártde­mokrácia, az alulról építke­zés, a platformszabadság, az áramlatok értelmezése stb. foglalkozni keffi, és a testület a továbbiakban is foglalkozni kíván. A testület Somogyi Imrének, a KEB titkárának előterjesz­tése nyomán elhatározta, hogy március-április hónapban a fővárosban és a megyékben vé'eménycserét. konzultációt kezdeményez a párttagsággal abból a célból, hogy tájéko­zódjék a párttagság vélemé­nyéről, javaslatairól a párt belső életét illetően. BElPmmMM KRÓNIKA ki interparlamentáris Unió konferenciája © Tegnap megkezdődött a Budapest Kongresszusi Köz­pontban a 81. interparlamentáris konferencia. Csaknem száz ország mintegy félezer törvényhozója, számos nemzetközi szer­vezet képviselője folytat a hét végéig megbeszéléseket számos nemzetközi fontosságú kérdésről. © Az Élelmiszeripari Dol­gozók Szakszervezetének központi vezetősége hétfőn ülést tar­tott. A testület az MSZMP Központi Bizottságának az agrár- politika megújítására javasolt koncepcióját vitatta meg. © Be- recz János előadást tartott a Hungarocamionnál. Gyülekeznek az IPU-koníerencia résztvevői IPU-konferenda. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnö­ke nyitotta meg a konferen­ciát. Rámutatott: az Interpar­lamentáris Unió tagjai orszá­guk választott parlamenti kép­viselői, tanácskozásaikon át­fogóan, sokoldalúan töreked­nek egy-egy fontos, saját né­pük és az egész világ életét érintő kérdés megvitatására. Az Országgyűlés és az IPU magyar csoportja nevében Szűrös Mátyás, az Országgyű­lést elnöke köszöntötte a ta­nácskozást. A tanácskozást külön üze­netben üdvözölte Javier Pérez de Cuéllar, az Egyesült Nem­zetek Szervezetének főtitkára is. A tanácskozás érdemi mun­kája a hétfő délutáni plenáris üléssel kezdődött meg. figrsrpdiiika. uiést tartott hétfőn az Éielmezésipari Dol­gozók Szakszervezetének köz­ponti vezetősége. A testület az MSZMP Központi Bizottságá­nak az agrárpolitika megújí­tására javasolt koncepcióját vitatta meg. Kovács Imre, az MSZMP KB gazdasági és szo­ciálpolitikai osztályának ve­zetője elmondotta: a tervezet vitája zajlik jelenleg számos fórumon, ezek alapján a té­ziseket májusban véglegesí­tik. Ezután kérik fel a kor­mányt egy nemzeti agrárprog­ram kidolgozására. Az elkép­zelések szerint ez kerül majd az év második felében az Or­szággyűlés elé. likciógia. Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára hétfőn előadást tartott a Hungaro- camion központi irodaházában a vállalat pártszervezetének nyílt pártnapján. Ideológiai kérdésekről szól­va kiemelte: a magyar nép szellemiségéből, szellemi érté­keiből lehet és kell táplálkoz­ni.. Veszélyes lehet, ha elszige­telődünk a múltunktól, nem vállaljuk magyarságunkat — hangsúlyozta. Ä pártszervezési elvekről szólva azt mondotta, hogy a párttagoknak a mun­kahelyeken és a lakóterületen egyaránt helyt kell állniuk. A párt munkastílusáról úgy fo­galmazott: annyi centralizmus kell csak. amennyi segíti a párton belül a demokrácia ér­vényesítését. Politikai prog­rampártként nagyobb önbiza­lom kell ahhoz, hogy az MSZMP és tagjai a múlt ter­heitől megszabadulva meg­nyerjék a politikai ütközete­ket. Megyeiek a fővárosban A március 15-ei központi ün­nepségen a budapestiek mel­lett Pest megyeiek is részt vesznek. Enneik kapcsán kér­deztük Nagy Sándornét, a me­gyei pártbizottság titkárát. — Azt hiszem, hogy a Pest megyeiek bekapcsolódása tel­jesen természetes. Nemcsak a főváros közelsége miatt, ha­nem azért is. mert mintegy 180 ezren járnak be tőlünk Buda­pestre dolgozni. Közülük pedig bizonyára nem kevesen men­nek el majd munkatársaikkal együtt a Múzeumkertbe. Ezen túl azonban a főváros és me­gyénk között kialakult együtt­működésnek köszönhetően hi­vatalos meghívást is kaptunk a budapesti pártbizottságtól és a többi rendező szervtől. — Hány résztvevőre számí­tanak? — Jóleső érzés, hogy a meg­hívás óta eltelt néhány nap alatt máris mintegy 10 ezren jelezték szándékukat, hogy együtt ünnepelnek a főváro­siakkal. A program iránti ér­deklődésükön túl — úgy gon­dolom — ők egyúttal azt is de­monstrálni szeretnék, hogy a nemzet mai sorskérdéseinek megoldásában csak az összefo­gás jelenthet valóságos esélyt. — Mit tegyen az. aki csat­lakozni szeretne hozzájuk? — A várható nagy tömeg természetesen igényel bizo­nyos szervezést. Szinte nincs olyan város és község a me­gyében, ahonnan különbuszok ne indulnának. Ha valaki eze­ket igénybe kívánja venni, a (Folytatás a 3. oldalon.) K ezdjük a közepén. A Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága 1989. március 7-én elfogadott cselekvési programja bevezető részé­ben „a nemzeti sajátossá­goknak megfelelő demok­ratikus szocializmus" épí­téséről olvashatunk. Nap­jainkban, amikor egyszerre fel- és leértékelődnek a különböző politikai nyilat­kozatok, dokumentumok szövegei, egy-egy szónak, kifejezésnek is megkülön­böztetett jelentősége lehet. Például a jelzőknek. Nehéz mihez kezdeni ez­zel a demokratikus szo­cializmussal, hiszen a nem demokratikus szocializmus: fából vaskarika. Amit ugyan kitalálhatnak a lo­gika bukfenceitől nem ir­tózó elmék, s amint a tör­ténelmi tapasztalatok mu­tatják, sikerült is kitalál­niuk, a gyakorlati haszna azonban ennek vajmi ke­vés. A szavakat a való élet cáfolja akkor, amikor a demokrácia nélküli szo­cializmusról bebizonyítja: sok más jellemzője is hiányzik ahhoz, hogy szo­cializmus legyen. Mégis, a dokumentum megalkotói a jelzővel kívántak valamit nyomatékossá tenni. Felté­telezhetően azt óhajtják érzékeltetni, hogy döntő, különbséget tesznek az ed­digi gyakorlat és a jövő­beni között a demokrati­kus jelző használata, való­ságbeli megteremtése se­JELZŐK gítségével. A szándék ért­hető, a módszer azonban kétséges. Ügy tűnhet ugyanis, nem tudni, mitől kívánják megkülönböztetni a demokratikus jelzővel a szocializmust. Holott ez tudható! Ott van ugyan­abban a bevezető részben, így hangzik: az MSZMP „szakít a torznak, hibás­nak bizonyult politikai­gazdasági szerkezettel, el­határolja magát a korábbi vezetés hibáitól, a szub­jektivizmustól, a tagság részvételét kizáró politizá­lástól.” Kézenfekvő a következ­tetés: a jelzőnek nagyon is lényeges tartalmi szere­pe van itt, azaz veszedel­mes félreértésekhez vezet­het, ha csupán stílusbeli fontosságot tulajdonítunk a politikában a jelzőknek, a jelzős szerkezeteknek. Nanjainkban szédítő iramban sokasodnak az ilyen, veszedelmes félreér­tések lehetőségei. Amint megnőtt azoknak az ese­teknek a száma is, ame­lyekben a jelzők már ko­rántsem a félreértés buk­tatóit rejtik, hanem na­gyon is egyértelműekké te­szik — az esetleges szán­dékoktól függetlenedve — a kifejezni kívánt tartal­mat. Példa. A Kapu című fo­lyóirat 1989. februári szá­mának ötödik oldalán Krasznai Zoltán cikkében ,.a magyar nemzet eddigi léte legsúlyosabb válságá"- ról olvashatni. S lám, az ide tévedt (?) jelző, mert önmagát elutasíttatja,..ezt téteti a mondandó minden más részével is. Ha ugyan­is most vagyunk nemzeti létünk 'legsúlyosabb válsá­gában, ha nem 1956-ban, nem 1944-ben, nem 1919- ben voltunk — távolabbra már nem tekintve történel­münkben —, akkor a jel­ző, a le g súlyosabb, ere­deti rendeltetésével szem­befordul: nem leszűkíti a jelzett főnév a válság ér­telmét, hanem éppen kitá­gítja! Folytathatjuk a jelzők, a jelzős szerkezetek feletti tűnődésünket azokkal a felhívásokkal, tiltakozások­kal, közleményekkel, ame­lyek egyre gyakrabban ér­keznek most már a szer­kesztőségbe. Ezekben az ultraradikális, az ortodox, a rendoárti, a munkásáru­ló éppúgy társulhat jelző­ként tisztségekkel, szemé­lyekkel, mint szervezetek­kel, s békésen megférni látszik olyan jelzőkkel, mint a független, a de­mokratikus, az igazságsze­rető, a pluralista, a nyi­tott ... S mert a tapaszta­latok egyszerre mutatják a jelzők elszakadását a jel­zett főnevektől, illetve ma­guknak a jelzőknek a le­értékelődését, gyanúnk ala­posnak látszik: a jelzők érvek híján, fogytán ke­rülnek be az élőszóban előadottakba, az írott, nyomtatott szövegekbe. Az érveket helyettesítik a jel­zők, megjelenésük az ér- yek nélküli „érvelést” igyekszik feledtetni: a mondandó kívántnál ki­sebb súlyát. S ez az, ami választ sürget. Vajon arra- vezethető vissza az óhaj- tottnál kisebb súlya a mondandónak, hogy az érintett személy, szervezet még nem .sajátította el a vita, a politikai eszmék ütköztetésének a techniká­ját, avagy valóban npm eléggé fajsúlyos a mon­dandó? T ermészetes jellemzője minden politikai kor­szaknak a maga fra­zeológiája. A mostani, át­alakulóban levő belpoliti­kai időszakban a jelzők eszkalációjával megkülön­böztetett hely juthat a po­litikai frazeológiák törté­nelmi múzeumában. Csak éppen az nem mindegy, ebbe a képzeletbeli mú­zeumba milyen módon ke­rülnek majd be napjaink kedvelt, jelzői, jelzős szer­kezetei. Történelmi tapasz­talatok mutatják . ugyanis, hogy a jelzők párbajával könnyen társultak másfaj­ta — párbajok... Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom