Pest Megyei Hírlap, 1989. március (33. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-02 / 52. szám

1989. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK «»r . MEGYEI 3 Tovább bővül az új üzem Ebben az évben egymillió darab 40 W-os fénycső fojtótekercs gyártását szeretnék elérni a gödi- Dunamenti Tsz szobi üzemé­ben. Az elmúlt évben létrehozott üzem 56 új munkahelyet te­remtett, amelyet az idei bővítéssel további 10-15-tel növelhet­nek. Képünkön: a szerelősort láthatjuk (Vimola Károly felvétele) Az alapítványok összefogásáért Az alapítványok közös gondjainak és feladatainak együttes megvitatására április 29-re orézágos alapítványi ta­lálkozót hív össze a „Rák el­len, az emberért, a holnapért” társadalmi alapítvány ope­ratív bizottsága. Az elmúlt évben Magyaror­szágon megszaporodtál^ a kü­lönböző céllal életre hívott alapítványok, s ma már csak­nem félezer, többségében szociális kérdésekkel és az egészségüggyel kapcsolatos, illetve a-művelődésügy, a mű­vészet és az oktatás különbö­ző területeit érintő alapít­ványt tartanak nyilván. Va­lamennyi számára gondot je­lent azonban, hogyan őrizze meg vagyona értékét az inflá­ció mellett. Mivel többségük­nél a jelenlegi helyzetben megoldhatatlan az alapítvány értékének megőrzése, célsze­rűnek tűnik, hogy — lehető­ség szerint, tevékenységi kö­rüknek- megfelelő — nyeresé­ges vállalkozásban vegyenek részt. Viták az új törvényekről Az Országgyűlés kereske­delmi bizottsága szerdán, Hell- ner Károly elnökletével a Parlamentben ülést tartott, megvitatta az átalakulási tör­vénytervezetet. és áttekintette az állami vállalati törvény módosításának alapelveit. Sárközy Tamás igazságügy- miniszter-helyettes szóbeli ki­egészítőjében kifejtette: a sza­bályozás célja, hogy a társa­sági törvénnyel összhangban támogassa és ösztönözze a ha­gyományos keretek között működő vállalkozások átala­kulását társasággá. A bizottság ülésének má­sodik napirendi pontjaként a képviselők újra áttekintették a belkereskedelmi törvény mó­dosításának tervezetét. A vi­tában hozzászólók nyomaté­kosan javasolták: a módosí­tott törvény egyértelműen erősítse meg a szektorsemle­gesség elvét, különös tekintet­tel a magánkereskedőkre, akiknek elbírálása ma nem azonos az állami és szövetke­zeti kereskedőkével, ha pél­dául árubeszerzésről van szó. Király Attila, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezető­je ezzel kapcsolatban elmond­ta. hogy a tárca vezetésének is az a célja, hogy a kereskedők eP'’enlő feltételekkel dolgoz­hassanak, ám nem várható látványos javulás a nagyke­reskedelmi tevékenységben a magánkereskedők javára; eh­hez ugyanis a technikai és a személyi feltételek egyelőre nem adottak. Márciusban úgra ringbe száiBnak Tisztújítás a VOSZ-ban Sajtótájékoztatót tartott szer­dán a Vállalkozók Országos Szövetsége. A szombati köz­gyűlés előtt értékelték a múlt év munkáját, s a leköszönő elnök, Simsa Péter válaszolt az újságírók kérdésére. A közgyűlés viharosnak Ígérkezik, az új vezetőség megválasztása, az alapszabály módosítása egészen biztosan heves vitákra ad majd okot. Simsa Péter úgy véli, hogy a VOSZ a megalakulás óta el­telt egy év alatt markánsan képviselte az érdekeket. A gazdasági érdekképviseletként működő társadalmi szervezet úttörő vállalkozás volt, hi­szen mindmáig ez az első olyan egyesülés, amely kihar­colta, hogy legális szervezet­ként működhessen. Azóta sem jöttek létre hasonló, gazdasá­gi töltésű szervezetek. Mindaz, amit tavaly a kormány elé terjesztettek, ma'a nagypoli­tikában fellelhető. — A szövetségünk nem zárt­körű hitbizomány — fejtette ki véleményét az elnök. — Biztosítani kell a mobilitást, s ahhoz, hogy tovább erősödhes­sünk, szükség van a stafétabot átadására. — A VOSZ fontos felada­tának tartja, hogy a magán- személyek részvételével mű­ködő bármilyen gazdasági szervezet érdekeit képviselje. Milyen álláspontot alakított ki a jövendő farmergazdaságok­kal kapcsolatban? — Nem kerülhetjük ki, hogy fölvállaljuk a mezőgazdasági vállalkozások érdekképvisele­tét — válaszolt az elnök. — A szövetség munkája nem szű­külhet le a szervezeti és te­vékenységi formákra. Az új alapszabály módot ad arra is, hogy akár országos tagozato­kat hozzunk létre a VOSZ-on belül. — A MÉM is kezdeményezi a mezőgazdasági vállalkozá­sok új érdekképviseletét — fűzte hozzá Palotás János, a VOSZ társelnöke. — A borá­szok már jelentkeztek, s mi szeretnénk az alulról jövő építkezés elvén kialakítani a tagozatokat A VOSZ minden olyan szervezethez szívesen kapcsolódik, amely vállalko­zásbarát, legyen az akár a Kisgazda Párt, akár más al­ternatív szerveződés. — A vállalkozásoknak, vé­leményem szerint, nem elő­nyös az, ha politikailag na­gyon megosztott az ország — mondta Simsa Péter. — Nagy vonalakban egyet­értve az elnökkel, mégis más­képpen gondolkodom erről a kérdésről — kapcsolódik a té­mához Palotás János. — Szük­ség van az alternatív szerve­ződésekre, hiszen általuk olyan feszültségek fogalmazódnak s oldódhatnak föl, amelyek már régóta nyomasztóan hatottak a társadalomra. Ügy gondolom azonban, hogy a politikai vita elveszi az erőt, s a gazdasá­gi kérdéseket háttérben tart­ja. Ezt a továbbiakban nem engedhetjük meg, A gazdasá­gi reform elképzelhetetlen köz- megegyezés nélkül. Sérelmez­zük azt is, hogy az átalakulási törvény késik, enélkül ugyanis a társasági törvény nem érvé­nyesül megfelelően A VOSZ- on belül külön bizottság fog­lalkozik az átalakulási tör­vénnyel, s munkánk során el­értük az eleddig csak általunk hangoztatott álláspont érvé­nyesítését. Nevezetesen azt, hogy az 1982 óta saját vagyon­nal létrejött vállalkozások ezentúl maguk dönthessenek anyagi javaik fölhasználásá­ról. — Márciusban újra „ring­be” szádunk elképzeléseink megvalósításáért —r folytatta Simsa Péter a gondolatot. — Ügy hisszük, a kormány gaz­dasági politikája elszigetelt, s fiskális alapokon nyugszik. A kisvállalkozásokban erősödött a polarizáció, de igaz az is, hogy az elmúlt évben sokan tönkrementek. A kormány felismerte ezt, s ma már a valós élethez közelítő meg­oldások kidolgozását tartják szem előtt. A nyári Ország- gyűlés fordulópont lesz, hi­szen két adótörvényt is kon­cepciózusán fölülvizsgálnak. Bár úgy gondoljuk, hogy a képviselői mandátumot nem az érdekképviseleti szerveze­teknek kell vállalniuk, a ki­alakult helyzethez alkalmaz­kodva mégis szeretnénk ilyen módon is hallatni szavunkat. — Részesülhetnek-e a ma­gánvállalkozások a jövőben világbanki hitelben? — A VOSZ aktívan részt vett a pályázati feltételek ki­dolgozásában, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy meg­akadályozza a magánvállalko­zási körök kizáródását a hi­telekből. Kezdeményztük egy olyan szakértői csoport fel­állítását, amely a bankok döntési mechanizmusát segí­ti. Komoly jelei vannak an­nak is, hogy a külföld meny­nyire érdeklődik a magyar magánvállalkozások iránt. A napokban Amerikából, a Fe­hér Házból érkezett egy szak­értő, akinek feladata a ma­gyar kisvállalkozások tanul­mányozása. . Az elnök, mintegy a beszél­getés összegzéseként, még el­mondta. hogy sok példa van már eddig is arra, hogyan tudott a VOSZ eredményesen föllépni a vállalkozók érde­kében. Ezek között érdemes megemlíteni a különadó meg­szüntetését, amely ugyan a más adók belépése miatt az elvonási szintet nem érintet­te, a vállalkozások megítélé­se szempontjából azonban mégis eredmény. Az áfa­törvény módosításánál is si­került fönntartani a beruhá­zások forgalmi adójának 100 százalékos levonhatóságát a kisszövetkezeteknél, szakcso­portoknál, az egyéni vállalko­zóknál és a kizárólag magán- személyekből álló társaságok­nál. Beliér Agnes Adózó, fizess! cfmü sorozar tutikban ezúttal a személyi jövedelemadótól látszólag tá­vol eső témáról, a sorköte­lesek által fizetendő honvé­delmi hozzájárulásról adunk tájékoztatást. Az információt a Pest Megyei Adófelíigyelő- ség munkatársaitól kaptuk. A hadköteles fiatalok a Pest Megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancsnok­ságtól a honvédelmi hozzájá­rulás fizetési kötelezettség megállapításához kétpéldá­nyos adatlapot kaptak. Az érintettek — a hátol­dalán lévő tájékoztatót fi­gyelembe véve — töltsék ki az adatlapot, és egy példányát március 20-ig címünkre (Bu­dapest XIII., Petneházy u. 6 —8., postacím: 1370 Buda­A KSH Pest megyei igazgatóságának jelentése az 1988. év eredményeiről (Tegnap az ipar, az építőipar és a mező- gazdaság eredményeit ismertettük a jelentés­ből, amelynek második részét most közöljük.) FOGLALKOZTATÁS az országos fogyással ellentétben — 1988-ban is tovább gyarapodott. Az év végén 989 ez­ren éltek a megyében, ezerrel többen, mint egy évvel korábban. A növekedés a városo­kat érintette, a községekre általában a né­pesség stagnálása volt a jellemző. A megye lakosságának foglalkoztatottsága összességében továbbra is megnyugtatóan ala­kult. bár a kereslet-kínálat eltérő belső szer­kezeti és területi összetételének hatására a munkát keresők kisebb csoportjai itt is elhe­lyezkedési gondokkal küzdöttek. Az 1988. év végén a Pest Megyei Munkaerő-scolgálati Iro­da 5650 betöltetlen munkahelyet tartott nyil­ván. ^melyek száma az év során folyamato­san növekedett. Az iroda közvetítésével egy év alatt közel ezren tudtak elhelyezkedni, döntő többségük fizikai munkakörben. Az év végén a nyilvántartott munkanélkü­liek száma 196 fő volt, körükben mérséklő­dött a fizikai foglalkozásúak aránya, de ezen belül növekedett a szak- és betanított mun­kások részesedése. A pályakezdők elhelyez­kedése Pest megyében a fővárosi munkale­hetőségekkel együtt megoldódott, október végéig 95 százalékuk talált — zömében vég­zettségének megfelelő — munkát. Folytató­dott a közhasznú muhka szervezése, az év végén 11 településen folyt ilyen jellegű fog­lalkoztatás. átlagosan 80 fővel. A foglalkoztatottak száma az ipar kivételé­vel valamennyi népgazdasági ágban — s el­sősorban a fizikai foglalkozásúak körében — mérséklődött. 1988-ban a lakosság jövedel­me és fogyasztása az előirányzatokkal össz­hangban csökkent. Országos adatok alapján az egy lakosra jutó reáljövedelem mintegy 2, a fogyasztás 4—4,5 százalékkal maradt el az 1987. évitől. A megyében foglalkoztatottak nettó átlag- keresete az iparban és a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben 12, az építőiparban 9, az állami gazdaságokban és a kereskedelem­ben 7 százalékkal emelkedett. Ezzel szemben 1988-ban a fogyasztói árszínvonal országosan 15,7 százalékkal volt magasabb a megelőző évinél. A lakosság jövedelmi helyzetének jelentős romlását jelzik a takarékbetétek és hitelek állományának változásai is. 1988-ban a meg­takarítások stagnálása mellett fokozódott a. lakosság eladósodása. A megye OTP-fiókjáit nál és takarékszövetkezeteinél elhelyezett la­kossági betétek állománya az év végén 18,5 milliárd Ft-ot tett ki. 9,4 százalékkal többet az* 1987. évinél, amit szinte te.ljes egészében a kamatjóváírások eredményeztek. A lakos­sági hitelek állománya 31 milliárd Ét volt, 15 százalékkal haladta meg az egy évvel ko­rábbit. A legnagyobb mértékben a hosszú lejáratú építési kölcsönök állománya nőtt. de nagymértékű volt a személyi kölcsönök emel­kedése is. KIKESKIBELEM 48 milliárd Ft értékű árut forgalmaztak. 11 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Figyelembe véve a kiskereskedelmi árak 16,5 százalékos emelkedését, a forgalom mennyi­sége valamennyi árufőcsoportban csökkent, együttesen 4,6 százalékkal. Számottevő volt a visszaesés a vendéglátásban (18 százalék) és a ruházati cikkek eladásában (13 száza­lék), mérsékeltebb a bolti élelmiszerek és él­vezeti cikkek (1 százalék), valamint a ve­gyes iparcikkek (3 százalék) forgalmában. A kiskeresedelmi forgalom csökkenésében egyaránt szerepe volt az 1987. évi elővásárlá­soknak, a nagy áremelkedésnek és az árukí­nálat hiányosságainak. Különösen a vegyes iparcikkeken belül volt nagy a hiánycikkek köre. Egész évben gondot jelentett az ellátás kályhákból, etázs- és olajtüzelésű kazánokból, kerékpárból, valamint varrógépből. A ruhá­zati termékek kínálatát minőségi és válasz­tékhiány jellemezte. Főként a bébi- és gyer­mekruházati cikkek körében alakultak ki éles feszültségek. A bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek ellátása volt a legkiegvensúlyozottabb. azonban marhahúsból, belsőségekből, olcsó. baromfiaprólékból, fagyasztott halból, ét­olajból és margarinból akadozott a kínálat. Az idényáras cikkek 1988. évi felhozatala — a burgonya, a paradicsom és néhány gyü­mölcsféle kivételével — meghaladta az előző évit. Néhány cikkből, például korai salátából, primőr zöldpaprikából és uborkából kiemel­kedően többet vásárolt a lakosság. A idény­áras cikkek árai átlagosan 1,6 százalékkal mérséklődtek, amelyet a zöldségfélék árának 6,6 százalékos csökkenése eredményezett. A megyében 1988 végén a szocialista kiske­reskedelemben 2768 bolt és 1209 vendéglátó- hely üzemelt. Ez évben is korszerűsödött az üzlethálózat, a fejlesztések többsége válto­zatlanul az alapellátást szolgáló élelmiszer- boltok számának növekedését eredményezte. Az év folyamán többek között 5 új ABC- áruházat adtak át. Nagymaroson megnyílt az új szövetkezeti áruház, Vácott pedig egy 2600 négyzetméteres bútorbolt. Az elmúlt évben 209 ezren keresték fel a megye idegenforgalmi szálláshelyeit, 2,8 szá­zalékkal kevesebben, mint 1987-ben. Ugyan­akkor kedvező, hogy nőtt a nem szocialista országból idelátogatók száma, 23 százalékkal és az általuk eltöltött vendégéjszakáké is, 37 százalékkal. A tanácsok 1988-ban 4973 lakásra adtak ki használatbavételi engedélyt. A befejezett épít­kezések száma az 1987. évi számottevő visz- szaesés után 2,4 százalékkal emelkedett, de még így is csak négyötöde volt az 1986. évi­nek. Az állami, valamint az OTP-beruházás- ban készülő lakások évek óta tartó csökke­nése miatt egyre többen kényszerülnek arra, hogy lakáskérdésüket saját építés útján old­ják meg. Az építkezéssel járó költségnöveke­dés azonban fokozódó terheket hárít a la­kosságra. Ebben szerepet játszanak a telek­hiányból és az emelkedő közművesítési költ­ségből eredő magas telekárak, az építőanya­gok terén pedig a folyamatos áremelkedéssel társult áru- és választékhiány. v A lakosság egészségügyi eUEMStuUvi ellátása az elmúlt év­ben is csak szerény mértékben javult. A kórházi ágyak száma változatlanul 4951, a rendelőintézeti szakorvosi munkaórák száma 77-'tel, 2972-re emelkedett. Az egészségügyi alapellátást 406 általános orvosi és 134 gyer­mekgyógyász-körzet biztosította, számuk egy év alatt, együttesen 8-cal gyarapodott. A bölcsődei férőhelyek száma az év végén 4137 volt. . 75-tel kevesebb az előző évinél. (IKTATÁS A mesy«ben az esy évvel ko­URIHIHJ rabbival azonos ütemben foly­tatódott az óvodás gyertnekek és az óvodai férőhelyek, számának mérséklődése, összessé­gében 36 848 helyre 37 361 gyermeket vettek fel. Az intézmények tárgyi és személyi felté­teleiben egy év alatt nem következett be szá­mottevő változás. Az általános iskolákban az osztálytermi há­lózat bővülése az előző évinél valamivel ki­sebb. a tanulólétszám csökkenése annál na­gyobb mérvű volt, így az álapfokú oktatás intézményi ellátottsága tovább javult. 1988- ban 4001 tanteremben indult meg a képzés* 112-vel többen, mint egy évvel korábban. A megyében hat településen adtak át új iskolát, további hatban pedig iskolabővítéssel gya­rapodott a tantermek száma. A középfokú iskolahálózat az 1987. évi ki­sebb mértékű fejlesztésekkel szemben 1988- ban jelentősebben bővült. Gödöllőn az új 12 tantermes épületben megkezdték a gimnáziu­mi és az óvónői képzést. A szentendrei Mó­ricz Zsigmond Gimnázium 8 tanteremmel bő­vült, Vácott zeneművészeti szakközépiskola kezdte meg működését, Gyálon pedig az egyik általános iskola régi épületében köz- gazdasági szakközépiskola indult. Emellett újabb szakmunkásképző intézetek kapcsolód­tak be a szakközépiskolai képzésbe, Pécelen állattenyésztési, a ceglédi intézményen belül pedig műszaki középiskolai osztályt szervez­tek. A megye középfokú oktatási intézményeibe az elmúlt tanévben közel 1000-re] több tanu­lót iskoláztak be. A létszámnövekedés a szak­munkásképző intézetekben és a középiskolák­ban azonos mértékű volt. A tanteremfej­lesztések viszont csak a középiskolákat érin­tették. így a szakmunkástanulók oktatási kö­rülményei tovább romlottak. Adózó, fizess! Honvédelmi hozzájárulás pest, 62. Pf. 371) juttassák el. Felhívjuk a figyelmet ar­ra, hogy az adófelügyelőség csak a hozzájárulás összegé­nek meghatározásával fog­lalkozik, amelyet határozat­tal fog közölni a kötelezet­tel, de a kötelezettség elren­delésével, időtartamával kap­csolatos kérdésekre nincs ha­tásköre, ezekkel a fenti pa­rancsnoksághoz kell fordulni. Az adatlap megküldésével együtt kérjük a mentesség­re okot adó, legalább 50 szá­zalékos rokkantsági állapot­tal összefüggő igazolást is. A munkaképesség-csökkenés beálltának napját az Orszá­gos Orvosszakértői Intézetnek a lakóhely szerint illetékes véleményező orvosi bizottsá­ga által kiállított okirattal, a betegség, rokkantság miatti alkalmatlanságot a parancs­nokság igazolásával kell bi­zonyítani. » Személyi vagy egyéb kö­rülményekre tekintettel a pénzügyminiszter rendelke­zik a mentesítés felől. Ameny- nyiben ilyen felmentést ka­pott, ezt tanúsító okiratát is az adatlaphoz kérjük csatol­ni. A külföldön ideiglenesen munkát vállaló hadköteles­nek a hazatérésig szünetel a fizetési kötelezettsége. Kér­jük az erre vonatkozó igazo­lás egyidejű megküldését is. Azoknak a hadkötelesek­nek, akik' 1987. december 31- ig honvédelmi hozzájárulást fizettek, de időközben kato­nai szolgálatot teljesítettek, vagy egyéb okból a munkál­tató által levont honvédelmi hozzájárulást részükre vissza kell fizetni, a visszautalandó honvédelmi hozzájárulást az eddigi gyakorlatnak megfele­lően a kötelezés időpontjában hatáskörrel és illetékességgel rendelkező megyei tanács pénzügyi osztálya utalja visz- sza. , Országos találkozó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom