Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-13 / 37. szám

1989. FEBRUAR 13., HÉTFŐ 80—90 százaléka a fővárosban helyezkedik el. Sajnos. ú®y fest a helyzet, hogy mivel nem lehet kötelezni a mun­káltatót az utazási térítés meg­fizetésére. sok olyan kisszö­vetkezet vagy veszteséges vállalat lesz a jövőben, amely nem fogja vállalni alkalma­zottainak közlekedéséhez a hozzájárulást. Vagyis emberek kerülnek majd az utcára a tarifaemelés miatt. De ne­künk sincsenek biztató kilá­tásaink. Budakeszire rengete­gen járnak ki dolgozni a fő­városból. Csak a pedagógusok közül ötvenen utaznak ide nap mint nap. bár sorolhat­nék példákat az egészségügy vagy az államigazgatás terü­letéről is. A nagyközség szá­mára a BKV intézkedése ezentúl körülbelül százezer fo­rintnyi többletkiadást jelent évente. — Tehát önök is egyfajta diszkriminációnak érzik az emeléseket? — Természetesen. Budake­szi a városközponttól — a „0” kilométertől — csak 12 kilo­méterre fekszik, nem értjük, hogy lakosságunk miért kerül mégis olyan távol a főváros­tól. Soroksár, Csepel, Pester­zsébet, vagy a „rákosok” — hogy csak néhányat említsek — sokkal messzebb vannak, ám a fővárosi díjszabás érvé­nyes rájuk. Én megértem, hogy a Fővárosi Tanács nem képes támogatni a BKV-t, de erről a döntésről azért a me­gyei tanáccsal kellett volna előbb tárgyalni, ahelyett hogy se szó. se beszéd a vonzáskör­zetben élőket sújtják az ár­emeléssel. Nem beszélve ar­ról. hogy településünkön mint­egy háromezer zártkertbe, hét­végi telekre jár ki — zömmel Budapestről, a munkáskerüle­tekből — sok dolgozó, főleg nyugdíjas. Így mindazon bu­dapestiek nevében is szót eme­lünk. akiket érint ez az intéz­kedés. — Milyen eredményt vár­nak ettől a levéltől? — Mondhatnám azt is. ha máskor jobban odafigyelnek a különböző érdekekre egy­egy döntés meghozatalakor, már elértünk valamit. Ám ezen túlmenően remélem — reméljük —1| hogy felülvizs­gálják ezt a visszás állapotot. Már nem panaszkodunk. Nem állunk kalaplevéve a bennünket nyomasztó bút és bajt alázatosan elősorolva, mint századokon át a paraszt- ember. És nem is hallgatunk, félőn tekintve jobbra-balra, mert talán épp a gondolataink árulnak el. Más idők járnak. Nehéz ma higgadtnak lenni. Nehéz ma nem kiabálni, nem verni az asztal. Egyvalamit viszont nem nehéz, de lehetet­len tennünk. Hogy ne mond­juk el, ami bánt, bosszant, dühít. Néha levélben, néha élőszóban. De mindig abban a reményben, hogy problémáink halló fülekre találnak. Falusy Zsigmond Százmillió forint indulótő­kével és hat külső cég bevoná- : sával 1988. december 30-án megalakult a Szerszámgépipari Művek Fejlesztő Rt. Megma­radt főrészvényesnek az anya- vállalat, a Szerszámgépipari Művek, de tárgyalások folynak egy meg nem nevezett tőkés céggel is, hogy a jelenlegi rt további taggal bővüljön. Az önálló jogi személynek tekint­hető részvénytársaság pilla­natnyi hátránya, hogy nincs külkereskedelmi joga, tehát az üzleti szempontból fontos ter­mékszállításokat továbbra is a Technoimpex végzi. Lendvai György, a SZIM Fejlesztő Rt. műszaki igazga­tója a Halásztelken lévő iroda­épületben, ahova naponta ér­keznek a legkülönbözőbb ügy­felek, adott átfogó tájékozta­tást vállalkozásukról, céljaik­ról. Elmondta, hogy az új cég a jövőben is megőrzi intézet jellegét. Háromszáz dolgozó­juknak mintegy a fele műsza­Mesteri E lhatároztam, hogy egészséges élet­módot fogok folytatni. Legfőbb ide­je, mert például a lábamon már alig tu­dok járni, úgy fáj, az orvosok azt mond­ják, érszűkület, főleg mert egész életem­ben pipáztam és ezért járkáljak sokat, holott eleddig járkáltam, de most nem­igen tudok. Mindenesetre azért járkálok, azt mond­ják, fő a mozgás meg a jó levegő. A le­vegő azonban, folyvást olvasom, nem jó, mert sok benne a tudományos elem­zés útján kimutatható higany, ólom, szén-dioxid, szén-monoxid. Ennek elle­nére én rászántam magam az egészséges járkálásra, amikor azt mondta a rádió, hogy ugyan nincs szmog, de neigen menjünk ki az utcára, és főként ne léle­gezzünk mélyeket, mert az árt. Járkálni majd akkor kell, ha alulról bejön a hi­deg. felfelé elmegy a Kárpátokba a me­leg. De ha hideg jön be, hol megy el a még hidegebb hideg? Ámde az egészség nemcsak a levegő útján veszélyeztetett, hanem evés és ivás útján is, amelyek szintén anyagcserék. Na már most azt mondja a Vitraynak a Márkus doktor, hogy a lábam főként azért fáj. mert nem eszem elég meszet. egy másik doktor meg azt. hogy nem eszem magnéziumot. Jó, majd fogok meszet enni, meg különböző növénye­ket is, például kenyeret, amelyben van magnézium. Ám ugyanakkor azt olva­som, hogy a földünk valósággal elféme- sedett, csupa higany, meg ólom, meg másféle fém, melyek mind ártanak. Mert feldúsulnak a növényekben, amelyeket megesznek az állatok, és az ember meg­eszi őket. így tehát ha nagyon drágán is, de kapok például kenyeret, azzal is vi­gyázzak. mert fém van benne, talán magnézium is, de ólom és savas eső biz­tosan. Hogyan élelmezzem tehát maga­mat, hogy a magnéziumot higany és kénsav nélkül fogyasszam? Ezt oldják meg az orvosok gyógyszerekkel, melyek­hez magas áron hozzá lehet jutni, de az akkor sem egészséges életmód, mert minden gyógyszernek van mellékhatása és legtöbb betegségünk, ma már műszó­val iatrogén ártalom, vagyis gyógyke­zelési mellékhatás. Egészséges viszont a búzacsíra, mely csak hasmenést okoz. Meg a hús, főként a hal húsa, melyet azonban szennyezett vízből fognak ki. hiszen a vizek felfogják a savas esőt, meg a fémeket, meg a műtrágyát, amit fel­falnak a halak, mielőtt a tápláléklánc­ban rossz ízű busa lesz belőlük, tehát műtrágyát eszem a hallal, holott én ebédre a valódi trágyát sem tartom egészségesnek. Apropó: víz. Az embernek kell innia is. Ha bort iszom, az árt, a szesztől az ember nemcsak részeg lesz. hanem tönk­remegy a mája is. A pálinka még drá­gább, de ártalmasabb is. A szódavíz és egyéb üdítőitalok nagyon drágák, de rá­adásul mind vízből készülnek, melyet meg kéne szüntetni. Mert a víz az fe­lülről becsurog, a lakás átázik, alulról pedig vagy elfogy, mert a bányák ki­szivattyúzzák, és ezért alacsony lesz a talajvíz, vagy betör a pincébe, mert nem szivattyúzzák ki, és ezért összeomlik a ház. Viszont iható — lenne, ha nem lenne benne kolibaktérium, mindenféle fém. ami árt, illetve például jódhiány, amitől golyvát lehet kapni, és ha nagyon óvják a minőségét, akkor fenol, illetve klór, ami egyik sem jó ízű. Vagyis a víz nem egészséges. Egészséges életmódot folytatni tehát nem lehet, se levegő, se víz, se étel út­ján, minél inkább akarjuk, annál rava- szabbul társul a haszonhoz az ártalom. Lám, pedig maga a természet néhány évmillión át miilyen okosan kifejlesztett egy komplex egyensúlyt. Olvasom pél­dául, hogy az őszi búzában ott van a prolin, ami megóvja a fagytól. Mert a fagy a benne levő vizet jégkristállyá átalakítva szétzúzná a sejteket, de a prolin az hidegre kihajtja a sejtekből a vizet meilékutakra, aztán ha jön a fagy, oda se neki, majd ha olvad, akkor csök­ken a prolin és megjelenik a víz. Az em­berben meg annyi védekező apparátus van, hormonok szabályozzák, meg mil­lió védőszisztéma, de ha teszem azt, az AIDS ezt bénítja, az ember is védtelen a nagy tudományával együtt, amely valamit mindig gyógyít, valamennyit mindig árt, például önmaga ellen kifej­leszt egy allergiát. Nem. döntöttem, én nem akarok egészséges életmódot folytatni, mert rá­bízom a természetre, vagy meg tud óv­ni, vagy sem, végül is valamiben min­denki elpusztul, de civilizációs és iatro­gén ártalmakat csak embertársaim ké­pesek okozni, persze sok-sok kiadás és fáradság árán, plusz még a gyógyszerek beszerzése okozta szaladgálás és fárad­ság és bosszúság árán is. E z a véleményem, de azért járok az orvoshoz, iszom a vizet, eszem, amit még meg tudok vásárolni, mert egyéb ártalmak mellett, ha az ember nem szív levegőt, nem eszik, nem iszik, akkor is megsenyvedi. Ezért van az, hogy a gazdag ember mindent eszik, iszik, Davosban szív ma­gaslati levegőt, míg a tej és a kenyér drága, a budapesti levegőn futkosástól pedig a rádió óvja a népeket, akik dol­goznak, nem a Kanári-szigeteken vesz­nek napfürdőt, ami túlhajtva nekik is bőrrákot okoz, nemdebár. ki végzettségű. Az rt. sikeres működéséhez elengedhetetlen, hogy erős szellemi bázissal rendelkezzen. Ezért elsőrendű feladatként jelölte meg felzár­kózásukat a nemzetközi élvo­nalhoz. Szakmai rangot már eddig is kivívtak nagy pontos­ságú szerszámgépcsalád­jaikkal, s most az rt. előnyeire alapozva egyebek között to­vábbfejlesztik az MC403-as, háromorsós berendezést, amelynek már eddig öt válto­zata van. Tervezik korszerű és jó áron értékesíthető kiegé­szítő gépegységek gyártását, akár speciális igények alapján is. A célgépek fejlesztésében nagyok a kooperációs lehetősé­geik. Rugalmas együttműkö­désre törekednek a belföldi vállalatokkal is. A külső, elsősorban tőkés cé­gek felé való nyitottságot hangsúlyozta Nagy József, a SZIM Fejlesztő Rt. ügyvezető gazdasági igazgatója. Tudott példát említeni ő is arra, hogy már jelenleg sem kell munka- nélküliségtől tartaniuk, hiszen a Kermi számára gumiab­roncsok kopását vizsgáló be­rendezést terveznek. Megnyug­tatónak nevezte a háttéripart, a lehetőségeket, a tervezésbe és gyártásba bevont cégekkel meglévő kapcsolatokat. Gy. L. Előkerült a gyalázka A Velencei-tónál ismét elő­került az ősi nádvágó szer­szám, a gyalázka. Újbóli használata azért vált szüksé­gessé, mert a tavat borító vékony jégréteg lehetetlenné teszi a nagy teljesítményű gé­pek munkáját, a hasadozó jégtáblák éles szélei ugyan­is megsértik a masinákat, tönkreteszik különleges s na­gyon drága kerékgumiaikat. A téli betakarítást végző Sár- szentmihályi Állami Gazda­ság éppen ezért kézi munká­sokat toborzott. Harmincán válalkoztak a nehéz s nagy ügyességet igénylő munkára. Néhány évtizede ugyan még százaknak adott kenyeret te­lente a nádvágás a Velencei­tónál, de ma már csak ke­vesen értenek a hosszú nye­lű, rövid, egyenes kaszára emlékeztető gyalázka haszná­latához. A nádra nagy szükség vol­na. A gazdaság működési te­rületén — a Velencei-tavon, a Balaton egy részén és az alföldi halastavakon — két­millió kéve levágását tervez­ték az idén. S bár már túl­jutottak az aratási időszak felén, eddig csak 700 ezer ké­vét sikerült betakarítaniuk. sAhfí/t levél az A legismertebbtől a legkülönlegesebbig vagy harmincféle kü­lönböző savanyúság kerül ki a Mestercoop dabasi élelmiszer­feldolgozó üzeméből. Görög—magyar vegyes vállalatot hoztak létre termékeik értékesítésére, de jut a finom ízekből a hazai vásárlóknak is. Felvételünkön: üvegekbe töltik a cseresznye­paprikát (Erdősi Ágnes felvétele) Ud\ Az alant felsorolt állásajánlatok­ról részletes felvilágosítást ad a Pest Megyei Munkaügyi Szolgál­tató Iroda (Budapest XI., Karinthy Frigyes u. 3.). telefonon a 352-411 a 149 és a 191-es mellékálllomáson. Pest Megyei Tanács VB. SZIK. felvételre keres számítógéo műsza­ki szerelőt és adatrögzítőt. Kőfaragó- és Műkőipari Szövet­kezet keres kőfaragót és műköves szakmunkásokat, valamint betaní­tott munkásokat (lehet kőműves is). A FÖTAKEH felvesz bérügyi elő­adót. A Pevdi-közpóht felvételre keres belső ellenőrt (főiskolai vagy mér­legképes könyvelői végzettséggel). A Fővárosi Sütőipari Vállalat dél-pesti gyáregysége felvesz szá­mítógépterem-vezetőt, műszaki ügyintézőt, munkaügyi előadót, elektroműszerészt, tmk-lakatost. A Promontorvin felvesz két mű­szakba 8—10 betanított (női) mun­kást, valamint bér- és munkaügyi osztályvezetőt. A Taurus Abroncsgyár felvételre keres esztergályost, gépi betanított munkást (8 általános, 18 évtől), érettségizett gyors- és gépírót. Ma­gas kereseti lehetőség. Az Autóker keres adóügyekben járatos pénzügyi csoportvezetőt és bérelszámolót. A Budapesti Távbeszélő Igazga­tóság felvesz adószakértőket, szak­oktatókat, bérszámfejtőket, gép­kocsivezetőket (B kát.) és tudako­zómunkahely-kezelőket. A Pemü zsámbéki gyára felvé­telre keres számítástechnikai is­meretekkel rendelkező rendszer- szervezőt. Másodrendű állampolgárok? De — bár az ember kínjá­ban viccel leginkább — for­dítsuk komolyra a szót. Fel­háborító. tűrhetetlen — hogy csak azon enyhébb jelzők kö­zül idézzek, amelyeket az utazási díjak növekedésével kapcsolatban hallani. A buda­örsi buszmegállókban például hetek óta plakátok mozgósí­tanak aláírásgyűjtésre, a „diszkriminációs döntés" meg­szüntetése érdekében — amint azt a Hazafias Népfront he­lyi bizottsága megfogalmazta. Eddig 3923-an adták nevüket ahhoz a levélhez, amelyet a HNF és a Szakszervezetek Budaörs Városi Bizottsága Derzsi Andrásnak, a közleke­dési. hírközlési és építésügyi miniszternek eljuttatott. A jegyárak emelése „ellentétes országunk felelős vezetői által hirdetett arányos állampolgári közteherviselés elvével és jo­gos kívánalmaival. Ilyen dur­va. megkülönböztető díjsza­bás. amely egyáltalán nem tükrözi a BKV költségeinek Budaörsre terhelhető részét, egyértelmű felháborodást vál­tott ki városunk lakosságá­ból ...” — írják az agglome­rációs övezet ..másodrendű ál­lampolgárrá” tett dolgozói ne­vében az említett szervezetek. Alig tíz kilométerrel odébb. Budakeszin is hasonló gondok foglalkoztatják a lakosságot (hol nem?). A hasonló gondo­latok, pedig hasonló tettre in­dították a nagyközség veze­tőit; csakhogy ők a miniszter helyett a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának, il­letve az Országos Árhivatal elnökének címezték levelüket. Farkas Gyula tanácselnök a következőket mondja erről: — Mindannyian igazságta­lannak érezzük a döntést. Nem lehet semmivel sem magya­rázni, miért hárítják át a közlekedés terheit a lakosság­ra. Volt már régen egv. a mostanihoz hasonló rendszer, amit pont azért szüntettek meg, mert eljárt felette az idő. Egy korszerűtlen dolgot mi­nek visszacsinálni. Tudvalevő ugyanakkor, hogy települé­sünk munkaképes dolgozóinak Mit nekünk Schwarzkopf, mit nekünk Wella! Nem kell ide zselé, kenőcs vagy brillantin. Az összes nyugati frizura­művész kismiska a BKV-hoz képest. Mert amit a közlekedési vállalat csinált, az szinte utolérhetetlen. Februári tarifaeme­lésével ugyanis az egész agglomeráció haját az égnek állítot­ta. ez pedig, tekintve a több mint negyven települést, nem semmi. Ráadásul az állapot tartósabbnak Ígérkezik a legtar­tósabb tartós hullámnál is. SZIM Fejlesztő Rt. Megfelelő a háttéripar Gombó Pál: éd^eózóé^es életmód

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom