Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-10 / 35. szám
PEST MEGYEK VIIRG PltOtETflETEK! t, AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM Ára: 4,*10 forint 1989. FEBRUÁR 10., PÉNTEK ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Nyárra elkészül az új kormányprogram A Minisztertanács csütörtöki ülésén megvitatta az 1988. évi népgazdasági terv végrehajtásáról, valamint a tavalyi és az 1989. év eleji monetáris folyamatokról készített jelentést. A kormány javasolta a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet módosítását. A Minisztertanács előterjesztéseket hallgatott meg az agrárpolitika megújítási koncepciójáról, továbbá a szabálysértések újraszabályozásának elveiről. A kormány határozatot hozott a társadalmi szervezetek gazdálkodói tevékenységéről. A Minisztertanács megtárgyalta a Budapest—Bécs világkiállítás előkészítésének helyzetéről szóló előterjesztést. A kormány elfogadta az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökének előterjesztését a központi műszaki fejlesztési alap 1989. évi felosztásáról. Számos, közérdeklődésre számot tartó témát, tárgyalt meg csütörtöki ülésén a Minisztertanács. Az ülést követő hagyományos tájékoztatón Marosán György szóvivő az újságíróknak elmondta: a kormány meghallgatta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését az 1988. évi népgazdasági terv végrehajtásáról. A tájékoztatást tudomásul véve úgy ítélte meg, hogy a nép- gazdasági terv legfontosabb célja, a külgazdasági egyensúly alakulására vonatkozó 1988. évi terv, megvalósult. Kedvező, hogy ezt a konvertibilis viszonvlatú export dinamikus növekedésével sikerült elérni. ' Az előterjesztéshez kapcsolódóan a Magyar Nemzeti Bank elnöke a múlt évi pénzügyi folyamatokról tett jelentést. A kormány tárgyalt a közvélemény által nagy érdeklődéssel kísért, 1995-re tervezett Budapest—Bécs világkiállítás előkészítéséről is. ’ A nemzetközi kiállítási iroda várhatóan május végén hozza meg a döntését a kiállítás helyszínéről, a jelek szerint azonÖtven vállalatot felajánlottak Tőkére várva Az NSZK-ban széleskörűen kedvező visszhangot, megkülönböztetett érdeklődést keltett a Beck Tamás kereskedelmi miniszter vezette magyar gazdasági delegáció látogatása. Ugyanígy az a magyar törekvés, hogy elsősorban a nyugatnémet fél számára felajánlják a szoros együttműködést 50 részvénytársasággá alakítandó magyar termelőüzemmel. A Handelsblatt, az ország vezető gazdasági és pénzügyi napilapja első oldalas tudósításban közli, hogy o magyar küldöttség átadta az említett vállalatok mérlegét, mutatóit, az értékesítéseikre vonatkozó adatokat a nyugatnémet partnereknek. A kooperációra felajánlott vállalatok között olyan fontos. már a felszabadulás előtt is nagynevű cégek vannak, mint amilyen a Láng Gépgyár és az Ikarus. Találhatók közöttük még vegyiművek, textil-, ruha-, vas- és acélgyári üzemek, valamint villamossági, gép- és bútorgyárak is, a magyar ipari kapacitás mintegy 25 százaléka. A tekintélyes lap emellett egyik belső oldalán terjedelmes interjút is közöl Beck Tamással „A vállalkozói reform megteremti az Ipar korszerűsítésének alapjait” címmel. Nyolcvan-száz hajó vesztegel Rajka és Nagymaros között Kevés a víz a Duna medrében, Budapestnél mindösz- sze 172 centiméter a vízállás. Az apadás miatt elvékonyodott a meder aljának sóder- és sziklazátonyait takaró vízréteg. Így a folyó magyar szakaszán 14 helyen keletkezett gázló és hajóút-szűkület, ebből 13 akadály Rajka és Nagymaros között nehezíti a vízi közlekedést. Különösen nagy gondot okoz a gázló Dunakilitinél, ahol mindössze 150 centiméter a hajózható vízmélység. Emiatt január utolsó napjaiban négy hajó fennakadt a sóderzátonyon. A hajókat néhány napon belül levontatták, s a helyszínre küldött kotróhajó megkezdte a meder mélyítését. Szappanos Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium árvízvédelmi és folyamszabályozási főosztályvezető-helyettese elmondta, hogy Dunakilitinél addig hajózási zárlatot tartanak fenn, amíg a bajt okozó sóderzátonyos meder mélyítését be nem fejezik. Éjjelnappal dolgozik a kotró, ezért teljes a hajózási zárlat — előreláthatóan a hét végéig. A Duna Bizottság — amelyben hazánkkal együtt hét folyó menti ország képviselői vesznek részt — a magyar szakasz nemzetközi hajóútján legalább 25 deciméteres vízmélység biztosítását írta elő. A kotrásokkal és a hagyományos mederszabályozási munkákkal nagyon nehéz, szinte lehetetlen lépést tartani a mederfenék gyors változásaival, s ezért a hajóút átlagos vízmélysége nem több 22 deciméternél. A végleges megoldást a bős—nagymarosi vízlépcsőrendszer megépítésé hozza. A vízlépcsők ugyanis felduzzasztják ezt a folyószakaszt, és magas vízszintet tartanak a bősi vízi erőműhöz vezető üzemvízcsatornában is. ban a világkiállítások történetében példa nélkül álló, két helyszínű rendezvénynek, amely a helsinki záróokmány aláírásának 20. évfordulóján a kelet-nyugati együttműködést is jelképezi, jó esélyei vannak. A Minisztertanács ülésén hangsúlyozták, hogy hazánk a tervezett osztrák—magyar együttműködés keretében vállalni tudja a kiállítás megrendezését. A testület tudomásul vette a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó javaslatot. Ennek egyik fontos vonása, hogy a kistermelői és kereskedői tevékenység közelebb kerülhet egymáshoz. A kormány megtárgyalta és elfogadta az OMFB elnökének előterjesztését a központi műszaki fejlesztési alap 1989. évi felhasználásáról. A szabálysértések újraszabályozásának elveit tartalmazó előterjesztésről Marosán György kifejtette: a javaslat következetes az egységesítésre törekvésben, és haladó felfogást képvisel az elzárás büntetés eltörlése, valamint a büntetőjogi és szabálysértési tényállások világos elhatárolása tekintetében. A Minisztertanács rendeletet alkotott a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységéről. így az egyesülési jogról szóló törvény szerint — a politikai pártokat kivéve — egyértelművé válik ezen szervezetek gazdálkodási rendje — vélekedett a szóvivő. Ezután tájékoztatást adott arról, hogy a kormány megvitatta az agrárpolitika megújítására vonatkozó elképzeléseket is. Az előterjesztés feletti vitában — amelynek előadója Váncsa Jenő miniszter volt — megfogal(Folytatás a 3. oldalon.) Ma összeül az MSZMP KB A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága február 10-ére összehívta a Központi Bizottság ülését. Javasolja, hogy a testület Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának előterjesztésében időszerű belpolitikai kérdéseket vitasson meg. A tanácsadók véleménye Az MSZMP Központi Bizottsága mellett működő tanácsadó testület ülést tartott, s megvitatta a február 10-ére összehívott KB-ülés napirendjével összefüggő kérdéseket. A múlt év december 15-én megválasztott testület párttag és pártonkívüli szakértői egyaránt hangsúlyozták az időszerű belpolitikai lépések fontosságát, a demokratikus politikai pártok lehetséges alapításának és az alapítás jogi szabályozásának jelentőségét, valamint a progresszív politikai erők összefogásának történelmi tapasztalatokkal is megerősített szükségességét. A tanácsadó testület több tagja sürgette a gazdasági-műszaki haladást hátráltató számos akadály, kötöttség és elavult előírás halogatás nélküli kiiktatását. Hangsúlyozták továbbá az elegendő és megfelelő árualap megteremtésének döntő fontosságát abban, hogy az ország társadalmi és gazdasági stratégiai céljai elérhetők, illetve fenntarthatok maradjanak. Levél az ISG-ből Döntött a vezérigazgató, nincs kommunista műszak Lapunk tegnapi számában A nyilatkozatok is inflálódnak címmel közöltünk összeállítást arról, hogy mi az emberek véleménye a SZOT vezetőinek állásfoglalásairól. Cikkünkben szóltunk arról is, hogy az Ipari ’Szerelvény- és Gépgyárban egy vezérigazgatói utasításra hivatkozva megtiltották munkatársunknak, hogy a műhelyekben dolgozó emberekkel beszéljen. A témára szerettünk volna visszatérni, ezért telefonon kerestük meg Nagy József vezérigazgatót,, aki erre válaszként egy levelet juttatott el szerkesztőségünknek. Sorait minden változtatás nélkül a 3. oldalon adjuk közre. Narancsot is felsőbb döntésre termesztettek Hol vannak a régi vízibuszok? A váci hajógyár — amikor még annak titulálták — a világ egyik legfurcsább hajógyára volt. Bizonyos tekintetben egyedülálló. Nem hiszem, hogy akadt volna még egy cég a földgolyón, amelyik ha- jógyártásre rendezkedett be anélkül, hogy vízpartja lett volna. Igaz, a Duna a közelben hömpölyög, de annyira azért nem, hogy a gyárnak saját sólyatere lehessen, ahonnan a hajókat vízre bocsáthatják. Ennek ellenére készültek itt vízibuszok is, melyek speciális gumikerekű daru segítségével vagy sokke- rekű szállítójárművön jutottak el a vízpartig, hirdetve, ha a felsőbb döntés szerint itt lehet hajót gyártani, akkor lehet is. Ahnak idején a citrom- és narancsültetvények meghonosítása is „csak” elhatározás kérdése volt. Érdekes módon a kényszer ösztönző hatásúnak bizonyult, egy sor új műszaki megoldást fialt. Az az első perctől nyilvánvaló volt, vastestű hajót a súlya miatt nem építhetnek, ezért a jóval könnyebb alumínium mellett döntöttek. Kidolgozták az alumínium hegesztésének technológiáját, ami akkor — harminc éve — még világviszonylatban is újdonságnak számított. A külföldi szakemberek egymásnak adták a kilincset — tanulmányozták az itteni eljárást. Elkészítették a vízsugár-hajtású vízibuszokat, melyek ugyan drágábbak voltak a hasonló vastestű alkalmatosságoknál, viszont kevesebb üzemanyagot fogyasztottak és ellenállóbbak voltak a korrózióval szemben is. Mára a hajógyártás örökségéből szinte semmi nem maradt. Készítenek ugyan „hajókat”, de csak az aprajából. Kettő- és négyszemélyes csónakokat — népcsónaknak titulálják ezeket. Kínálatukban szerepelnek még a tengeri mentőcsónakok, melyek az angyalföldi és az óbudai gyárban épített tolóhajók és úszódaruk tartozékai, a hatméteres ladik, a túracsónak és a rocsó, vagyis rohamcsónak. A számuk azonban egyre apad. a legkeresettebb kis csónakokból sem fogy el több évente száznál, a többiből pedig alig húszharminc. Ezeket a csónakokat ma is alumíniumból készítik, de mára döntő fölényt szerzett az acél. A gyár termelésének túlnyomó részét az acélkonténerek teszik ki. A gyár nevének megváltoztatása is mutatja az ésszerűbb iparpolitikát, a hajót konténer váltotta fel. A cég nevének végére biggyesztett rt. — részvénytársaság — pedig már egy újabb fejezet kezdetét jelzi a történelmükben. M. T. Nem történt szabotázs Titok, hogy mi égett el Tegnapi számunkban már hírt adtunk arról, hogy a nagykátai Sancella Kft. porkamrájában fellobbantak a lángok. A tűz keletkezésének okáról, a kár nagyságáról, s az oltás körülményeiről részletesebb információt kértünk a Pest Megyei Tűzoltóparancsnokságon a tűzvédelmi vonal vizsgálójától, Dévai László hadnagytól, aki maga is kint járt a helyszínen. Kérdéseinkre válaszolva a következőket mondta el: — Az eset nem volt mindennapi, kezdve a kft. területére bejutás nehézségeivel. Lemondott o tanácselnök „Napjainkban azonban egyre több helyen dönthetik el a testületek, hogy kit akarnak maguk közül elnöknek. Ám úgy tűnik, még mindig nem mindenhol tudnak élni a rájuk szakadt demokráciával. A Rádi Tanácsnak most nincs elnöke, mert nem kapott bizalmat a penci jelölt. Igaz, a szavazók között csak tíz penci volt, ami azt jelenti, hogy legalább négy rádi is Marcsok Ferencijére adta Yoksót. Sajnos, a széthúzás egyáltalán nem szolgálja a közös érdeket, sőt még azon célok megvalósítását is veszélyezteti, amelyekhez egymaga is elég lenne egy falu," (3. OLDAL) A vállalat svéd képviselője nem árulta el a lángra kapott anyag összetételét, mert az gyártási titkot képez, de azt elmondta, hogy természetes alapú anyagok égtek, amelyek a környezettel maguktól nem lépnek kölcsönhatásba. Ilyen tüzek már voltak Svédországban is a hasonló technológiával üzemelő helyeken, de ezek okairól szintén nem adott felvilágosítást, mert mint mondta, ipari titkot nem árulhat el. — Tulajdonképpen mi égett, s egyáltalán mekkora kár keletkezett? — A porkamra szűrőzsákjai és az azokat rögzítő keretek égtek el, de megkapta a láng a kamra festékbevonatát is. Első látásra nem tűnt jelentősnek a kár,, de a vállalat képviselői elmondták, hogy a svéd gépsorhoz hazánkban nem lehet tartozékokat, alkatrészeket beszerezni, így az elégett 16 porzsák, illetve azok kereteit külföldről kell behozni (ez néhány napon belül megtörténik). Példának említették, hogy egy keret ára 2400 svéd korona, s valószínűleg megsérült két pneumatikus munkahenger is, így az összes kárt a cég vezetői minimum 670 ezer forintra becsülték. — Tehát semmit sem lehet tudni a tűz keletkezésének okáról? — Ma még nem sokat mondhatok, mert ahhoz másmás szakmából több igazságügyi szakértő véleményére lenne szükség. E széles körű vizsgálat pedig nagyon komoly pénzbe kerülne a tűzoltóságnak. Egyébként ehhez hasonló tűznél már felkértük a Budapesti Műszaki Egyetemet, hogy adjanak szakvéleményt. A vizsgálatok hosszadalmasságára jellemző, hogy majdnem fél év múlva kaptuk meg a végleges eredményt. Éppen ezért mondom, hogy ma még korai lenne a tűz keletkezésének okáról felelősséggel nyilatkozni. De az biztos, hogy nem kívülről eredt, hanem a rendszeren belül, tehát szó sem volt szándékos gyújtogatásról, szabotázsról! — Ki oltotta el a tüzet? — Hát ebben az esetben meg kell dicsérni a kft. dolgozóit, mert a nagykátai önkéntes egység bázisa és az állami tűzoltók — vagyis a mieink — megérkezése előtt egy fali tűzcsapról jól irány. zott célsugárral nagyon szakszerűen hibátlanul oltották el a tüzet. Igaz, van a technológiába beépítve egy esőztető, elárasztásos, vízzel oltó rendszer, de azt nem kellett működésbe hozni. — A tűzoltóságon, a rendőrségen, az igazságügyi szakértőkön kívül kinek érdeke még a vizsgálat? — Természetesen magának a vállalatnak, de majd a biztosító is kiszáll a helyszínre. Erre azonban szintén a későbbiekben érdemes visszatérni — fejezte be tájékoztatóját Dévai László tűzoltó hadnagy. Aszódi László Antal
