Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-09 / 34. szám
kJ 1989. FEBRUAR 9., CSÜTÖRTÖK Befejezéshez közeledik a szovjet csapatkivonás Leperegnek Afganisztán homokórái A nagy kérdés: kiegyezés vagy még véresebb háború? 4 híd az Amu-darja folyón immár történelmivé változott. Napok óta itt vonulnak át azok a utolsók közé tartozó tankoszlopok, amelyek elhagyják Afganisztánt, az ókorban is híres, akkor Oxusnak nevezett folyó másik oldalán fekvő országot. A Szalang-hágó nevét is megtanulta a világ. Ez a legnehezebben járható része an- .nak az országúinak. amely Kabult összeköti a szovjet határral. A zord téli viszonyok közötti művelet még egy utolsó próbát ró a sok véres harcban..részt vett szovjet katonákra. Mint jelentették, a lavinaomlásoknak halálos 'áldozatai is voltak. Mily kegyetlen fintora ez a sorsnak: túlélték a bevetéseket, amikor golyózáporban kellett visszavetni a kormány csapatok ellen lázadókat, s amikor már szinte elérhető közelségbe került a haza földje, és már szeretteik ott várták őket az Amu-darján túli szovjet határvárosban, végzett velük orvul „Tél tábornok”. Minden tervszerűen, a menetrend alapján A több mint kilenc év előtti moszkvai döntést, amellyel az akikori afgán kormány kérésére, szovjet csapatokat küldtek a közép-ázsiai szomszéd országba, majd a történelem teszi a megfelelő helyére, s az átfogó és minden tényezőt mérlegre tevő végső minősítéshez még jókora időre, kellő távlatra lesz szükség. Mintegy tizennégyezer szovjet katona esett el Afganisztánban e kilenc év alatt és harmincöt- ezer volt a sebesültek száma és háromszáz eltűnt harcos ügyében folytatnak tárgyalásokat. De a népi rendszer, amely 1979 decemberének végén az összeomlás határán volt a fegyveres ellenzék támadása folytán, tarthatta magát a szovjet segítséggel e kilenc év folyamán. A világsajtó túlnyomó része nem is azt firtatja jelenleg, hogy mennyire volt elhibázott. vagy megalapozott az Í979-es szovjet beavatkozás, hiszen ennek megítélése elsősorban a szovjet történészek feladata lesz. hanem a kivonulás pontos, határidő szerinti megtörténtére összpontosítja a figyelmet. Nyugati államférfiakat idéznek, akik üdvözlik azt a tényt, hogy Moszkva ilyen pontossággal teljesítette vállalt kötelezettségét és megtartotta a kivonás menetrendjét is. Ezekben a megnyilatkozásokban nemegyszer a tisztelet hangja is érződik, amely a korábbi gyűlölködő. az 1979-es beavatkozást elítélő beszédeket felváltotta. Igen, a szovjet vezetés, amely 1985 óta irányítója e világhatalom nemzetközi ügyeinek, nem először bizonyította be. hogy az adott szavakat kötik az ennek megfelelő tettek is. Így van ez az 1987-ben aláírt washingtoni rakétaegyezménynél, amely eltünteti földünkről a rakéta-nukleáris arzenál mintegy négy százalékát. S így van ez a most lezáruló afganisztáni szovjet csapatkivonásnál is. A tisztelet hangneme annak is szól, hogy a Szovjetunió annak ellenére híven teljesítette csapatkivonási menetrendjét, hogy a másik oldalról nem hajtották végre ugyanannak az úgynevezett „külső rendezésnek” az előírásait, amelyet pedig a tavaly áprilisi genfi egyezmények éppúgy előírtak, mint a szovjet kontingensek távozását. De az üdvözlő nyilatkozatok némelyikében rejlő megbecsülés annak is szól, hogy a moszkvai vezetés mindent megtett, hogy csapatainak kivonása után lehetőleg elkerülhető legyen az a tragikus helyzet, hogy a polgárháború a legkegyetlenebb és legvéresebb szakaszába lépjen. Ezt a célt szolgálták Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes, kabuli nagykövet utazásai Pakisztánban és Iránban. Voroncov többször ingázott e közép-ázsiai országok között, s nemcsak kormányzati körökkel folytatott tárgyalásokat, hanem a két államban főhadiszállást kapott afgán lázadó vezérekkel is folytatott megbeszéléseket. A szomszédos országok kormányainál azt próbálta elérni, hogy teremtsék meg az afganisztáni megbékélés külső körülményeit azzal, hogy nem adnak támogatást a kormány- ellenes lázadóknak, s egy, minden afgán politikai erőt egyesítő koalíciós kabinet megalakítására igyekeznek befolyásolni őket. Sevardnadze külügyminiszter is hasonló álláspontot képviselt a pakisztáni vezetőkkel való legutóbbi tárgyalásain. Nem foglaltak el még nagyvárost Sajnos sem a hétpárti pakisztáni székhelyű, sem a hatpárti iráni főhadiszállásé lázadó csoport nem szívlelte meg a kiegyezéses tervezetet, s egyelőre a harc folytatása mellett döntött a szovjet csapatok távozása után is. Pedig a polgárháború folytatása csak káoszt jelentene., hiszen az iráni és pakisztáni székhelyű felkelőparancsnökiságoik — bár elvileg egyetértenek az együttműködésben, ha Na- dzsibullah kabuli kormányzatának megdöntéséről van szó —, máris torzsalkodásba kezdtek a leendő központi hatalmi posztok elosztásában. Kitört köztük a viszályikodás arról, hogy az Irán támogatta síita, vagy a Pakisztán által segített szunnita felkelők viselték-e a kilencéves háború nagyobb terheit és formálhatnak-e nagyobb jogot az eljövendő kabinetben és közigazgatási gépezetben a nagyobb számarányú részvételre. Abban viszont megegyeztek, hogy a surában. amely az afganisztáni konzultatív vezetők tanácskozása lesz az ideiglenes kormány megalakítására, nem vehetnek részt a Nadzsibul- lah-kormányzat képviselői. Kommentátorok szerint az afganisztáni homokórák már lepergőben vannak. Ez any- nyit jelent, hogy a fegyveres lázadóknak meg kell hozniok végső döntésüket, hogy melyik utat választják, a véresebb háborúét vagy a kiegyezés keresésének módjait. Becslések szerint a felkelőknek hetvenezer harcosuk van, de a csoportok harci tevékenységét nehéz összehangolni. Nem mindig engedelmeskednek a parancsoknak, s hiába rendelkeznek a legmodernebb fegyverzettel, ezek használatára nincsenek kellően kiképezve. Ezzel szemben a kabuli vezetés fegyelmezett reguláris haderővel rendelkezik, s a szovjet katonai segítség nemcsak a hadműveletekben való segítségre terjedt ki. hanem az afgán egységek kiképzésére, s a védelmi és támadó harci takti ka elsajátíttatására is. Ezzel magyarázható, hogy a felkelőknek — nagy hangú fogadkozásaik ellenére — nem sikerült elfoglalniok egyetlen nagyvárost sem, ahol egyesített főhadiszállásuk berendezkedhetett volna. Pedig több nagyváros van a pakisztáni. illetve az iráni határ közelében, ahol a felkelők tevékenysége összpontosult. Túl ezen több tartományt már hónapokkal ezelőtt kiürítettek a szovjet egységek, s a védelmet teljesen az afgán kormánycsapatoknak adták át. Ami Kabult illeti, már csak a nemzetközi repülőtéren van néhány szovjet alakulat. vagyis a védelem már napok óta teljesen a Nadzsi- bullah-kormányzat feladata. Harmincezer fegyver a kabuli védőknek Az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt, amely a kabuli kormányzat vehető ereje, most egyfajta milíciát alakított azíal. hogyi párttagjainak harmincezer fegyvert osztott szét a főváros megvédésére. A reguláris katonai egységekkel ezek a fegyveresek felkészültek a harcra, ha a lázadók támadásra szánják el magukat. Hasonlóan milíciákat alakítottak a hadsereg segítésére Afganisztán más nagyvárosaiban is. A lázadók legújabban bejelentették, hogy nem indítanak fegyveres támadást, a főváros ellen, hogy kíméljék a békés lakosok életét. Ehelyett ostromgyűrűt vonnak Kabul köré. Nyilván, hogy kiéheztessék és megadásra késztessék a fővárost, ahol amúgy is már rendkívül szűkös az élelmiszertartalék ... Árkus István A bukott paraguayi diktátor még reménykedik Demokratizálási folyamat jelei Alig egy héttel a Stroess- ner-rezsim megdöntése után Paraguayban a helyzet nyugodt. és Andres Rodriguez tábornok kormánya lépéseket tesz az alapvető szabadságjogok helyreállítása felé. A baloldallal' szemben azonban mereven elzárkózik. Az új ideiglenes kormány engedélyezte az ellenzéki Nanduti rádió újbóli megszólalását. és az ABC Color című hetilap újbóli megjelenését.. Megint az utcára került az 1987-ben betiltott El Pueblo című újság. Engedélyezték az értelmiség egyik legkiemelkedőbb alakjának, Augusta Roa Bastos írónak francia- országi száműzetésből való hazatérését. Rodriguez utasítására letartóztatták a Stroessner-rezsim több magas rangú vezetőjét. Azzal vádolják őket, hogy sikkasztottak és aktívan közreműködtek a nép elnyomásában. Paraguay ideiglenes államfője elmozdított beosztásából húsz tábornokot is. Források szerint ezzel az intézkedésével is egy ellenpuccs lehetőségét akarta megelőzni. Ismael Blás Rolón Silvero, Asuncion érseke az elnökkel folytatott megbeszélése után bejelentette: az egyház kész közreműködni a Rodriguez által felvázolt demokratizálási folyamatban. A Brazíliában menedékjogot élvező Alfredo Stroessner itumbiarai sajtóértekezleten bejelentette: nem tartja véglegesnek a kialakult új helyzetet. s azt sem tartja lehetetlennek. hogy egyszer még visszatérhet hazájába. A BT felszólítása Irakhoz és Iránhoz Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán felszólította Iránt és Irakot. hogy vonják vissza csapataikat határaik mögé, bocsássák szabadon az összes hadifoglyot. A BT egyben felhatalmazta az ENSZ öböl menti békefenntartó kontingensét, hogy folytassa a fegyvernyugvás betartásának ellenőrzését. A testület — a tizenöt BT- tag által egyöntetűen elfogadott — határozatban sürgette a szemben álló feleket, hogy azonnal kezdjék meg a tűzszünetről, a csapat-visszavonásokról és a hadifoglyok cseréjéről rendelkező 598-as számú BT-okmány végrehajtását. A határozat szeptember 30-ig meghosszabbította a tűzszünet betartását ellenőrző ENSZ-csoport megbízatását. Közben a világszervezet New York-i székhelyére érkezett Tárik Aziz iraki külügyminiszter. Az trónt diplomácia vezetőjének. Ali Akbar Velajatinak az érkezését csütörtök estére várják. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár mindkét külügyminiszterrel a holtpontra jutott béketárgyalások felújításáról folytat majd tanácskozásokat. Amerikai jelentés az emberi jogokról Elismerés Magyarországnak „Lényeges haladás” volt Magyarországon 1988-ban az emberi jogok területén, állapítja meg az amerikai külügyminisztérium jelentése, amely ugyancsak méltatja a haladást a Szovjetunióban, de súlyosan elmarasztalja a román vezetést. Hazánkkal foglalkozó fejezete megállapítja, hogy még nem fejlődtek ki olyan köz- intézmények, amelyek alkalmasak volnának a párt vagy a kormány egyes intézkedéseinek, javaslatainak megváltoztatására. A kormány egyébként, „amely elkötelezett a türelem és az újítás mellett”, a gazdasági helyzet miatt egymásnak ellentmondó követelésekkel kerül szembe a társadalomban. A román nép testi-lelki egészségét veszélyezteti a szigorú takarékossági program, mutat rá az amerikai kormányjelentés, hangoztatva, hogy az országban az emberi jogokat 1988-ban is nagymértékben korlátozták. Ér- testülést idéz arról, hogy az 1987 novemberi brassói munkástüntetések 15 résztvevőjét a börtönben megölték, míg mások szabadon engedésük után haltak meg gyanús körülmények között. Sok adat van arra, hogy a rendőrségnél s a börtönökben brutálisan bántalmazzák a foglyokat. A Szovjetunió vonatkozásában a jelentés rámutat, hogy a párt vezeti be a reformokat, a növekvő szabadság főként politikai döntések eredménye. A külügyminisztérium az eddiginél élesebben bírálja az izraeli politikát a megszállt területeken. Adatai szerint az izraeliek tavaly 366 palesztint öltek meg, s több mint húszezret megsebesítettek. A tömeges letartóztatásokkal, deportálásokkal, házrombolásokkal széles körben megsértették a lakosság jogait. A tilalmi politikát meg keli szüntetni Ellentmondásos felülvizsgálat Az amerikai kormány felülvizsgálja a Szovjetunióval szembeni, kilenc évvel ezelőtt bevezetett kereskedelmi szankciókat — jelentette be az amerikai külügyminisztérium szóvivője. Az úgynevezett „nincs kivétel” politikáját azután hívták életre, hogy a Szovjetunió 1979 decemberében bevonult Afganisztánba. A „nincs kivétel” politikája szerint meg kell akadályozni, hogy a Szovjetunió bármiféle olyan fejlett „nyugati” technológiához .jusson. amejy esetleg katonai téren is felhasználható. Mivel az afganisztáni szovjet kivonulás végső szakaszába érkezett, George Bush kormánya megkezdte a korlátozások felülvizsgálatát — mondta Charles Redman külügyi szóvivő. Hozzátette, hogy az Egyesült Államok szövetségesei a 16 tagú COCOM intézményén belül — ide tartozik Izland kivételével az összes NATOtagállam, valamint Japán — úgy vélik, hogy a tilalmi politikát meg kell szüntetni. Redman ugyanakkor elmondta azt is. hogy Washington a COCOM-on (a stratégiai export koordinálására létrehozott bizottságon) belül továbbra is ellenzi olyan termékek. vagy technológiák kivitelét. amelyek „stratégiai kockázatot” jelentenének. Hangsúlyozta: még ha fel is oldják ezt a politikát, az Egyesült Államok meg fogja akadályozni katonai értelemben „érzékeny” bármiféle technológia exportját a Kelet számára. Franciaország: vissza a HAT0-ba? Két francia lap értesülése szerint Francois Mitterrand francia elnök elhatározta, hogy Franciaországot bevonja a NATO leendő közös légi parancsnoksági és ellenőrző rendszerébe (ACCS), amelyet a következő 15 év alatt építenek ki. Mindkét lap szerint olyan formulát keresnek, amelynek révén Franciaország megőrizheti különleges státusát a NATO-ban. amelyet még a néhai De Gaulle elnök alakított ki. amikor 1966-ban kivonta országát a NATO integrált katonai szervezetéből. Az ACCS a tervek szerint a legkorszerűbb megfigyelőberendezések és számítás- technika segítségével egységes rendszerbe foglalja majd a NATO európai térségének légvédelmét a megfigyeléstől a beavatkozásig. Mint ilyen, höSSZti idő óta a legjelentősebb lépés lenne francia részről a NATO katonäi szervezetébe való visszailleszkedésben. A szerencsétlenséget senki sem élte tű! Hegynek ütközött a Boeing Hegynek ütközött és felrobbant szerda délután egy amerikai chartertársaság Boeing 707 típusú utasszállító gépe az Azori-szig eteken. A repülőn ■mCsAK RÖVIDEN... GEORGE BUSH elnök egy évre az eddigi szinten fagyasztja be az ország katonai kiadásait s a következő 4 évben 50 milliárd dollárral kevesebbet fordítanak védelmi célokra, mint korábban tervezték. KHOMEINI AJATOLLAH politikai foglyok számára is amnesztiát hirdetett az iráni forradalom 10. évfordulója alkalmából — jelentette be szerdán a teheráni rádió. A politikai foglyok egy részének Rocard véget vetett a zavart hallgatásnak A Le Monde a román helyzetről A francia sajtóban komoly figyelmet keltett, hogy Michel Rocard miniszterelnök Genf- ben az ENSZ Emberi Jogok Bizottsága előtt mondott beszédében megbélyegezte a román vezetés politikáját. A tekintélyes Le Monde vezércikkben üdvözölte a kormányfő szókimondó állásfoglalását. A lap szerint a francia miniszterelnök, amikor az ENSZ- fórum előtt „a szerencsétlen román nép” helyzetéiül beszélt, „véget vetett annak a zavart hallgatásnak, amit a nyugati vezetők többsége tanúsít, amikor a Ceausescu-klán elképesztő nagyzási mániájáról, az emberi és kisebbségi jogok számtalan megsértéséről van szó, nem is beszélve arról a gazdaságpolitikáról, amely egy egész népet már a középkorba taszít vissza”. A Le Monde rámutatott, hogy az európai kormányok már csak azért sem folytathatják a struccpolitikát Románia iránt, mert Romániában nemcsak megsértik e jogokat, hanem mint a bécsi utóértekezleten tanúsított magatartásuk mutatja, még jogot is formálnak az emberi jogok megsértésére. Ilyen helyzetben az elítélés nem adhatja ugyan vissza a román nép szabadságát, de megalkudni a Ceausescu-rendszerrel annyit tenne, mint megerősíteni önbizalmában egy olyan embert, aki új rabszolgaságba süly- lyeszti népét. szabadon bocsátásáról hozott döntést Mohammadi Rejsahri belbiztonsági miniszter javaslatára hozta az ajatollah. HATÁSTALANNAK látszanak a török kormány intézkedései az ország fokozódó külföldi eladósodásának a megállítására. A török statisztikai hivatal adatai szerint az ország külföldi adóssága 1988 végén mintegy 36,7 milliárd dollárt tett ki és a tavaly felvett 5,5 milliárd dollárnyi kölcsön jelentős részét a korábbi hitelek és kamataik visszafizetésére kellett fordítani. KEVESEBB, MINT FELERE csökkent tavaly az Izrael által megszállt területek lakosságának egy főre számított jövedelme. Ramallah város ipari és kereskedelmi kamarájának jelentése szerint az előző évi 1500 dollárral szemben az egy főre jutó jövedelmek 1988-ban csupán 700 dollárt tettek ki. ROBBANÁS TÖRTÉNT szerdán reggel a csehországi Usti nad Labemben a nemzeti bizottságoknak — az állam- hatalom és az államigazgatás helyi szerveinek — otthont adó épületben. Személyi sérülés nem történt, de igen jelentős anyagi károk keletkeztek az épületben. Az állambiztonsági szervek vizsgálják a robbanás okait. A jelentés szerint feltételezik, hogy a robbanást merénylet okozta. 137 utas és 7 főnyi személyzet tartózkodott. Az első jelentésekből arra lehet következtetni, hogy a szerencsétlenséget senki sem élte túl. Az atlantai központtal működő Independent Air Corporation légitársaság gépe olasz turistákkal tartott Bergamó- ból a dom/.nikai Puerto Platóba, és a baleset időpontjában technikai leszállásra készülődött az Atlanti-óceán közepén fekvő, néhány ezer lakosú Santa Maria sziget repülőterén. Szemtanúk szerint a Boeing szokatlanul alacsonyan repült és a leszállópályától pár kilométerre levő 550 méter magas Pico Alto oldalának ütközött, lángba borult és felrobbant. Egyes hírforrások arról számoltak be, hogy a pilóta nem adott le vészjelzéseket, mások viszont tudni vélik, hogy kényszerleszállásra kért engedélyt az irányítótoronytól. MUNKÁSKÉZ ADÓZVA Kína lakossága e század végére elérheti az 1,3 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy 100 millióval túl fogják lépni az ezredfordulóra tervbe vett népesedési előirányzatot, aminek az az oka, hogy a kínaiak nem tartják be a családtervezési politika előírásait — írja a China Daily kínai napilap szerdai számában. A lap a népességszakértük véleményét idézi, ök a kormányt teszik felelőssé, amiért nem sikerült következetesen érvényesítenie a kilenc évvel ezelőtt meghirdetett egy család — egy gyermek elvet. Ez különösen vonatkozik a vidéken élő családokra, ahol inkább vállalják a több gyerek esetére kivetett adók megfizetését is, de mezőgazdasági tevékenységükhöz biztosítani akarják a munkáskezet. A helyi hatóságok sok helyen elnézik, hogy a családok a második gyermekkel próbálkozzanak, ha elsőre leány született.
