Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-07 / 32. szám

PEST MEGYEI í>ro-A^_/ VILÁG PROLETlíFtJRÍ, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 32. SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. FEBRUAR 7., KEDD Bős—nagymarosi vízlépcső Módosították a részhatáridőket Medgyessy Péter miniszter­elnök-helyettes és Pavel Hriv- nák, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság kormányának első elnökhelyettese hétfőn Bu­dapesten jegyzőkönyvet írt alá; ebben módosították a bős (Gabcsikovo)—nagymarosi víz. lépcsőrendszer építése során történő kölcsönös segítségnyúj­tásról 1977. szeptember 16-án aláírt kormányközi megálla­podást. A változtatást a felek 1987—1988 folyamán előkészí­tették, és mindkét részről jó­váhagyták. A jegyzőkönyv a vízlépcső- rendszer üzembe helyezésének részletes határidőit tartalmaz­za. Ehhez kapcsolódva a cseh­szlovák partnerek vállalják, hogy a védőműveket megfele­lő ütemben építik fel. A mó­dosított határidők a vízlépcső, rendszer megvalósításáról kö­tött államközi szerződésben a munkák befejezésére megálla­pított végső határidőt nem érintik. Havas Péter, a bős—nagy­marosi vízlépcsőrendszer kor­mánymeghatalmazottja a jegy­zőkönyv aláírásának kapcsán tájékoztatta az MTI munka­társát g megállapodás részle­teiről. Elmondotta: a mostani jegyzőkönyv-aláírást az tette szükségessé, hogy a magyar fél a nagymarosi vízlépcsőt építő osztrák partnerekkel már korábban arról kötött megálla­podást, hogy egy és negyed év­vel hamarabb fejezik be a munkálatokat, annak ellené, re. hogy azokhoz később kezd­tek hozzá. Ehhez az ütemterv­Pavcl Hrivnák és Medgyessy Péter kicserélik az okmányokat hez kellett igazítani a bős! erőmű munkálatait is; a két fél szakemberei között még 1987-ben, majd kormányszin­ten 1988-ban megtörtént a szükséges egyeztetés, amely­nek hivatalos jegyzőkönyvét ezúttal írták alá. Eszerint a bősi vízerőmű első gépegysé­gét változatlanul az 1990. jú­lius 1-jei határidőre helyezik üzembe, ám a további hét tur­binát nem öt-, hanem három­hónaponként; így együttvéve 14 hónappal hamarabb adják át. A korábbi üzembe helye­zéssel 2500 gigawattóra elekt­romos energiához jut a két oszág, s ennek fele Magyar- országot illeti. A bős-nagy­marosi vízlépcsőrendszer tel­jes kiépítése változatlanul 1994-ben fejeződik be. Verik az ellenőröket? Reiidári kíséret nélkül Durr egy pofon! Mert az ember mindig hall valamit. Most éppen, hogy ellenőröket inzultálnak a BKV járatain. És ha az ilyen hírek nagy ré­széről később kiderül, hogy hamisak voltak, egyvalamiről azért nagyon is beszédesen szólnak. Nevezetesen arról, amit úgy szoktunk hívni: köz­hangulat. Még egy hete sincs, hogy megemelték az utazási tarifá­kat. máris elterjedt, hogy a bu­szokon lökdösik, taszigálják, sőt néha megütik a jegyeket ellenőrző alkalmazottakat. Es mivel — ahogy mindenki — én is csak hallottam erről, felhívtam azt, akinek viszont tudnia keil a dologról. Igaz-e, hogy rendőrök kísérik az el­lenőröket az autóbuszokon? — kérdeztem Keltái Istvántól, a BKV Kereskedelmi Főosztá­lyának vezetőjétől. — Semmi efféle intézkedés nem történt. Mi hivatalosan nem kerestük meg a rendőr­séget. Természetesen előfor­dul, hogy alkalmanként rend­őri segítséget veszünk igény­be, ez azonban esetenként, mondhatnám véletlenszerűen történik. Szerintem egyébként az utasok jelentős része fe­gyelmezetten vette tudomásul a jegyárak emelkedését. Meg­esett persze, hogy trágárságo­kat vágtak az ellenőrök fejé­hez, ám volt már ilyen más­kor is. — Nem bántalmaztak ellen­őröket? — Tudtommal nem. Melles, leg visszásnak tartanám, ha azokat inzultálnák, akik csu­pán a kötelességüket végzik. Egyetlen dolgozónk sem tehet arról, hogy megdrágult az uta­zás. — Az igazat megvallva, sok­kal nehezebb napokra számí­tottunk — mondja Babai Ká­roly, a jegyellenőrzési szolgá­lat vezetője. — Szerencsére nem akadt a korábbinál több gondunk. Mindannyian tud­juk, hogy egy olyan átmeneti időben élünk, amikor a türe­lem a legfontosabb. Ezért in­kább magyarázunk, mint bün­tetünk. Akinek például csak egy jegye van, annak most még csak felhívjuk a figyel­mét arra, hogy ki kell azt egé­szíteni. Egy viszont biztos: nem. kísérik rendőrök az el­lenőröket. Jelenleg ugyan táp­pénzen van egy jegyellenőrünk, akit a metrón inzultáltak, ám őt a tarifaemelés előtt vágták fejbe. Ez az ügy természete­sen a rendőrség elé került. A hír tehát rémhírnek bi­zonyult. Nem véd; a rendőr­ség a BKV-t. Végleges meg­erősítésként még beszélek a Budapesti Rendőr-főkapitány­ság ügyeletesével, ám újat tő­le sem hallok. Vagyis se po­fonok, se rendőrök. Végezetül: nem tudom, mennyire kellemetlen a jegy­ellenőröknek egy-egy ilyen szóbeszéd? Nem tudom, meny­nyire kényes nekik a téma, mennyire nehezíti az a mun­kájukat? Mindenesetre a fen. tebb elhangzott néhány mon­dat aligha változtat a helyze­tükön. Vigasztalásul pedig egy­valamit írhatunk le csupán: még mindig jobb a pofonok­ról beszélni, mint kapni azo­kat. F. Zs. kozók széles körében. Akkori­ban úgy tűnt, válságát éli a szektor — előbb-utóbb vissza­adja iparengedélyét a legtöbb kisiparos. Szerencsére nem így tört- tént — ma, csakúgy, mint egy évvel korábban, 16 ezer ember keresi kenyerét maszekként Pest megyében. Természetesen az, hogy a létszám nem csökkent, nem jelent változatlanságot. A Ifi ezer fős megyei létszám ugyanis ma már jelentős szerkezeti változást mutat — akár az egy évvel korábbihoz képest is. Sokan, nagyon so­kan hagytak fel korábbi mes­terségükkel, adták vissza iparengedélyüket azok közül, akiknek tudására, munkájá­ra, szolgáltatására Igen nagy szükségünk volna. Azok pe­dig, akik helyettük jöttek, fő­ként szabadiparosok, azaz szakképesítés nélküli vállal­kozók — takarítók, teherfu­varozók. De a 16 ezres létszám lát­szólagos állandósága más vál­tozást is takar: sokan váltot­ták fel főfoglalkozású kisipa­ri tevékenységüket munkavi­szony mellettire. Azt, hogy ez a változás jó-e, avagy a ké­sőbbiekben súlyos következ­ményekkel, a szolgáltatás színvonalának drasztikus romlásával járíé, ma még ko­rai lenne megjósolni. De tény, hogy a magánszektorban nőtt a hiányszakmák száma: me­gyénkben ma már csak elvét­ve találni cserépkályhást, ko­vácsot, bognárt, tímárt. A gondon csak enyhít ta­tán, hogy az egyre bővülő körű hiányszakmákban a KIOSZ társadalmi ösztöndíj­jal támogatja a kisiparosok­nál szakmát tanuló fiatalo­kat. illetve tanulónevelési pótlékkal ösztönzi a hiány­szakmákban dolgozó tagjait tudásuk továbbadására. Hogy mi lesz a végered­mény? Természetesen ezt sem lehet megjósolni, Csak bízhatunk abban, hogy az igyekezet, a segítő szándék nem hiábavaló. P. Zs. Németh-Vranitzky Munkatalálkozó Németh Miklós, a Minisz­tertanács elnöke és Franz Vra­nitzky osztrák szövetségi kancellár a közeli napokban határ menti munkatalálkozót tart. ENSZ-delegáció A menekültek ügyében A Magyarországon tartóz­kodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tár­caközi bizottság meghívására hétfőn délután Budapestre ér­kezett az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának háromtagú ténymegállapító küldöttsége. A delegáció tagjai — a ter­vek szerint — c helyszíni ta­pasztalatok és a magyar ille­tékesekkel folytatandó tárgya­lások alapján felmérik, hogy a főbiztosság milyen konkrét segítséget tud nyújtani az át­települőket befogadó állomá­sok létesítéséhez, illetve a me. nekültek magyarországi beil­leszkedésének előmozdításá­hoz vagy továbbutazásuk le­hetőségeinek megteremtésé­hez. A látogatás után remél­hetőleg rövidesen aláírásra ké­szíthetik elő az együttműkö­dés alapjául szolgáló kétolda­lú megállapodást. MISZOT Vita a VIT-ről Kora délutántól a késő esti órákig tartott hétfőn a Ma­gyarországi Ifjúsági Szerveze­tek Országos Tanácsának köz­gyűlése: a tagszervezetek kép­viselői tagfelvételi kérelmek­ről döntöttek, állásfoglalást alakítottak ki az 1956-os ese­mények megítélésével kapcso­latban, valamint az alkotmá­nyozási folyamatról és az al­ternatív polgári szolgálatról. Megvitatták azt is, hogy utaz­zék-e magyar delegáció a Xlll. Világifjúsági Találkozóra, s an­nak előkészítésében milyen szerepet játsszék a MISZOT. BERECZ JÁNOS A BUDAPESTI PÁRTBIZOTTSÁG ÜLÉSÉN A part legyen az értelmiségé is Jassó Mihály, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Párt- bizottság első titkára elnökle­tével hétfőn kibővített ülést tartott az MSZMP Budapesti Bizottsága. Jelen volt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, aki a párt és az értelmiség helyze­tét elemző előterjesztés felet­ti vitában felszólalt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az értelmiséget egy régi, tehát konzervatív szemlélet alapján kezeli a párt, ugyan­akkor ettől a rétegtől várja az új értékrend kialakítását. Ezért nem tekinthető gesztus­nak, hogy a Budapesti Párt- bizottság foglalkozik az értel­miséghez való viszonyával: ez lényegi törekvésként, a po­litika alapvető kérdéseként értékelendő. Berecz János, a továbbiak­ban kiemelte az előterjesztés­nek azon megállapítását, hogy az MSZMP ma még szellemi, ideológiai értelemben nem felkészült ' az általa meghir­detett és vázlatosan megfor­mált történelmi fordulatra. Hozzátette: ha ezt nem is­merjük fel, nem ebből vezet­jük lé a , következő időszak párttevékenységeit, akkor nem jutunk túl a tegnapon, sirán­kozunk, hogy mi mindent el­veszítettünk, s nem tudunk a jövőben együtt menetelni a nemzettel. Az értelmiség megbecsülésé­vel kapcsolatban aláhúzta: fontos az anyagi elismerés, a gesztus, a megbecsülést kifeje­ző szó, de az értékrend kiala­kítása nem lehetséges az ér­telmiség nélkül, s a párt szá­mára is létkérdés. Az értelmi­ség szellemi autonómiájának biztosításáról szólva elmondot­ta: A 80-as években bekövet­kezett a fordulat, amikor az értelmiség kiáramoltatta szel­lemi értékeit, s az az úgyneve­zett ellenzéki nézetrendszeren át jelent meg. Berecz János kijelentette: amíg nem lesz a pártban plat­formszabadság, s türelmetlen­ség mutatkozik minden más véleménnyel szemben, addig az értelmiség nem nagyon hallgat az MSZMP-re, hiszen a párt létéhez tartozik a plat­form- és a véleményalkotási szabadság. Megállapította: az értelmiség intézményeit egye­lőre messze elkerüli a reform, uralkodnak a régi mechaniz­musok és működnek a régi reflexek. Ügy ítélte meg: a budapesti pártbizottság állás- foglalására van szükség ahhoz, hogy a demokratikus lét hassa át az értelmiség intézményeit. Azért ez a testület, mert dön­tően és meghatározóan a fővá­ros játszik szerepet ezekben a kérdésekben, s a budapestiek állnak a demokratikus for­máknak, a demokrácia érvé­nyesítésének élén. A párt le­gyen az értelmiségé is, a tu­dás, és annak érvényesülése érdekében. A Legfőbb Ügyészség szerint Törvényes volt A Legfőbb Ügyészség tájé­kozódó vizsgálatot folytatott egyes KISZ-ingatlanok — köz­tük a szegedi és a bajai KISZ- iskola — tulajdonjogának át­ruházásával kapcsolatban. A vizsgálat elrendelését több me­gyei főügyészség kezdeményez­te, s indokolták azt a témával foglalkozó újságcikkekben, to­vábbá az egyes szegedi alter­natív szervezetek tiltakozó fel­jegyzéseiben megfogalmazott törvényességi aggályok is. A vizsgálat keretében a Leg­főbb Ügyészség jelentést kért valamennyi megyei főügyész­ségtől a területükön lévő KISZ-ingatlanok átruházásá­ról, beszerezte a szegedi és a bajai ingatlanokra vonatkozó szerződéseket, illetve földhiva­tali iratokat, végül tájékozta­tást kért és kapott a KISZ KB gazdasági osztályának vezető­jétől is. Ezek alapján megál­lapította, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága nemcsak az említett két városban, hanem országo­san is rendezni kívánja a KISZ kezelésében, illetve hasz­nálatában lévő ingatlanok tu­lajdoni helyzetét. A megkötött szerződések alapján eddig 11 ingatlanra jegyezték be a KISZ KB tulajdonjogát, a töb­bi 40-50 ingatlanra vonatkozó szerződés előkészítése és föld- hivatali bejegyzése pedig fo­lyamatban van. Az átruházott ingatlanok kezelője minden esetben — a kezelő jogokat ed­dig is gyakorló — megyei, il­letve városi KISZ-bizottság marad. A Legfőbb Ügyészség állás­pontja szerint a megkötött szerződések a földről szóló 1987. évi I. törvény alapján ér­vényesek. E törvény ugyanis úgy rendelkezik, hogy az in­gatlan kezelője a kezelésében lévő ingatlan tulajdonjogát — a különleges rendeltetésű föld és termőföld kivételével — tár­sadalmi szervezetre átruház­hatja. A törvény nem tesz kü­lönbséget. aszerint, hogy a ke­zelő állami szerv vagy, társa­dalmi szervezet. A Legfőbb Ügyészség a szer­ződések érvényességével kap­csolatos törvényességi aggá­lyokat nem osztotta, és ügyészi intézkedésre nem talált alapot. A BETEGEK LEGYENEK ÓVATOSAK Egyelőre nem lesz riadó A nagyvárosok különféle környezeti ártalmai közül Bu­dapesten most éppen a szmog aktuális. Típusa szerint ez a londoni, aminél a szakemberjk szerint súlyosabb a vi­lágon ismertek közül a Los Angeles-i, ami nálunk nem következik be. Ez azonban még nem teljes vigasz ahhoz képest, hogy bár sok hatósá­gi intézkedéssel, rendeletekkel sikerült mérsékelni az ipari üzemek környezetszennyező hatásait, a fűtési rendszerek korszerűsítését, s más, hasonló szerkezetű településekkel azo­nos a főváros helyzete, ám egyáltalán nem kielégítő. Nagymértékben okozza ezt el- öregedett és korszerűtlen köz- lekedésieszköz-állományunk, a gépkocsik motorjaiból távozó gázok, meive'' a fűtési anya­gokkal együtt szennyezik a le­vegőt. A mostanihoz hasonló, gyenge légmozgással járó kö­dös, úgynevezett anticiklonéns időjárás közepette, mint nap­jainkban is, kéndioxid-, szén- monoxidgázok lebegnek, ko­rom rakódik a gépkocsik te­tejére, a tárgyakra, az utcán árult élelmiszerekre. A január utolsó hetétől tar­tó kedvezőtlen időjárás miatt bekövetkezett helyzetről teg­nap délután sajtótájékoztatót tartottak a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­riumban, ahol Perczel György miniszterhelyettes áttekintő bevezetése után szakemberek beszéltek arról, hogy a lég- szennyezés ugyan kritikus, de sehol sem éri el azokat a ha­tárértékeket, melyeket Ma­gyarországon az Egészségügyi Világszervezet ajánlásai alap­ján állapítottak meg. Ezen túl természetesen füstködriadót rendelnének el, s ennek a ter­ve elkészült a Fővárosi Taná­cson, s minden ellenkező fel- tételezéssel szemben nem tit­kos, akár a lapok is közölhe­tik — jelentette ki az illeté­kes szakember. Mint Perczel György mondta, a terv alkal­mazása esetén korlátozni kel­lene a közlekedést, ipari üze­mek működését, s más óvin­tézkedéseket kellene bevezet­ni, ám ez most nem szükséges. Annál inkább sem, mert Szal­ma János, az Országos Meteo­rológiai Szolgálat képviseleté­ben azt közölte, hogy körül­belül ezt a hetet kell még ki­bírnunk, s aztán előrelátható­lag változik az időjárás. — Az asztmások, a légúti és szívpanaszokkal küzdők, ha lehet, menjenek jobb levegőjű körzetbe. Élelmiszert minden körülmények között, csak le- taU...va szabadna utcán árusí­tani. Ám amit a konyhán fel­dolgoznak, abból most is nyugodtan vásárolhat a házi­asszony — közölte többek kö­zött dr. Kelemen Borbála a Köjál képviseletében. — Mi a helyzet Pest me­gyében? — Vácott cementpor, Száz­halombattán oldószerek kerül­nek a levegőbe. A DCM rend­szeresen túllépi a megengedett határértékeket — közölték a minisztérium illetékesei. Vagy­is ezekben a napokban Pest megye Duna menti tájain sem rózsásabb a helyzet, mint a fővárosban. K. X. I. A CÉL: KEVESEBB LEGYEN A HIÁNYSZAKMA Pénzzel támogatják Pontosan egy éve kezdődött a bizonytalanság: az akkor új, de a kisiparosok életében so­kadikféle adóztatás okozott megrázkódtatást a kisvállal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom