Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-24 / 47. szám

1989. FEBRÜÄR 24., PÉNTEK Lilian 3 A párt kezdeményezi áz együttműködést FEJTI OYORCY A fegyveres testületekről Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön Székesfehérvárra látogatott. A KB titkára — Krasznai Lajos vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes társaságá­ban — a Münnich Ferenc lak­tanyát kereste fel. Fejti György ezt követően aktívaülésen és fórumon ta­lálkozott a székesfehérvári helyőrségi alakulatok és kato­nai szervezetek csaknem 300 képviselőjével, ahol választ adott a parancsnokságot és a törzsállományt foglalkoztató kérdésekre. Hangsúlyozta: az MSZMP határozottan ellene van annak, hogy a fegyveres erők és testületek a napi poli­tika ingadozásainak legyenek kitéve. Vissza kell utasítani a fegyveres erőket és testülete­ket ért támadásokat. A hadsereg jövőjéről szól­va Fejti György azt hangoz­tatta, hogy a fejlesztésnél fi­gyelembe kell venni a nem­zetközi politikában, a katona­politikában és a katonai dokt­rínákban bekövetkezett vál­tozásokat. Arra a kérdésre, hogy távlatilag elképzelhető-e a hadsereg és a fegyveres tes­tületek depolitizálása, a Köz­ponti Bizottság titkára úgy válaszolt, hogy ennek ma sem­miféle politikai realitása nincs, ez a téma nem is szerepel a megtárgyalandó kérdések lis­táján. Egy eredményes év után Jubileumi közgyűlés és egyéb szempontból —, a jelenlegi vezetést terheli a fe­lelősség. Annál is inkább, mert ebben az évek óta tartó folyamatban elsősorban a ma­gasabb pozíciójúak kezében volt az a hatalom, amellyel sok tekintetben nem a közös­ség javát szolgálták ...” — Vajon mire céloztak itt a jegyzőkönyv megfogalmazói? — Néhány vezető visszaélt a hatalmával Ennek követ­kezménye például a bíróságot is megjárt nyúlbundabotrány. Részlet a jelentésből: „A tsz pártbizottsága fele­lős azért, mert nem reagált időben a negatív jelenségekre, de ha reagált is, nem lépett föl kellő határozottsággal el­lenük. Hiányzott, illetve el­maradt az ellentmondások megszüntetésére irányuló dön­tés és határozat. A pb iránti bizalmatlanság érzékelhető a párttagság és a párton kívüli dolgozók köreiben. Az előző évek eseményei és a jelenlegi helyzet miatt a pb sokat ve­szített a tekintélyéből. Ez a veszteség azonban más jelle­gű. mint ami a gazdasági ve­zetőséget érte. Ugyanis éppen a pártbizottságtól várják az emberek, hogy feltárja a hi­bák okait, és hogy személyre való tekintet nélkül érvénye­sítse a tsz-közösség érdekei­nek megfelelő intézkedéseket. Ennek a feladatnak az elvég­zéséhez élvezheti a tagság bi­zalmát, támogatását.” — A jelentés foglalkozott-e azzal a kérdéssel, hogy a vál­ság mennyiben róható föl a gazdaság (volt) elnökének, az állami díjas Főző Józsefnek? — A tsz-nek a korábbi évek­ben kialakult (rendkívül bo­nyolult) szervezeti fölépítése elmossa a felelősség határait, fgy a vezetőik egymásra muto­gathatnak, s az igazi felelősö­ket alia lehet megtalálni. — Ez a jelentés tehát egyál­talán nem tér ki arra, hogy Főző József milyen szerepet töltött be a tsz mélypontra ke­rülésében? — Erről külön nem szól a beszámoló, mert akkor az el­nök már bejelentette, hogy nyugállományba vonul. — Mikor jelentette be? — Tavaly november elején. — Ezt úgy értsem, hogy a volt elnök döntése semmilyen kapcsolatban sincs a pártvizs­gálattal? — Azért nincs, mert a vizs­gálat később, decemberben kez­dődött el. — Kizártnak tartom, hogy a tsz válságával se lenne össze­függésben, — De. Azzal igen. — Milyen szervezeti követ­keztetésekre jutott a vizsgáló- bizottság? — A legfontosabb, hogy lé­nyeges megújításra szorul a cég szervezete. Nem elegendő, ha csupán új elnök, elnökhelyet­tes és vezetőség kerül az élre. Azt követően is folytatódnia kell a belső átalakulásnak, a személyi változásoknak a tíz­egynéhány bizottságban is. A pártbizottság kezdeményezte, hogy a Micsurin Tsz vezető­ségi tagjai, elnökhelyettesei önként, külön-külön mondja­nak le. Ez a január 20-i ülé­sen meg is lörtént. ★ A lemondást pedig a jelölé­si folyamat követte, több for­dulóban. A szövetkezet törté­netében először esett meg, hogy a tagok nem kaptak semmifé­le instrukciót arra, hogy ki­ket jelöljenek. Az előkészüle­tek alatt a pártbizottságnak egyetlen kikötése volt: a két majdani fővezető, az elnök és (egyetlen) helyettese rendel­kezzen felsőfokú állami isko­lai végzettséggel, és mindket­ten bírják a tagság bizalmát. Varga Sándor — Illusztrálná az okokat né­hány példával? — Az improduktív terület létszámcsökkentését a külön­féle személyi összefonódások akadályozták meg. Akit nem lehetett elmozdítani, az egé­szen bizonyosan valakinek a valakije volt. Az eredeti lét­szám-leépítési terv még 30 em­berről szólt, de mi már 6—7- nél megálltunk. Szintén a pa­píron maradt egy másik elha­tározás, amely szerint a ve­zetők kényelmét szolgáló szö­vetkezeti gépkocsik használa­tát szabályozni kell. Előfor­dult, hogy 1988-ban az egyik vezetőnek tíz hónap leforgása alatt 72 ezer forint benzin­pénzt térített a tsz. Ez azt je­lenti, hogy az illető havonta 4 ezer kilométert autózott. Va­jon maradt-e ideje dolgozni is ? — Mi volt az oka a rossz munkahelyi légkörnek? — Évek óta nem tudtuk je­lentősen emelni a munkabé­reket, lemaradtunk az inflá­cióval folytatott versenyfu­tásban. A dolgozók pedig hoz­zászoktak, hogy a jó hírű Mi­csurin Tsz zárszámadáskor vi­szonylag magas nyereségré­szesedéssel pótolta az év köz­ben elmaradt béremelést. Csakhogy az 1986-os mérleg elkészítése után már egyetlen fillér sem jutott senkinek. Egyébként a tsz ennek elle­nére megpróbálta segíteni (sze­rintem helyesen) a tagság anyagi gyarapodását. Mégpe­dig úgy, hogy a háztájiban a jó haszonnal eladható növé­nyek termesztését szorgalmaz­ta. Aztán a háztáji mák be­takarításával és gazdaságta­lan termelésével kapcsolatos keservek juttatták csúcspont­jára az elégedetlenséget. Részlet a pártyizsgálatot végző bizottság jelentéséből: „Azért, hogy a tsz ilyen hely­zetbe került — gazdaságilag emelkedő évet hagytak ma­guk mögött akkor, amikor másutt hanyatlás volt ta­pasztalható. Ennek elismeré­seképpen kapták meg a Ki­váló Szövetkezet címet 1988- ban. Ezt pedig úgy érték el, hogy határozatban rendelték el, mely területeken kell csökkenteni a kiadásokat (építés, reprezentáció). A me­zőgazdasági alaptevékenység­ben erőteljes javulásról szá­molt be az elnök, amely a korszerű agrotechnika beve­zetésével és a gépek jobb ki­használásával magyarázható. Megvitatják az apparátus átszervezését Nem főnöki pozícióból A Pest Megyei Tanács mai ülésén többek között javasla­tot vitat meg az apparátus átszervezéséről. Előzetesen erről kér­deztük Balogh László tanácselnököt. — Mi indokolja az átszerve­zést? — Általános és jogos társa­dalmi igény ma az államigaz­gatási munkával kapcsolatban, hogy bürokratizmusa és egy­ben költsége csökkenjen, mi­közben minősége javul és ezál­tal jobban szolgálja ki a lakos­ságot. A tanácsi apparátuso­kat sokszor módosítgattuk részletekben, de egészében, át­fogó átalakításukra tulajdon­képpen a tanácsok létrejötte óta még egyszer sem került sor. Most igyekeztünk a tevé­kenységünk teljes átvilágítá­sát elvégezni, az apparátusban dolgozók mellett a tudomány képviselőinek bevonásával. En­nek alapján fogalmazódtak meg a célok és irányok, min­denekelőtt az, hogy a megyei tanács az eddigieknél sokkal inkább tekintse feladatának a helyi tanácsok segítését, me­nedzselését, az önkormányzati munka támogatását. Persze maradnak irányítási, ellenőr­zési teendők is, azonban eze­ket sem szabad a régi módon végezni: a főnöki pozícióról, az egyedi, esetenkénti önkényes beavatkozásokról lemondva a helyi szervek önálló döntések­re felkészítése és alkalmassá tétele, valamint az alapvető cé­lok megvalósításának egysé­ges, normatív szabályozókkal történő befolyásolása kerül most előtérbe. Hasonlóan fontos az is, hogy az átalakított apparátus job­ban szolgálja ki a választott tanácstestületeket, legyen szakszerűbb a döntés-előkészí­tés. Szervezete legyen képes megszüntetni a fölösleges tevé­kenységeket, de váljon kellően rugalmassá ahhoz, hogy a szü­lető új vagy nagyobb hang­súlyt kapó munkaterületet — mint például mostanában a /Szociálpolitika vagy a környe­zetvédelem — lefedhesse. — Milyen változtatásokat javasolnak az előterjesztésben ennek alapján? — Az új szervezetben — ha a tanács elfogadja — az eddi­gi 14 helyett csak 9 szakigazga­tási szerv lesz majd. A koráb­biak egy része megszűnik, de összevonásokra, illetve új osz­tályok létrehozására szintén sor kerül. Fontos, hogy meg­változik a belső ügymenet: a döntési folyamat lépcsőinek számát például az eddigi ötről általában háromra szeretnénk csökkenteni, ami nyilván ön­magában is gyorsítja az akták útját és csökkenti a bürokrá­ciát. — Kevesebben végzik majd az apparátusokban a munkát? — A Pest Megyei Tanács ap­parátusában ma is 10-15 száza­lékkal kevesebben dolgoznak — a lakosság létszámára és az intézendő ügyek számára te­kintve — mint más megyék­ben. Ezenkívül a kétszintű irányítási rendre áttérve — amikor a helyi tanácsokat, a körzetközpontokat kiiktatva, egyre nagyobb számban, köz­vetlenül a megye irányítja — sok új feladatkör, másodfokú hatósági teendő kerül el a vá­rosoktól hozzánk. Ezt a több­letmunkát is létszámnövelés nélkül vállaljuk, sőt nem kí­vánjuk betölteni a jelenlegi üresen álló státusainkat sem. — Mit érez meg majd ebből az átszervezésből a megye la­kossága? — Ha elképzeléseink bevál­nak. a kedvező hatás akkor is közvetett lesz: az emberek el­sősorban a helyi tanácsok jobb szolgáltatásain keresztül érzé­kelhetik majd. Hiszen éppen az a cél, hogy minél több ügy már helyben elintézést nyer­jen minél gyorsabban és egy­szerűbben. Ha pedig valami­lyen téma másodfokon mégis eljut hozzánk, a gyorsabb, ru­galmasabb ügyintézésit, remél­jük, közvetlenül is megtapasz­talhatják. Ami pedig az egye­di ügyintézésen túli döntés-elő­készítő, koncepcióalkotó mun­kát illeti, a kevesebb, de na­gyobb területet gondozó taná­csi osztályoknál kisebb a be­szűkülés veszélye, szemléletük átfogóbb és önállóbb lehet. Ez­zel pedig a felelősséget is meg­alapozottabban és konkrétab­ban vállalhatják. B. A. SENKI SEM TROMBITÁLT Kik az igazi — is bevallotta, bizony már elmúlt 66 éves. És csakúgy mint életkorát, azt sem rej­tette véka alá, hogy idealista világnézetű, vallásos ember, mert ebben — a világnézetben — különbözik alapvetően ez a cserkészszövetség (vagy helye­sebben a cserkészszövetség, hisz a szóban forgó szervezet tudhatja egyedül magát az 1912-ben alakult Magyar Cserkészszövetség jogutódjá­nak) minden más, hasonló el­nevezésű mozgalomtól. Az emberibb emberré, ma- gyarabb magyarrá válás óha­ját nem csupán az alapsza­bályban rögzítették, hanem dr. Űrhelyi János hozzászólá­sában is elhangzott, öregek játéka lenne az egész? A ta- máskodók kérdéseire, az el­képzelések megfogalmazásán túl, a már elért eredmények felelhetnének a legjobban. A szövetségnek ténylegesen mű­ködő csoportjai vannak az ország több részén Buda- kalásztól Sárvárig, Szombat­helytől Esztergomig, Kapos­várig. Megalakult Vas megyé­ben az első cserkészkerület, a téli szünetben pedig 20—20 szentendrei és budapesti őrs­vezető képzése fejeződött be. Mi történt dr. Szűcs Albert- tel? Ki kell-e lépnie egy cser­késznek a KISZ-böl, az út­(Folytatás az 1. oldalról.) gyorsult a társadalmi-politikai szerveződések alakulása, akti­vizálódása. Napjainkra már mintegy 35-40 helyi csoport­ban 2 ezer—2 ezer 500 fő, — döntően értelmiségi — vál­lalt szerepet bennük. A me­gyében a Magyar Demokrata Fórum rendelkezik a legkiter­jedtebb hálózattal, a legna­gyobb taglétszámmal. Lénye­gében minden városban, tér­ségben működik csoportjuk, helyi szervezeteik száma 20, további 6-8 településen vár­ható megalakulásuk. Tagjaik száma ezer 200—ezer 500 fő­re tehető. Működik helyi szer­vezete Pest megyében a Fia­tal Demokraták Szövetségé­gének, a Kisgazdapártnak, a Szabad Demokraták Szövetsé­gének, a Szociáldemokrata Pártnak és a Münnich Ferenc Társaságnak. A szóbeli bevezetést követő vitában több mint húszán szól­tak hozzá az előterjesztéshez. A színes, átfogó, sokszor a po­litizálás távolabbi kérdéseit is érintő szenvedélyes eszmecsere végeredményeként a testület állásfoglalást és ajánlásokat fogadott el, bevezetőjében le­szögezve, hogy a társadalmi, politikai önszerveződések meg­jelenése és térnyerése a köz­életben, a szocialista pluraliz­mus megnyilvánulása. Megál­lapítják azt is, hogy közülük az új politikai szervezetek jel­lemzője. hogy nem a ,.hivata­los” politikai célokat vallják, Illetve nem a hagyományos politizálási formákban működ­nek. Többségében a jelenlegi politikai gyakorlat kritikájá­val a társadalom demokratizá­lására, a hatalmi viszonyok át­rendezésére, megváltoztatására törekszenek. Keresik helyüket a most formálódó, demokrati­zálódó rendszerben. Egyelőre az egymáshoz- közel álló, érdek- azonosságot mutató csoportok is egymástól elkülönülten szer­veződnek. És — bár tetten ér­hető a türelmetlenség, minden jelenlegi tagadása, néhol még az arrogancia is — fontos, hogy többnyire tapasztalható együttműködési készségük, jobbító szándékuk. A megyei pártbizottság — fogalmaz az állásfoglalás — fontosnak látja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi ön- szerveződések, új társadalmi, politikai szervezetek kialaku­lásával, működésével kapcsola­tos politikai feladatokra. Elemi érdek, hogy ehhez mindenütt felgyorsuljon a pártszervezetek munkájának megújítása, az új helyzethez való alkalmazkodás, a párton belüli politikai egység megte­remtése. Ezért mindenütt, ahol ez nem történt meg, el kell vé­gezni a pártszervek és szerve­zeték korábbi rpunikájának kritikai elemzését, az eredmé­nyek, a hibák és fogyatékossá­gok, valamint azoik okainak feltárását. A párt szervezetei csak így lehetnek képések meghaladni önmagukat, kivé­deni a korábbi helytelen poli­tikai gyakorlat miatti megala­pozott kritikát. A párttagok aktivizálásával, a lakosság, a dolgozók, vala­mint a köztük tevékenykedő érdekközötsségek nézeteire, vé­leményére alapozott többségi álláspont képviseletével a pártszervezeteknek fokozot­tabban be kell kapcsolódniuk a közéleti vitákba, a társadal­mi folyamatok alakításába, formálásába. Az állásfoglalás alapvető kérdésnek minősíti, hogy a párt megyei szervei áttekint­sék, megújítsák, megerősítsék hagyományos társadalmi szö­vetségeseikhez fűződő kapcso­lataikat. Hiszen ez feltétele annak is, hogy a párt a több­pártrendszer most formálódó viszonyai között is megőrizze vezető szerepét és határozott politikai munkával visszasze­rezze a tömegek bizalmát, tá­mogatását. ' Ami pedig az új politikai szerveződésekhez való viszonyt illeti, a megyei pártbizottság lényegesnek tartja, hogy a pártszervezetek megismerjék a jelenlegi hely­zetet, az új szervezetek, min­denekelőtt a párttá szervező­dés csíráit magukban rejtőik ar­culatát, tevékenységük általá­nosítható tapasztalatait. Fonos, hogy a pártszerveze­tek a településeken is ponto­Jubileumi hangulat, hal­vány felszólalásokkal. Így zajlott le a gödi Dunamen- ti Tsz 40. zárszámadó köz­gyűlése. Murvai Zoltán el­nöki beszámolója markánsan jellemezte az elmúlt eszten­dőt, számokkal, adatokkal il­lusztrálva. összességében ki­san tájékozódjanak a társa­dalmi szerveződések törekvé­seiről, helyi és általános cél­jairól, összetételéről, tömegbá­zisáról. Minden lojális együtt­működésre kész szervezettel keressék a párbeszéd, konkrét kérdésekben a közös munka lehetőségeit. Ahol az együtt­működés feltételei adottak, ott alakísák ki — a Hazafias Népfront lehetőségeit is figye­lembe véve — az érdekegyez­tetés leghatékonyabb formáit, ha indokolt, intézményes ke­reteit. A pártszervek ugyan­akkor — megnyerve a velük együttműködni kész erőket — a közösségi érdekek alapján vállalják a vitát, szükség ese­tén a politikai küzdelmet a szélsőséges nézetek, törekvé­sek képviselőivel szemben — fogalmaz az ajánlás, amely a településpolitika formálását illetően külön is kiemeli, hogy a pártszervezetek az ott dol­gozó kommunistákon keresztül ösztönözzék a tanácsokat, a társadalmi és tömegszerveze­teket, hogy a jelenlegi hely­zetben alakítsanak ki prog­resszív politikai magatartást az együttműködni kész alter­natív szervezetekkel, mozgal­makkal kapcsolatban. Szorgal­mazzák a közös gondolkodást és akciókat a települések fej­lődését szolgáló feladatokban. Lapunk számára is fogalma­zódott meg teendő: járuljunk hozzá, hogy növekedjék az együttműködés konkrét ta­pasztalatainak nyilvánossága. Bárd András—Varga Edit törőmozgalomból? Vannak-e követelései a cserkészszövetség­nek az úttörőkkel szemben? Milyen a viszony a két cser­készmozgalom között? Ezek voltak talán a legérdekesebb kérdések csütörtökön. A válaszok röviden: dr. Szűcs Albertiéi a Magyar Cserkészek Szövetsége minden kapcsolatot megszüntetett. Más úton, módon próbálták terveiket megvalósítani, ezért szakítás lett a dolog vége. A cserkészek valóban nem le­hetnek tagjai a KISZ-nek vagy az úttörőcsapatoknak. A Magyar Cserkészszövetség ugyanakkor nem akar konku­rálni és nem konkurálhat az úttörőkkel. A legnagyobb vi­rágzás idején is csupán 40 ezer cserkészt számlált a szö­vetség, több jelentkezőre ma sem számítanak, ez pedig a körülbelül másfél millió út­törőhöz képest elenyészőnek mondható. A cserkészeknek nincs anyagi követelésük az úttörőkkel szemben, azonban egy esetleges állami támoga­tásban mindannyian bíznak. A két szövetség között nincs formális kapcsolat. Egyes személyek ugyan üzengetnek oda és vissza, ám az elvi kü­lönbségek változatlanul fenn­maradtak. Falusy Zsigmond Hát megalakult. Mármint a másik. Hogy ne csak nekünk, csemetéinknek is legyenek al térti atíváik. Évtizedekig egy sem volt, most viszont egy­szerre két cserkészszövetség között választhat az a gyerek. Sőt, ha még kedve van az úttörőmozgalomhoz, oda úgy­szintén beléphet. Jó neki. „1988. október 12-én — egyéni kezdeményezésre (dr. Szűcs Albert) — 38 volt cserkész gyűlt össze a Mú­zeum kávéház különtermében. A megjelentek többsége nem is ismerte egymást, hiszen negyven éve betiltották a cserkészmozgalmat Magyaror­szágon.” — Így kezdődik az A Magyar Cserkészszövetség újraalapításának rövid törté­nete címet viselő háromolda­las nyomtatvány, amelyet teg­nap a főváros I. kerületének művelődési házában megtar­tott sajtótájékoztatón vala­mennyi résztvevő megkapott. Bár a kívülálló, a rossz be­idegződéseknek engedelmes- kedve, talán trombitáló fiúkat és lányokat várt volna, amint iránytűvel a kezükben rohan­gálnak fel és alá, de ezen az esős délelőttön helyettük ko­moly férfiak töltötték meg a termet. Maga dr. Nyiredy Szabolcs — aki annak idején a cserkészparancsnokságig vitte

Next

/
Oldalképek
Tartalom