Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-24 / 47. szám
1989. FEBRÜÄR 24., PÉNTEK Lilian 3 A párt kezdeményezi áz együttműködést FEJTI OYORCY A fegyveres testületekről Fejti György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára csütörtökön Székesfehérvárra látogatott. A KB titkára — Krasznai Lajos vezérőrnagy, a Magyar Néphadsereg politikai főcsoportfőnöke, honvédelmi miniszterhelyettes társaságában — a Münnich Ferenc laktanyát kereste fel. Fejti György ezt követően aktívaülésen és fórumon találkozott a székesfehérvári helyőrségi alakulatok és katonai szervezetek csaknem 300 képviselőjével, ahol választ adott a parancsnokságot és a törzsállományt foglalkoztató kérdésekre. Hangsúlyozta: az MSZMP határozottan ellene van annak, hogy a fegyveres erők és testületek a napi politika ingadozásainak legyenek kitéve. Vissza kell utasítani a fegyveres erőket és testületeket ért támadásokat. A hadsereg jövőjéről szólva Fejti György azt hangoztatta, hogy a fejlesztésnél figyelembe kell venni a nemzetközi politikában, a katonapolitikában és a katonai doktrínákban bekövetkezett változásokat. Arra a kérdésre, hogy távlatilag elképzelhető-e a hadsereg és a fegyveres testületek depolitizálása, a Központi Bizottság titkára úgy válaszolt, hogy ennek ma semmiféle politikai realitása nincs, ez a téma nem is szerepel a megtárgyalandó kérdések listáján. Egy eredményes év után Jubileumi közgyűlés és egyéb szempontból —, a jelenlegi vezetést terheli a felelősség. Annál is inkább, mert ebben az évek óta tartó folyamatban elsősorban a magasabb pozíciójúak kezében volt az a hatalom, amellyel sok tekintetben nem a közösség javát szolgálták ...” — Vajon mire céloztak itt a jegyzőkönyv megfogalmazói? — Néhány vezető visszaélt a hatalmával Ennek következménye például a bíróságot is megjárt nyúlbundabotrány. Részlet a jelentésből: „A tsz pártbizottsága felelős azért, mert nem reagált időben a negatív jelenségekre, de ha reagált is, nem lépett föl kellő határozottsággal ellenük. Hiányzott, illetve elmaradt az ellentmondások megszüntetésére irányuló döntés és határozat. A pb iránti bizalmatlanság érzékelhető a párttagság és a párton kívüli dolgozók köreiben. Az előző évek eseményei és a jelenlegi helyzet miatt a pb sokat veszített a tekintélyéből. Ez a veszteség azonban más jellegű. mint ami a gazdasági vezetőséget érte. Ugyanis éppen a pártbizottságtól várják az emberek, hogy feltárja a hibák okait, és hogy személyre való tekintet nélkül érvényesítse a tsz-közösség érdekeinek megfelelő intézkedéseket. Ennek a feladatnak az elvégzéséhez élvezheti a tagság bizalmát, támogatását.” — A jelentés foglalkozott-e azzal a kérdéssel, hogy a válság mennyiben róható föl a gazdaság (volt) elnökének, az állami díjas Főző Józsefnek? — A tsz-nek a korábbi években kialakult (rendkívül bonyolult) szervezeti fölépítése elmossa a felelősség határait, fgy a vezetőik egymásra mutogathatnak, s az igazi felelősöket alia lehet megtalálni. — Ez a jelentés tehát egyáltalán nem tér ki arra, hogy Főző József milyen szerepet töltött be a tsz mélypontra kerülésében? — Erről külön nem szól a beszámoló, mert akkor az elnök már bejelentette, hogy nyugállományba vonul. — Mikor jelentette be? — Tavaly november elején. — Ezt úgy értsem, hogy a volt elnök döntése semmilyen kapcsolatban sincs a pártvizsgálattal? — Azért nincs, mert a vizsgálat később, decemberben kezdődött el. — Kizártnak tartom, hogy a tsz válságával se lenne összefüggésben, — De. Azzal igen. — Milyen szervezeti következtetésekre jutott a vizsgáló- bizottság? — A legfontosabb, hogy lényeges megújításra szorul a cég szervezete. Nem elegendő, ha csupán új elnök, elnökhelyettes és vezetőség kerül az élre. Azt követően is folytatódnia kell a belső átalakulásnak, a személyi változásoknak a tízegynéhány bizottságban is. A pártbizottság kezdeményezte, hogy a Micsurin Tsz vezetőségi tagjai, elnökhelyettesei önként, külön-külön mondjanak le. Ez a január 20-i ülésen meg is lörtént. ★ A lemondást pedig a jelölési folyamat követte, több fordulóban. A szövetkezet történetében először esett meg, hogy a tagok nem kaptak semmiféle instrukciót arra, hogy kiket jelöljenek. Az előkészületek alatt a pártbizottságnak egyetlen kikötése volt: a két majdani fővezető, az elnök és (egyetlen) helyettese rendelkezzen felsőfokú állami iskolai végzettséggel, és mindketten bírják a tagság bizalmát. Varga Sándor — Illusztrálná az okokat néhány példával? — Az improduktív terület létszámcsökkentését a különféle személyi összefonódások akadályozták meg. Akit nem lehetett elmozdítani, az egészen bizonyosan valakinek a valakije volt. Az eredeti létszám-leépítési terv még 30 emberről szólt, de mi már 6—7- nél megálltunk. Szintén a papíron maradt egy másik elhatározás, amely szerint a vezetők kényelmét szolgáló szövetkezeti gépkocsik használatát szabályozni kell. Előfordult, hogy 1988-ban az egyik vezetőnek tíz hónap leforgása alatt 72 ezer forint benzinpénzt térített a tsz. Ez azt jelenti, hogy az illető havonta 4 ezer kilométert autózott. Vajon maradt-e ideje dolgozni is ? — Mi volt az oka a rossz munkahelyi légkörnek? — Évek óta nem tudtuk jelentősen emelni a munkabéreket, lemaradtunk az inflációval folytatott versenyfutásban. A dolgozók pedig hozzászoktak, hogy a jó hírű Micsurin Tsz zárszámadáskor viszonylag magas nyereségrészesedéssel pótolta az év közben elmaradt béremelést. Csakhogy az 1986-os mérleg elkészítése után már egyetlen fillér sem jutott senkinek. Egyébként a tsz ennek ellenére megpróbálta segíteni (szerintem helyesen) a tagság anyagi gyarapodását. Mégpedig úgy, hogy a háztájiban a jó haszonnal eladható növények termesztését szorgalmazta. Aztán a háztáji mák betakarításával és gazdaságtalan termelésével kapcsolatos keservek juttatták csúcspontjára az elégedetlenséget. Részlet a pártyizsgálatot végző bizottság jelentéséből: „Azért, hogy a tsz ilyen helyzetbe került — gazdaságilag emelkedő évet hagytak maguk mögött akkor, amikor másutt hanyatlás volt tapasztalható. Ennek elismeréseképpen kapták meg a Kiváló Szövetkezet címet 1988- ban. Ezt pedig úgy érték el, hogy határozatban rendelték el, mely területeken kell csökkenteni a kiadásokat (építés, reprezentáció). A mezőgazdasági alaptevékenységben erőteljes javulásról számolt be az elnök, amely a korszerű agrotechnika bevezetésével és a gépek jobb kihasználásával magyarázható. Megvitatják az apparátus átszervezését Nem főnöki pozícióból A Pest Megyei Tanács mai ülésén többek között javaslatot vitat meg az apparátus átszervezéséről. Előzetesen erről kérdeztük Balogh László tanácselnököt. — Mi indokolja az átszervezést? — Általános és jogos társadalmi igény ma az államigazgatási munkával kapcsolatban, hogy bürokratizmusa és egyben költsége csökkenjen, miközben minősége javul és ezáltal jobban szolgálja ki a lakosságot. A tanácsi apparátusokat sokszor módosítgattuk részletekben, de egészében, átfogó átalakításukra tulajdonképpen a tanácsok létrejötte óta még egyszer sem került sor. Most igyekeztünk a tevékenységünk teljes átvilágítását elvégezni, az apparátusban dolgozók mellett a tudomány képviselőinek bevonásával. Ennek alapján fogalmazódtak meg a célok és irányok, mindenekelőtt az, hogy a megyei tanács az eddigieknél sokkal inkább tekintse feladatának a helyi tanácsok segítését, menedzselését, az önkormányzati munka támogatását. Persze maradnak irányítási, ellenőrzési teendők is, azonban ezeket sem szabad a régi módon végezni: a főnöki pozícióról, az egyedi, esetenkénti önkényes beavatkozásokról lemondva a helyi szervek önálló döntésekre felkészítése és alkalmassá tétele, valamint az alapvető célok megvalósításának egységes, normatív szabályozókkal történő befolyásolása kerül most előtérbe. Hasonlóan fontos az is, hogy az átalakított apparátus jobban szolgálja ki a választott tanácstestületeket, legyen szakszerűbb a döntés-előkészítés. Szervezete legyen képes megszüntetni a fölösleges tevékenységeket, de váljon kellően rugalmassá ahhoz, hogy a születő új vagy nagyobb hangsúlyt kapó munkaterületet — mint például mostanában a /Szociálpolitika vagy a környezetvédelem — lefedhesse. — Milyen változtatásokat javasolnak az előterjesztésben ennek alapján? — Az új szervezetben — ha a tanács elfogadja — az eddigi 14 helyett csak 9 szakigazgatási szerv lesz majd. A korábbiak egy része megszűnik, de összevonásokra, illetve új osztályok létrehozására szintén sor kerül. Fontos, hogy megváltozik a belső ügymenet: a döntési folyamat lépcsőinek számát például az eddigi ötről általában háromra szeretnénk csökkenteni, ami nyilván önmagában is gyorsítja az akták útját és csökkenti a bürokráciát. — Kevesebben végzik majd az apparátusokban a munkát? — A Pest Megyei Tanács apparátusában ma is 10-15 százalékkal kevesebben dolgoznak — a lakosság létszámára és az intézendő ügyek számára tekintve — mint más megyékben. Ezenkívül a kétszintű irányítási rendre áttérve — amikor a helyi tanácsokat, a körzetközpontokat kiiktatva, egyre nagyobb számban, közvetlenül a megye irányítja — sok új feladatkör, másodfokú hatósági teendő kerül el a városoktól hozzánk. Ezt a többletmunkát is létszámnövelés nélkül vállaljuk, sőt nem kívánjuk betölteni a jelenlegi üresen álló státusainkat sem. — Mit érez meg majd ebből az átszervezésből a megye lakossága? — Ha elképzeléseink beválnak. a kedvező hatás akkor is közvetett lesz: az emberek elsősorban a helyi tanácsok jobb szolgáltatásain keresztül érzékelhetik majd. Hiszen éppen az a cél, hogy minél több ügy már helyben elintézést nyerjen minél gyorsabban és egyszerűbben. Ha pedig valamilyen téma másodfokon mégis eljut hozzánk, a gyorsabb, rugalmasabb ügyintézésit, reméljük, közvetlenül is megtapasztalhatják. Ami pedig az egyedi ügyintézésen túli döntés-előkészítő, koncepcióalkotó munkát illeti, a kevesebb, de nagyobb területet gondozó tanácsi osztályoknál kisebb a beszűkülés veszélye, szemléletük átfogóbb és önállóbb lehet. Ezzel pedig a felelősséget is megalapozottabban és konkrétabban vállalhatják. B. A. SENKI SEM TROMBITÁLT Kik az igazi — is bevallotta, bizony már elmúlt 66 éves. És csakúgy mint életkorát, azt sem rejtette véka alá, hogy idealista világnézetű, vallásos ember, mert ebben — a világnézetben — különbözik alapvetően ez a cserkészszövetség (vagy helyesebben a cserkészszövetség, hisz a szóban forgó szervezet tudhatja egyedül magát az 1912-ben alakult Magyar Cserkészszövetség jogutódjának) minden más, hasonló elnevezésű mozgalomtól. Az emberibb emberré, ma- gyarabb magyarrá válás óhaját nem csupán az alapszabályban rögzítették, hanem dr. Űrhelyi János hozzászólásában is elhangzott, öregek játéka lenne az egész? A ta- máskodók kérdéseire, az elképzelések megfogalmazásán túl, a már elért eredmények felelhetnének a legjobban. A szövetségnek ténylegesen működő csoportjai vannak az ország több részén Buda- kalásztól Sárvárig, Szombathelytől Esztergomig, Kaposvárig. Megalakult Vas megyében az első cserkészkerület, a téli szünetben pedig 20—20 szentendrei és budapesti őrsvezető képzése fejeződött be. Mi történt dr. Szűcs Albert- tel? Ki kell-e lépnie egy cserkésznek a KISZ-böl, az út(Folytatás az 1. oldalról.) gyorsult a társadalmi-politikai szerveződések alakulása, aktivizálódása. Napjainkra már mintegy 35-40 helyi csoportban 2 ezer—2 ezer 500 fő, — döntően értelmiségi — vállalt szerepet bennük. A megyében a Magyar Demokrata Fórum rendelkezik a legkiterjedtebb hálózattal, a legnagyobb taglétszámmal. Lényegében minden városban, térségben működik csoportjuk, helyi szervezeteik száma 20, további 6-8 településen várható megalakulásuk. Tagjaik száma ezer 200—ezer 500 főre tehető. Működik helyi szervezete Pest megyében a Fiatal Demokraták Szövetségégének, a Kisgazdapártnak, a Szabad Demokraták Szövetségének, a Szociáldemokrata Pártnak és a Münnich Ferenc Társaságnak. A szóbeli bevezetést követő vitában több mint húszán szóltak hozzá az előterjesztéshez. A színes, átfogó, sokszor a politizálás távolabbi kérdéseit is érintő szenvedélyes eszmecsere végeredményeként a testület állásfoglalást és ajánlásokat fogadott el, bevezetőjében leszögezve, hogy a társadalmi, politikai önszerveződések megjelenése és térnyerése a közéletben, a szocialista pluralizmus megnyilvánulása. Megállapítják azt is, hogy közülük az új politikai szervezetek jellemzője. hogy nem a ,.hivatalos” politikai célokat vallják, Illetve nem a hagyományos politizálási formákban működnek. Többségében a jelenlegi politikai gyakorlat kritikájával a társadalom demokratizálására, a hatalmi viszonyok átrendezésére, megváltoztatására törekszenek. Keresik helyüket a most formálódó, demokratizálódó rendszerben. Egyelőre az egymáshoz- közel álló, érdek- azonosságot mutató csoportok is egymástól elkülönülten szerveződnek. És — bár tetten érhető a türelmetlenség, minden jelenlegi tagadása, néhol még az arrogancia is — fontos, hogy többnyire tapasztalható együttműködési készségük, jobbító szándékuk. A megyei pártbizottság — fogalmaz az állásfoglalás — fontosnak látja, hogy felhívja a figyelmet a társadalmi ön- szerveződések, új társadalmi, politikai szervezetek kialakulásával, működésével kapcsolatos politikai feladatokra. Elemi érdek, hogy ehhez mindenütt felgyorsuljon a pártszervezetek munkájának megújítása, az új helyzethez való alkalmazkodás, a párton belüli politikai egység megteremtése. Ezért mindenütt, ahol ez nem történt meg, el kell végezni a pártszervek és szervezeték korábbi rpunikájának kritikai elemzését, az eredmények, a hibák és fogyatékosságok, valamint azoik okainak feltárását. A párt szervezetei csak így lehetnek képések meghaladni önmagukat, kivédeni a korábbi helytelen politikai gyakorlat miatti megalapozott kritikát. A párttagok aktivizálásával, a lakosság, a dolgozók, valamint a köztük tevékenykedő érdekközötsségek nézeteire, véleményére alapozott többségi álláspont képviseletével a pártszervezeteknek fokozottabban be kell kapcsolódniuk a közéleti vitákba, a társadalmi folyamatok alakításába, formálásába. Az állásfoglalás alapvető kérdésnek minősíti, hogy a párt megyei szervei áttekintsék, megújítsák, megerősítsék hagyományos társadalmi szövetségeseikhez fűződő kapcsolataikat. Hiszen ez feltétele annak is, hogy a párt a többpártrendszer most formálódó viszonyai között is megőrizze vezető szerepét és határozott politikai munkával visszaszerezze a tömegek bizalmát, támogatását. ' Ami pedig az új politikai szerveződésekhez való viszonyt illeti, a megyei pártbizottság lényegesnek tartja, hogy a pártszervezetek megismerjék a jelenlegi helyzetet, az új szervezetek, mindenekelőtt a párttá szerveződés csíráit magukban rejtőik arculatát, tevékenységük általánosítható tapasztalatait. Fonos, hogy a pártszervezetek a településeken is pontoJubileumi hangulat, halvány felszólalásokkal. Így zajlott le a gödi Dunamen- ti Tsz 40. zárszámadó közgyűlése. Murvai Zoltán elnöki beszámolója markánsan jellemezte az elmúlt esztendőt, számokkal, adatokkal illusztrálva. összességében kisan tájékozódjanak a társadalmi szerveződések törekvéseiről, helyi és általános céljairól, összetételéről, tömegbázisáról. Minden lojális együttműködésre kész szervezettel keressék a párbeszéd, konkrét kérdésekben a közös munka lehetőségeit. Ahol az együttműködés feltételei adottak, ott alakísák ki — a Hazafias Népfront lehetőségeit is figyelembe véve — az érdekegyeztetés leghatékonyabb formáit, ha indokolt, intézményes kereteit. A pártszervek ugyanakkor — megnyerve a velük együttműködni kész erőket — a közösségi érdekek alapján vállalják a vitát, szükség esetén a politikai küzdelmet a szélsőséges nézetek, törekvések képviselőivel szemben — fogalmaz az ajánlás, amely a településpolitika formálását illetően külön is kiemeli, hogy a pártszervezetek az ott dolgozó kommunistákon keresztül ösztönözzék a tanácsokat, a társadalmi és tömegszervezeteket, hogy a jelenlegi helyzetben alakítsanak ki progresszív politikai magatartást az együttműködni kész alternatív szervezetekkel, mozgalmakkal kapcsolatban. Szorgalmazzák a közös gondolkodást és akciókat a települések fejlődését szolgáló feladatokban. Lapunk számára is fogalmazódott meg teendő: járuljunk hozzá, hogy növekedjék az együttműködés konkrét tapasztalatainak nyilvánossága. Bárd András—Varga Edit törőmozgalomból? Vannak-e követelései a cserkészszövetségnek az úttörőkkel szemben? Milyen a viszony a két cserkészmozgalom között? Ezek voltak talán a legérdekesebb kérdések csütörtökön. A válaszok röviden: dr. Szűcs Albertiéi a Magyar Cserkészek Szövetsége minden kapcsolatot megszüntetett. Más úton, módon próbálták terveiket megvalósítani, ezért szakítás lett a dolog vége. A cserkészek valóban nem lehetnek tagjai a KISZ-nek vagy az úttörőcsapatoknak. A Magyar Cserkészszövetség ugyanakkor nem akar konkurálni és nem konkurálhat az úttörőkkel. A legnagyobb virágzás idején is csupán 40 ezer cserkészt számlált a szövetség, több jelentkezőre ma sem számítanak, ez pedig a körülbelül másfél millió úttörőhöz képest elenyészőnek mondható. A cserkészeknek nincs anyagi követelésük az úttörőkkel szemben, azonban egy esetleges állami támogatásban mindannyian bíznak. A két szövetség között nincs formális kapcsolat. Egyes személyek ugyan üzengetnek oda és vissza, ám az elvi különbségek változatlanul fennmaradtak. Falusy Zsigmond Hát megalakult. Mármint a másik. Hogy ne csak nekünk, csemetéinknek is legyenek al térti atíváik. Évtizedekig egy sem volt, most viszont egyszerre két cserkészszövetség között választhat az a gyerek. Sőt, ha még kedve van az úttörőmozgalomhoz, oda úgyszintén beléphet. Jó neki. „1988. október 12-én — egyéni kezdeményezésre (dr. Szűcs Albert) — 38 volt cserkész gyűlt össze a Múzeum kávéház különtermében. A megjelentek többsége nem is ismerte egymást, hiszen negyven éve betiltották a cserkészmozgalmat Magyarországon.” — Így kezdődik az A Magyar Cserkészszövetség újraalapításának rövid története címet viselő háromoldalas nyomtatvány, amelyet tegnap a főváros I. kerületének művelődési házában megtartott sajtótájékoztatón valamennyi résztvevő megkapott. Bár a kívülálló, a rossz beidegződéseknek engedelmes- kedve, talán trombitáló fiúkat és lányokat várt volna, amint iránytűvel a kezükben rohangálnak fel és alá, de ezen az esős délelőttön helyettük komoly férfiak töltötték meg a termet. Maga dr. Nyiredy Szabolcs — aki annak idején a cserkészparancsnokságig vitte