Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-22 / 45. szám
4 miHap 198!). FEBRUAR 22., SZERDA IKIÁLLÍTÓTERMEKBŐLI Kabalisztika Február 24-ig tekinthető meg Kazanlár Emil Amin festőművész tárlata Kecskeméten, a Gépipari Automatizálási Műszaki Főiskolán. Képzőművészetünk egyetemességének perdöntő bizonyítéka, hogy minden égtáj a birtoka. Kazanlár Emil Amin a perzsa-iráni-mohamedán szellemi környezetet kapcsolja művészetével kultúránk áramláséba. Ez az ő munkásságának jelentősége. Képzelete orientalisztikai térség. Teherán és Budapest, illetve az időszámítás előtti I. évezred és> a mi jelen időnk között közlekedik, érinti, közelíti, értelmezi a tegnapi iráni valóságot a mai magyar tudatrendszerben — képeikkel, képsorokkal, megismételhetetlenül egyedi módon. Kazanlár Emil Amin 1939- ben született Teheránban. Apja török eredetű iráni állampolgárvolt, édesanyja a nagyváradi születésű Baranyi Angéla, neves műfordító. Teheránban elvégezte a Képzőművészeti Akadémiát, s amikor 1962-ben Budapesten telepedett le, bölcseleti tanulmányait az Eötvös Loránd Tudomány- egyetemen folytatta. Így ösz- szegződött benne a perzsairáni múlt és a magyar jelen: Zoroaster tana, a mohamedánizmus, a keresztény-zsidó hitvilág és a marxizmus, gondolkodásban, képekben egyaránt. Ez sajátos eszmei, formai rendszer: hellenisztikus eredmény, érték, amely világok és filozófiák cseréjéből szerveződött. Ő a példa arra, hogy az időszámításunk előtti III. században kezdődő, Kelet és Nyugat kulturális kincseit cserélő, gazdagító hellenizmus ma is tart, mind a tudományban, mind a művészetben. E szellemi mozgásnak éltető forrásaira bukkant Kazanlár, ezt alkalmazza festményein, amelyek egymással összefüggő so. rozatot alkotnak. A Kecskeméten bemutatott és a szentendrei tárlatra kerülő Kazanlár-művek iráni, mohamedán, örmény, zsidó, keresztény, buharai és magyar eredetűek — gyökereiket és a szárnyalásukat illetően, egy általa ötvözött képi komplexitásban, amely a festő eszmerendszerének vizuális műfordítása. Képeinek tematikája kitér egy örmény szent ábrázolására, jeleníti Vám'oéryt és Körösi Csorna Sándort, bepillant Salamon király korába, képben idézi Mohamed mennybeszállását, s pompás triptichonban szintetizálja Mátyás király és Vitéz János portréit, együttes és szétváló környezetét. Három földrész: Ázsia, Európa, Amerika múltja és jelene forr egybe alkotásain. A mohamedánizmus síita szárnya mindig engedélyezte az emberábrázolást. Kazanlár Emil Amin ennek jegyében érinti ezt a különös és univerzális élményanyagot, amely sorsa és körülményei révén egyszemélyes birtoka. Hű hozzá a rajzi korrektség alapján. Hallatlanul változatos problémafelvetéseiben és megoldásaiban. Így alkalmaz kollázst,, de domborított, plasztikus képeit is láthatjuk. Amikor a festmény szobor lesz, olykor szerepe van a kalligráfiának, sőt olykor még a keret is a kép integráns része. Az összbenyomás a perzsa miniiatúrák és a középkori magyar kódexek látványát kelti a szemlélőben. Mese és bölcselet fog egymással testvéri kezet képein. Határai nyitottak, hiszen Marylin Monroe mellett munkáin föltűnik a keleti kabalisztika, a kártya- jóslás ősi misztikája. Játékosság őrződik e müvek szellemiségében, és a lét körforgásának élet-halál, boldogság-fájdalom ellenpontja, a Tarot. Mindez immár nem elvon'at. koztatva, hanem a kép színes nyelvére átültetve. Több közös Országú Üli—Kazanlár Emil Amin mű is unikum a maiga nemében, de legfőképpen az, hogy Kazanlár műveinek orientalisztiikus érzés-világa a keleti filozófiáin és a magyar .történeti valóságon alapul. Mindez együtt avatja munkásságát a magyar festészet külön fejezetévé. Losonci Miklós Az Emigránsok a Zsebszínházban Néhány éve még azzal hízeleghettünk magunknak, hogy Mrozek Emigránsai valóban emigránsok. Nyugat-Európá- ba vetődött szerencsétlen kelet-európaiak, aiki'k csak azért téblábolnak ügyefogyottan az idegen országban, mert hazájuk véletlenül az Elbától keletre fekszik. Csakis ott, Nyugaton érzik magukat elveszettnek, vendégmunkásként a jóléti társadalom peremére szorulva, csakis ott kénytelenek kutyaeledelt enni, mert az a legolcsóbb konzerv, csakis ott kapnak soha meg nem gyógyuló betegséget a némi plusz, kereset reményében vállalt egészségtelen munkától. Mostanra már sikerült egy- ben-másban felzárkóznunk a nyugatibb égtáj alatt fekvő országokhoz. A boltban üresre mosott német állateledeles üvegben sorakozik a zsír, még a jól olvasható felirat sem za. var senkit — igaz, mi sem értjüik, akárcsak Mrozek hősei, s nyugodtan cseresznyé- zünk egy tálból a jómódú nyugatnémet kutyákkal. Éppen aktualitása miatt döntött úgy a rendező, Bicskei Gábor, hogy a hét művelődési ház összefogásával megszületett színházi előadás tárgyául Mrozek Emigránsok című darabját választja. Budakeszi, Törökbálint, Tök, Zsámbék, Budaörs, Pilisvörösvár és Szentendre intézményeinek köszönhető ez a bemutató, amely két amatőr színésznek, Kokavecz Ivánnak és Kovács Ferencnek kínál bravúros szereplehetőséget. A darabot a Pest megyeiek után a hét végein a Fővárosi Operettszínház Zsebszínházának nézői is láthatták. Képeink a próbán és az előadáson készültek. M. L. Vujicsics-emléknapok 'Nem marad a Teátrum Szentendrén Koszorúzás és koncert A színház érték, a színpad csúnya Szentendrén tegnap délután négy órára hívták össze azt a rendkívüli tanácsülést, amelynek feladata volt korrigálni a január 31-1 törvénysértő határozatot, s eldönteni, hogy 1989 nyarán, fennállásának pontosan 29. évfordulóján lesznck-c egyáltalán tcátrumi játékok a város főterén. Vujicsics Tihamér zeneszerző neve és munkássága szorosan kötődik Szentendre kulturális közéletéhez. A tragikus körülmények között 1975-ben elhunyt művész február 23-án töltené be hatvanadik esztendejét. A nevét viselő szentendrei zeneiskola és a Magyarországi Szerbek Szövetsége az évforduló alkalmából ünnepségsorozatot rendez. A megemlékezés koszorúzással kezdődik. Pomázon. a Plébánia és a Fáy András utca sarkán álló szülőházánál kerül sor csütörtökön délután 5 órakor erre az eseményre. Hozzátartozói, barátai és tisztelői szombaton délután 5 órakor zarándokolnak el sírjához, amely Szentendrén, a Hunyadi utcai szerb székesegyház kertjében található. Kegyeletüket itt is koszorúkkal és virágokkal róják le. Ugyanezen a napon, este 6 órakor emlékét idézi az ünnepi műsor és koncert, amelyet a Vujicsics Tihamér Zeneiskolában tartanak. Ez alkalommal a jelenlévők megtekinthetik azt az emléksarkot, ahol a zeneszerző zongoráját is őrzik. A műsort Juhász Ferenc, Kossuth-díjas költő vezeti be. A szereplők közt találjuk Márton András színművészt, akit oly sóik kötelék fűz Szentendréhez. Vujicsics Tihamér iránti tiszteletét azzal is kifejezi, hogy nem fogad el honoráriumot. Weöres Sándor azon versét adja elő, amelyet a zeneszerző halálára írt: Repülőbaleset Szíriában. Tolmácsolásában elhangzik még Vujicsics Tihamér Kelletlen, dacos sirató, s Vujicsics Sztoján Átváltozások című költeménye is. Az ezt követő koncertén a zeneiskola három növendéke megszólaltatja a Vujicsics- fanfárt, majd a pedagógusok lépnek a dobogóra, hogy az elhunyt alkotó népdalfeldolgozásaiból mutassanak be válogatást. A hangverseny a Vuji- csics-együttes játékával zárul. Műsorukban — többek között — eredeti szerb népdalok is felcsendülnek. Nyugodtan állíthatjuk, hogv soha nem látott érdeklődés előzte meg a napirend tárgyalását. Nemcsak a tanácstagok voltak szinte hiánytalanul jelen. hanem a különböző alternatív szervezetek tagjai, köz- művelődési szakemberek, érdeklődő polgárok és a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának képviselői is. Dr. Színi István tanácselnök elöljáróban elmondta a testületnek, hogy abban kell dönteniük: hozzájárulnak-e ahhoz, hogy még két évig fölállítsák a város főterén a nézőteret, vagy sémi Közölte azt is, hogy Malonyai Dezsőnek, a Teátrum igazgatójának az a véleménye, hogy jobb lenne oi új szinpad elkészítéséig valamelyik másik Pest megyei településen, természetesen Szentendrei Teátrum néven bonyolítani a játékokat, mert ellenséges légkörben nehéz a színészeknek kiemelkedő produkciót nyújtani. Ugyancsak dr. Színi István mondta el, hogy a szélsőséges nézetek mellett (ki a színházzal Szentendréről) azok vannak többségben, akik a játékokat szívesen látják a városban, de ezt a színpadot nem tűrik el a barokk házak között. Hibáztatta a Pest Megyei Tanács és a Teátrum vezetőit abban, hogy hosszú évek során át nem vették figyelembe a szentendreiek kifogását a nézőtérrel kapcsolatban, s emiatt most kiélezett helyzetben kell dönteni a legyen vagy ne legyen kérdésében. A városatyák figyelmébe ajánlotta, hogy a döntésnél vegyék figyelembe azt, hogy a színház érték, a színpad csúnya, s a lakosság ez utóbbi eltávolítását akarja. A vitában a tanácstagok közül hozzászólt dr. Kovács Béla. Dómján Ödön, Szalui László, Nemesné dr. Kilár Gyöngyi. Platthy Iván és Nagy József, mindnyájan annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a szentendrei lakossággal történt konzultáció után a tribünt a testület nem tudja elfogadni. Dr. Kovács Béla azt is kifejtette, hogy a városnak egyszer meg kell húzni a vonalat, amin túl nem hajlandó minden haszon nélkül eltűrni a Teátrum színpada miatti kellemetlenségeket. A városnak ebből nincs haszna, csak tönkreteszik a Fő teret, s el kell érni, hogy az idegenforgalomtól a település valamilyen ellenértékét kapjon, Platthy Iván pedig jogi vitát robbantott ki azzal, hogy állította: a szentendrei testületnek csak javaslattevő joga van a me-* gyei tanács felé, s nem jogosult dönteni. Jakab Béla, a Pest Megyei Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője tisztáz-' ta, hogy Szentendre testületének joga van abban határozni, hogy a saját területén engedélyezi-e felállítani a színpadot és játszani a színészeket, ám. Napjainkban mindinkább a közérdeklődés előterébe kerül március 15-e méltó keretek és külsőségek közepette történő megünneplése. A megalakult pártok és szervezetek a központilag szervezett ünnepségektől függetlenül kívánnak tisztelegni a jeles nap emlékének. A Magyar Televízió 1989. február 20-i. hétfő esti műsorában a nézők értesülhettek arról, hogy a független szervezetek az MTV jelképes lefoglalására készülnek. A televízió pártbizottsága a független szervezetek tervezet* akciójával kapcsolatban nyilatkozatot - tett közzé. Ebben leszögezi, hogy a Magyar Televízió a nemzet intézménye, felügyeletét pedig a korábbi ■közvetlen pártirányítás helyett az Országgyűlésnek felelősséggel tartozó kormánynak kell ellátnia. Hasonlóképpen foglaltak állást az MSZMP-nek a televízióban dolgozó tagjai a tavaly novemberben megtartott küldöttértekezletükön. Értelmezésük szerint ugyanis a „nemzeti televíziózás” kifejezi a nemzeti érdekeket és hogy a stábnak mi lesz a sorsa, azt a Pest Megyei Tanács dönti el. Dr. Juhár János országgyűlési képviselő a pomáziak üzenetét hozta, mely szerint a Szentendrévé' szomszédos nagyközség az új szmpad elkészítésének időtartamára az ottani Telekv-kastély udvarán helyet adna a Szentendrei Teátrumnak. Végül is csaknem kétórás véleménynyilvánítás és heves vita után a tanáestestület úgy határozott (mindössze egy tartózkodással és ellenszavazat nélkül), hogy 1989 nyarán és később sem engedi a Fő téren a Teátrum nézőterének felállítását. Ezek után a megyei tanács hivatott dönteni arról, hogy hói és milyen körülmények között működik tovább a Szentendrei Teátrum. A szentendreiek abban kérnek támogatást. hogy az új nézőtér Kialakítására kiírt pálvázat mielőbbi eredményességét a megyei tanács támogassa, s ezután néhány év múlva esetleg a város más pontján, más főzőtérrel visszatérjen a már országos hírűvé vált Szentendrei Teátrum. megteremti a progresszió és a reform igényeihez kapcsolódó nyilvánosságot. Ezt a funkcióját pedig sok más jellemző vonás mellett akkor töltheti be, ha a sajtószabadság szellemében és a valóságos szerepüknek megfelelően jelennek meg- a képernyőn a társadalom eseményei és a mögöttük álló csoportok és szervezetek. A televízió pártbizottsága hangsúlyozta: nem tudja, hogy a társadalom mikor hatalmazta fel a független szervezeteket e nemzeti intézmény lefoglalására. A testület ugyanakkor tisztában van azzal, hogy az elmúlt években a közvetlen pártirányítás hatására az MTV csak szelektív tudósításokat adhatott az ünneppel kapcsolatos eseményekről. „Legyen az idei közvetítés, benne akár a jelképes közös televíziófoglalás is, bizonyítéka. hogy a tisztességes politikai szándékok és cselekvés előtt nincs elzárva a Magyar Televízió”. — fejeződött be ez utóbbi gondolatokkal a nyilatkozat. V. A. Bicskei Gábor rendező utolsó instrukciói előadás előtt Pest Megyei A Magyar Filmszemle fődíjas filmje: ELDORÁDÓ Vicsotka Mihály Március 15-én jelképes lefoglalás Kié a televízió'5 A Teleki tér császárának tündöklése és bukása. Irta és rendezte: Bereményi Géza. Főszereplő: Eperjes Károly. „...amikor a pénz elveszíti értékét, és többet nem mutatja, hogy ki mennyit ér, és ki milyen, akkor összekavarodik a világ." (Bereményi Géza) Februári bemutatók: Gödöllő, Petőfi - 22-én Cegléd, Kamara — 24-étől 26-ig Nagykőrös, Stúdió - 28-án és 1-jén. oziüzemi Vállala Az akasztás jelenete A két szereplő: Kokavecz Iván és Kovács Ferenc
