Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-17 / 41. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ÉS A MEQTEI TANÁCS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 41. SZÁM Ára: 4.IÍ0 forint 1989. FEBRUÁR 17., PÉNTEK Százmillióba is belekerülhet az apaji szennyezés Kihallgatják a gyanúsítottakat A polgáii szclgéfairól GBT-nyilatkozat Az Országos Béketanács hasznosnak tartja, hogy a Honvédelmi Minisztérium — a januári parlamenti döntés, alkotmánymódosítás után — tájékoztatást adott az alterna­tív katonai szolgálattal kap­csolatos műhelymunka jelen­legi állásáról. Az Országos Béketanács a Honvédelmi Minisztérium ál­lamtitkára által ismertetett el­képzelésekkel kapcsolatban szükségesnek tartja leszögez­ni, hogy a polgári szolgálat tervezett 36 hónapos időtarta­ma aránytalanul hosszú és büntető jellegű. A békemoz­galom, korábbi álláspontjának megfelelően, rövidebb idejű polgári foglalkozást javasol, és egyúttal kezdeményezi azt is, hogy vizsgálják meg a sorka­tonai szolgálatot teljesítők ese­tében a tartalékos szolgálat időtartamának — jelenleg 18 hónap — rövidítésére nyíló le­hetőségeket. A zajvédő ablakot nem védi az adó Üllő közel van a reptérhez; a reptér távol van Üllőtől Csend van-e már Üllőn? A Rákóczi utca egyik házában bizonyosan: itt ugyanis in­gyen, referenciaként felszerelt nyugatnémet találmányéi, úgy­nevezett DUPLO rendszerű hang- és hőszigetelő ablak zárja ki a közeli Ferihegyi re­pülőtér forgalmának zaját. A három üvegtáblával lelemé­nyesen ellátott ablakok a ta­pasztalatok szerint jól védik a dübörgéstől a referenciaház lakóit, kérdés azonban, hogy Üllő többi lakója részesülhet-e hasonló védelemben? A Kiskunsági Állami Gaz­daságra az apajpusztai, mind­eddig példátlan környezet- szennyezés miatt kiszabott 33,5 millió forintos bírság a végső elszámolás összegének csupán egy kis része: a KÁG- nak akár 100 milliójába is be­lekerülhet az ügy a kárelhárí­tással és más kiadásokkal • együtt — hangzott el, igaz, egyelőre csupán óvatos becs­lésként az adat azon a sajtó- tájékoztatón. amelyet a Kö- zép-Duna-völgyi Környezetvé­delmi és Vízügyi Igazgatóság szervezett tegnap. Konkoly János, a Kövizig igazgatója szerint a vizsgálatok megfe­lelően haladnak, ezt segíti, hogy a gazdaság új igazgató­ja. András László, akit január 1-jétől nevezett ki a mezőgaz­dasági miniszter, munkatár­saival együtt minden támoga­tást megad a természetvédel­mi szakembereknek és a rend­őrségnek. A veszélyes hulladékok fel­dolgozására létrehozott üzem­ben és a tárolótéren a számí­tások szerint mintegy 4 ezer tonna Vegyszer halmozódott fel. Most a legfontosabb ezek számbavétele, és a biztonsá­gos tárolás megoldása. A rend­szeres ellenőrzések alapján — a gazdaság vezetőivel egyet­értésben — a Kövizig igaz­gatója kárelhárítási felügyelőt nevezett ki. így vele együtt hárman folyamatosan, a hely­színen segítik a mérgek lel­tározását. csoportosítását. András László tegnap azt is bejelentette, hogy tekintettel a kialakult helyzetre, a nagy­üzem a továbbiakban nem vállalja a vegyszerek feldol­gozását, s így bezárják az üzemet. A különböző vizsgálatok ar­ról tanúskodnak, hogy néhá- nyan példátlan módon szeny- nyezték a környezetet. Az egyik legfőbb felelős. Halász Dezső igazgatóhelyettes feb­ruár 15-től a gazdaság kezde­ményezésére elment a KÁG- tól. A rendőrség gyanúsított­ként hallgatta ki Káposztás Istvánt is, s rövidesen még többen is sorra kerülnek. Az szinte bizonyos, hogy még na­gyon sok hordó van elásva, ám roppant nehéz olyan ta­núkat találni, akik segítenék a nyomozást. A sajtótájékoz­tatón megjelent apaji küldöt­tek is. akik a község lakóit képviselték, egy kicsit furcsán viselkedtek. Azt firtatták pél­dául. hogy bár minden jel szerint 1983 óta folyamatos a környezetszennyezés. miért csak most robbant a bomba? A kérdés jogos, a helyzet megmagyarázható, de meg nem érthető. Elfogadható pél­dául. hogy korábban féltek az emberek, mert aki szót emelt a gazdaság vezetőivel szem­Németh Miklós a XI. kerületben A nézeteket tisztázni kei! Budapest legnépesebb, ösz- szetett struktúrájú, dinamiku­san fejlődő városrészében, a XI. kerületben töltötte csütör­töki munkanapját Németh Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tágja, a Minisz­tertanács elnöke. A vendéglátókkal folytatott megbeszélésen a többpárt­rendszerrel kapcsolatban el­hangzott: szó sem lehet arról, hogy az MSZMP kivonul a munkahelyekről, ott azonban alapvetően politizálnia kell. A munkahelyi pártalapszervezet feladata az lesz. hogy politi­kát alakítson, nézeteket tisz­tázzon. s ne gazdasági folya­matokat befolyásoljon. Szóvá tették azt is. hogy a többpárt­rendszerről. az alkotmányról, a párttörvényről kialakított állásfoglalások nem a kom­munisták véleményének is­meretében születtek. Volt. aki szinte személyeskedő meg jegy. zéseket fűzött a vezetők leg­utóbbi megnyilatkozásaihoz, hangsúlyozva, hogy e meg­nyilvánulások gyakran előidé­zői a bizalmi válságnak, az oktalan sértődéseknek. Németh Miklós ez alkalom­mal is több kérdésben kifej­tette véleményét. Megerősítet­te: nincs más esélye az or­szágnak. mint azzal szembe­nézni. hol kell mindenképpen kontinuitást vállalni a múlt­tal. az előző kormányok prog­ramjaival, s hol vannak azok a pontok, ahol bátran kell szakítani a még nem oly ré­gen megfogalmazott kormány- programmal is, mint a stabili­zációs vagy a kibontakozási program. Focirajt előtt Futószalagon játssza előkészületi mérkőzését a Váci Izzó MTE labdarúgócsapata. Az NB I élmezőnyében megkapaszkodó együttes Vácott, ötszáz néző előtt, 5-1-re valósággal lelépte a valaha szebb napokat látott másodosztályú Eger SE-t. A kép előterében Nagy Tibor és a csapatkapitány, Gyimesi küzd a labdáért a védők gyűrűjében. A csapat felkészüléséről bőveb­ben a 7. oldalon olvashatnak (Koppány György felvétele) ben — erre is van példa —, az hamarosan máshol keres­hetett munkát. Néhány esz­tendeje pedig még jól éltek a gazdaságból az apajiak. bi­zonyára többen úgy látták, ezért cserébe valamit adni kell. Mondjuk — a hallgatást. Am az is igaz, hogy a falube­liek korábbi cselekedeteit a mai mércével nem lehet mér­ni: amit tegnap még nem mer­tünk megtenni, azt ma gon­dolkodás nélkül vállaljuk.. A Pest Megyei Köjál meg­vizsgálta a településen levő kutak vizét. Megállapításuk szerint a gazdaság által fúra- tott nagy mélységű víznyerő helyek nincsenek veszélyben, az onnan származó víz fo­gyasztható. A házaknál levő kis mélységű kutak vizének elemzése folyamatban van. ám addig is ajánlják, hogy ivás- ra lehetőleg senki se használ­ja az otthoni vert kutakat. András László ezzel kapcso­latban bejelentette, hogy a nagyüzem a meglevő vízbázis­ra már szervezi a vízműtár­sulást, s ha lesz elegendő pénz. hamarosan megoldódik ez a gond Apajpusztán. A vizsgálat tehát folytató­dik. Végeredményben — s ne feledjük: a gazdaságnak a személyes torzsalkodások, a klikkek harcának következté­ben csaknem két évig nem volt igazgatója — mindenki elnyeri méltó büntetését. A KÁG kifizeti a bírságot — a pénz az állam egyik zsebéből a másikba vándorol — a fe­lelősök pedig a bíróság előtt felelnek tetteikért. S marad nyolcszáz ember, aki mind­ezért szenved, s megeshet, ha­marosan új munkahely után kell nézniük. Bár igaz: még minden moz­gásban van. még semmi sem dőlt el. Furucz Zoltán Csütörtökön befejezte mun­káját az MSZMP KB Társa­dalomtudományi Intézete szer­vezte elméleti tanácskozás Gö­döllőn. amelyen társadalmunk szerkezetének alakulása sze­repelt a napirenden. A szek­ciókban folytatott vitákból kitűnt: téves az a felfogás, hogy a hatékonyságra törek­vő gazdaság szükséges vele­járója bizonyos csoportok, ré­tegek hátrányos helyzetének fokozódása. A felszólalók többsége szerint a hátrányok Az ablakot forgalmazó Construmex betéti társulás ve­zetője szerint már ötvenezer nyugatnémet márka értékű ab­lakanyag várja az Alba Regia Építőipari Vállalat raktárai­ban a vevőket, akik jönnek is: az üllőiek közül már többen rendeltek a DUPLO-ablakból. Érdekes módon a nyílászáró iránt viszont semmi érdeklő­dést nem mutatnak azok, akik közvetlenül a repülőtér szom­szédságában, az úgynevezett belső zajgátló övezeten belül laknak. Nekik ugyanis a Légi- forgalmi és Repülőtéri Igazga­tóság kártalanítást, ingatlan­cserét ajánlott fel. örülhetünk a repülősök rég­óta várt lovagias gesztusának, azonban örömünkbe — aho­gyan az lenni szokott — üröm is vegyül. Ugyanis a reptérhez nagyon közel lakókkal szem­ben a reptérhez igen közel la­már a gazdaság kevésbé haté­kony működése idején is je­len voltak — bár az ideoló­gia tagadta létezésüket. A mai leszakadók túlnyomó többsége azok közül kerül ki. akiknek helyzete nem. vagy csak ke­vésbé javult az elmúlt évti­zedekben. Minthogy a bajok gyökerei messzire nyúlnak, gyors javításra nincs lehető­ség. de az ezt célzó erőfeszí­téseket mielőbb meg kell ten­ni. kók — az üllőiek — nemhogy kártalanítást nem remélhet­nek, de még a DUPLO-ablak- hoz is csak pénzükért juthat­nak. Itt ugyanis a zajszintmé­rések nem mutatnak ki oly nagymértékű dübörgést, ami által kötelezhető volna bár­mely szerv a költségek akár­csak némi, a DUPLO-ablakkal kapcsolatos csökkentésére. Az üllői lakosoknak persze más a véleményük a zajszeny- nyeződés mértékéről, s jogo­san várhatják terheik csök­kentését. Azonban itt már — úgy tűnik — túllépünk a re­pülőtér problémáján. Efféle zajvédelmet ugyanis ugyan­ilyen joggal igényelhetnének az autópályák, autóutak mel­letti s a városi füstködben álló házak lakói, a gyárak, vasút­állomások, sínpályák szomszé­dai is, s az ő terheiket nyil­vánvalóan nem lehetne köny- nyű bármiféle intézményre is áthárítani. A megoldást már kiötlötték, ott, ahol a sokat szidott adó­zási rendszerünket is kitalál­ták. A fejlett ipari álllamok jó néhányában ugyanis az a sze­mély, aki efféle beruházást végez ingatlanán, a felmerülő költségeit az össznépgazdasági haszonról szóló adótörvényre hivatkozva leírhatja személyi adóalapjából. Az „össznápgaz- dasági haszon” kifejezés nem túlzás: gondoljuk meg, ma­radva a fent említett DUPLO- ablak példájánál —, aki ilyen jól szigetelő eszközzel látja el házát, az óvatos számítások szerint is egyharmaddal keve­sebb fűtésre szolgáló energiát emészt fel egy tél alatt, egy- harmad annyi mérgező füstöt ereget kéményén. Hazánkban azonban jelenleg semmilyen ösztönző sem irányul arra, hogy energiatakarékos, nép- gazdasági mércével mérve hasznosabb termékeket vásá­roljunk — sőt, ezek ára is el­riasztó, ezért maradunk az energiafaló szerkentyűknél: le­gyen az akár ablak, építő­anyag vagy autó. A DUPLO-ablakok viszont már itt vannak és vevőkre várnak. Tóth Béla Endre Elméleti tanácskozás Gödöllőn Segíteni a leszakadóknak KEVESEBBEN K ettős követelmény szo­rításában kellene ha­ladnia a termelőüze­meknek az iparbanv épp­úgy, mint a mezőgazda­ságban, az építőiparban. Az egyik követelmény a termelési eredmények gya­rapítása, azaz a több vagy értékesebb áru — esetleg mindkettő — kibocsátása. A másik követelmény az ésszerű gazdálkodás a lét­számmal, azaz a munka­erő fogyatkozása mellett is eleget kellene tenni az el­ső követelménynek. Ami nem fából vaskarika, hi­szen lehetséges a teljesíté­se mindkét követelmény­nek. Például a termelé­kenység javításával. Ami a megyei tapaszta­latokat illeti, a létszám fogyatkozása olyan folya­mat, amely megállíthatat­lannak látszik valamennyi termelőágazatban. A me­gye iparában 1988-ban ugyan néhány száz fővel emelkedett a foglalkozta­tottaknak a száma, az ál­lami iparban azonban foly­tatódott a fogyatkozás. A gyarapodás terepe a szö­vetkezeti ipar és ott is az ún. kisszervezeteknek a csoportja. Veszedelmes le­egyszerűsítés lenne azt ál­lítani: az állami ipart el­hagyók mennek át ezekbe az újonnan alakuló szerve­zetekbe. Mégis, ismétlő­dően hallhatjuk ezt a vé­lekedést. Főként ott, ahol hiába várják a jelentkező­ket a gépek, a szerelősza­lagok mellé. Ismereteink attól meg­óvnak bennünket, hogy he­lyeseljünk az előbb emlí­tett módon ítélkezőknek, arra azonban kevés útba­igazítással szolgálnak, va­jon azok, akik mennek — az iparból, a mezőgazda­ságból stb. —, hová jut­nak el? A megye állami gazdaságaiban és termelő- szövetkezeteiben 1988-ban annak lehettünk tanúi, hogy az előző esztendőhöz képest felgyorsult a lét­szám fogyatkozása. Ami­nek a mértéke jelentősebb volt a közös gazdaságok­ban, mint a másik terüle­ten, hiszen három és fél ezer főre tehető a mínusz. Az építőipari cégeknél szintén kevesebben voltak tavaly, mint az azt meg­előző esztendőben. Ha eny- nyi helyen vannak keve­sebben, akkor hol vannak többen? Némi többletet felmutat az állami, vala­mint a szövetkezeti keres­kedelem, jelentősebb a lét­szám emelkedése a magán- szektorban — kevésbé a szolgáltatás jellegű tevé­kenységekben, mint az árutermelésben —, de ez még mindig nem kielégítő magyarázat arra, hová let­tek a távozók? Tapasztaljuk: folyama­tosan megnőtt azoknak a tábora, akik a főváros és környéke sajátosságait, gyakran minden kötöttség­től mentes munkavállalási viszonyait kamatoztatják. Érthetőbben fogalmazva: egyre többen vállalnak munkát úgy, hogy kikerül­nek mindenféle hivatalos keretből, elsőként említve a személyi jövedelemadó­zást. A napszámosok, az alkalmi munkások, az ilyen-olyan kisegítők ma már sajátos holdudvart al­kotnak a hivatalosan szá­mon tartott foglalkoztatot­tak tábora körül. Vannak olyan vállalkozók, akik ötven-hatvan főnyi „nap­számos” csapattal tevé­kenykednek. A „napszá­mosok” megjelölést azért kell idézőjelbe tenni, mert ezek az emberek hetek, hónapok óta ugyanannál a vállalkozónál dolgoznak, csak éppen papíron szere­pelnek úgy, mint akik azon a napon és egyszeri alkalomra vállalták a mun­kát. Ott láthatjuk ezeket a kisegítőket a magánfu­varozásban is, magánke­reskedők ilyen-olyan be­szerzőiként, bármikor ug- rasztható eladóként, rako­dóként. A példák sorolása folytatható lenne, de leír­hatjuk már ennek ismere­tében is: a feketemunka kiterjedt világa jött létre. Ebben a világban az al­kalmazó egyebek között megtakarítja a társadalom- biztosítási járuléknak a be­fizetését, az alkalmazott a nyugdíjjárulékot, a sze­mélyi jövedelemadót.ií Ez a helyzet persze nagyon keserves tényező lesz ak­kor, amikor a „napszá­mos”, a „kisegítő” megbe­tegszik, amikor majd a nyugdíj megállapításához kellenének az évek, de ki gondol most a holnapra? Most az a fontos, hogy megtakarítható a nyugdíj­járulék, a személyi jövede­lemadó ... s az is tagad­hatatlan, hogy a munka- vállalásnak ezen a terüle­tén a kereslet—kínálat sza­bályozza a kereseteket, a foglalkoztatás hivatalos kö­rében fizetett béreknek az öt-, tízszeresét is zsebre lehet tenni. S okféle lehetséges cél­ja van tehát azok­nak, akik eltűnnek a hivatalos foglalkoztatási összesítésekből. Ezeknek a céloknak társadalmi hasznossága gyakran két­séges, az azonban bizo­nyos: ezeknek a céloknak a létezése egyben a kriti­kája is a hivatalos bérpo­litikának és bérgazdálko­dásnak. A feketemunka terepének a tágulása — ami a megyében ezekben a hetekben például az üdülőövezeti építkezések­nek a megélénkülésénél mérhető le — egyre nyo­matékosabb sürgető jele a bérreformnak. Annak a bérreformnak, amely már így is jelentős késésben van. s késedelme már ed­dig is hatalmas társadal­mi veszteségeknek okozója volt. Mészáros Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom