Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-15 / 39. szám

6 %f£Man 1989. FEBRUAR 15.. SZERDA Jogi tanácsok A mulasztás igazolása A A vagyonjogi egyenlőség • Telelcvita • Mulasztott a munkahely •Munkanélküli-segély összege • Egy tahltőtfalui olvasón­kat a helyi tanács határozati- lag elmarasztalta. A hatósági határozatban foglaltakat vi­tatja, de a fellebbezési határ­időt már elmulasztotta. Azt kérdezi, már végleg le kell-e tennie a fellebbezés benyújtá­sáról. A hatóságok igen gyakran írnak elő az ügyfél számára különböző határidőket. Ha ezeket az állampolgár nem veszi figyelembe, következmé­nyekkel kell számolnia, ezért fontos annak ismerete, hogy a határidőket miképp kell szá­mítani. A határidő számításá-' nál a kiindulópont a kihir­detés vagy a kézbesítés napja. A napokban megállapított ha­táridőkbe ez a nap nem szá­mit bele, hanem a jogkövetel­ményt a következő naptól kezdve kell figyelembe ven­ni. Amennyiben a határidő utolsó napján már a munka­végzés szünetel, az ezt követő munkanapon kell a hatóság rendelkezéseinek eleget tenni. Amennyiben az ügyfél cselek­ménye postára adással is telje­síthető (pl. fellebbezés) az utolsó nap huszonnegyedik órájáig feladható a külde­mény. Van azonban olyan eset is — mint levélírónknál is tör­tént —, hogy nem saját hibá­jából nem tesz eleget az ügy­fél a hatóság által előírtaknak. Ilyenkor a jogszabály lehetővé teszi, hogy ne kerüljön indo­kolatlanul méltánytalan hely­zetbe az ügyfél, tehát igazo­lási kérelmet terjeszthet elő, amelyben meg kell indokolnia, hogy miért mulasztott. Ezt a kérelmet a mulasztástól, illet­ve, ha az később jutott a tu­domására, az ettől számított nyolc napon belül kell előter­jeszteni. Hat hónapon túl azonban igazolást,előterjeszte­ni nem lehet. Amikor a fél .ezt a kérelmét benyújtja, azzal egyidejűleg az elmulasztott cselekményt is pótolnia kell. • Szüleivel eltartási szerző­dést kötött egy magát megne­vezni nem kívánó taxisofőr. A szerződést felesége nem írta alá, de a megállapodásban foglaltakat közösen teljesítet­ték. A szerződő felek azonban nem élvezték sokáig a közösen nekik jutott ingatlant, mivel a feleség válást kezdeményezett. Megilleti-e ilyen esetben há­zastársamat a vagyon fele? — kérdezi. Olvasónk abból indul ki, hogy a szerződést ő kötötte meg, tehát minden jog őt il­leti meg. Azt azonban nem veszi figyelembe, hogy a köte­lezettség teljesítésekor nem egymaga, hanem házastársával közösen tett eleget a szerző­désben meghatározottaknak. Ez az eset igen gyakori, a há­zasfelek egyike gyakran köt olyan szerződést, amelyet nem hoz élete párja tudomására. Valószínűleg ilyenkor ahra számítanak, hogy ezt a va­gyont a házasság felbontása­kor vagy megszűnésekor fi­gyelmen kívül fogják hagyni. A törvény az ilyen magatar­tást nem védi. A családjogi jogszabályok ugyanis kimond­ják, hogy a házassági együtt­élés ideje alatt szerzett vagyon a házastársi vagyonközösség része, ez pedig azt jelenti, hogy a hozzájárulás mértéké­től függetlenül egyenlő arány­ban kell elosztani. Ez a sza­bály érvényesül az ingatlan- szerzés esetében is. tehát az a házastárs, aki ilyen fondorla­tok miatt nem került be az in­gatlan-nyilvántartásba, ettől függetlenül igényt tarthat az őt megillető vagyonrészre. • Telekvitája van a szom­szédjával egy szobi földműves­nek. Mivel nem tudtak meg­egyezni egymással, a bíróság­hoz kíván fordulni. Kérését azonban nem tárgyalták, mert előbb r. tanácsnál kell rendez­ni ügyüket. Miért van ez a hu­zavona? — kérdezi. Amikor a tulajdonjog kér­désében vita támad a szom­szédok között, a bíróság dön­tése nem lehet olyan, hogy azt ne lehessen végrehajtani. A bíróságot is kötik a teleknagy­sággal és telekalakítással kap­csolatos rendelkezések. Ezeket pedig megosztási vázrajz alap­ján csak az államigazgatási hatóság döntését követően le­het elbírálni. Ezért szükséges az, hogy az előzetes eljárást lefolytassák. Ha a per folya­mán jut a bíróság tudomásá­ra ennek az eljárásnak a szükségessége, akkor a tár­gyalást felfüggesztik a ható­sági döntés meghozataláig. • Lakáskölcsöne volt M. M. maglódi gépírónörisk, amikor a munkahelyéről kilépett. Mun­káltatója a felmondási idő le­jártakor a MIL-lapot nem állí­totta ki arra való hivatkozás­sal, hogy ezt csak a tartozás megfizetése után kaphatja kézhez. Üj munkahelyemen pedig MIL-lap nélkül nem al­kalmaznak. Ügy érzem, két szék között a földre estem — írja. A szerződést szegő munka- vállalónak viselnie kell dön­tésének következményeit. Ez legtöbbször az lehet, hogy a tartozást egy összegben az esedékes kamatokkal együtt vissza kell fizetnie. A vissza­fizetésre kötelező határozat ellen a dolgozó a bírósághoz — ha pedig a szerződést 1982 előtt kötötték, a munkaügyi döntőbizottsághoz — fordul­hat. Más a helyzet a MIL-lap- pal. A vállalatnak ugyanis a munkaviszony megszűnése esetén két példányban kiállí­tott munkavállalói igazoló la­pot kell a dolgozónak átadnia. E lap nélkül az új munka­hely nem alkalmazhatja a munkavállalót. A MIL-lapon fel kell tüntetni a vállalatot jogerős határozat alapján megillető összegeket, valamint azokat a tartozásokat, ame­lyeket az új munkahelynek a fellebbezésre tekintet nélkül le kell vonnia. Ha ezt a kö­telezettségét a munkahely el­mulasztja, és ebből a dolgozó­nak kára származik, azt a munkaügyi vitát eldöntő szervnél követelheti. ★ Folytatjuk a múlt héten megkezdett ismertetést a mun-, .kanélküli-segélyről. A munkanélküli-segély ösz- szegét a jogosult havi átlagos munkadíja (átlagrészesedése; a továbbiakban együtt: átlag- keresete) alapján kell megál­lapítani. A segély összegét ezenkívül az is befolyásolja, hogy a mnukaviszony milyen módon szűnt meg. A munkanélküli-segélyt há­rom éven belül 365 napra fo­lyósítják. Ezt úgy kell érteni, hogy ha a dolgozó többször kap munkanélküli-segélyt, ezeket három éven belül ösz- szegezni kell. A segélyt eltérő mértékben határozzák meg at­tól függően is, hogy a folyó­sítás megkezdésétől mennyi idő telt el. Mindezekre tekintetteí, amennyiben a dolgozó foglal­koztatása „munkaviszony megszűnt” bejegyzéssel ért véget, a folyósítás 180. napjá­tól 70 százaiéi?, míg a 181. és 365. nap között 60 százalék il­leti meg. Ha az alkalmaztatás a dol­gozó felmondása -miatt szűnik meg, az átlagkereset százalék­kamatai tovább csökkennek, így 180 napig 65, ezt követően viszont csak 55 százaléknyi átlagkereset illeti meg. A leg­kedvezőtlenebb az az eset, amikor a dolgozó elbocsátása miatt vagy más jogellenes módon válik meg munkahe­lyétől és munkakönyvébe „ki­lépett” bejegyzés kerül. Ekkor csupán 60, illetőleg 50 száza­lék átlagkeresetet kaphat munkanélküli-segély címén. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra közöli ingyenes Jogi tanácsadást tar­tunk a Bp VIII.. Blaha L. tét 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. ■ Postabontás VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, PF.: 311 -1446 Pillanatkép a rendelőből Az érdi szakorvosi rendelő- intézet sebészeti osztályán'hét­köznap délelőtti kép fogad: id5s néni tolókocsiban, férfiak, nők, idősek és fiatalok, begip­szelt végtaggal vagy még anél­kül, sok a röntgen után ide­váró beteg. Mentősök jönnek- mennek, valami őrület. Kijön az ajtón egy közép­korú, bajuszos orvos, s nyu­godt hangon mondja: Azt a kisgyerekest kérem! Aztán még hozzáfűzi: Emberek, min­denki sorra kerül! A cigány­asszony, két év körüli kislány­nyal a karján, bemegy, az or­vos közben odasúgja nekem: Engem ezek odakint szétszed­nek, hogy előre vettem. De gyerek, sajnálom. A kislány maszatos arcán könnyek je­lennek meg, ijedt szeme a nő­vérről az orvosra rebben. Va­jon mi vár rám? — olvasom ki a tekintetéből. Hasra fekte­tik a kezelőágyon, a nővér hir­telen tépi fel a kötést. A gyer­mek már hangosan sír. Gyó­gyulófélben lévő kelés látszik a kis popsin. Az anyja mellet­te áll, tekintete aggódó. Visz- szakapja egyben — veregeti meg a vállát kedvesen az or­vos. A hétvégén leveheti a kö­§ Tíz nap rendeletéi ALAPÍTVÁNYBÓL A Magyar Közlöny 1. szá­mában jelent meg az a mi­nisztertanácsi rendelet, amely a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló törvény alap­ján az alapítványokból és a közérdekű célú kötelezettség­vállalásokból adómentesen ki­fizethető összegeket határozza meg. HELYISÉGGAZDÁLKODÁS A helyiséggazdálkodásról szóló 19/1984. (IV. 15.) MT- rendelet módosításra és kiegé­szítésre került. Ennek megfe­lelően a jogszabály meghatá­rozza, hogy a helyiségért ka­pott pénzbeni kártalanítást, valamint az igénybevételi dí­jat és a pénzbeli térítést mi­ként kell elszámolni. SZOLGÁLATI SZABÁLY­ZAT Az 1/1989. (I. 13.) BM-ren- delet módosította a polgári fegyveres őrség működési és szolgálati szabályzatát. A jog­szabály szerint a polgári fegy­veres őrség tagjainak ..járó alapellátási és utánpótlási ru­hapénz mentes a személyt jö­vedelemadó alól. KIEGÉSZÍTŐ ADÓ A pénzügyminiszter módosí­totta az adóigazgatási eljárás­ról szóló 48/1988. (XII. 20.) PM sz. rendeletet, mely a vállal­kozások 1989. évi eredménye után fizetendő kiegészítő adó befizetését határozza meg. Az ismertetett jogszabályo­kat a Magyar Közlöny 1989. évi 2. száma tartalmazza. álkohol és gyógyszer Halálos üzemi balosét Tragikus üzemi baleset tör­tént január 2-án, az új év első munkanapján Vácott. A szem­tanúk szerint az áldozat mint egy darab kő zuhant le — se­gélykiáltás, védekező mozdu­lat nélkül — a Lőwey Sándor Gépipari Technikum épületé­nek a tetejéről. A tanúkihallgatásokon és a szakértői véleményen alapuló rendőrségi vizsgálat feltárja annak körülményeit, hogy miért vesztette életét 40 éves korában Mészáros János, a Váci Városgazdálkodási Válla­lat dolgozója. Orvosi vizsgálaton A tragikus körülmények között elhunyt férfi, aki há­rom hete dolgozott a vállalat­nál, munkatársainak elmon­dása szerint rendszeresen gyógyszert szedett. Senki sem tudta azonban, hogy mire jók ezek a pirulák. A baleset után, amikor öltözőszekrényét fel­nyitották, derült elő az orvosi papír, melyből kiderült, hogy a gyógyszer neve: Anticol. Ez a tabletta alkoholelvonó kúrá­kon használatos, és hatása abban áll, hogy az esetlegesen elfogyasztott alkohollal köl­csönhatásban erős rosszullé- tet. ájulást, sőt halált is okoz­hat. Mészáros János a munkába állásakor kötelező üzemi orvo­si vizsgálaton nem közölte, hogy gyógyszert szed, sőt írásban nyilatkozott: miszerint „titkolt betegségem nincs”. Nézzük ezek után. hogy mi történt az új év első munka­napján? Mészáros János művezetőjé­től azt az utasítást kapta, hogy munkatársaival együtt erősít­sék meg a kerítést és a kaput. Délelőtt ezen dolgoztak, maid megebédeltek a pihenőhelyi­ségben. Ezt követően többen elmentek a közeli Fürdő ven­déglőbe, ahol poharaztak. Az egykori munkatársak nem nyi­latkoztak egyértelműen az el­fogyasztott szeszes ital meny- nyiségéről, de az áldozat vé­rében kimutatott alkohol mér­téke súlyos fokú volt. A vendéglőből visszatérve Mészáros János egyik munka­társával — bár utasítást nem kaptak rá — felment a tetőre, és az ott levő állás korlát­jára egy lábdeszkát akartak elhelyezni. Kétsoros korlát és lábdeszka az előírás, azon­ban az előző munkanapon az állásnak ezen a részén beton­vasakat emeltek a tetőre és el­távolították a második sort. Káros szenvedély Fent a tetőn, miközben tár­sa a megfelelő deszka kivá­lasztásával volt elfoglalva, Mészáros János feltehetően rosszullét következtében össze­esett, a tető szélére borult, és a korlát alatt lezuhant. A szakértői vélemény sze­rint: mivel a második sor korlátot és a lábdeszkát azért nem szerelték fel, mert a vas­anyag bevételét akadályozta volna, és senki sem adott uta­sítást, hogy a tetőre menjenek, a vállalat vétkessége ennél az üzemi balesetnél nem állapít­ható meg. Mészáros János és munkatársa, jó szándékkal bár, de önhatalmúlag mentek fel a magasba. Az áldozat, aki kü­lönösen sajnálatra méltó azért is, mert megvolt benne a jó szándék, hogy leszokjon káros szenvedélyéről, olyan hibát követett el, amely tragikus kö­vetkezményekkel járt. Ünnepek után Munkaalkalmassági vizsgá­laton nem lett volna szabad elhallgatnia az orvos előtt, hogy rendszeresen veszélyes gyógyszert szedj Ehhez járult még, hogy többe'dmagával. en­gedély nélkül eltávozott a munkahelyéről és alkoholt fo­gyasztott, bár tudnia kellett: a gyógyszer és az ital kölcsön­hatása rosszullétet okozhat. A vállalati munkavédelmi szabályzatban havi két alko­holszondás ellenőrzés van elő­írva, de elvégzésének üteme nincs meghatározva. Az áldo­zat három hete dolgozott a vállalatnál, ezalatt ilyen ellen­őrzés nem történt! Helyes lenne a veszélyes munkahelyeken az ünnepna­pok után fokozott ellenőrzése­ket tartani, hiszen ilyenkor sajnos gyakori, hogy sokan még nem aludták ki az ünnepi mámort és ott folytatják, ahol abbahagyták. Gál Judit tést, és fürösztheti is. Az bi­zony ráférne — gondolom ma­gamban. A fehér, tiszta kötés virít a barna bőrön, a sírás halkul. A kislány szétkeni a maszatot az arcán, karját az anyjának nya­ka köré fonja. Nekem — ezek láttán — egy régi mondás jut eszembe': Egy gyerek boldo­gabb szegényen, az anyja ko­szos kötényébe kapaszkodva, mint szeretet nélkül gazdag­ságban. Mód Lajosné Érd Munkába kéne menni Megszokott látvány Pátyott, hogy a távolsági buszok meg­állóiban ingerült emberek sokasága toporog türelmetle­nül. Kiváltképp Páty felső megállóban van ez így, hisz ez az utolsó állomás a fővá­rosba haladó járművekre. Településünknek nincs vas­útja, mert a nagy építkezések idején a helyi birtokosok nem engedték, hogy a földjeikből akár egy derékszíjnyi csíkot is kihasítsanak a közlekedés ja­vítása érdekében. Ezért a fő­városban dolgozó páty iák tö­meges szállítása kizárólag a Volán 20. Számú Vállalatának autóbuszaival történik. Ügy tűnik, mintha az illetékes ki- rendeltség vezetői szándéko­san sanyargatnák a pátyiakat elődeik fösvénységéért! A büntetésnek azt a különös módját eszelték ki, hogy hó­napról hónapra több bérletet bocsátanak ki, mint ahány utas szállítására képesek jár­műveik. így történhet meg, hogy az autóbuszok már az első megállóban (menetirá­nyonként öt-öt van a faluban) úgy megtelnek,-, hogy _eg£f)as- nák préselődve^ gyakran "fél­lábon nyomorognak a szeren­csés utasok a végállomásig. Akik pedig lemaradnak, bosz- szúsan integethetnek a nyolc- százharminc forintos bérle­teikkel a tovagördülő jármű­vek után. Amikor aztán meg­érkezik a következő járat, cseppet sem biztos, hogy nem ismétlődik meg mégegyszer ugyanez. Tehát előfordulhat, hogy némelyek csak másfél óra alatt érnek Budapestre, az egyébként harminc perc helyett. Hangsúlyozva a gép- járművezetők vétlenségét, reg­gel hat és hét óra között a legkritikusabb a helyzet. A pátyiak aláírásokat gyűj­tenek, hogy a Volánhoz eljut­tatott sokadik panaszuknak végre foganatja legyen. De ebben már maguk sem bíz­nak, hiszen az illetékesek nyilván ismerik a bajok okát, talán a megoldást is tudják, csak cselekedniük kellene. Ez viszont várat magára. Wiedcrmann Gábor Páty Emberségből kitűnő Ha segítenek, a nyilvános­ság előtt szeretnék köszönetét mondani dr. Lakatos Erzsébet­nek, a körzeti orvosomnak. Sajnos, tavaly óta cukorbeteg vagyok. Most január végén egy éjjel kómába estem, érte­sítették a doktornőt, aki azon­nal mentőt akart hívni. Saj­nos tőlünk, Újszilvásról, csak Tápiószelén keresztül lehet ezt megtenni, de nem sikerült telefonvonalat kapni. Orvo­som, miután lekezelt és álla­potom nem javult, a saját ko­csijával vitt be hajnalban a ceglédi kórházba. Szavai sze­rint, hogy biztos helyen le­gyek. De szerintem az ő keze alatt is ott voltam. Dr. Laka­tos Erzsébet emberségből ki­tűnőre vizsgázott, köszönet érte! Gúti Pál Újszilvás, Űjföldi rész 212. ír Nem hisszük, hogy dr. La­katos Erzsébet — aki ezzel a tettével is bizonyította, hogy a szó legnemesebb értelmében orvos —, igényt tart az ilyes­fajta nyilvánosságra. Mégis közzétettük az ön levelét, csak azért, mert véleményünk sze­rint az orvosok többsége olyan mint az ön körzeti orvosa. Előttük való tisztelgésként is álljanak itt az ön sorai. Tönkremegy a szarkofág? Pomáz nagyközség területén évezredek óta élnek emberek, tárgyi emlékek még napjaink­ban is elő-előbukkannak. Ha valaki nyitott szemmel jár, gyakran találhat agyagedény- töredékeket, tégla- vagy kő­maradványokat. Az elmúlt időkben számos egykori sírt is találtak. Azonban ezek döntő többsége sajnos a mezőgazda- sági munkák során megsem­misült. A Zdravlyák-dűlőben (a tsz udvarán), 1975 végen, vízve­zeték-építés közben, egy na­gyon szép szarkofág került elő. A III. évszázadból származó sírt hajdan kifosztották, ezért nagyon kevés és törmelékes tárgyakat találtak benne a ré­gészek. A pomáziak úgy gon­dolták, hogy a rómaiak ittlétét kézzelfoghatóan bizonyító kő­koporsót a tanácsháza udva­rán helyezik el, ahol minden érdeklődő megtekintheti. A szentendrei múzeum ehhez hozzájárult, a szarkofág ma is ott látható. Sajnos ez a szép lelet ki van téve a téli időjá­rás viszontagságainak: veri az eső, ráhull a hó; a belefagyott víz lassan, de biztosan pusztít­ja. Szabadtéri kőraktárakban láthatjuk, hogy az emlékeket télre kátránypapfrral vagy fó­liával letakarják Bizonyára . Pomázonjs akad olyan válla- "lat, amely ezt’ á szérény és cse­kély anyagot biztosítani tudja. Talán még hulladékba szánt darab is elegendő lenne. És még valamit: a szarko­fágnak talán jobb helye lenne a helytörténeti gyűjtemény ud­varán, hiszen az ott őrzött egésznek szerves részét képezi. Balogh Gyula Pomáz Szélesedő lcap€$oBafok A szigetújfalui művelődési ház német nemzetiségű tánc- együttese már 1986-ban kap­csolatot épített ki a németor­szági Waghausel-Wiesental. vá­ros fúvószenekarával. Azóta az évente kölcsönösen megrende­zett bemutatóikat mindkét helység lakossága örömmel fo­gadta, nemrégiben a német vá­ros vezetői felajánlották, hogy a sikeres kultúrkapcsolatot szé­lesítsék ki települések közti hasonló viszonnyá. A közelmúltban ezért Ro­bert Staub polgármester veze­tésével nyolctagú delegáció ér­kezett Szigetújfaluba. A né­met pártok titkárain kívül az építési és a művészeti bizott­ságuknak képviselői kaptak he­lyet a küldöttségben. Ittlétük alatt megtekintették az iskolát, az óvodában a nagycsoporto­sok német nyelvű műsorral köszöntötték a vendégeket. A küldöttség tagjai ellátogattak a sporttelepre is, a művelődé­si házban pedig a tánccsoport, az énekkar és a zenekar pró­báin vettek részt. Később a vendéglátókkal budapesti vá­rosnézésen, majd Apajpusztán lovasberrutatőn vettek részt, végül Ráckeve műemlékeit te­kintették meg. Nagyközségünk képviselőit meghívták egy viszontlátoga- tásra, amikor is a testvéri együttműködés ötletét megál­lapodásban rögzítenék. Akkor talán véglegesftik azt a tervü­ket is, hogy Szigetújfalu régi óvodaépületét átalakítják kö­zösen üdülővé. Asztalos Imre Szigetújfalu

Next

/
Oldalképek
Tartalom