Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-02 / 28. szám
4 ián 1989. FEBRUAR 2.. CSÜTÖRTÖK Mit tud a Multimédia? A telkemre kötötték, hogy pontos legyek, mert a világhírű svéd Europe együttes ideje be van osztva. A sajtótájékoztató előtt öt perc áll a fotósok rendelkezésére, majd háromnegyed órára az újságírók faggathatják a fiúkat. Utána a tévések forgatnak velük. Idejében ott voltunk a Duna Intercontinentálban. A sztárok természetesen tizenöt percet késtek. Az ŐRI rende- zöpartnere, a Multimédia képviselője — a nevét nem árulta el — meglehetősen nyers modorban közölte a jelenlévőkkel, hogy kérdezzenek, majd hozzátette azt is, hogy ugyan a tolmács jelen van, de -az angolul föltett kérdésekre adott válaszokat nem fordítják, mert ketyeg az óra. Ha ezft előre jelzik, másik kollégát küldünk. Kellemes és — a föl-fölcsat- tanó kacajból ítélve — szellemes, mulattató, angol csevegés alakult ki néhány újságíró és a rockzenészek között. Mi pedig, más világnyelvet beszélők vagy esetleg — hála színvonalas nyelvoktatásunknak — csak magyarul tudók, udvarias unalommal figyeltük a diskurzust. A kérdezéstől ugyanis elment a kedvünk. A tolmács Jóindulatának köszönhetően — aki önszorgalomból néhány számadatot közölt az együttesről — megtudtuk, hogy 1980-ban alakultak, 1982-ben megnyertek egy rockzenei versenyt. 1983-ban készült az első nagylemezük, maid 1984-ben a következő, a Holnap szárnyain címmel. Ezt követően kötött szerződést velük egy nagy amerikai hanglemezgyártó cég, a CBS. 1983 óta turnéznak, járják a nagyvilágot. S amit tolmács nélkül Is tudtunk: a , sajtótájékoztatót magyar újságíróknak Magyar- ország fővárosában tartották, ahol még mindig a magyar a hivatalos nyelv. Lehet, hogy a Multimédia jelen volt képviselője másról értesült? (körmendi) Kötetek csak megrendelésre Könyv a magyar Holocaustról Égő áldozat — áll magyarázatiként az idegen szavak szótárában a görög holocaustum szó mellett. Az egykori vallási fogalomnak legújabb kori történelmünk új jelentést adott: a Holocaust a zsidóság második világháborúbeli pusztulásának, a náci antiszemita politika tombolásának összefoglaló nevévé vált. ■ A Gondolat Könyvikiadó és a New York-i Blackburn International cég közös vállalkozásaként a napokban jelent meg Randolph L. Braham erdélyi származású történész- professzornak a magyarországi zsidók tragikus sorsát feldolgozó kétkötetes műve, A magyar Holocaust. A könyv — amely először 1981-ben látott napvilágot angolul a Columbia Egyetem kiadásában — bolti forgalomba nem került, csak előjegyzés útján vásárolható meg. A megrendeléseket maga a Gondolat Könyvkiadó teljesíti. ' Hátborzongató részletek A megjelenés alkalmából hazánkba látogatott szerzőnek a Kossuth Klubban megrendezett estjén Laczkó Miklós történész szájából hangzott el: a tény, hogy ezt a könyvet nem magyarok és nem Magyar- országon írták, arra utal, hogy a magyar Holocaust tragikus jelentőségét még nem dolgozta fel a társadalom. Az amerikai professzor pedig arról szólt, hogy országának nyelvhasználatában a fogalom kezd elbagatellizálódni: elég egy kisebb méretű zavargás a négergyedben, s már ráhúzzák a szót: holocaust. TV-FI GYE LŐ ÖRÖKÖS. Az egészen ke-' rek évfordulók mindig csábítanak: ezek alkalmából lehet és kell visszaidézni az olyan személyek (legyünk méltányosabbak: személyiségek) és események emlékét, akik. illetve amelyek huszonöt, ötven vagy immár száz esztendeje kerültek a közfigyelem középpontjába. Különösen ez az utóbbi alkalom a nagy csábító, hiszen tíz évtized mégis egy igen tekintélyes időhatár, s mikor ne rögzítődjön film vagy mikor ne jelenjen meg memoár, ha nem ilyenkor. Nos, a legeslegújabb televíziós vállalkozás is e csillagzat ftlatt született, s arról a Rudolf trónörökösről szólt, aki oly titokzatos körülmények között halt meg, hogy máig sem tudni: pisztolygolyó, méreg vagy valami más végzett vele. Ugyanígy azt sem derítette még ki teljes bizonyossággal a história, hogy valójában mikor köszönt el az élettől: 1889. január 29-én este, éjjel vagy csak másnao hajnalban, ahogyan azt újabban többen bizonygatják. Ferenc József császár és király egy igen kiterjedt európai birodalom élén állott, így hát a volt Monarchia több országa fogott össze azért, hogy a trónörökös rövidre szabott életét és zűrzavaros halálát filmre vigye. Magyarok, németek, osztrákok, csehszlovákok rakták össze az anyagi és a szellemi tőkét, hogy a maga korabeli méltóságával és nagyvonalúságával megelevenedjen a múlt. Ami a külső díszességet Illeti, nos, ezzel nem is volt gond. Akárha egy nagyvonalú operare'ndező markába nyomták volna a gyeplőt, olyan szabadon futott a társas vállalkozás hintója. Csillogott a fény, pompásán mutattak a jelmezek, és hát azok a valóságos határok is igazán remekül festettek mind a havas, mind a napsütéses környezetben. A néző akkor kezdhetett el azon tűnődni, hogy most egy történelmi képeskönyvet avagy egy családi drámát lát, amikor már javában tartott a két szövetkező, az angol Peters úr (Mácsal Pál) és a monarchiabeli Lukács (Avar István) meg-megújuló eszmecseréje, és ez a két illető csak nem tudott zöldágra vergődni a merénylet avagy az öngyilkosság tárgyában. Csak futott, futott a kényelmes vonat velük, de érdemleges következtetésre nem jutottak. NEM JUTOTTAK, mert nem juthattak, hiszen hiába minden múltbanézés. emlékidézés és más filmes fogás, ez A trónörökös jobb híján erre a kacskaringós vezérszálra volt felaggatva. Azt persze nem tudni, miért. Talán azért, mert eredetileg egy folytatásos mesének képzelték el az alkotók; talán azért, mert a féltucatnyi közreműködő cég képviselői folyvást belebeszéltek a munkába; avagy talán azért, mert az eredeti forgatókönyv (szerzői: Brigitte Hamann és Kurt Kiingert) már eleve nem sűrített magában annyi drámai magot, amely egy ilyen, kétségkívül nagyszabású vállalkozást éltetni tudna. VAN EGY RÉGI és közismert közmondás, miszerint közös lónak túrás (azaz, a túlságos igénybevételtől habos) a háta. Hát ez a Rudolf-film igen ékes bizonysága volt eme ta- pasztalásnakA Egyebek mellett jól látszott ez a szerep- osztásban is, hiszen nyilván valamennyi közreműködő azt delegálta, akit jónak látott, és nem azt, aki arra a jellemfestésre alkalmas lett volna, így történhetett meg. hogy a vaskezűnek és kegyetlen kö- vetkezetességűnek ismert Ferenc József éppen nem ezt a karaktermundért viselte, és hát szépséges, a magyarok irányában elkötelezettnek bizonyult hitvese sem sugárzott annyi méltóságot, mint amennyi elvárható lett volna tőle. Egy szó, mint száz: ismét bebizonvosodott, hogy a legjobb közös szándékból sem sarjad ki remekmű, ha mindenféle — ízlésbeli, szereposztási stb., stb. — szempontok motiválják a szövetkezőket. Sajnos, Szinetár Miklós rendezésében mindez erős nyomot hagyott. Akácz László Maga a mű a szerzőjének, a hitlerista antiszemita politika egyik legkiválóbb szakértőjének eddigi történetírói munkásságot tetőzi be. A nálunk és külföldön kiadott történelmi tanulmányokra, dokumentumokra, emlékiratokra, az itthoni, európai és izraeli levéltárak anyagaira, és a zsidóüldözések dokumentumait gyűjtő különböző intézmények forrásaira épít. Nem ez az első történelmi írás, amely a témát taglalja, de a hasonló tanulmányok között kétségtelenül a legmonumentálisabb. Egyik méltatója szerint még sokáig ki fog magasodni mindazon munkák közül, amelyek a magyar- országi zsidóság ellen elkövetett rettenetes bűnökkel foglalkoznak. A több mint ezeroldalas monográfia magyar előszavának szerzője, az azóta elhunyt Ránki György is megállapítja: Braham könyvét érdemes volna mindenkinek elolvasnia. Szüleim és a magyarországi Holocaust többi áldozatának emlékére — áll az ajánlás a mu elején. S a szerző kifejti: a magyar zsidóságra 1944. március 19-én, az ország német megszállása után lesújtó katasztrófa akkor történt, amikor már küszöbön állt a szövetségesek győzelme, s amikor a világ vezetői is már ismerték az Endlösung. a végleges megoldás, az európai zsidó népesség felszámolását célzó náci manőver hátborzongató részletét. Mindezek után alig három hónap alatt mintegy félmillió ártatlan embert semmisítettek meg. Különleges akció A könyv — röviden összefoglalva a magyarországi zsidóságra vonatkozó legfontosabb tudnivalókat -— időrendben halad a horthysta ellen- forradalom és fehérterror korszakától a második világháború kitöréséig. Majd egyedülálló részletességgel szól a vidéki zsidó lakosság gettóba kényszerítéséről, deportálásáról és megsemmisítéséről, körzetek. városok szerint ismertetve a végrehajtás részleteit: időpontokat, statisztikai adatokat. neveket, ■ helytörténeti jelentőségű mozzanatokat. Egyik részletéből kiderül például, a magyar Belügyminisztérium elhatározta, hogy — az ország néhány más területéhez és településéhez hasonlóan — rendkívüli deportálásokat hajtanak végre Gödöllőn, ahol Horthy nyári rezidenciája volt. A gödöllői különleges akcióra vonatkozó javaslat állítólag a kormányzó bizalmasainak köréből származott. Nyilván azt célozta, hogy Horthy úgy közlekedhessek a vársoban, hogy ne kelljen zsidót látnia, és lehetőleg ne szerezzen személyes tapasztalatokat a zsidó- ellenes intézkedések következményeiről. Az a terv, amelyet a német és magyar zsidótlanítási „szakértők” dolgoztak ki, hat, területileg meghatározott „tisztogatási akciót" irányzott elő. E célból az országot hat műveleti zónára osztották. Budapest és környéke a hatodik zónába tartozott. Budakalaszon például a helyi közösség 35 zsidóból 13 családból — állt. őket 1944. május 24-én a csillaghegyi gettóba vitték. Miután a téglagyárat koncentrációs tábornak jelölték ki, ide hozták a főváros közigazgatási határától északra fekvő települések gettóinak lakóit is. A legrettenetesebb bűn Monoron 1941-ben 344 fős zsidó népesség élt, a város lakosságának 2,6_ százaléka volt ez a szám. A 'település koncentrációs központként szolgált nemcsak a helyi, hanem a Budapesttől délre és keletre fekvő helységek zsidói számára is. A monori téglagyárból körülbelül 7500 embert szállítottak vagonokba zsúfoltan Auschwitzba. Nagykáta munkaszolgálatos toborzóközpont volt, ahonnan tíz-tizenkét századot küldtek az ukrajnai frontvonalakon teljesítendő szolgálatra. A gettó a gróf Tisza István és Damjanich utcában és környékén volt, 628 zsidó lakta, közülük mintegy kétszázan helyiek. A többieket a környező településeikről hozták be, Gyömrőröl, Kákáról, Maglódról, Tapióbicskéről, Tápiógyörgyéröl, Tápiósagról, Tápiósülyröl és Tápiószeléről. Nagykőrös, Abony. Cegléd, Jászkarajenő és Tököl gettóinak szerencsétlen lakóit előbb Kecskemétre hurcolták, majd két csoportban szállították el a városból. Valamennyi honfitársa közül a legfőbb felelősség terhelte a magyarországi zsidók elpusztításáért Endre Lászlót, aki gödöllői főszolgabíró, majd Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye alispánja volt. A magyar nácizmus egyik vezető figurájaként s a német megszállás alatti zsidóellenes intézkedések szellemi atyjaként 1944. március 28-án a Belügyminisztérium adminisztratív osztályának felelős államtitkára lett, s ezzel a magyar zsidók sorsa gyakorlatilag megpecsételődött. Endre a háború végén elmenekült az országból, de 1945-ben elfogták, hosz'- szú tárgyalás után bűnösnek találták és halálra ítélték. Alig hiszem, hogy a magyar- országi Holocaust tragikus történetéről, amelyet Winston Churcill a világtörténelem talán legnagyobb és legrettenetesebb bűncselekményének nevezett, valaha is kiérleltebb vagy tüzetesebb feldolgozás szülessék — állapította meg Braham hatalmas művéről a politikai tudományok egyik amerikai szakértője. Mörk Leonóra Európában másodikként Budapesten Idei múzeumi programok Külföldi vendégtárlatoknak, változatos hazai bemutatóknak adnak otthont idén a fővárosi múzeumok. A Szépművészeti Múzeumban márciusban Mesterrajzok New Yorkból címmel nyílik meg az a kiállítás, amelyet négy amerikai magángyűjtő anyagából állítottak össze. Az Európában ritkán vendégszereplő remekműveket — köztük Tiziano, Tintoretto, Rembrandt. Rubens, Tiepolo, Goya és Watteau alkotásait — a bécsi bemutatót követően tekintheti meg a magyar közönség. Ugyancsak a Szépművészeti Múzeum ad otthont nyáron a szocialista országok- beli múzeumok közösen megrendezett régészeti kiállításának, az etruszkok világának. Magyarországon kizárólag etruszk anyagot bemutató tárlat még nem volt, s a mostani kiállítás gazdag gyűjteményét a részt vevő országok mindegyike bemutatja saját fővárosában. Az első helyszín a múlt év végén Berlin volt. A Magyar Nemzeti Galériában megnyíló Szkipetárok földjének kincsei cimű kiállítást az albán múzeumok alig ismert anyagából NSZK-beli muzeológusok válogatták ösz- sze. Hazánkban több évtized után lesz látható újra albán kiállítás: a régészeti leleteket, arany és ezüst kincseket felvonultató tárlatot Európában másodikként Budapesten tárják a közönség elé. A Magyar Nemzeti Galéria lesz a helyszíne a Drezda művészetét 1900-tól napjainkig áttekintő NDK-beli tárlatnak, valamint a lengyel konstruktivista művészetet reprezentáló vendégkiállításnak. • A hazai kiállítások közül az Iparművészeti Múzeum Barokk és rokokó cimű átfogó tárlata újabb darabja lesz a nagy európai stíluskorszakokat időrendi sorrendben felvonultató sorozatnak. ■ HETI FILMJEGYZETB A kockázat ára Gerard Lanvin és Michel Piccoli A kockázat ára című filmben Hogy a megszámlálhatatlan nyugati televíziócsatorna műsoréhsége mekkora azt köny- nyű elképzelni. Nálunk ez az alig két csatorna is idestó- va megoldhatatlan műsorgondokat jelent. Napi összesen majdnem huszonnégy óra műsorsugárzás a TV 1-en és a TV 2-n hatalmas feladat, hiszen gondoljuk csak el: egy átlag mozifilm mindössze másfél órás, egy átlag sorozat egy-egy darabja nem több egy óránál, a híradó fél óra. Még egy futballmeccs-közvetítés is — szünettel — kevesebb, mint két óra. És akkor hol van még a nézőrétegek szerinti differenciálás! A dolog még sokkal nehezebb ott, ahol — az „égi” csatornákat nem is számítva — könnyedén fogható hat- nyolc-tíz állomás. Nem, nem a nézőnek van nehéz dolga, mert ennyi kínálatnál már viszonylag könnyen választhat. De ahol egy közepes készüléken tucatnyi műsor jön be könnyedén, ott ezeknek a műsoroknak a gazdái, a televíziós társaságok, kemény versenyben állnak. Nálunk a társaságok vetélkedése nincsen, legfeljebb a városi, körzeti tévéadások jeléntenek valamiféle versenyt, de azok elég kevés műsoridővel dolgoznak-. Ahol azonban egész napon át ömlik a műsor, ott életbevágó, hogy minél többen nézzék ezt vagy azt a csatornát, s főleg annak a hirdetéseit. A verseny a nézőért ott nem elméleti, hanem nagyon is gyakorlati. Ez a kényszer az alapja annak a francia filmnek, amelyet Yves Bosset rendezett, s a címe A kockázat ara. A kockázat ára egyfelől egymillió dollár, másfelől a halál. Fut ugyanis az egyik tévé- csatornán egy élőadásos műsor, amelyben egy önként jelentkezőkből kiválasztott „nyúl" négy órán át menekülhet a szintén önként jelentkezőkből kiválasztott öt „vadász" elől. A játék nem babra megy: a vadászoknak joguk van akár le is lőni a nyu- lat. Tehát élethalálharc, egyenes adásban, fantasztikus technikai apparátussal közvetítve. És hát persze a nagy erkölcsi felháborodás: íme, milyen olcsó az emberélet, mennyire csak a szenzáció számít, a morbid fantáziájú nézők igényeinek kielégítése, meg a verseny a többi tévétársasággal. És bár a film nem szűkölködik véres és izgalmas jelenetekben, az egész mégis valahogyan unalmas és érdektelen. Azt hiszem, azért, mert ez így túlságosan szimpla képlet. Ráadásul túlpörgetett, túlságosan primitívre vett tévésekkel, műsorvezetővel, stábbal, és túlságosan a western magányos cowboya szerepére kárhoztatott mai hőssel. Nagy füst, kevés láng. Nem győz meg, nem undorít el, nem háborít fel igazán. Amerikai gyilkosságok Dokumentumfilm Kennedy elnök meggyilkolásától John Lennon lelövéséig és gyászbúcsúztatásáig. Amerikai gyilkosságok, így és úgy. Híres emberek megölése, tömegmészárlások. gyilkos kamaszok, szexuálisan aberrált örültek, bűnözők, ártatlannak- tűnő széplelkek, géppisztolyos, pus. kás,, revolveres férfiak, nők, öreglek, fiatalok, nagyvárosokban és kis településeken, politikai nagygyűléseken és kies erdőkben. Amerika hatvanmillió családjánál jelenleg százmillió fegyver van, engedélyezetten. Hogy engedély nélkül mennyi, ki tudja? Amikor szigorítani akartak a fegyvervásárlás engedélyezésén, csak annyit értek el, hogy kiskorú postán nem rendelhet lőfegyvert. Nagy vívmány. A kép, melyet a Sheldon Renan rendezte film elénk tár, kétségtelenül riasztó és drámai. Egy valami azonban — legalábbis a mi számunkra — nem meggyőző a filmben. Nevezetesen az, hogy mintha mindenféle gyilkosságot kizárólag a társadalom nyakába óhajtana varrni. Az nem vitás, hogy a legtöbb gyilkosságnak (elnök- és politikusgyilkosságok!) valahol, s talán nem is olyan mélyen^ valamiféle társadalmi-politikai indíttatásuk van. De hogy a legközönségesebb személyiségzavarból és szexuális eltévelyedésből fakadó gyilkosságért is a társadalom volna felelős, az már egy kicsit túlzás. És az egyén felelőssége? A személyes döntés felelőssége? Szóval nem olyan egyszerű ez. És éppen ennek a nem egyszerűnek a feltárásával marad adós a különben hatalmas anyaggal dolgozó film. Isten veletek, moszkvai vagányok! A cím egy, a háború után közismert moszkvai dal egy sorát idézi. És ezt a háború utáni Moszkvát idézi a derűsnek igazán nem nevezhető film is. Alekszandr Pankratov rendező munkája abban a periódusban játszódik, amikor a háborús nyomás alól felszabaduló szovjet életben, a várakozásokkal ellentétben, nem a felhőtlen béke és boldogság köszöntött be, hanem felszínre tört az élősködés. a bűnözés, a megbolydult időket kihasználó ügyeskedés. A film a dalban említett moszkvai vagányok körében játszódik, de bepillantást enged egy más körbe is; azokéba,. akiket már ekkor hatalmas fekete Zil visz a repülőtérre, hogy Jaltába repüljenek üdülni. A két kör ellentéte szembeszökő, az ábrázolás- módban rejlő kritika úgyszintén. A különben feketefehér film fő értéke ebben az ábrázolásmódban rejlik. S ez lehet az oka annak is, hogy Pankratov filmje jó ideig nem volt kívánatos alkotás a Hivatal szemében. Takács István
