Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-14 / 38. szám
1989. FEBRUAR 14., KEDD mrtsT MM VE, Most már robbanásbiztos A nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Ipari Szövetkezetben jelentős a fejlesztés. Tavaly például kifejlesztették az úgynevezett esomagpalettizáió gép robbanásbiztos változatát. Ebből kilenc berendezést szállítanak az idén Romániába. A hosszú nevű gép egj’ébként rengeteg kézi munkát takarít meg. mert a konzervgyári hőkezelés után a dunsztolóból kikerülő dobozokat, üvegeket automatikusan rendezi egy raklapra teljes csomaggá. HA MAJDAN valaki arra vállalkozik, hogy gondosan papírra veti a gödöllői Petőfi Sándor Általános Iskola történetét, munkájában nem fogja tudni néhány sorba összesűríteni a múzeumbaráti kör szerteágazó tevékenységének leírását. A kör jelentőségénél fogva sem tehetné meg, s az általuk összegyűjtött anyagot, dokumentumokat sem nélkülözhetné. A tíz éven át folytatott lelkes munkáról ízléses kivitelű tablók, albumok vallanak, s őrzik a felejthetetlen élményeket a volt szakköri tagok, s őrzi a kör vezetője, Major Jenöné, aki rögtön ide- kerülése évében, 1.978-ban hozzálátott a kör megszervezéséhez. A tagok ekkor főként az ötödik osztályosok közül kerültek ki, s a harminchat jelentkező érdeklődése egész évben megmaradt. Kirándulásaikra pedig szakkörön kívüliek, sőt szülők is szívesen elmentek. Amióta Gödöllő várossá vált, nagy léptékű fejlődésével párhuzamosan lakosságának száma is évről évre számottevően gyarapodott. Nemcsak a környező falvakból, hanem távolabbi vidékekről is költöztek ide, éppen ezért fontos céljának tekintette a szakkör vezetője a jövevényekben az idetartozás érzését meggyökereztetni, megszilárdítani. Szoros kapcsolatot építettek ki a helytörténeti gyűjteménynyel, rendszeresen látogatták a kiállításokat, az önálló kutatómunkához forrásanyagot kaptak, részt vettek a gyűjtemény vetélkedőin, pályázatain, tárgyi emlékekkel gyarapították a múzeum anyagát. Gyűjtésük során a festőművész Remsey család padlásáról például szép kopjafákat, máshonnan a kastélyból származó királyi címeres edényeket, iskolaszereket, régi iratokat, fényképeket, különféle foglalkozások szerszámait, népviseleti öltözékek darabjait, s egyéb használati és dísztárgyakat sikerült a köz javára megszerezniük. Már az első hónapokban száznál több leltározható tárgyat vittek be a gyűjteménybe, s meglepetésükre ezért 2500 forint pénzjutalmat kaptak. Bekapcsolódtak az 1974-ben megalakult helyi munkás- mozgalmi emlékbizottság munkájába is. A gyerekek kutatásaik során hangfelvételeket, fényképeket készítettek, majd a visszaemlékezések adatait összevetették a már ismert iratanyagban lévőkkel, ami biztosította az adatok hitelességét. Kutatták Merész Henrik, Király Miklós, Csillag Lajos, Honig György, dr. Ko- moróczky Sándor, dr. Gyetvai József, Bereczky Béla, Dinnyés Géza és Moór János életútját, gyűjtötték a munkásmozgaÄx Őszibarack utcában T avaszvirág A februári napsütésben fe héfen világol az iskolaépület, az ablakok és a tetőzet sötétbarna színe méginkább kiemeli a fényességét. Szeptemberben nyitotta meg kapuit Budaörs új iskolája, az Őszibarack- utcai. Valóban mutatós ez az épület, Hegedűs Péter tervező és az Állami Építőipari Vállalat is igényesen valósította meg a 70 milliós beruházást. Simon Mária igazgatónő órán van, a helyettese, Buda Zsuzsa kísér végig az épületen. Testnevelés tagozatosak és a Zsámbéki Tanítóképző Főiskola gyakorló iskolájaként működnek. Bekukkantunk a számítástechnika-terembe, öt komputerük van. Reméljük, hamarosan NB I-es kosáríabdacsapata lesz Budaörsnek, az itt felnőtt játékosokból. Ritka újdonság, hogy a nem tagozatos osztályoknak is mindennap van testnevelési órájuk. Kisétálunk a gondozott udvarra. Már kinőtt a fű. A tornaterem oldalához csatlakozik egy emeletnyi magas terasz, innen néz le ünnepségek idején a vezérkar, alattuk sorakozik a kézilabdapályán az 500 fős tanulósereg. Mint minden iskolának, ennek is egyetlen baja van: mire megnyílik, már sokkal több gyereket kell fogadnia, mint amennyire tervezték. A 12 tanteremre 16 tanulócsoport jut. Szerencsére, a vetítőtermeket, szaktantermeket is tudták osztályteremként hasznosítani, így is maradt egy vándorló osztály. — Ä. személyi feltételek nagyon jók — mondja jogos büszkeséggel Simon Mária igazgatónő —, nálunk nincs képesítés nélküli még a napköziben se. A padok ugyan elég otrombák — folytatja érdeklődésemre —, de nem a nevelőtestület rendelte őket. S ha nem is ugyanabban a pad- ban ül az elsős és a nyolcadikos, de két méret van csak. Viszont minden mosdónál található szappan, kézszárító, WC-papír. A szülők varrták meg a függönyöket. A kinti cipőket külön kis szekrényekben tartjuk. Csak telefonunk nincs, s reményünk sincs rá egyelőre, hisz a környék is most épül be, még a vezeték sincs a közelben. Az indulás hangulata, tisztasága még a termekben, folyosókon, de a gyerekek viselkedésében is érezhető. — Ezt szeretnénk megőrizni, és az iskolát belakni, otthonossá tenni — mondja búcsúzóul az igazgatónő. Egy kicsit távolról, már a házak közül újra szemügyre veszem az iskolát. Őszibarack utca — ízlelgetem a szót. Miközben úgy tetszik, a februári napsütésben nyíló tavaszi virág ez a fehérbe borult iskolaépület. Átányi László Kék nikotinfelhők alatt Meddig lehet ezt csinálni? , Az egyik kocsi hideg, a másik túlfűtött, a harmadik sötét, az ülések gyanúsan koszosak. Örökzöld téma volt ez egy időben az újságoknak, de mostanában mintha ritkábban figyelnénk a bejáró munkások életére. A szerelvény indulása előtt még világít a fény, az utas reméli, hogy szerencséje lesz. De amikor a pályaudvarról kigördül a vonat, hirtelen sötét lesz. Aztán újra felvillannak az égők meg az utasok reményei. Felteszik a szemüveget, s mintha csak tréfálnának velük egy láthatatlan központban: újra sötét lesz. Ezután már káromkodás következik. Megy az idő így megy ez évek óta. Pedig a naponta utazóknak csak itt volna idejük tájékozódni, művelődni, s az sem mellékes, hogyan hasznosíthatják az oda- vissza elvesztett 2-3, de nem ritka esetben 4 órát. A szakember magyarázza, hogy haladás közben áramfejlesztő táplálja a fűtést meg a világítást, amely megálláskor átkapcsol a közben töltött akkumulátorokra. Valahogy így, de a berendezés nem működik tökéletesen. Egyrészt minden kiindulás előtt ellenőrizni kellene, másrészt töltéskor, javításkor pontos beállításra lenne szükség. Ám az emberi mulasztás nem ritka — mondja, s ezt máshol is megerősítik. Amint tapasztalhatjuk például a Budavest—Szob vonalon is, vagy Vác—Veresegyház irányában utazva, netán Dorog felé zötykölődve, az ellenőrzés ritka lehet a szakmának e területén. Az elmúlt napok egyikén 16.35-kor a Keleti pályaudvaron szálltunk fel a Nagykáta— Szolnok irányába tartó vonatra. A padsorok között zsúfoltság, utasok, akiknek nem jutott ülőhely, mert mint panaszolják, egyes járatokon rövidek a szerelvények. A másik bai meg az, hogy vagy túlfűtik a kocsikat, vagy a mirelitvagonokhoz lehet hasonlítani azt, amiben utaznak. A dohányzókocsikban kövér, kék nikotinfelhők alatt csattognak a kártyalapok, az asz- szonyok ujjad között fürgén villognak a kötőtűk. Nagyká- táig ez a mindennapos kép már évtizedek óta. A gyömrői Vnyi Istvánná a reggel 5 óra 5 perckor induló, Sülysápról érkező helyi vonattal jár Budapestre, s ő is a hideg kocsikat panaszolja. Szűcs Máténé a pontos közlekedésért izgul, mert neki Sülysápról még külön 10 kilométert kell utazni zsúfolt autóbuszon Kákáig. Juhász Istvánná szintén onnan jár be a Hírlapkiadó Vállalat központjába, s a vonaton való találkozás másnapján azt újságolja, hogy reggel Rákoshegy és Rákos között egy óra hosszat állt nyílt pályán a vonatuk, s be sem mondták, hogy miért. Nem ez az első eset. Fiatalnak látom, el sem hinném Veiket Ferencről, hogy 17 éve utazik naponta Tápiógyör- gyéről, hogy a munkaideje alatt budapesti postás lehessen. Az ő dolgánál még nehezebb a Vágó Jánosé, aki tíz éve gyakorolja az ácsszakmát, most éppen egy szövetkezetnél, amely Esztergomban építkezik. Hajnalok hajnalán indul. Budapesten autóbusz várja, azzal indulnak a Dunántúlra. Mire onnan hazaér, öreg este lesz. Már csak vacsorázik, esetleg tévét néz, ha el nem alszik a képernyő előtt. Most 29 éves. — Jó így? Meddig lehet ezt csinálni? — Ki tudja? Talán a nyugdíjig? — néznek össze a földijével. » — Otthon csak 4-5 ezer forint lehetne a kereset, hát mi az? És kérdés, volna-e munka, mert csak a téglagyár, a fakanálüzem meg a vízmű jöhet számításba. Így aztán a lakosság nyolcvan százaléka ugyanúgy Pestre és Szolnokra jár, mint a környék más falvaiból. Tápiószecsőn átszállók a visszafelé tartó vonatra. Ez már nem gyorsított, Józsefvárosig van időnk végigjárni a szerelvényt Nagy Imre kalauzzal: Szétszórt napraforgóhéj, kicsavart égők, üres foglalatok, megrongált 'kapcsolófülkék, felhasított üléshuzatok. Az oktalan rongálás mindenféle jelei. Ártanak vele — Kinek mi öröme telhetik az effélében? — Mert nem nevelte, csak „növesztette” az ilyet az édesanyja — szól közbe egy utas, a kalauz meg azt mondja: — Különösen a fiatalok agresz- szívak. No de maguknak és útitársaiknak ártanak ezzel — gondolom én. — Az ember azt engedi meg magának, amire a környezet készteti. A templomban tisztelettudóan viselkedik — fejti ki érdekes véleményét dr. Lo- sonczy Gyula, a MÁV Budapesti Igazgatóság műszaki vas- útigazgató-ihelyettese, aki nem tartja illendőnek, hogy a nehéz gazdasági helyzetre hivatkozzon, noha a körülményeket ez is befolyásolja. — Igaz, a nagykátai vonal panaszaira nagyobbrészt a debreceni igazgatóságnak kellene válaszolnia, mivel oda tartozik a vonal hosszabbik fele — mondja, de azt is elismeri, hogy vasút azért csak egy van, s a pana sztík általánosak. Kezdi ő. majd kiegészíti az általa közölt adatokat Bencsik László gépészeti osztályvezető. Ezek szerint évente 160 millió forintot költenek személykocsi-javításra, 505-en takarítják az igazgatósághoz tartozó hétszáz személykocsit, de nyolcszázötvenen kellenének. A második félévtől a Déli pályaudvaron ezen gépekkel segítenek Az ígéret és a türelem úgy függ össze, hogy ha a Keleti pályaudvar modernizálását májusig be tudják fejezni, több terület szabadul fel a javító- és töltőműhelyeknek, gyorsabban hozzák rendbe a különben költséges világítóeszközöket, de azt is tervezik, hogy ezek helyett folyamatosan megbízhatóbb, másfajta világítóberendezésekkel szerelik fel azokat a még futó BHG típusú kocsikat, amelyek közül sokat ki is selejteznek majd. Hajnaltól estig A legtöbbet a Vác és Szob felé utazók remélhetnek, mert most már csak a gyártó Ganz- MÁVAG Járműgyár Rt.-től függ, hogy az év másik felében többnyire az új villamos- motor-szer el vények fussanak, a megváltozott menetrend szerint, a mostaninál sűrűbben. A többieknek sajnos még ezt sem ígérheti a MÁV, mélynek budapesti székházában levonhatjuk azt a következtetést, hogy a bajok eredete itt is a pénzzel kezdődik. Az utasok türelme és energiája azonban fogytán. Egyelőre két fontos dolog segíthetne valamit. Minden, naponta utazó ember érdekelt a rongálók leleplezésében. A szerelő-javító vasutasok pedig, akik talán maguk is ingázók, gondoljanak többet sorstársaikra, dolgozzanak lelkiismeretesebben. Igaz, ezzel még nem vigasztaltuk meg túlságosan a zsúfolt vonatokon, buszokon szorongó, hajnalban munkába induló, a családhoz késő este megtérő Pest megyei olvasóinkat. Kovács T. István Gondok a fogszabályozás körül Sok a beteg - kevés a szakorvos Páros hónapban szerdánként, páratlanban csütörtökön délutánonként háromtól hatig fogadják a Szőnvi Tibor Kórház fogászati szakrendelőjében azokat a gyermekeket, akiknek fogai kisebb-nagyobb igazításra szorulnak. Minden alkalommal zsúfolt a váró iskolás korú gyermekekkel és azok szüleivel. Miért ez az áldatlan állapot Vácott a fogszabályozás körül? — kérdeztük dr. Kalamenovich Edittől, akiről köztudott, hogy türelmesen végzi munkáját sokszor még a rendelési időn dúí is. — Nagyon kevés fogorvos rendelkezik fogszabályozó szakvizsgával. Az országban alig ötvenen vagyunk. Én is Budapestről járok Vácra, a Központi Stomatológiai Intézetben dolgozom — mondja a doktornő. — Hányán fordulnak meg itt a rendelési időben? — Egy délután 80-100 gyermek jelenik meg. A városból, illetve a környező településekről jönnek. Ez nagyon sok munkát ad számunkra. — Melyek a leggyakoribb elváltozások, s miben segíthetnek a szülők, hogy szabályosan növekedjék csemetéjük fogazata? — A legtöbb rendellenesség az ujjszopás következményeként fejlődik ki. Emellett azt tapasztalom, nagyon elhanyagolják a gyermekek fogát, Sok szülő értetlenül áll az előtt is, hogy miért kell gyermekének fogszabályozó-készülék. A gondosabbak viszont még kisebb baj esetén is elhozzák ide gyermeküket. — Néhány évvel ezelőtt hallottam újfajta fogszabályozási módszerről, amit Amerikában fejlesztettek ki. Alkalmazzák ezt már nálunk is? — Igen, ez az úgynevezett multibend készülék, ami rögzített és állandó használatú. Sajnos nagy az ellenállás, azért nem szeretik a gyerekek, mert az iskolában a többiek csúfolják őket. — S számíthatnak arra a szülök, hogy a közeljövőben bővülhet a rendelési idő? — Most jár tanfolyamra egy váci kolléganő, s ha végez, akkor ő is rendelni fog. Szerintem azonban a legideálisabb az lenne, ha gyermek- fogászati rendelés indulhatna a városban, s annak keretében végeznénk a fogszabályozást — mondotta a doktornő. f, Legfrissebb információnk ^ szerint valószínűleg ápri- if lisban — amikor a jelenleg if tanfolyamot végző fogorvos leteszi a szakvizsgát — bővülhet a fogszabáiyozás rendelési ideje. A gyermekfogászati rendelés pedig azért szünetel, mert a státust betöltő doktornő gyesen van, s nincs helyettese. — halász — Kemencéből jön a fogas Megrendelésre minden Igényt kielégítenek Gyömrőn, a Pev- di vegyi gyáregységében. Készülnek náluk autóbuszokhoz fogantyúk, építkezőknek csatornafogó bilincsek, strandokra ruhaakasztók. A meleg kemencéből futószalagon jönnek a fogasok (oldalt). Naponta 44 buszkapaszkodót fúr, sorjáz és csomagol Maka Sándorné (alsó felvételünkön). (Erdősi Ágnes felvételei) Tíz év eredményei Kutató, gyűjtő diákok lommal kapcsolatos tárgyi emlékeket, amiket a munkás- mozgalmi emlékbizottságnak adtak át. Az iskola életével és múltjával kapcsolatban is gazdag anyagot gyűjtöttek össze, nyugdíjas pedagógusokat, volt diákokat felkeresve sok-sok érdekes adat birtokába jutottak. Foglalkozásaikra gyakran hívtak vendégeket, a gyűjtemény munkatársait, veteránokat, nyugdíjas pedagógusokat, helybeli művészeket. Az utóbbiak közül a Remseyekkel és Szekeres Erzsébettel alakult ki szorosabb kapcsolatuk. Az iskolán belül rendszeresen szerveztek helytörténeti vetélkedőt, összefogták az úttörő- csapat által meghirdetett gyűjtőmunkákat, segítettek a kiállítások összeállításában, és sokféle albumot, tablót készítettek. az Altalanos iskolás tanulókkal az aprólékos, írásos kutatómunkát nehéz megvalósítani, de az utóbbi években már az ilyenre is akadt példa. Egy hetedikes tanuló három nemzedéken keresztül követte nyomon családja történetét, egy nvalcadikos pedig a Kisállattenyésztési Kutatóintézetet mutatta be. A nagy vonalakban vázolt eredmények tíz év munkájának a gyümölcsei. Egy lelkes és lelkesíteni tudó szakkörvezetőé, aki azon fáradozott, hogy igazán otthon érezzék magukat a diákjai Gödöllőn. Bcne Mihály
