Pest Megyei Hírlap, 1989. február (33. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-01 / 27. szám
PEST MEGYEI YllÁGPROLETRHJRÍ, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM Ára: 4.30 forint 1989. FEBRUÁR 1., SZERDA Sajtótájékoztató a szovjet csapatkivonásról ^.harckocsizok kezdik A 1 I ■ A I A I ^^5 vegleges hazatérést A szovjet kormánynak a fegyveres erők és a fegyverzet egyoldalú csökkentéséről hozott határozata értelmében Magyarország területéről kivonnak 22 szovjet katonai egységet, köztük egy teljes létszámú páncélos hadosztályt, egy kiképző páncélos ezredet, egy deszant-rohamzászlóaljat, egy vadászrepülő-ezredet, egy vegyvédelmi zászlóaljat és egy katonai tisztes iskolát. A már korábban bejelentett szovjet csapatkivonás részleteiről kedden a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete, Matvej Burlakov vezérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnoka és Fedot Krivda hadserégtábornok, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erői főparancsnokának magyarországi képviselője tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. Matvej Burlakov sajtónyilatkozatában elmondta, hogy a most sorra kerülő csapatkivonás után a déli hadsereg- csoport létszáma több mint 10 ezerrel csökken; mintegy 2400 tiszt és zászlós, s csaknem 8000 altiszt, illetve katona hagyja el Magyarországot. Ugyancsak jelentős mértékben csökkentik a. harci eszközök számát is: kivonnak több mint 450 tankot, több mint 200 löveget és aknavetőt, több mint 3000 gépkocsit, illetve más eszközöket. A több szakaszra osztott csapatkivonás során elsőként május-júniusban 8~ harckocsihadosztály és a kiképző harckocsiezred hagyja el Magyarországot. Az év második felében távozik a vadászrepülö-ezred és a de- szant-rohamzószlóalj. A többi egységet jövőre vonják ki. A részleges csapatkivonás 1990 végére fejeződik be. A nagy létszámot és jelentős mennyiségű haditechnikát megmozgató csapatkivonás zökkenőmentes előkészítése nagy feladatokat ró a szovjet katonai vezetésre. A gyakorlatban ezt úgy szeretnék végrehajtani, hogy a lehető legkisebb mértékben akadályozzák a forgalmat, illetve ne zavarják a lakosságot. A csapatokat főként vasúton szállítják majd, amihez — számításaik szerint — mintegy nyolcvan vasúti szerelvényre lesz szükség. Burlakov hadseregtábornok utalt arra is, hogy a kivonás után megszűnik 11 szovjet helyőrség, s létesítményei a magyar fél tulajdonába kerülnek. Köztük lesz számos műemlék is, így például a gödöllői Grassalkovich-kastély és az esztergomi bazilika szomszédságában levő történelmi értékű épület. A szovjet csapatok a többi között átadnak mintegy 900 lakást, illetve 19 laktanyát, s felszabadul negyven olyan objektum, amelyet mintegy 38 millió rubeles költséggel a Déli Hadseregcsoport épített. A létesítmények átadásának rendjét és módját az illetékes szovjet és magyar hatóságok a közeljövőben egyeztetik. A parancsnok külön kiemelte. hogy a Varsói Szerződés védelmi doktrínájával összhangban Visszavonják a szovjet csapatokat az osztrák határtól. Meggyőződését fejezte ki, hogy a csapatok kivonása Szombathelyről, Mosonmagyaróvárról, Fertődről és Győrből, jó példája lesz a biztonsági övezet gyakorlati megteremtésének. A csapatkivonás menetrendjének ismertetése után a sajtó- konferencián részt vevő szovjet vezetők válaszoltak a nagy számban megjelent újságírók kérdéseire. A Heti Világgazdaság munkatársa az iránt érdeklődött: hosszabb távon elképzelhető-e a szovjet csapatok teljes kivonása Magyarországról. Borisz Sztukalin nagykövet válaszában emlékeztetett arra, hogy a szovjet kormány már többször szorgalmazta a két szembenálló katonai-politikai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés feloszlatásának szükségességét. Amíg azonban a katonai tömbök léteznek, elkerülhetetlen, hogy a Varsói Szerződéshez tartozó csapatok a stratégia követelményeit figyelembe véve — az érintett országok kormányközi megállapodása alapján — különböző régiókban állomásozzanak. A Szovjetunió továbbra is fenntartja javaslatát: egyidejűleg történjék meg a külföldön állomásozó idegen csapatok kivonása. A javaslat valóra váltásához jó feltételeket teremt a Bécs- ben tavasszal megnyíló európai hagyományos haderőcsökkentési fórum. A televízió tudósítója azt kérdezte Fedot Krivda hadseregtábornoktól, milyen a szovjet hadsereg vezetésében a peresztrojka híveinek és a konzervatív erőknek a viszonya; akadtak-e ellenzői az egyoldalú csapatcsökkentésnek. A szovjet katonai vezető válasza: „Az egész nép egységes abban, hogy a csapatcsökken- téseket olyan mértékben kell végrehajtani, ahogy azt Gorbacsov főtitkár az ENSZ-köz- gyűlés 43. ülésszakán bejelentette. Mi az egész világ előtt kijelentettük — és ez a Varsói Szerződés védelmi doktrínájának kulcseleme —, hogy nem törekszünk nagyobb fegyveres erők fenntartására, mint amilyennel NATO-beli ellenfelünk rendelkezik. Fegyveres erőink csak azt a célt szolgálják, hogy szavatolják biztonságunkat és barátaink biztonságát.” A romániai jogsértésekről NSZK-bli képviselők nyilatkozata Az Otto Schilynek, a „Zöldek” képviselőcsoportja tagjának vezetésével hazánkban tartózkodó NSZK-beli parlamenti küldöttség kedden Debrecenbe látogatott. A bonni törvényhozás német—magyar baráti csoportjának tagjaiból álló küldöttség, amelyben minden parlamenti párt képviselteti magát, a Romániából áttelepültek helyzetét tanulmányozta Hajdú-Bihar megye székhelyén. Elkísérte a küldöttséget Debrecenbe Szent- ágothai János akadémikus, a magyar Országgyűlés ma-, gyár—német baráti csoportjának vezetője is. Otto Schily úgy nyilatkozott:/a romániai helyzet rendkívüli aggodalmat kelt Európa közvéleményében. Magyar- országi tárgyalásai tovább erősítették azt a meggyőződését, miszerint itt nem valamiféle nacionalista érzelmekből táplálkozó magyar—román konfliktusról van szó, hanem az alapvető emberi jogok romániai lábbal tiprásáról. Ez a brutális elnyomás nemcsak a magyarokat vagy a németeket, hanem a románokat is érinti. Az NSZK parlamenti küldöttsége délután ellátogatott a romániai menekültek debreceni átmeneti szállására, majd a Medicor Orvosi Műszer Ipari Rt.-ben dolgozó áttelepültekkel találkozott. — Feladatainkat abban látjuk, hogy a Magyarországon — a Debrecenben és a Budapesten — tapasztaltakról a magyar állami és egyházi vezetőkkel folytatott beszélgetéseink tanulságairól beszámoljunk az NSZK-ban és olyan szolidaritást keltsünk az európai közvéleményben, amely a romániai rezsimet rákényszeríti, hogy elnyomó intézkedéseinek, elnyomó politikájának véget vessen — fejezte be nyilatkozatát Otto Schily, az NSZK-beli parlamenti küldöttség vezetője. Ülést tartott a Politikai Bizottság A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága keddi ülésén február 10-re összehívta a Központi Bizottságot. Napirendjéül időszerű politikai kérdések megtárgyalását javasolja. Egy KB-tag elsietettnek minősítette Még hátravan a vita az újraértékelés felett A vezető hírügynökségek kedden többnyire külön jelentésben foglalkoztak Grósz Ká- rolynak, az MSZMP főtitkárának és Németh Miklós miniszterelnöknek az 1956-os események értékelésével kapcsolatos legutóbbi nyilatkozataival. A nyilatkozatokból mind a francia AFP, mind az amerikai AP azt emelte ki, hogy a magyar politikai vezetés még nem zárta le a szóban forgó események újraértékelését, az ezzel kapcsolatos vita még hátravan. A hírügynökségek idézték Grósz. Ká- rolynak azt a kijelentését, amely szerint nem tudja milyen indíték vezette Pozsgay Imrét a négy évtizedes elemző munka ezen egyetlen elemének megfogalmazásában. Németh Miklós megállapításai közül azt tartották kiemelésre. méltónak, hogy „nagy hiba.... ha a történelem mindig rendkívül összetett jelenségeit vagy folyamatait egyszavas ítélettel minősítjük”. A francia hírügynökség megjegyezte, hogy Tökei Ferenc akadémikus, a Központi Bizottság tagja egy keddi sajtónyilatkozatában a maga részéről „tiltakozott” a történelmi albizottság értékelése ellen, amelyet „elsietettnek” minősített. A brit Reuter hírügynökség azt emelte ki Grósz szavaiból, hogy a vezetésen belüli nézetkülönbségek veszélyeztetik a reformot. Ügy értelmezte az interjút, hogy abban a főtitkár új vezetők megválasztására szólította fel a Központi Bizottságot. A Reuter szerint Grósz kijelentései Berecz Jánosnak, Pozsgay Imrének voltak címezve a í ok ért a nyilatkozatokért, amelyeket svájci távolléte alatt tettek. „Berecz szombaton azt mondta, hogy a párt nem képes ellenőrizni a politikai folyamatokat. Pozsgay pedig kijelentette, hogy 1956 nem ellenforradalom volt, ahogyan 32 éven át hivatalosan minősítették, hanem népfelkelés” — emlékeztet a hírügynökség. A Reuter szerint nyugati diplomaták úgy értékelik a Grósz-interjút, hogy a főtitkár megpróbálta fegyelemre inteni vezető kollégáit. De a diplomatáik szerint éppen a stabilizálás szükségessége védi meg mind Bereczet, mind Pozsgayt attól, hogy eltávolítsák őket a Politikai Bizottságból. A TASZSZ kedden egyetlen tudósításban ismertette Pozsgay, Németh és Grósz nyilatkozatát, illetve beszédé:. Pozsgaytól azokat a kijelentéseket idézte, amelyek szerint 1956 népfelkelés volt, és tiszteletben kell tartani azokat a történelmi tényeket is, amelyek csak később derülnek ki, továbbá, hogy 1956 ilyen értékelésével közeledik a politika a történelemtudományhoz és a közvéleményhez. Németh szavaiból azt emelte ki a szovjet hírügynökség, hogy a történelmi eseményeket nem szabad egyetlen szóval jellemezni, és hogy 1956 nemzeti felkelés es egyben szocialistaellenes terrorista lázadás is volt. Grósz Károlytól pedig azokat a kijelentéseket idézte a szovjet hírügynökség a keddi lapinterjúból és a hétfői tv- nyilatkozatból, amelyek arra vonatkoznak, hogy az 1956-os eseményeket az elmúlt negyven év egészének tudományos elemzése alapján kell megítélni, és hogy a tudományos értékelések alapján különféle politikai következtetéseket lehet levonni, de a vita még később lesz. A TASZSZ a két Grósz- nyilatkozatot úgy értelmezi, hogy Grósz szerint 1956 megítélése egyelőre tudományos kérdés. Határidő előtt lehet ellenőriztetni Kevés a hibátlan bevallás A kiskereskedők érdekvédelmi szervezete, a KISOSZ mellett a kisiparosokat tömörítő Pest megyei KIOSZ is megszervezte az adóbevallások elkészítéséhez szükséges újabb adótanfolyamokat. A lassacskán végéhez közeledő adóiskolák most nagyobb érdeklődést keltettek, mint az elmúit hónapokban. Ezen persze nem is lehet csodálkozni, hiszen sokan ezekben a napokban, a végleges adónyomtatványok megjelenése után jöttek rá: meghaladja tudásukat, energiájukat azok kitöltése. A KIOSZ Pest megyei szervezetének titkára: Vrbán László szerint azonban hiába a mára már igen jól összeállított felkészítési tematika, az előadók tudása. Tapasztalataik ugyanis igen rosszak a kisiparosok megszerzett tudását illetően. Kevés azoknak a vállalkozóknak a száma, akik az okítás után képesek hibátlanul kitölteni a próbaként használt adóíveket. Ügy döntöttek tehát, hogy a bizonytalankodók számára a kiskereskedők érdekvédelmi szervezetéhez hasonlóan lehetőséget teremtenek arra, hogy a véglegesen kitöltött adóbevallásokat a leadás előtt a Pest Megyei Adófelügyelőség munkatársaival átnézethessék. Ily módon a kisiparosok is szankcionálás nélkül javíthatják ki hibáikat az adóbevallás benyújtása előtt az előre meghirdetett napokon, illetve helyszíneken. L ehetséges mindenen vitatkozni, csak éppen nem tudni bizonyosan, szükséges-e. Megtörténhet ugyanis, olyasmi a vita témája, tárgya, ami vitákkal, vitákban 7iem dönthető, döntendő el, mert független azoktól. Ilyenkor a kierőszakolt vita nem több szócséplésnél. Mostanában sokasodni látszanak az öncélú viták, az időt vesztegetők, az enei- giákat eredmény nőkul fogyasztók. Akaratlanul, jó szándékkal is beletévedhet valaki a szómocsárba, holott éppen a fordítottját szerette volna elérni: a dolgok tisztázását. Meggyőződésünk szerint ilyen, tisztázó szándékból kisarjadt vélemény keltett megütközést vagy inkább értetlenséget a cím lettek körében. Túrán. A nagyközségben sokan laknak olyanok, akik műszaki értelmiségiként a fővárosba járnak kenyeret keresni, de ugyanakkor a település dolgaival is szívesen foglalkoznak. Szakmájuknak megfelelően vállaltak,, vállalnak — természetesen társadalmi munkában — közreműködői szerepet a közösségi beruházásokban, a tervek véleményezésétől a kivitelezés műszaki vezetéséig vagy epocn ellenőrzéséig. Amiről persze tud az ott élőknek egy jelentős, csoportja, de kézenfekvő, nem tudhat mind a nyolcezer lakos. Talán etA R töl. talán a mostani közhangulattól vezérelve, elhangzott a vélemény: tegyék látványosabbá a közreműködésüket, azaz ne csak dolgozzanak, hanem hireljék is, lám mit tesznek ők. Miért kellene nekünk adminisztrálni magunkat? Ezt kérdezi látszatra a hírlapírótól, valójában önmagától az a mérnök, aki hosszú évek folyamán sok száz órát töltött el szülő- és lakóhelye fejlesztésének, szépítésének, csinosításának segítésével, de még egyszer sem jutott az eszébe: most pedig behajtja az elismerés obulusait. Mérnökünkhöz hasonlóak százával, ezrével vannak a megyében, hiszen tí pasztaiható: csendben, látványosság nélkül, de gazdag hagyományokra támaszkodva, a műszaki értelmiség jelentős hozzájárulást ad a településfejlesztéshez, -szépítéshez. S nemcsak ahhoz, hanem a környezetvédelmi, műemlékóvási teendőkhöz úgyszintén. Ott vannak a város-, községvédő, -szépítő egyesületekben, körökben, segítik a fogyasztók helyi tanácsainak a tevékenységét. Sok esetben kezdeményezők — ' ilyen volt például a százhalombattai halomsírok feltárásának, megóvásának ügye —, máskor pedig műszaki vezetőként, ellenőrként vannak jelen — társadalmi munkásként! — az óvoda- vagy iskolaépítésnél, a víz-, csatornahálózatok kialakításánál, az utak, járdák korszerűsítésénél. Tagadnatatlan: nem keresik a látványos szereplés lehetőségeit, nem csapnak hírverést maguk, munkájuk körül. Sokkal fontosabbal vannak elfoglalva: cselekednek. Napjainkban, amikor a szavak veszedelmes sokasodásának és tartalmuk radikalizálódásának lehetünk a tanúi, szinte meghökkentő, ha csendben egy csapat cselekszik és nem követel hódolatot érte ... ! Mekkora ez a csapat? Nem tudni. Azt tudni, hogy a Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetsége megyei szervezetének hétezer regisztrált tagja van. Ök huszonkét egyesület 89 területi, illetve üzemi csoportjában tevékenykednek. S persze, nemcsak a területi, hanem az üzemi csoportok is nagy segítséget rdnak a település ügyeinek elrendezésében, elég itt Nagykőrösre hivatkozni, ahol a város mindenkor számíthatott és számítha: ma is a MTESZ helyi csoportjaira. Nemcsak a soroknak, hanem a sornak is van rendje; belső logikai rend nélkül a sor sem sor, hanem szeszélyes görbe, említette a bevezetőben szereplő mérnök. Bizony, igaz! Csak éppen manapság valahogy nem illendő arról szólni, hogy a sor rendje akkor is létezik, ha sokan nem akarnak tudomást venni róla, ha némelyek szemében nem a cselekvés, hanem a hangosság a jelenlét igazolása, s egyben a mer:ájc. K isközösségek serege szerveződik mostanában, bizonyítva: szinte elemi igény él az emberekben az együttlétre, a véleménycserére. Hiba lenne ugyanakkor elfeledkezni arról, mennyi érték halmozódott fel az ún. hagyományos szerveződések munkája nyomán a településeken, beleértve ezekbe a hagyományos szerveződésekbe az említett reálértelmiségieket is. Talán a kettő ötvözése, a hagyományos és az új formák értékeinek az egyesítése kínálja fel a hatásos haladás lehetőségét, ehhez azonban valóban elengedhetetlen a sor rendje. Az, hogy a közösségek — és ebbe a politikai jellegű közösségeket is beleértjük — sem maguk, sem mások megítélésekor ne adják fel a sor rendjét: ragaszkodjanak a szavakkal szembesített cselekedetekhez. Mészáros Ottó
