Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-14 / 12. szám

1989. JANUÁR 14., SZOMBAT 3 zakértők bevonásával Ellenőrzik az aláírásokat Megtartotta első,ülését a bu- ipesti VIII. kerületi választá- elnökség Vida Miklós képvi- :lő (23. választókerület), az rszággyűlés alelnöke vissza- ívása ügyében. Miként a sajtó beszámolt ró- i, tavaly december 21-én egy 175 aláírást tartalmazó listát ittattak el a kerületi népfront- izottsághoz, amelynek aláírói ida Miklós visszahívását kez- eményezték. A választási elnökség pénteki lésén átvette a 122 oldalas stát, s felkérte a kerületi ta- ácsot, 30 napon belül állítsa ssze a választók névjegyzékét, ogy ennek alapján meggyő- ödhessenek az aláírások való- iságáról. Farkas Magdolna, a válasz- isi elnökség elnöke elmondta: z öttagú testület mindent el­övet, hogy az aláírások meg- izsgálását követően a lehető ígrövidebb időn belül továb- íthassák véleményüket az or- zágos választási elnökséghez. Ippen ezért munkájuk során génybe veszik a Belügymi- isztérium és az Igazságügyi ^misztérium szakértői segítsé- ;ét is, hiszen a hatályos vá- asztójogi törvény a visszahí- ásról nem tartalmaz egyértel- nű szabályokat, s a gyakorlat­lan sem fordult még elő ehhez lasonló eset. Februártól háromszázalékos béremelést javasolnak elsősorban a nemzeti jövede­lem bővítésével, a termelés hatékonyságának növelésével teremthetők meg — hangsú­lyozza az ügy vezetőség. Enélkül a béremelés az inflációt ger­jeszti. A gazdasági konszolidá­ció ügyét nem szolgálja sem a sztrájk, sem pedig a sztrájk­kal való fenyegetés. A Magyar Gazdasági Kama­ra ügyvezetősége megerősítet­te azt az a.iánlást, amelyet az Országos Érdekegyeztető Ta­nács december 22-i ülésén a SZOT és a kamara elfogadott, a kormány pedig tudomásul vett. E szerint a gazdálkodó szervezetek 1989-ben olyan bérpolitikát folytassanak, hogy „minden dolgozó alapbére leg­alább 3 százalékkal emelked­jen”. Az ügyvezetőség azt ajánlja, hogy a vállalatok ezt a 3 százalékos emelést 1939. február 1-jei hatállyal valósít­sák meg. figyelemmel arra, hogy a dolgozók hangulatának alakulása a vállalati ered­ményt közvetlenül befolyásoló tényező. vánnak a bérek minimális emelésének mértékéről, s élet­be léptetésének időpontjáról. Ezzel kapcsolatban utalt arra is. hogy a szakszervezetek nem akarnak irreális követelménye­ket megfogalmazni s kikény­szeríteni, viszont visszautasí­tanak minden olyan megnyi­latkozást, amely a romló gaz­dasági körülményekért a moz­galmat, az embereket teszi fe­lelőssé. ★ A Magyar Gazdasági Kama­ra ügyvezetősége pénteken rendkívüli ülésén foglalkozott a január 9-én meghirdetett áremelésekkel, és az azokkal kapcsolatos felhívásokkal, kö­vetelésekkel és ellentételezési javaslatokkal. A kamara ügyvezetősége megérti, hogy a dolgozók szé­les köre mecdöbbenéssel fo­gadta az ármelés hírét és mér­tékét. Az intézkedés azonban váratlanul senkit nem érhetett. Erről az 1989. évi terv- és költségvetés kidolgozása folya­mán több alkalommal nyilvá­nos vita zajlott. A Magyar Gazdasági Kama­ra ügyvezetősége jogosnak tartja a társadalom erőfeszíté­seit az életszínvonal csökkené­sének megállítására. Az élet- színvonal emelésének feltételei Felavatták a csapatzászlót a gödöllői munkásőrök Igazodnak az új körülményekhez r Tegnap délután a szokásos J évzáró-évnyitó egységgyűlésén uj csapatzászlót avatott a Kob- 4 zi János Munkásőregység a Gö- v döllői Agrártudományi Egye- í tem aulájában. A munkásörök z számára kiváltképp emlékeze- V. tes eseményen a levezető el- í nők szerepét betöltő Flórisné ^ dr. Sipos Ida, az ATE pártbi- j zottságának titkára külön is / köszöntötte a díszelnökségben Z helyet foglaló vendégeket, köz- 2 tűk Nagy Sándornét, a Pest ^ megyei pártbizottság titkárát ^ Fehér Béla munkásör vezérőr- nagyot, az országos parancs- V nők helyettesét, Mák Istvánt, a V. megyei parancsnok helyettesét és dr. Zsiga Lászlót, a Gödöllői '• városi pártbizottság titkárát. Várnagy Attila egységpa­rancsnok egy olyan időszakról adhatott számot, amelyben — noha erről szerényen hallga­tott — megkapta a Miniszter­tanácstól a Kiváló Szolgálatért Érdemrendet. Beszámolójá­ban a parancsnok nem hall­gatta el, hogy Gödöllőn is fel­erősödött az utóbbi időben azoknak a hangja, akik nem szívesen látják a közéletben a munkásőrséget. A testület el­len általuk felszított hangulat hatással lehet azokra, az egyébként jó szándékú embe­rekre is, akik nem ismerik igazán sem a munkásőrség céljait, sem azt a sok áldoza­tos fáradozást, amit a mun­kásőrök önként, a társadalom iránt érzett felelősségtudattól indíttatva vállalnak. Ezért na­gyon fontos, hogy minél több érdeklődő tekintse meg a ki­képzésüket, legyen vendége rendezvényeiknek, s szerez­zen a valóságnak megfelelő ismeretet életükről, munká­jukról. Napjaink valósága az is — tért rá egy másik témára az egységparancsok —, hogy olyan vállalatoknál is vannak munkásőrök, amelyek jövője bizonytalan, s máris elbocsá­tásokra kényszerülnek. Azt, hogy a munkásőrök jó szak­tudású, munkaszerető embe­rek, mutatja az is, hogy az el­bocsátásokat sehol sem velük kezdték. — Az is új helyzetet teremt a magyar társadalomban, hogy a társasági törvény életbelé­pése után megszaporodnak a vegyesvállalatok. Működési rendjüket ismerve arra lehet számítani, hogy az ilyen vál­lalatoknál munkaidő alatt nem engedélyeznek társadal­mi munkát. Kerülhetnek ilyen helyzetbe munkásőrök is. A megoldás nem az, hogy emiatt leszereljenek vagy szembe­kerüljenek a vállalat vezetői­vel, hanem az, hogy munka­idejükben dolgozzanak to­vábbra is becsülettel, kiképzé­süket és szolgálati beosztásu­kat pedig úgy kell kialakíta­ni, hogy az lehetőleg csak sza­badidejükre essen — mondot­ta Várnagy Attila. A Pest Megyei Parancsnok­ság Kiváló Szakalegysége cí­met, vándorzászlót és okleve­let az egység híradó szakasza nyerte el, Sziráki Mihály pa­rancsnokkal az élen. Hosszan zúgott a taps, mi­után felolvasták Borbély Sán­dor országos parancsnoknak Varjú Istvánnéhoz, a túrái hatgyermekes édesanyához írt levelét. Varjú Istvánnénak mind a négy fia a testületben szolgál: István gépszerelő, Já­nos géplakatos, Zoltán növény­védő és József targoncaveze­tő. Az édesanya megkapta a Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát. Ugyancsak nagy ünneplés­ben részesültek azok a mun­kásőrök, akik három, illetve két évtizede léptek a testület soraiba, ök is, feleségeik is megkapták Borbély Sándor köszönőlevelét. Dr. Zsiga László, a városi pártbizottság titkára felszóla­lásában a belpolitikai hely­zetről fejtette ki gondolatait, és méltatta a munkásőregy- ség helytállását. Az új csapatzászlót az MN Gödöllői Gépgyárának kollek­tívája nevében Schröter Géza mérnök ezredes, a vállalat mű­szaki igazgatója adta át Vár­nagy Attilának. Harminc új munkásőr az egész állománnyal együtt tett esküt az új csapatzászló előtt. A végig emelkedett hangu­latú esemény után a Munkás­őrség központi férfikara adott nagy tetszéssel fogadott mű­sort. A kitüntetettek részére adott fogadáson Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára fejezte ki az általa képviselt testület elismerését a munkás­őröknek. Cseri Sándor A szentendrei Biksza Mik­lós munkásőregység is teg­nap tartotta a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyv­tár színháztermében egység­gyűlését. Jelen volt és felszó­lalt Beck Tamás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, kereskedelmi miniszter, részt vett dr. Olajos Mihály, az MSZMP Pest Megyei Végrehaj­tó Bizottságának tagja, a váci pártbizottság első. titkára,, Roz- gonyi Ernőné dr., a szentendrei városi pártbizottság első titká­ra. Kovács János, a munkás­őrség Pest megyei parancsnok­helyettese. Megjelent az egy­séggyűlésén Berdár Béla, a Pilisi Állami Parkerdőgazda­ság igazgatója, országgyűlési képviselői is. Csordás József, a Biksza Miklós munkásőregység pa­rancsnokának ünnepi beszéde után hirdették ki azt a paran­csot, amely a Kiváló Szakasz cím viselésére jogosítja fel a pomázi 4. szakasz állományát, a 2. szakasz 3. raja pedig ki­váló raj lett. Kiváló Parancsnok kitünte­tést kapott Csikós Mihály, Szadeczky István és Takács László. Kiváló munkásőr lett: Sebők Ferenc, Czékmány Lász­ló. Deák István, Horváth Já­nos, Földi István, Tóth Amb­rus. Németh Mihály, Paróczai Ernő és Szentesi Sándor. Az egységgyűlés a 21 új munkásőr eskütételével ért véget. V. M. Egy falu Csupán két szám. Egy kurta statisztikát nézege­tek néhány napja. Mit kezdjek vele? Lélektelen számok s mégis szíven üt­nek. Születésről és halálról szólnak a számjegyek, ar­ról, hogy fogyóban va­gyunk. A statisztikusok úgy mondanák, a népmoz­galom alakulásának nega­tív tendenciájáról. Most, hogy így belegon­dolok, észrevettem én, hogy mostanában nincs gyerek a szomszédos ját­szótéren. Éjszakánként már egyik lakásból sem hallat­szik át gyereksírás, s hogy egyre kevesebb helyen túl­zsúfoltak az óvodák. Látom, hogy alig épül új lakás, hogy sok a válás, kevés a házasság, s réges- rég nem hívtak kereszte­lőre. Talán nem figyeltem oda, azt hittem, csak a mi környékünkön csönde- sedik a gyerekzsivaj, eset­leg nem is akartam meg­hallani a csendet. Most nézem a statiszti­kát. Tavaly januártól ok­tóberig Pest megyében 6281 embert temettünk el, s csak 2771 gyerek szüle­tett. Háromezer-ötszáz- tíz emberrel kevesebb. Mintha csak egy magyar falu pusztult volna el. Cs. A. Magasabb díj és büntetés Az elmúlt napokban be­jelentett áremeléseik közül — mértékét tekintve — a főváro­si és agglomerációs közlekedés tarifáinak növekedése tűnik a legdrasztikusabbnak. Az in­tézkedés elleni tiltakozás első hullámai már a bejelentést követően elérték a Budapesti Közlekedési Vállalatot. Pedig az — amint a vállalat vezér- igazgatója, dr. Zahumenszky József tegnapi sajtótájékozta­tóján elmondta — ez ügyben vétlen. A központilag elhatározott, s február 1-jétől életbe lépő tarifamódosítások egyébként — s ezt a BKV illetékesei sem tagadják — a főváros környéki agglomerációból Bu­dapestre vagy az onnan Pest megyébe ingázókat érinti a legsúlyosabban. Számukra ugyanis nemcsak a budapesti tömegközlekedés 80, hanem az úgynevezett kifutó vonalak — ezeket a jövőben barna csík­kal jelölik meg — a megyé­ben is közlekedő kék buszok tarifájának 87 százalékos nö­vekedése az átlagnál is na­gyobb terhet jelent. Igaz, az érintettek túlnyomó többsége idáig nem szerzett tudomást arról, hogy a kék buszos, agglomerációs közle­kedés díjaihoz a munkáltatók­nak ezentúl ebben az esetben is 80 százalék költségtérítés­sel kell hozzájárulniuk. Kérdéses, hogy azok a me­gyei képviselők, akik az Or­szággyűlés legutóbbi üléssza­kán tiltakozással fordultak a közlekedési tárca vezetőjéhez, tudtak-e erről. Az azonban tény, hogy a BKV vezérigaz­gatója a miniszter és a képvi­selők hétfői találkozójától nem vár semmiféle változást. Ügy véli, ez már eldöntött kérdés, A HÉT HÍRE EMKAPEN $ Békéscsaba külkereskedelmi aktívaértekezlet színhelye volt. ^ Miskolcon fotóművészet-történeti kiállítás nyílt. 0 A Vegyipari Dolgozók Szakszerveze­tében összegezték a szakoktatás időszerű kérdéseit. $ Tárlat tekinthető meg a győri műcsarnokban, Erdély címmel. 9 A hét híre az is, hogy Kaposvárott nemzet­közi motorkerékpár-kiállítás fogadja a látogatókat. Öreg motorosok mesélik, mennyi félreértésre, viccelő­désre adott okot annak idején a kétkerekű járgány és egy politikai párt nevének az azo­nos hangzású — írásban ugyan a kis- és a nagybetűs jelölés miatt eltérő — rövidítése. A te is emkápés vagy meg az én ide emkápésként jöttem szólá­sok még a szelídebbek közé tartoztak, mert bizony akadtak vaskosabb viccelődések is. Igaz, szinte a kezdetektől nagy családnak számít a motoroso­ké. összetartanak. Talán éppen bevallott vagy bevallatlan, de mindenképpen létező kisebb­rendűségi érzésük miatt. Mert valóban nem túlságosan örven­detes a közeli szomszédság a két keréken igyekvő s a mel­lette négy keréken repesztők között. Ez utóbbiak táborában ugyanis akadnak, akik — aho­gyan régen, úgy ma sem kü­lönben — felsőbbrendűnek hi­szik magukat, a plusz kétke- rék, a kaszni, a kilowatt több­letének birtokában. A megyében huszonnyolc­ezer feletti a motorkerékpárok állománya, ez a darabszám nagyjából annyi, mint másfél évtizede. Ami azt mutatja, lé­nyegében kialakult tábora van a motorkerékpárosoknak. Amennyien távoznak ebből a táborból, nagyjából annyian érkeznek. Az utánpótlás ter­mészetes forrása a fiatalok köre. A csemetéjük nyaggatá- sának ellenállni nem tudó szü­lők beletörődnek egy robogó megvásárlásába, csak éppen azzal nem foglalkoznak a ké­sőbbiekben, az apró kis mo­torokat miféle ügyeskedésekkel — ahogyan ezt a szakmai szó- használat jelöli — piszkálják fel a srácok nagyobb teljesít­ményűre. Most ezt a divatot kell túlélni, sajnos azonban akadnak fiatalok, akik a szú­nyognak csúfolt kicsiny szer­kezeteken hetven-nyolcvannal repesztenek, olykor egyenesen a kórházi ágy, vagy ami még szomorúbb, a temető felé. Esztendők óta lényegében változatlan a megyében értéke­sített mkp-k, azaz motorkerék­párok összetétele. Az eladott járműveknek a döntő része Moped és robogó, ötven köb- centiméter alatti motorral (hatvanszázalékos a részesedé­se ezeknek), s csupán 10—15 százalékot képviselnek a 250- es és annál nagyobb gépek. Igaz, ez utóbbiaknál a legsze­rényebb kivitel is a kereske­delemben harmincezer forintot meghaladó áron szerezhető meg, de tudunk a magánfor­galomban egymillió forint fe­lett elkelt száguldó szörnyete­gekről is... A megyében a motorosbaleseteknek a felét egyébként a helytelen sebes­ségválasztásra vezeti vissza a vizsgálat. Ami elgondolkoztató. Sajnos, a legkevésbé azok gon­dolkoznak el az ilyesmin, akik a gázt adagolják ... Első olvasásra furcsán hat a tény: motorkerékpár-alkatrészt nagyobb értékben vásárolunk, mint új gépet! Ha az alkat­részt, az abroncsköpenyt és -tömlőt számítjuk, akkor egy- milliárd forint feletti forga­lom bonyolódik le egy eszten­dőben. A furcsaságot érthető­vé teszi viszont egy másik tény. Nevezetesen az, hogy például a 125 köbcentiméter feletti gépeknél az állománynak a há­romnegyede (!) tíz évnél ré­gebben került le a gyári futó­szalagról ... Ösöreg járgányo­kat tartanak életben a tulajdo­nosok, persze nem úri szeszély­ből. Kényszerűségből. Nincsen pénz a cserére. Közlekedni vi­szont kell. A falvak egy jelen­tős részében a megélhetésnek nélkülözhetetlen eszköze a mo­torkerékpár. Ezért látni a leg­mostohább időben is emkápén igyekvőket. Aligha véletlenül, a megyében a munkácsaládok- nál a legmagasabb a motorke­rékpárok száz háztartásra jutó száma. Jelentős, a nyolcvanas évek elején bekövetkezett vissza­esés után most már egy ideje ismét növekszik az állomány. A megyében évi hat-hétszáz, az országban 5—7 ezer darab­bal. A hazai gyártás csupán ipartörténeti emlék, ezért a forrás az import. Ami a felére esett vissza 1980 és 1988 kö­zött, 90—91 ezer darabról 45— 46 ezerre. Amit magyaráz a 80—100 százalékos áremelke­dés, a közlekedési szokások megváltozása, s a közlekedési feltételeknek a motorosok szemszögéből nézett rosszab­bodása. Sokfélp ok következ­ménye tel-át, hogy szemben más országok gyakorlatával, hazánkban veszít népszerűsé­géből a motorkerékpár. Kár ér­te. Egy célszerű eszköz nem jut kellő szerephez. Mészáros Ottó TÖRÖKBÁLINT, Q© KAMARA MUNKÁCSY M.U.OO ERDŐ a miniszternek magánügye, mit válaszol a tiltakozásra. Amint az a tegnap tartott sajtótájékoztatón kiderült, mó­dosításra csak még rosszabb irányban kerülhet sor. Pil­lanatnyilag ugyanis a meg­emelt tarifák, illetve az álla­mi támogatás mértéke sem fedezi egészében a BKV költ­ségeit. Jelenleg 600-800 millió forint hiányaik, s amennyiben a hiányt a költségvetés ez év első felében nem biztosítja a vállalat számára, akkor a BKV kénytelen lesz szolgál­tatása színvonalát 6-8 száza­lékkal csökkenteni. A színvonalról szólva egyéb­ként dr. Zahumenszky József elmondta, hogy a tetemes díj- növekedés ellenére sem szá­míthatunk egyelőre minőségi javulásra, hiszen a tarifaeme­lés nem jelent majd többlet- bevételt a BKV-nál. Ezért szeretnék, ha a lépcsőzetes munkakezdés kérdése újra napirendre kerülne, s a ko­rábban jól bevált gyakorlatot szélesebb körre, például az is­kolásokra is kiterjesztenék. Ami viszont a mai helyze­tet, a konkrétumokat illeti, ar­ról megtudtuk, hogy az új menetjegyek nyomdai előállí­tását megkezdték, ám ezek leghamarabb csak február elején kerülnek forgalomba. Ezért a korábbi menetjegyek még érvényesek lesznek, s azokból a felemelt tarifának megfelelő értékű mennyi­séget kell majd érvényesíte­ni. Ellenkező esetben a BKV ellenőrei a pótdíjgk, azaz a büntetések kiszabásánál is magasabb összeget számítanak fel február 1-je után. A hely­színi büntetés ára 200 forint lesz, amit 30 napon belül le­het befizetni, ennek elmulasz­tása esetén azonban további 500 forinttal, összesen tehát 700 forint bírsággal sújtják majd a „bliccelőket”. Pató Zsuzsa (Folytatás az l oldalról.) lesebb rétegek kerülnek a lét­minimum határára, vagy ép­pen az alá. A társadalomban szaporodnak a szegénység je­lei. Az áremelések után kiala­kult helyzetről szólva kiemel­te, hogy a lakosság ezekben a napokban rendkívüli érettség­ről és higgadtságról tett tanú- bizonyságot. A kialakult jelen­tős feszültségók ellenére sehol sem választották a tiltakozás­nak azt a módját, amely társa­dalmunk politikai, gazdasági stabilitását veszélyeztette vol­na. Ugyanakkor kifejezte azt a meggyőződését is. hogy sen­kinek sincs joga visszaélni az emberek higgadt, érett maga­tartásával. A kormánynaik és a politikai vezetésnek tudatá­ban kell lennie annak — hang­súlyozta Nagy Sándor —, hogy a közmegegyezésen keletkezett igen nagy repedéseket homá­lyos és távoli ígéretekkel be­tömni nem lehet. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a szakszervezetek olyan javaslatokat terjeszte­nek majd az Országos Érdek­egyeztető Tanács soron kívül összehívandó ülése elé, ame­lyek egyaránt érintik a bére­ket, a nyugdíjakat és a külön­féle társadalombiztosítási el­látásokat, szociális juttatáso-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom