Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-11 / 9. szám

FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az 1. oldalról.) vaslattóí eltérő rendelkezés a politikai párt megalakulásá­nak, nyilvántartásba vételének, felügyeletének, valamint meg­szűnésének szabályait tartal­mazó külön törvény megalko­tására. E törvény kimunkálása megkezdődött. Kulcsár Kálmán a továb­biakban részletesen szólt a tör­vénytervezet vitájában elhang­Elmondatlan felszólalás Ha valaki felszólal az ülés­szakon, mert mondandója van. az természetes. Mint anogyaai az is, hogy nem jelentkezik szólásra, ha erre nem érez indíttatást* Kissé különös azonban az, ha valaki eláll előre bejelentett felszólalásá­tól. Dr. Fodor István (Í5. vk. Dabas) a hernádi Hunniahib- rid Broilertermelési Rendszer igazgatója ezt tette. így nyi­latkozott erről az egyik szü­netben : —- Ezúttal idejében kézhez kaptam, áttanulmányoztam az egyesülési jogról szóló tör­vényjavaslatot, s mindjárt el­határoztam, hogy fölszólalok a vitábam. Abból indultam ki, hogy az indítvány tárgyalása, elfogadása része a politikai in­tézményrendszer reformjának. Ha így van, akkor viszont nem hiányozhat belőle a politikai szervezetek, nevezetesen a pár­tok alakulásának, jogállásá­nak szabályozása sem, hiszen nem hinném — elnézést a példáért —, hogy a tüzoltó- vagy sportegyesület működé­sének megreformálása miatt van rá szükség. Visszalépés­nek érzem, hogy külön tör­vény foglalkozzon ezzel a kér­déssel, hiszen — amit nem ti­los, azt szabad elv alapján — jelenleg semmilyen jogszabály nem tiltja a pártalapítást. Jo­gászokkal is konzultáltam, akik azt mondták: a tervezet elfogadása tulajdonképpen még az MSZMP-t is törvényen kí­vül helyezi. Grósz Károly no­vember 29-i beszéde után újó­lag megerősödött bennem a szándék, hogy szólnom kell. —■ Akkor miért gondolta meg magát? — Azért, mert időközben összeült a Központi Bizottság, s az ott elhangzottak arról győztek meg, hogy az MSZMP nem kíván eltérni a pártér­tekezleten elhatározott irány­vonaltól. Azt szűrtem le ma­gamnak, hogy a Központi Bi­zottságban is érzékelik, elke­rülhetetlen a nyitás a több­pártrendszer felé, felszólalá­sommal tehát nyitott kapukat döngetnék. Am azzal tovább­ra sem értek egyet, hogy el­húzódik a párttörvény kidol­gozása. Félreértés ne essék, a közvélemény nem azt várja a párttól, hogy maga szervez­ze, teremtse meg az ellenzé­két, csupán azt, hogy — egy jogilag tisztázott helyzetben — megmérettessék. Egyébkén' amellett vagyok, hogy az új párt vagy pártok megalakí­tását követően is érvényesíte­ni kell az MSZMP vezető sze­repét, mert ez a feltétele az ország stabilitásának. zott javaslatokról. Elmondta, hogy volt olyan álláspont, amely szerint egy ilyen tör­vény felesleges, iietőleg jogta­lan. Ez azonban nem igaz, mint ahogy az sem, hogy a ja­vaslat a politikai pártra vo­natkozó rendelkezéseivel poli­tikai problémákat old meg, vagy kísérel megoldani jogi szabályozással. A gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatról a miniszter kifejtette, hogy a hatályos jog­rendszerünkben a gyülekezési szabadsággal kapcsolatos jogi szabályozás szűk körű, kizáró­lag a gyülekezési szabadsággal foglalkozó jogszabályunk, egy 1945-ben kiadott belügyminisz­teri rendeletén kívül nincs. Végezetül azokról a javasla­tokról szólt Kulcsár Kálmán, amelyeket mérlegeltek ugyan, de végül is elvetettek. Ilyen például a zárt helyiségekben tartott nyilvános gyűlésekre vonatkozó bejelentés, össze­gezve gondolatait, úgy véleke­dett, hogy a törvényjavaslat a demokrácia érvényesülését, a véleménynyilvánítás szabadsá­gának előmozdítását, a közéleti aktivitás széles körű kibonta­kozásának elősegítését szolgál­ja. Ennek alapján kérte, hogy az Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslatokat fogadja el. ★ Bölcsey György, a Jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizott­ság titkára fűzött szóbeli ki­egészítést Kulcsár Kálmán ex­pozéjához. A bizottság az Országgyűlés napirendjén sze­replő törvénytervezetekről részletekbe menő viták után alakította ki álláspontját, s egységes véleményként fogal­mazódott meg, hogy e jogsza­bálygyűjtemények a jogállami­ság felé vezető út fontos állo­másait jelzik, A vitákban ismételten ki­emelték az új alkotmány mi­előbbi kimunkálásának szük­ségességét. Többen kérték, hogy az új alaptörvény elké­szülésével egy időben szüles­sék meg az alkotmánybíróság­ról szóló törvény is. Számos képviselő foglalkozott a bírói függetlenség elvének kérdésé­vel, támogatva azt az indít­ványt, hogy a Legfelsőbb Bí­róság elnökéhez a jövőben ne lehessen interpellációt benyúj­tani. Az alkotmánymódosítás tervezetét a jogi bizottság — a módosító indítványokkal — egyhangúlag elfogadta. A legnagyobb vita a po­litikai pártokkal kapcsola­tos paragrafusokról folyt a bi­zottságokban. A testület he­lyesnek tartja, hogy a törvény általában a pártokra is vonat­kozik, ugyanakkor egyetértet­tek azzal, hogy a pártokra — kiemelt szerepükre tekintettel — szülessen külön szabályo­zás. Társadalmunkban a kü­lönféle szerveződésekben már fellelhetők a pártok csirái, ezért nagyon sürgető, hogy mihamarabb — az új alkot­mánnyal egy időben, esetleg azt megelőzve — megszülessen a párttörvény. Ez mindenek­előtt politikai kérdés; a jog csak akkor lesz képes elren­dezni a politikai pártokkal kapcsolatos szabályokat, ha az erre vonatkozó problémákat a politika előzetesen kellően tisztázta — szögezte le a bi­zottság titkára. A jogi bizott­ság az egyesülési és gyüle­kezési jog tervezetét kiegészí­tésekkel elfogadásra ajánlot­ta. ták a képviselők, hogy az együttesen tárgyalják, de kü- egyesülési és a gyülekezési lön-külön hoznak határozatot jogról szóló törvényjavaslatot a törvénytervezetekről. HUSZÁR ISTVÁN: Önmagában nem garancia Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára elmondotta, hogy a két törvénytervezetnek a HNF által szervezett társadal­mi vitáján körülbelül ötven­ezren vettek részt, nyilvání­tottak véleményt. Az állam­polgárok több mint 1200 gyűlé­sen fejtették ki álláspontju­kat. A gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok illeszkednek a politikai rend­szer reformjának folyamatá­ba. A két törvénytervezet el­fogadása azonban csupán az első lépésnek számíthat, amely már jelezheti a köve­tendő, helyes irányt. Ugyan­akkor tény, hogy ez önmagá­ban nem nyújt garanciát a biztos — és szükséges ütemű — haladáshoz. A jelenlegi helyzet sajátossága, hogy még BERECZ JÁNOS: nem létezett egyesülési tör­vény, de már létrejöttek a kü­lönböző szervezetek, egyesülé­sek, társaságok. A törvény át­fogóan rendezi az emberi, ál­lampolgári jogoknak ezt a te­rületét, megteremti a megfe­lelő alkotmányos alapokat lét­rejöttükhöz. működésükhöz. Világos, egyértelmű helyze­tet teremt, s így a demokra­tikus intézményrendszer ki­építésének fontos állomása. Átfogó törvényre van szük­ség, amely kiterjed az egyesü­letek valamennyi típusára, beleértve a pártalapítás, a szakszervezetek alapításának lehetőségét is. Huszár István úgy foglalt állást, hogy a két törvényter­vezet elfogadása nem nehezíti az új alkotmány megalkotá­sát, ellenkezőleg, segíti azt. testületi álláspontja, amely szerint az egypártrendszer ke­retei között működő politikai pluralizmust alkalmasnak tart­ja arra, hogy a jelenlegi hely­zetben a társadalmi feljődést szolgálja. Ugyanakkor pártunk állást foglalt abban is, hogy biztosítani kell a lehetőséget azoknak az igényeknek a meg­valósítására, amelyek más pár­tok működését akarják. Berecz János végzetül java­solta, hogy alapos vita után, megfontoltan, elfogadva a kor­mány javaslatát, az országgyű­lés jogi, igazgatási és igazság­Megfontolt döntés kell Leszavazták a minisztert Südi Bertalan, a jánoshalmi Petőfi Termelőszövetkezet párttitkára az alkotmány ter­vezett módosításával kapcso­latban aggályát fejezte ki a 27. szakasz megkurtítását célzó indítvánnyal szemben, Esze^ rint ugyanis ki kellene hagyni az interpellálhatók köréből a Legfelsőbb Bíróság elnökét. A képviselő szerint a parlament jelenlegi jogállásából követke­zően alkotmányjogilag és az érvényben levő alkotmány normatíváit tekintve is jogi korlátot állítana önmaga ha­tásköre elé, ha nem teszi le­hetővé a bírói szervezet mun­kájának interpellációval tör­ténő ellenőrzését. Mivel az alkotmány módo­sításáról szóló törvényjavas­lathoz több hozzászóló nem jelentkezett, a ház elnöke — Éppen a nagy elfoglalt­ságom miatt, nemigen tudtam elmélyülni ezekben a dolgok­ban. Tudok róluk, azt is, hogy az Országgyűlés most fog dönteni a sorsukról. Talán a legközelebbi papi értekezle­tünkön ezekről is szó lesz majd ... A továbbiakban Ráckevén folytattuk a véleménykutatást. Milyen észrevételek hangzot­tak el a nagyközségi népfront- bizottság által szervezett tár­sadalmi vitákon? — kérdez­tük Bódis István népfronttit­kárt. — Általában nagyon bürok­ratikusnak tartják mind a két törvénytervezet szövegét, stí­lusát. Többen kifogásolták, olyan általános emberi jogo­kat akar a törvény túlszabá­lyozni, keretek közé vonni, amelyek .minden állampolgár alapvető jogaihoz tartoznak. A gyülekezési törvényterve­zetről szólva többek között kifogásolták, nagyon rövid a felvonulások, gyűlések beje­lentésének határideje és az sem tisztázott, mi történik, ha valamilyen oknál fogva még­sem engedélyezik e rendezvé­nyeket és a szervezőknek már nincs idejük, alkalmuk érte­síteni a részvevőket. Kik mondtak véleményt el­sősorban a vitában? — Többségében értelmiségi dolgozók fejtették ki vélemé­nyüket, de jócskán akadtak ipari munkások, mezőgazda- sági foglalkozású állampolgá­rok is, akik hasznos észrevé­teleket mondtak el. Egyéb­ként a napokban alakult meg Ráckevén is a Magyar De­mokrata Fórum helyi szerve­zete, őket sem ártana meg­kérdezni ... Így történt. Dr. Verdes Margit körzeti orvos, az MDF helyi vezetőségének tagja egy friss tévébeli beszélgetésre hi­vatkozott és ehhez kapcsolód­va mondta el véleményét. — Nekem is ugyanaz a vé­leményem, ami Bihari Mi­hálynak, aki a tévében egy beszélgetés során azt mondta, azt szeretnénk, ha olyan tör­vény születne, amely az egyik kezével nem veszi vissza azt, amit a másikkal adni akar. Nagy vitát várok, felelős dön­tést. Reménykedem, hogy olyan törvény születik, amely az előbbre jutást segíti, a nyil­vánosságot erősíti. Egyébként mi még csak éppen alakuló­ban vagyunk. Kezdeti ter­veink vannak arra, hogy a legfontosabb helyi kérdések­kel foglalkozzunk. Jelenleg még tart a jegyzőkönyvek, emlékeztetők írása és küldöz­getése a különböző hivatalos szerveknek. Később következ­het az érdemi munka ... Vélemények töredékeiből idéztünk. Bizonyára még sok hasonló — vagy eltérő — meg­nyilatkozást jegyezhettünk volna fel. Egy bizonyos: a két igen fontos törvénytervezet sorsa sok ember gondolkodá­sát, fantáziáját megmozgatta. A döntés a továbbiakban a képviselők, a Tisztelt Ház ke­zében van... Kulcsár Kálmánnak adta meg a válaszadásra a szót. Kulcsár Kálmán igazságügy­miniszter válaszában azt kér­te, hogy az eredeti miniszteri javaslatot fogadják el, tehát töröljék ek a Legfelsőbb Bíró­ság elnökének interpellálha­tóságát. Hangsúlyozta azt a véleményét, hogy a bírói ítél­kezéssel kapcsolatban semmi­lyen más szervnek semmilyen joga nem lehet. Ezután határozathozatal kö­vetkezett. Az elnöklő Stadin- ger István megállapította: az alkotmány módosításához a képviselők minősített, kéthar­mados többségének igenlő szavazatára — tehát a jelen esetben a 387 képviselő közül 258 igenlő szavazatra — van szükség. Először azt a részkérdést bocsátotta szavazásra, amely a Legfelsőbb Bíróság elnöké­nek interpellálhatóságára vo­natkozott. Arra az elnöki kér­désre, hogy ki fogadja el a miniszteri indítványt, 249-en szavaztak igennel, 65-en nem­mel, 33-an pedig tartózkodtak. A javaslat tehát nem kapta meg a szükséges minősített többséget, vagyis a képviselők fenntartották azt az alkotmá­nyos helyzetet, hogy a Legfel­sőbb Bíróság elnökéhez to­vábbra is lehet interpellációt intézni. Ezután tette fel sza­vazásra Stadinger István az egész — a részkérdésben már eldöntött — alkotmánymódo­sítási javaslatot. Ezt a képvi­selők 345 szavazattal elfogad­ták. A határozathozatal után ügyrendi kérdésként elfogad­Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára bevezetőben rá­mutatott, hogy a korszerű ma­gyar jogállamiság pilléreinek az alapkövét rakja most le az Országgyűlés. A most tárgyalt két törvénytervezet jelenti azonban az első igazi garanciát arra, hogy ez a társadalom­szervező óhaj joggá váljon. A továbbiakban leszögezte: miközben törvénytervezetekről vitázunk, tudatában kell len­nünk annak, hogy a politika alapkérdéséről van szó, a ha­talom, a korszerű hatalmi be­rendezkedés mikéntjéről és a hatalomgyakorlás módjáról. — Az MSZMP vezető párt szerepéből ered az a követel­mény, hogy a társadalom meg­érett politikai szükségleteit felismerje, saját céljaként meg­fogalmazza és a magyar ha­ladás érdekében cselekedjék. Elégséges alappal jelenthetjük ki: az MSZMP egy pártként ismerte fel felelősségét és kez­deményezte, hogy a politikai versenyhelyzetet jogilag is ga­rantáltan építsük be társadal­munk működési rendszerébe, Ajándék-e ez a népnek a párt részéről, vagy pedig alanyi jogon illeti meg? Határozottan állok ezen utóbbi mellé. Kételyt — nem megalapozat­lanul — egyesekben az okoz­hat, hogy társadalmunk a de­mokrácia gyakorlásában bír-e jártassággal. Meg kell mondani, hogy a jártasság megszerzésé­ben és gyakorlásában sokáig korlátozva volt. Most, a joggal együtt, a jártasság gyakorlásá­nak feltételeit teremti meg magának. Ebben a párt nem­csak partner, hanem aktív kezdeményező. Ilyen módon létrejöhetnek a feltételek, hogy a különböző mozgalmak intézményesült formában, egyenlő jogon, part­nerként vehessenek részt egy új nemzeti összefogásban. A mozgalmakkal már ilyen kö­rülmények között is elkezdőd­hetnek a politikai kapcsolat- építés munkálatai: a párbe­széd, az egyezkedés, az együtt­működés, sőt a koalicióalkotás lehetősége is. — E helyről is felhívunk minden politikai felelősséget érző tényezőt, hogy vegyen részt az új nemzeti összefogás kialakításában. Csakis ez lehet a megfelelő kerete és feltétele az új politikai rendszer kiépí­tésének. Megítélésem, hogy a hagyományos társadalmi szer­vezetek mellett, azok megúju­lását is figyelembe véve ezen tényezők közé tartozik és en­nek jelét is adta többek között a Magyar Demokrata Fórum, az Űj Márciusi Front, egyes ifjúsági szerveződések, a szer­veződő „kisgazdák”, a Veres Péter Társaság, a Szabad De­mokraták Szövetsége, a Mün- nich Ferenc Társaság és több más irányzatú egyesülés. Az előttünk fekvő törvény- tervezet egyik nagy_ horderejű gondolata a többpártrendszer kérdését érinti. Ismert az MSZMP pártértekezleti és más Alkuköíés előtt Politikai vagy jogi döntés szükséges a párttörvény mi­hamarabbi megalkotásához? — tudakoltuk Hámori Csabától (országos lista), az MSZMP Pest Megyei Bizottsága első titkárától úgy is, mint a Po­litikai Bizottság tagjától. — Politikai és jogi, ez a sorrend — hangzott a válasz. — Politikai, mert a demok­ratizálási folyamat gyorsítása az anarchia veszélyét erősít­heti, amit ugyancsak figye­lembe kell venni. Azután jo­gi, mert célszerűbb az alapvető kérdésekben előre egyezségre jutni, mint utólag vitatkozni. — ön szerint miért késik a pártokról szóló jogszabály kidolgozása, előterjesztése? Nem lehetett volna most, az egyesülési törvénnyel együtt tárgyalni, elfogadni? — Erre azért nem kerülhe­tett sor, mert az utóbbi hó­napokban nem pártok, hanem egyesületek alakultak, követ­kezésképpen az egyesülési törvényben ezeknek a műkö­dését kell szabályozni. A má­sik igény később jelentkezett, ezért az erről szóló tervezet még nem készült el. — A szakértők sorra nyi- latkozzák a lapokban, hogy egy ilyen törvényt két nap alatt ki lehet dolgozni.. . — Lehetséges, csak éppen az nem biztos, hogy el is fo­gadják az érdekelt felek. A tervezetet ugyanis vitára kell bocsátani, például végigfuttat­ni a népfrontfórumokon, azaz ez esetben is meg kell kötni a társadalmi alkut. ügyi bizottságának jelentését, javaslatait, éá elismerve az ag­gódok sürgető jó szándékát is, szavazzák meg a törvényjavas­latot, beleértve, megfogalmaz­va a párttörvénynek egy in­dokoltan meghatározott határ­időn belüli megoldását. Ez igazi vita volt Szavaznak megyénk képviselői, van. aki mellette, van, aki el­lene voksolt a törvényjavaslatnak Mint az várható volt, a két törvénytervezetről ezúttal is élénk vita bontakozott ki a honatyák között. Sokan foglal­koztak a pártokra vonatkozó törvénytervezet kérdésével. Púja Frigyes például úgy látja, hogy korai lenne a politikai pártok létrehozásának, műkö­désének lehetőségét most rög­zíteni. Annál is inkább, mivel az egyesülési törvény szerint a politikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött szerepé­re az alkotmány rendelkezé­sei az irányadók, megalaku­lására, nyilvántartásba vételé­re, felügyeletére, valamint megszűnésére pedig külön tör­vényt kell alkotni. A képviselő egyébként kétségbe vonta azt is, hogy a társadalom széle­sebb rétegei valóban igény­lik a politikai pártok létreho­zására vonatkozó álláspontot. Más véleményen volt Kardos- né Török Ibolya. Szerinte he­lyesebb lenne, ha a politikai pártok alapítására az egyesü­lési törvény rendelkezései len­nének irányadók. Egyetértett viszont az önálló párttörvény megalkotásával, hozzátéve: szükséges, hogy a tervezetet mielőbb társadalmi vitára bo­csássák. Balta Éva és tíz kép­viselőtársa viszont ellenzi egy külön törvény megalkotását, ök a két törvénytervezethez 18 pontból álló módosító javasla­tot nyújtottak be, ezek közül az illetékes parlamenti bizott­ság hatot elfogadott, s azok bekerültek a testület jelentésé­be. A bizottság és a minisz­térium érveit tudomásul véve a képviselők több javaslattól elálltak, ám ötöt továbbra is fenntartanak. Dr. Király Ferenc annak a véleményének adott hangot, hogy az alkotmányosság tala­ján álló független pártokra az MSZMP-nek lenne a legna­gyobb szüksége. A vita más részvevői — pél­dául Alberth Béláné és dr. Sá­ra János is — egyetértett ab­ban, hogy nem helyes a poli­tikai pártokra vonatkozó elő­írásokat külön kérdésként ke­zelni. Bödőné Rózsa Edit vá­lasztóitól kapott levelekből idézett. Elmondta, hogy arra a kérdésre: szükséges-e, hogy az egyesülési törvény tartal­mazza a politikai pártokra vo­natkozó rendelkezéseket, 2694 írásos választ kapott öt nap alatt. A válaszadók 89 száza­léka igennel szavazott. Czoma László viszont azt fejtegette, hogy míg korábban ellene volt a külön párttörvénynek, ezzel szemben most mégis ez­zel értene egyet. Véleményé­nek megváltozását azzal indo­kolta, hogy tapasztalatai sze­rint az alulról építkező társa­dalom valamennyi alapegysé­ge az egységes normatívák, il­letve elbírálás alapján működ­het egészségesen. Kérte az Or­szággyűlést, vesse el Púja Frigyesnek azt az indítványát, amelynek lényege, hogy a je­lenlegi törvénytervezet ne is­merje el a politikai pártok alapításának lehetőségét. ★ Ezután az elnöklő Stadin­ger István bejelentette: a tör­vényjavaslatokhoz több fel­szólaló nem jelentkezett. Az elhangzott számos és szerte­ágazó képviselői javaslat meg­vitatására össze kell ülnie az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának. Mivel ez valószínűleg hosz- szabb időt vesz igénybe, ezért javasolta a képviselőknek, hogy napi munkájukat fejez­zék be. Szerdán reggel 9 órakor az Országgyűlés az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavasla­tok tárgyalásával folytatódik. A Parlamentből tudósítottak: Kóvess László és Páll Géza. Fotó: Hancsovszki János.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom