Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-11 / 9. szám
FOLYTATJA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 9. SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. JANUÁR 11., SZERDA A parlament elfogadta az alkotifiánymédosítást — Vita az egyesülési és a gyülekezési törvényjavaslatról Fontos állomás: útban a jogállamiság felé Kedden délelőtt 10 órakor az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját folytatta az Országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők megvitatják az alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, valamint a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatot. Az Országgyűlés megtárgyalja a ház ügyrendjének módosításával összefüggő kérdéskört. Az ülésteremben foglalt helyet Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. A keddi munkanapot megnyitó Stadinger István házelnök üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, a parlament munkájában miniszterként először részt vevő Derzsi Andrást. Ezután bejelentette, hogy az országos választási elnökség javaslatot nyújtott be a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett képviselői hely betöltésére. Pesta László jegyző felolvasta az átiratot, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei 16. számú országgyűlési képviselői választókörzetbe a megválasztott pótképviselőt — Tóth Istvánt — javasolta. Az Országgyűlés a választási elnökség jelentését tudomásul vette, és Tóth István képviselőt egyhangúlag igazoltnak jelentette ki. Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta meg — a három törvényjavaslatot együtt tárgyaló — expozéját. KULCSÁR KÁLMÁN: Készül a külön párttörvény Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter tartotta még expozéját. Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nemcsak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új alkotmány megalkotásának részét képezik, de nem helyettesítik az új alkotmányt. A politikai rendszer átalakulásának indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy autoritativ jellegű politikai rendszer keretei között, másrészt a szocialista politikai rendszer korábbi, meghatározott történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a politikai mozgásoknak, folyamatoknak, feszültségeknek, konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további kezelésére. — Ha most az alkotmány módosítását kérem, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány előkészítését — jegyezte meg Kulcsár Kálmán. — Még kevésbé gondolok arra, hogy ezekkel a módosításokkal helyettesíthetjük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell jelentenem, hogy a módosításokat már a kidolgozandó új alkotmány szellemében kérem. Ezen kívül már csak egyszer, az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően kell változtatásokat jóváhagynia a Tisztelt Háznak. Az alkotmány módosításáról szóló most benyújtott törvényjavaslat az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvényszintű szabályozásához elengedhetetlen, valamint az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. Emellett a javaslat a gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az alkotmány módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is létrehozhasson közös tanácsot — mondotta Kulcsár Kálmán, majd részletesen indokolta a módosításokat. . Az alkotmánybíróságok létrehozásával kapcsolatban elmondta, e fontos lépést az indokolja, hogy az új alkotmány elfogadásáig a jelenlegi szabályozás számos meglévő és várhatóan kialakuló ellentmondását kell feloldania. Az alkotmánybíróság hatásköre nagy valószínűséggel kiterjed a választásokkal összefüggő egyes panaszok elbírálására, valamint az emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos jogviták egy részére. A honvédelmi kötelezettségre vonatkozó rendelkezés módosítását alapvetően a lelkiismereti és vallásszabadság maradéktalan érvényesülésének előmozdítása indokolja. A fegyveres, iletőleg a katonai szolgálatot lelkiismereti, vallási okból nem vállaló állampolgárok számára szükséges megteremteni annak lehetőségét, hogy honvédelmi kötelezettségüket polgári szolgálattal teljesítsék. Az alkotmánybíróság létrehozásához, illetve az altertanív katonai szolgálat bevezetéséhez az alkotmány módosítása mellett természetesen külön törvény megalkotása és a honvédelmi törvény módosítása is szükséges. Ezért a rájuk vonatkozó rendelkezések hatályba léptetését a javaslat külön törvényre bízza. Az igazságügy-miniszter a továbbiakban az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatot részletezte. Mint kiemelte, ez a javaslat a gyülekezési jogról beterjesztett törvényjavaslattal együtt a politikai rendszer reformjában, ezen belül a jogállamiság kiteljesítésében az első konkrét jogalkotási lépésnek tekinthető. Megújuló közéletünknek jelentős eseménye volt a törvénytervezetek helyenként éles, de termékeny társadalmi vitája. Ennek tapasztalatait, eredményeit hasznosítottuk, mindkét törvényjavaslat az eredeti tervezetektől jelentősen eltért. Kulcsár Kálmán leszögezte: az egyesülési és a gyülekezési jog az embeTegnap folytatta munkáját az Országgyűlés rek elidegeníthetetlen joga Ezek egy demokratikus társadalomban csak olyan ésszerű korlátozásoknak vethetők alá amelyek a társadalom és tag. jai védelme érdekében szükségesek. A javaslat úgy határozza meg, hogy az egyesülési jog alapján mindenkinek lehetősé ge van másokkal együtt szervezeteket alapítani, illetőleg azok tevékenységében részt venni. E szervezetek minden olyan tevékenységre létrehozhatók, amely összhangban áll az alkotmánnyal, és amelyet törvény nem tilt. A javaslat mindössze két konkrét korlá tot állít fel. Az egyik, hogy az egyesülési jog alapján fegyve rés szervezet nem hozható lét re, a másik pedig, hogy társadalmi szervezet elsődlegesen gazdasági vállalkozási tevékenység céljából nem alapítható. A miniszter a továbbiakban szervezetek megalakításának szabályait elemezte, majd így folytatta: — A politikai párt az egye sülési jog alapján létrejövő szervezetek kiemelkedő fontosságú, számos sajátos jegyet magán hordozó típusa. E sajátosságok egyike, hogy a politikai pártra vonatkozó részletes szabályozás tartalmát a politi kai rendszerben betöltött sze repe, a képviseleti rendszer és a választási rendszer szabályozása alapvetően befolyásolja. A javaslat szerint a politikai pártnak a társadalomban betöltött szerepére az alkotmány rendelkezései lesznek az irányadók, ezzel összhangban lehetséges néhány, a jelenlegi ja (Folytatás a 3. oldalon.) EZ TÖRTÉNT Az Országgyűlés kedden folytatta az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját. Tóth István képviselővé történt igazolása és Kulcsár Kálmán expozéjának elhangzása után, az alkotmánymódosítással összefüggő vitában felszólalt: Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára, a téma bizottsági előadója és Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.). Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt a képviselők észrevételeire. Határozathozatal következett: az Országgyűlés elnöke először a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozó miniszteri indítványt terjesztette szavazásra. A javaslat nem kapta meg a szükséges minősített többséget. Az alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlés 345 szavazattal elfogadta. Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat együttes vitájában felszólalt: Huszár István (országos lista), Púja Frigyes (Békés m., 8. vk.), Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.), Kardosné Török Ibolya (Csongrác^ m., 14. vk.), Bállá Éva (Budapest, 46. vk.), Berecz János (Szábolcs-Szatmár m., 6. vk.), dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.), Géczi István (Budapest, 49. vk.), Szentágothai János (országos lista), Al- berth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.), dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.), László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.), Bödőné Rózsa Edit (Csongrád m., 3. vk.), Czoma László (Zala m., 5. vk.), Benjámin Judit (Budapest, 21. vk.), Tóth Károly (országos lista). Ezután Stadinger István üdvözölte az ülésen részt vevő Nyugat-európai Unió küldöttségét és Charles Goerenst, az unió közgyűlésének elnökét, a küldöttség vezetőjét, majd berekesztette az Országgyűlés keddi ülését. Az Országgyűlés keddi munkanapján Stadinger István, Vida Miklós és Horváth Lajos felváltva elnökölt. Féligfon helyeit nyomógombos Ismételne, ha csatlakozna Tegnap értesülhettünk arról, hogy a Magyar Posta a jövőben lehetőséget biztosít arra, hogy a távbeszélő-előfizető ezentúl saját tulajdonában levő telefont is csatlakoztathasson a postai hálózatra. A készülék kihelyezése eddig ugyanis postai monopólium volt, ennek következtében a telefon csak féligfon volt: tavaly például a Budapesti Közlekedési Vállalat mindössze csak feleannyi készüléket kaphatott, mint amennyire igénye lett volna. A hiány tehát enyhülni fog, s ebben oroszlánrésze lehet a törökbálinti székhelyű Mechanikai Műveknek. A Pistály menti vállalat ezentúl közvetlenül a fogyasztók rendelkezésére bocsátja 800-as készülékcsaládjának nyomógombos típusát. Ezek a távbeszélők azonban jóval magasabb technikai színvonalat képviselnek, mint azt gondolnánk. Alkalmasak lehetnének az úgynevezett számismétlésre, tehát arra, hogy ha a hívott fél készüléke foglalt vagy eredménytelenül csörög, ne kelljen órák hosszat újra és újra hívogatnunk a számot: megteszi ezt a készülék maga, nekünk csak beszélni kell, ha jelzi telefonunk, hogy végre létrejött a kapcsolás. Alkalmas ezenkívül a Mechanikai Művek készüléke arra is, hogy memóriaegységébe úgynevezett rövidített programokat tápláljunk be, azaz gyakran hívott telefonszámok hat számjegyének becenevet adhatunk, például csak annyit, hogy 1-es. Hogy minderről feltételes módban írunk, annak az az oka, hogy a postának nemcsak a készülékek árusítását, hanem a fenti hívási lehetőségekre módot adó, a tárolt- program-vezérlésű központ hálózataira való csatlakozást is engedélyeznie kell, ez azonban a mai napig még nem történt meg. Így tehát ilyen mindent tudó telefont még nem, de nyomógombos a lapkészüléket már vásárolhatunk február elsejétől a Mechanikai Művek vevőszolgálati mintaboltjában Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky út 22. szám alatt. Az egyszerű készülék áfa nélküli termelői ára 2346 forint. T. B. E. Békés megyei oknyomozás Ismeretes, hogy a Magyar Demokrata Fórum gyulai szervezete levelet intézett Stadin- ger Istvánhoz, az Országgyűlés elnökéhez. A levél tartalma jócskán felkavarta a kedélyeket, hiszen a közvéleményt mindig is foglalkoztatták az erdélyi menekültekkel kapcsolatos hírek. Ismertetjük azt az oknyomozó beszélgetést, amelyet a Békés Megyei Népújság újságírója folytatott a helyszínen. Dr. Pocsay Gábor, az MDF gyulai szervezete ideiglenes elnökségének tagja a korábbi közléssel kapcsolatban egyetlen helyesbítéssel élt, mely szerint a határsávot nem a Békéscsabai Rendőr-főkapitányság fésülte át, hanem a határőrök. Bennünket elsősorban az érdekelt, hogy informá- 'cióikat honnan, kiktől szerezték. — Több csatornán jutottak el hozzánk a hírek, meghallgattunk határőrt, aki a magyar—román határnál teljesített szolgálatot, beszéltünk román menekültekkel, magyarokkal, akik a határ közelében dolgoztak, és hivatalos szervektől is kaptunk jelzéseket — sorolja dr. Pocsay Gábor, és máris hozzáteszi: a 18 holttestet a szemtanúk elmondása szerint a határ közvetlen közelében, elhagyott területen találták meg. — Elképzelhető, hogy a halottak a határ túlsó oldalán feküdtek? — Lehet. — Mégis, úgy érezzük, fontos lenne, hogy állításuk bizonyítására legalább egy szemtanút vagy más dokumentumot szolgáltassanak. — Mi az informátoraink nevét és a hírforrásainkat nem nevezhetjük meg, nem adhatjuk ki. Egyébként arról sincs tudomásunk, hogy a 18 holttest hova került, és azt gondoljuk, nem is derülhet ki soha. Az a véleményünk, hogy a magyar—román határ környékén történtekről egyáltalán nem tájékoztatják a közvéleményt. Tudomásunk van arról, hogy cigány származásűa- kat, románul beszélőket küldenek vissza Romániába. Arról is hallottunk, hogy 339 olyan áttelepülni szándékozó kérelmét tagadták meg a magyar hatóságok, akiknek itteni ismerőseik lakást, elhelyezkedést tudtak volna biztosítani. A Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon Mihalik György rendőr ezredes, megyei főkapitány tájékoztatott az ügy részleteiről. — Először is leszögezem — mondta Mihalik György —, hogy amióta az áttelepülés megindult a határ másik oldaláról, a határ közelében egyáltalán nem fordult elő haláleset, de még olyan emberrel sem találkoztunk, akin lőtt seb lett volna. Erről pedig mindenképp tudomást kellett ENSZsegítség? Akad egy téma, ami a napirendnél is jobban foglalkoztatja a képviselőket, nevezetesen a magyar-román határon lejátszódó események. A folyosókon, a büfében kis csoportokban tárgyalnak a Magyar Demokrata Fórum gyulai városi szervezetének az Országgyűlés elnökéhez intézett leveléről, amely a menekültekkel való bánásmódról, a határ menti állapotokról tudósít. Ebben kifogásolják azt a gyakorlatot, hogy a magyar hatóságok sok menekültet visszaadnak a román félnek, s elképzelhető, hogy milyen megtorlás vár rájuk. A cáfolatok ellenére tartja magát az a hír is, hogy halottakat találtak a határvonal közelében. A képviselők között szép számmal akadnak olyanok, akik támogatnák, hogy hazánk is csatlakozzon a genfi konvencióhoz, amelynek aláírói kötelezik magukat arra, hogy országukba befogadják a vallási, politikai és más hasonló okokból menekülteket, s nem szolgáltatják ki annak az államnak, ahonnan távoztak. A honatyák eszmecseréiből az is kitűnt, hogy elképzelhetőnek tartanák menekülttábor létesítését is. Az ülésszak tegnapi munkanapjának szünetében Szűrös Mátyás elnökletével ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága. Faragó András, az Országgyűlés sajtóirodájának vezetője arról adott tájékoztatást: mivel több szervezet és magánszemély, illetve képviselő aggodalmának hangot adva indítványt juttatott el az Országgyűlés elnökéhez, Stadin- ger István felkérte a külügyi bizottságot, hogy e fontos kérdéskörben foglaljon állást. Az ülésen a bizottság meghallgatta Bánffy György (Budapest, 4. vk.) indítványát, amelyben javasolja: az Országgyűlés hozzon határozatot, hogy alapos vizsgálat nélkül az ország területéről egyetlen menekültet se lehessen kitoloncolni. A képviselő szorgalmazta azt is, hogy a kormány záros határidőn belül adjon tájékoztatást a családegyesítések eddigi eredményeiről, a menekültté- . borok szervezéséről és a genfi konvencióhoz csatlakozás, illetve ENSZ-segítség lehetőségeiről. volna szereznünk, hiszen a rendőrség és a határőrség egyaránt a Belügyminisztérium égisze alá tartozik. December 29-én a határőrség országos parancsnoksága nyilvánosságra hozott több adatot is, ame(Folytatás a 2. oldalon.) Hol vannak a halottak?
