Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-06 / 5. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXIII. ÉVFOLYAM, 5. SZÄM Ára: 4,30 forint 1989. JANUÁR 6., PÉNTEK Három százalék garancia Emelkedik a minimális bér Az Országos Érdekegyezte­tő Tanács nyilvánosságra hoz­ta azokat a megállapodásokat, amelyeket az ez évi bérme­chanizmussal kapcsolatos rész­letkérdésekről a december 5-1 és 22-i ülésén hozott. En­nek megfelelően az éves bér- növekmény az idén nem nö­veli azoknak a vállalatoknak az adóalapját, amelyeknél a bérköltség növekedése nem haladja meg a hozzáadott ér­ték bővülésének 50 százalé­kát. Az Országos Érdekegyeztető Tanács tagjai döntöttek az adókedvezményekről is. En­nek alapján az agrárszerveze­tek mellett az élelmiszer-kis­kereskedelem és a vegyeske- reskedelem szervezetei — az áfészek — is részesülnek ked­vezményben. Ennek lényege, hogy a bérnövekmény — a hozzáadott érték alakulásától függetlenül — nem növeli az érintett szervezetek nyereség­adóalapját. A minimális bér, azaz a munkabérek legkisebb összege a tanács állásfoglalása szerint havi 3000 forintról július 1-jétől 3700 forintra emelke­dik. Ez az órabérben dolgo­zóknál — 42 órás munkahe­tet figyelembe véve — 20 fo­rint 50 fillér órabért jelent. Az ÓÉT egyben ajánlja, hogy ahol a feltételek adottak, már július 1-je előtt felemeljék a 3700 forintnál alacsonyabb béreket. Az ÓÉT a kollektív szerző­dések megkötéséhez, illetve a munkaügyi szabályzatok mó­dosításához azt ajánlja, hogy a dolgozók keresetének eme­lésére felhasználható bértö­meget minimum három szá­zalék és maximum 10 száza­lék között határozzák meg. Ahol a gazdálkodás eredmé­nyei lehetővé teszik, ott meg lehet haladni az ajánlott ma­ximumot, az alsó szint betar­tása pedig azt jelentse, hogy minden dolgozó alapbére leg­alább három százalékkal emelkedjen. A kormány ezt az ajánlást tudomásul vette. Kubai fogadás Faustino Beato, a Kubai Köztársaság budapesti nagy­követe hazája nemzeti ünnepe alkalmából csütörtökön foga­dást adott a Magyar Néphad­sereg művelődési házában. A fogadáson részt vett Há­mori Csaba, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára, Barcs Sándor, a Ma­gyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Major Lász­ló, az MSZMP KB Irodájának vezetője, Beck Tamás kereske­delmi miniszter, Berecz Fri­gyes ipari miniszter, Czibere Tibor művelődési miniszter, Ballai László, a KNEB elnöke. Az NSZK-ban világít Téglagyári fafaragók Azt kell gyártani, amit a fogyasztók keresnek, s hova­tovább hiánycikknek is szá­mít! Vig Jenő, a Pietra Épü- letkerámíaipari Vállalat igaz­gatója mondta mindezt egy beszélgetés kapcsán, például egy megszűnt téglagyárban díszes, esztétikus megjelené­sű gyertyatartókat tőkés exportra. Két éve annak, hogy Men­den a vállalat egykori tégla­gyárának területén kezdték meg fából a karácsonyi ün­nepekre szánt gyertyatartók készítését. Egykori, a nehéz fizikai munkához szokott tég­lások nagy kedvvel láttak hozzá a nem mindennapi vál­lalkozáshoz. Már az első esz­tendő sikeresnek számított, hiszen az öt színben előállí­tott. elektromosan működtet­hető gyertyatartókból több mint 20 ezer darab fogyott el. Kizárólagos vásárlójuk egy NSZK-beli áruházi konszern 90 márkát fizet darabjáért. Tavaly pedig 47 ezer darabra szólt a rendelés. A határidő betartása érdekében nemcsak Mendén, de a régi őrbottyáni téglagyárban, sőt a vállalat Kőbányán lévő központjában is szerelték, csomagolták az árut. A politikai ízléstelenség megengedhetetlen Pénzért akár szexfilmet A Mafilm fóti telepén min­den varázslat megtörténhet. Ha kell, sivatagot építenek piramisokkal, szfinxekkel, ha kell, vadnyugati falut, s ha kell, tüzet okádó sárkányt keltenek életre. Itt szinte minden megtörténhet, kivéve egyet, hogy a megrendelő nem fizet. Ugyanis tavaly ja­nuár elsejétől szolgáltató lett a Mafilm, ami egyben azt is jelenti, hogy önellátóak, te­hát nyereségesen kell dolgoz­niuk. A tavalyi év, a meg- rrijéretés első esztendeje nem volt éppen felhőtlen, mivel a Magyar Televízió megrende­lései jelentősen visszaestek. Szerencsére időközben jelent­kezett az amerikai Canon cég, forgattak, s annyira megtet­szett a cég vezetőinek a fóti telep, hogy az idén is készíte­nek egy filemet, Az ope­raház fantomja — címmel. Az Aline cég is itt forgat az idén, filmjük munkacíme: Ordítás. íernríimm ■ légpuskával (8. oldalt A munkanélküli-segélyről Ki kaphat, ki nem? Amellett, hogy itt valóban ordítozhatnak, valószínűleg azért szavazott a fóti telepre a két cég, mivel viszonylag olcsón készítik el a szükséges díszleteket. Egyébként a fóti telepen nem zárkóznak el egyetlen megrendeléstől sem, kivéve, ha az Ízléstelen. Az utóbbi ki­fejezés sajátosan értendő, mi­vel a telep vezetője, Oláh Antal rögtön hozzáteszi: in­kább a politikai ízléstelenség lehet a kizáró ok. Tehát bár­ki, magánszemély is forgat­hat itt filmet, ha elegendő pénze van és az alkotás nem társadalomellenes. Ha mond­juk Cicciolina itt szeretné megörökíteni bájait, celluloid­szalagra vinni a hosszú évek alatt összegyűjtött tudását, okulásul a kevésbé gyakor­lottaknak, nem utasítanák vissza ... Persze, ha megfe­lelő összeggel bizonyítaná szándéka komolyságát. Más kérdés, hogy ezt a filmet itt­hon bemutathatnák-e. Ám­bár, ha jobban belegondo­lunk, a mozik is szolgáltatók és nyereségre törekednek. A nem mindennapi látvá­nyosságtól már csak az ment­het meg bennüket, Cicciolina nem jelentette be, hogy itt szeretne filmezni. Egy szex filmmel — sajna — keve­sebb ... W. T. Barátságosnak titulálták a munkanélküli-segély hazai rendszerét az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatalban tegnap tartott sajtótájékoztatón. Mint Rózsa József, a foglalkozta­táspolitikai terület főosztály- vezetője elmondta, a hazai se­gélyrendszer kidolgozása előtt több külföldit tanulmányoz­tak, de változatosságuk miatt ez semmiféle fogódzkodót nem jelentett. A január elsejét megelő­zően segély csak azoknak járt, akiket a vállalat bocsá­tott el. Az új rendelkezés sze­rint viszont mindazoknak, akik a munkaviszony meg­szűnését megelőző három év­ben tizennyolc havi munka- viszonnyal rendelkeznek, s az utolsó munkaviszony megszű­nése óta egy évnél hosszabb idő nem telt el. Továbbra sem tekinti a rendelet mun­kanélkülinek a pályakezdőket és az elhelyezkedni szándéko­zó háztartásbelieket, segélyt tehát nem kaphatnak. Csökken a munkanélküli­segély mértéke, az eddigi száz százalék helyett az alap­fizetés hetven százalékát kap­ja, akinek a „munkaviszony megszűnt” bejegyzés található munkakönyvében. A „felmon­dás a dolgozó részéről” be­jegyzéssel hatvanöt, a „kilé­pett” titulussal pedig hatvan százalék jár. Száznyolcvan nap után tíz százalékkal csök­ken az összeg. A munkanél­küli-segély három éven belül 365 napra folyósítható. A se­gélyt szigorú feltételekhez kötik, s kizárják azokat, akik nem is akarnak elhelyezked­ni. A szándék pedig azon mérhető le, hogy a segélyre szoruló együttműködik-e a munkaközvetítő szervvel, vá­laszol-e a „megkeresésekre” és jelentkezik-e a felajánlott munkahelyen és a megfelelő munkahelyet elfoglalja-e. Munkatársunk megkérdezte: — Mi tekinthető megfelelő munkahelynek? A válasz szerint megfelelő a munkahely, amely a fel­ajánlott képzési lehetőségek figyelembevételével megsze­rezhető képzettségének meg­felel. — Tehát ha a mérnököt hajlandóak esztergályosnak képezni, el kell fogadnia a forgácsoló állást? — Csak akkor, ha koráb­ban sem mérnökként dolgo­zott, hanem mondjuk benzin­kutasként — válaszolta Rózsa József. Nem kaptunk kielégítő vá­laszt arra a kérdésre, mi tör­ténik azzal, aki önhibáján kívül rövid időn belül több­ször válik munkanélkülivé. Az új munkahelyet el kell fogadnia, ha a felajánlott ke­reset eléri a munikanéküli- segély összegét, vagyis a ko­rábbi fizetése ötven-hetven százalékát. Néhány „lépcső” után alaposan megcsappanhat a fizetése. Szintén nem sikerült pon­tosítani azt a meghatározást, mely szerint megfelelő az a munkahely, ami — a tömeg- közlekedési eszközök igénybe­vételével — másfél óra alatt elérhető. Hogyan mérendő ez a másfél óra? Előfordulhat, hogy Budapest egyik szélétől a másikig tovább tart az út, míg a pályaudvar mellett la­kók távoli városokat is elér­hetnek ennyi idő alatt. Rózsa József szerint a mi­nisztertanácsi rendelet még nem kellően kiforrott, tehát további pontosításra lesz szükség. Vagyis a rendelet megszö­vegezői még hosszú ideig nem szorulnak munkanélküli­segélyre. Mátrai Tibor Kisorosziéi fföparffuife is 3* äSob| Straub F. Brúnó kitüntetése Az Elnöki Tanács Straub F. Brúnó kétszeres Kossuth-díjas akadémikusnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének a tudományos életben folytatott nagy jelen­tőségű munkássága, valamint a szociálista nemzeti egység fejlesztése érdekében kifejtett kimagasló közéleti tevékeny­sége elismeréseként, 75. szü­letésnapja alkalmából a Ma­gyar Népköztársaság rubinok­kal ékesített Zászlórendje ki­tüntetést adományozta. A kitüntetést Sarlós István, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Az esemé­nyen jelen volt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára, Stadinger István, az Országgyűlés elnö­ke és Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke. Kinevezések A Minisztertanács dr. Ha­vasi Bélát külügyminiszter­helyettessé, dr. Kómár La­jost a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettesévé; Straub Ele­ket a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettesévé; Szőnyi Pétert miniszterhelyet­tessé, a Minisztertanács Nem­zetközi Gazdasági Együttmű­ködési Irodája vezetőjevé; dr. Varga-Sabján Lászlót és dr. Vass Lászlót a Miniszterta­nács Hivatala elnökhelyette­sévé nevezte ki. Berea János a belpolitikai helyzetről Az MSZMP továbbra is munkáspárt marad A MÁV Záhonyi Üzemigaz­gatóságának munkájával is­merkedett csütörtökön Berecz János, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Berecz János délután felszó­lalt a vontatási főnökség mun­kásgyűlésén. A hazánkban zaj­ló politikai reformfolyamatok­ról szólva kiemelte, hogy an­nak következetes megvalósítá­sa az ezredfordulóig befolyá­solja a magyarság sorsát. Hang­súlyozta: az az intézményrend­szer, az az alkotmány, az a tör­vényesség, amely az elmúlt 40-45 évet jellemezte, részben megállta a helyét, részben rosz- szul vizsgázott. 1960-tól kezdtük ismét jól érezni magunkat az ország­ban, fejlődött a haza és gya­rapodott az egyes ember is. Egy lényeges követelménynek azonban nem tettünk eleget: nem szüntettük meg a felül­ről jövő kezdeményezések, döntések kizárólagos gyakor­latát. Az elmulasztott lépéseket ma kell pótolnunk — mondot­ta a Politikái Bizottság tagja —, s ez nem kevés áldozat­tal jár. Szólt a napokban vár­ható áremelések hatásáról, a piacgazdaság megteremtésé­nek a szükségességéről, majd kijelentette: politikai reform- elképzeléseink csak akkor jár­hatnak sikerrel, ha szigorúan tovább folytatjuk a gazdasági reformokat is. Utalt arra, hogy az ország előtt álló feladatok megoldá­sa érdekében minden társa­dalmi réteg összefogására szük­ség van. Ennek kapcsán el­mondta, hogy a párt koráb­ban lebecsülte az értelmiség szerepét, nem vonta be őket a döntéselőkészítési folyamatok­ba. Most, amikor ezt megte­szi, a munkások teszik fel a kérdést, miért becsüli őket kevésbé az MSZMP? A Köz­ponti Bizottság titkára kije­lentette: a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt továbbra is munkáspárt marad. Nem ment a munka, ment az igazgató Volt, aki visszakérte az előleget Nem éppen optimizmusra okot ádó hírek terjengenek arról, hogy akadt olyan hét, amelyen a Közép-magyarorszá­gi Tüzép Vállalat helyi kiren­deltségét egyáltalán nem ke­resték fel a Dunakeszin gyár­tott Duna-Bramac cserép iránt érdeklődők. Sőt, akadtak olyanok, akik meggondolták magukat, s visszakérték a be­toncserép vásárlására befize­tett előleget. Ez az összeg al­kalmasint elérte a félmillió forintot is. A Duna-Bramac Kft. élén az elmúlt év novemberében vezetőváltás történt. 1988. no­vember 21-e óta az egykori kereskedelmi és értékesítési osztályvezetőt, Pásztor Györ­gyöt nevezték ki a gyár 'ideig­lenes ügyvezető igazgatójává. — Miért került sor erre a lépésre? — Elődömmel, továbbá a műszaki igazgatóhelyettessel a cégnek olyan gondjai vol­tak, hogy nem tudták valóra váltani azokat az elképzelé­seket, amelyek elengedhetet­lenek ahhoz, hogy a cserép­gyár nyereséges legyen. A gyártóberendezések kihasz­náltsága messze alatta ma­radt a kívánalmaknak. Egyéb­ként volt még egy munka­társunk, az egykori Római Cserépgyár vezetője, aki még a Bramac cserépgyártás indí­tása előtt önként vette a ka­lapját és távozott. — Mi lett a sorsuk azok­nak a nagy értékű gépeknek, amelyeket még a Római Cse­répgyár működéséhez az olasz Vortex-Hydra cég szállított? — Továbbra is a gyár te­rületén találhatóak. Becsoma­golva várják sorsukat a rak­tárban. Ahhoz, hogy túladjunk rajtuk, nemcsak a mi akara­tunk szükséges. A kft.-nek tagja még a Nikex, a 43-as ÁÉV, s az Állami Fejlesztési Intézet. A kérdésben említett berendezések az egykori gép­park mintegy 60 százalékát alkották. Három éven át mű­ködtek kifogástalanul... — Ezek szerint még üzem­képesek? — Természetesen! Alkal­masak lennének például nagy- formátumú betonelemek elő­állítására. Megvan még a ré­gi műhely is, ahol annak ide­jén a Római cserepekhez ké­szítették a kúpcserepeket. Tény, hogy a mostani állapo­tuk csak a gyors amortizá­cióhoz vezet, pedig még hasz­nosíthatná őket bárki, aki építőanyaggyártással foglal­kozik, vagy hasonló a szán­déka. Gy. L. Ki fizesse ; : a révészt? :

Next

/
Oldalképek
Tartalom