Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-05 / 4. szám

nsf « .ütem 1989. JANUAR 5.. CSÜTÖRTÖK 5 épmutató farizeusok, politikai csepűrágók! Pénzügyi kötéltáncosok, közéleti dilettánsok! Ilyes­fajta címekkel halmozta el dühében a vállalat vezető­ségét nagy konfliktusa ide­jén Akart Jenő főosztály­vezető, aki kénytelen volt belátni, hogy az új igazga­tó nem szíveli, csak a töb­bieknek sikerült nála be­hódolniuk. Két év telt el az eset óta, s közben éti csiga gyűjtögetésével terem­tette meg egyébként nem rossz egzisztenciáját. Nem kis meglepetést okozott, amikor a kemény két esz­tendő után hivatalos leve­let kapott volt munkahe­lyéről. ,,Kedves Barátunk, Kol­légánk, Harcostársunk!” — szólították meg, s ő izga­tottan kezdte olvasni a nem várt üzenet sorait, amely így szólt: „Vállala­tunknál rendet teremtet­tünk, a kollektív vezetés elvét ismét alkalmazzuk, az üzemi demokráciát helyreállítottuk. Mások he­lyett mi kérünk tőled bo­csánatot. Azok, akik min­dig tudtuk, hogy a racio­nalitás híve vagy, a de­mokrácia harcosa, csak ezt nem mondhattuk a sze­medbe. önértékelő, ön­elemző, önkritikus önvizs­gálatunk, önkövetkezteté­sünk levonása után elis­mertük, hogy részünk van súlyos megbántásodban. Ezért arra kérünk, hogy gyere vissza a vállalathoz, ahol épp annyira fújnak már az új szelek, mint szerte e kis hazában. Há­romezer forinttal többet adunk mint amennyit az­előtt kaptál, titkárnőd a vörös hajú Deleváriné nyugdíjba megy, helyette az ízlésed szerinti szőke hölgy lehet, akit magaddal hozol. Jöhetsz kikérővel, áthe­lyezéssel, de, ha akarod, levelünk kézhez vétele után két órával már hozhatod a munkakönyvedet. Aláírás: Fecsér Elek, a VKMT — Vállalati Kollek­tív Megújulás Tanácsa — elnöke. — Hízd el magad Ee- csér! — morogta maga elé Akart —, pont te lennél az a nagy megújuló? — kérdezte félhangosan, s elhatározta, hogy nem áll szóba ezekkel a köpönyeg­forgatókkal, de azért egész nap nyugtalanította a do­log. Pláne azután, hogy este újabb expressz aján­lott levél érkezett, benne egy megbízólevéllel, amely arra hatalmazta fel, hogy a vállalatnál teremtsen kritikai légkört, általában és szervezeti egységenként elemezze a cég viszonyait, észrevételeit írja le, akár a sajtóban is tegye közzé. A felhatalmazást nem kis meglepetésére a régi fő­nök, Hagyján Benő igaz­gató írta alá, ami szerint az ő konfliktusát kiváltó utód, Hebehurdján Előd megbukott. — De meg ám! — bizony­gatta ragyogva Kaparka Jenő is a munkaügyi osz­tályon, ahol Akari ünne­pélyes fogadtatása kezdő­dött, majd átvezettték a felújított régi irodájába, s elfoglalhatta helyét maha­góni íróasztalánál. A következő napokban sok értekezletet tartottak. Ahol tanácskoztak, minde­nütt, mindenről szavaztak. Legyen-e nyitva az ablak, avagy becsukják: dohá­nyozzanak-e vagy sem; ki akar kávézni, avagy tea legyen a frissítő. agy buzgalommal lá­tott munkához, de az érdemi vizsgálatokat jórészt a késő esti órákban végezhette el, papírokba, kimutatásokba temetkez­ve, szóbeli információkat az éjjeliőröktől szerezve, mert a sok értekezlet el­vonta az idejét. Még így is vaskos jelentést sikerült készítenie az összeülő VKMT-tanácskozásra. A tenyerek csak akkor verődtek össze mind keve­sebbszer, amikor azt java­solta, hogy szüntesssenek meg néhány olyan impro­duktív beosztást, mint ami­lyen például a tollaslabda­szakosztály függetlenített titkáráé. Ajánlotta, hogy ne alkalmazzák tovább a fejesek rokonait, kritizál­ta, hogy a termelési osz­tály vezetője, akinek mind­össze idegenvezetői képesí­tése van, sorozatosan rosz- szul dönt. Óva intett a köz­vagyon gondatlan kezelésé­től, s zárójelben megemlí­tette, hogy a főtechnoló­gus cipőjén felismerte a vállalati bélyegzőt. Helyte­lenítette, hogy a vissza­tért igazgató, akit külön­ben melegen üdvözölt, a Velencei-tavon rendezte be az irodáját. Itt már csend volt. Hagy­ján Benő igazgató arca né­ha megvonaglott. Akari Jenő pár nap múlva felkereste magas beosztású, egykori osztály­társát. Kérte, ha lehet, szerezzen neki a nyugdí­jig egy kiemelt főportási állást. A csigagyűjtéshez már nem hajlik a dere­ka . K. T. I. Pályamentő Ipari daruk áramellátásához gyártanak berendezést a silly- sápi Tápióvölgye Tsz laka­tosüzemében. A nagy megren­delők között szerepel a többi között az Intrasmas, az ÉPGÉP és a paksi atomerő­mű. A szaknyelven pálya­mentőnek nevezett berende­zést Dobrovinszki Lászlóné szereli a munkapadon. (Vimola Károly felvétele) A bólyi kombinátban „Hűsgyárak” A magas színvonalon meg­valósított üzemrekonstrukoió eredményeként az ország egyik legnagyobb sertéste­nyésztő gazdasága lett a Bó­lyi’ Mezőgazdasági Kombi­nát. A felújítási munkák há­rom évet vettek igénybe, össz­költségük meghaladta a száz­millió forintot, amihez álla­mi támogatást kapott a vál­lalat. A rekonstrukció során korszerűsítették a sertésága­zat üzem- és munkaszerveze­tét is: felszámolták a régi, elavult telepeket, hathatósab- bá tették a környezet védel­mét, javították a dolgozók szociális és munkakörülmé­nyeit. Valóságos húsgyárak ala­kultait ki a kombinát török­dombi és újmajori üzemében, ahol a teljes sertésállomány — 2300 kocát és szaporulatát — koncentrálták. 1983-ban már érvényesült a rekonst­rukció kedvező hatása. A két üzemben együttvéve 64 000 malac született — hatezerrel több, mint a korábbi évek­ben, s összesen 5800 tonna sertéshúst állítottak elő, ezer tonnával többet, mint a fel­újítás előtti időszakban. Országos értekezlet után Panaszok az egészségügyben Nemrégiben országos érte­kezletet tartott az Egészség­ügy! Dolgozók Szakszervezete. Ha valamely területre illik ez a szó: mostoha, úgy az egész­ségügyre feltétlenül. Dolgozói­nak fizetése jó harminc száza­lékkal marad el az elvárható­tól, a munkakörülmények pe­dig még finoman fogalmazva is sok kívánnivalót hagynak maguk után. Mi itt csupán a Pest megyei hozzászólók gon­dolataiból idézünk, remélve, hogy ha a (szak)szervezet va­lamennyi betegségét nem is térképezzük fel ezáltal, leg­alább érzékeltetni tudjuk az értekezlet és a résztvevők han­gulatát. Dr. Bodó Agnes, az Egész­ségügyi Dolgozók Szakszerve­zete Pest Megyei Bizottságá­nak elnöke a kórházi háttér nélküli rendelőintézetek hát­rányos helyzetéről beszélt. Em­lítést tett az alapellátás nehéz­ségeiről. továbbá arról, hogy az egészségügyi osztályok meg­szűnésével és a tanácsi önálló­ság fokozásával gyengül az egészségügy szakmai irányítá­sa. Megítélése szerint a kettős munkáltatói jogkör gyakorlá­sa nem csorbítaná a tanácsi önállóságot. Dr. Gerő Gábor, a megyei tanács egészségügyi osztályá­nak helyettes vezetője a szak- szervezetek klasszikus funk­cióinak megtartása és fokozott érvényesítése mellett állt ki. Az érdekvédelem mellett sze­rinte a szakszervezetnek je­lentős szerepet kell játszania a képzésben, továbbképzésben, valamint az egészségpolitika alakításában. A sztrájkjoggal kapcsolatban kifejtette: az egészségügyi dolgozók semmi­lyen körülmények között sem tehetik le a munkát, sőt a je­lenlegi anyagi és erkölcsi el­ismerés mellett is kötelességük még jobban dolgozni. Ha pe­dig így sikerül megszerezniük a lakosság bizalmát, joggal számíthatnak arra. hogy a bér­vitákban a társadalom mellé­jük áll. » Hári János, a központi veze­tőség munkavédelmi bizottsá­gának tagjaként a kórházak leromlott műszaki állagáról szólt. Elmondta, hogy az egészségügy költségvetéséből nemcsak fejlesztésre, de szin­ten .tartásra sem futja. Jól jel­lemzi a kialakult helyzetet, hogy míg a népgazdaság vala­mennyi ágazatában jár a fizi­kai dolgozóknak védőcipő, ad­dig a három műszakos ápoló­nőknek nem tudják azt bizto­sítani. Szinte már az sem meg­lepő ezek után, hogy az üzem­orvosi hálózat nincs megfele­lően kiépítve, az egészségügy munkásainak rossz az egész­ségügyi ellátása. De a dolgozók problémái mellett a szakszervezet is sú­lyos gondokkal küzd. Szabó Katalin, az EDSZ Pest Megyei Bizottságának titkára, főleg az apparátus belső életével, szer­vezeti kérdéseivel foglalkozott, mégpedig igen kritikus han­gon. A centrális irányítás meg­bénítja a munkát, fejtette ki felszólalásában. A demokratiz­mus — az alapszervezeti és megyei önállóság — csak pa­píron létezik. A bürokratikus munkamódszer, a teljesíthetet­len határidőkre kért jelentéseik Az utógondozástól a mesterképzésig Kaszkadőrrel az autók fölött ? A Hungaroring autósiskola évek éta ismert és kedvelt '/, oktatási egysége a városnak. Vezetőinek merész gondola- í tai támadtak s úgy határoztak, hogy a körzet adta lehető- í gégékét kihasználva egy autós oktató és szolgáltató kft.-t í alakítanak. A péccli crosspálya, a Hungaroring és az > autósiskola adva voltak, már csak vállalkozó kedvű tő- í késtársak kellettek és kezdődhetett a megvalósítás. Kristály János menedzser, autós szakmai vezető álma mára valóság lett. Hogy mik a szolgáltatásaik? Kik vehetik igénybe? Kik a tőkéstársak? Ezek mind-mind érdekeltek minket, s gondoljuk azokat is, akik Gödöllőn megcsodálják az egyedi formájú és egyedi kivi­telezésű épületet a Szabadság út 199-es szám alatt. Üzemben a szálloda Az építkezést megelőző időik­ről, az akadályokról, a kivite­lezésről és az elmúlt év anyag- beszerzési gondjairól külön is oldalakat lehetne írni. Most mégis a jelenről és a tervekről beszélgettünk Kristály János­sal, az autósiskola vezetőjével. A társaság alapító tagjai koc­kázati tőkével járultak a léte­sítmény megvalósításához, idő­ben átlátták a benne rejlő üz­letet és felismerték azt is, hogy az autós sportnak ha­zánkban meg kell teremteni mind az oktatási, mind a ki­szolgáló bázisát. A befektetés aránya nem azonos, az első pénzes partner az Agrobank Rt. volt, amely támogatta az autósiskola törekvéseit. Ké­sőbb beszállt még a Technoim- pex Külkereskedelmi Vállalat és a Duna Volán is. nyiben nincsenek jogi akadá­lyok, s ha szükséges, bentla­kásos módszerrel ez rövidebb időn belül megoldható. A mes­terképzésnek nevezett szolgál­tatás hazánkban teljesen új, ez egyfajta rang lesz és a jogosít­vány tartozéka. Három szinten folyik majd az oktatás, első­ként egyfajta utángondozással kezdünk, a jogosítvánnyal ren­delkezőt megtanítjuk igazán vezetni, hiszen közismerten ke­vés a jó és rutinos vezető. A második lépcsőben, passzív baleseti helyzetek elhárítására oktatunk, cél, hogy a sofőr a fék és a kormány mellett meg­ismerje azt a nyolc trükköt, melyekkel kivédhet bizonyos veszélyhelyzeteket. A harma­dik lépcső pedig a mesterkép­zésben az aktív baleset-elhárí­tás, amikor úgy és akkor tud­ja megcsúsztatni az autót, amikor akarja, tehát teljesen ura annak. Kipróbálás, kölcsönzés — Tervezzük barátságos autóversenyek lebonyolítását. Forma EASTER kipróbálási és kölcsönzési lehetőségét jogosít­vánnyal rendelkezőknek. Köl­csönzőnk autót és motorkerék­párt Márciustól iránytaxit in­dítunk Gödöllő—Budapest— Bécs és München útirányon, vonatjegyárral azonos áron kilencszemélyes minibuszokkal. Szervezünk edzőtáborokat, biz­tosítva a szükséges pályát és eszközöket. Halálfélelem ellen Újdonság és biztosan igen népszerű lesz, hogy zárt pályán oktatnak majd tíz évnél idő­sebb gyermekeket autóvezetés­re, speciális mérethez igazítha­tó pedálokkal és kormánnyal ellátott gépkocsikon. Az autó­motorsport rendezvényeken ed­dig a biztonsági kiszolgálást nyugatnémet és csehszlovák cégek látták el. Az Uno-Ring Kft. erre is felkészült, s a jö­vőben az effajta gyors beavat­kozó szolgálatot is képes lesz ellátni. A személyzet tagjai hivatá­sos tűzoltók és autóverseny­zők, akik az esetleges mentése­ket speciálisan átalakított, nemzetközi előírásoknak meg­felelő gépkocsikkal végzik majd. A csoporthoz orvos is tartozik. Extra szolgáltatásaik is lesz­nek a kft.-nek. Minden autó­zással összefüggő egyéni kíván­ságot is tudnak teljesíteni. Ha például a nyugati vendég a ha­lálfélelmet akarja megismerni és leküzdeni, esetleg mondjuk, át kíván repülni nyolc autó felett, akkor egy kaszkadőrreI az oldalán ezt is megveheti. Arval Magdolna A volt Hegedűs Gyula-féle házból rövid idő alatt alakítot­ták ki a ma már működő szál­lodát, melynek hasznos terüle­te 1440 négyzetméter. — A szállodában van húsz luxusszoba telefonnal, hűtővel, színes tévével és három apart­man. Van egy szép és tágas ok­tatóterem, étterem drinkbárral, mely első osztályú, s amit nem csak a szállóvendégek vehet­nek igénybe. A szálloda kör­nyékének kialakítását is olyan­ra tervezzük, hogy ehhez a komplett és közép-európai szinten egyedülálló létesít­ményhez jól illeszkedjék. Ki­alakítottunk a parkiban egy szö- kőkutat, de a tervek között sze­repel borozó és uszoda építése is, mely mellől természetesen nem maradhat el a szauna sem, ismertetett meg az épü­lettel Kristály János, majd szolgáltatásaikat és a társaság tevékenységét így foglalta ösz- sze: — Az alapfokú járműveze­tő-képzés természetesen ma­rad. Lehetőség nyílik arra, hogy külföldiek is szerezzenek nálunk jogosítványt, ameny­tömege akadályozza a színvo­nalas alapszervezeti és megyei szintű munkavégzést, a me­gyei titkárokat pedig elvonja a területi munkától. Négy hozzászólást ismertet­tünk, négyféle megfogalmazá­sát ugyanannak a problémá­nak: baj van az egészségügy­ben. És ha már így felszínre kerültek a bajok, az egyben azt is jelzi, fogytán a türelem, ideje lenne végre tenni vala­mit! Természetesen a mostani értekezlet a korábbiakhoz ha­sonlóan szintén hozott vala­milyen eredményt. Egészen közeli vagy távolabbi jövőre vonatkozó ígéretek hangzottak el, vitatkoztak és határoztak az egybegyűltek. Ami a lénye­get illeti: a szakszervezet to­vábbra is kéri a 40 százalékos központi béremelést. Mivel a kormány, figyelembe véve a gazdasági helyzetet, azt egy­szeri intézkedéssel nem tudta garantálni, ezért a Szociális és Egészségügy Minisztériummal együtt egy többlépcsős bérin­tézkedés tervét dolgozta ki. A jövő évben a központi bérin­tézkedésre fordítandó 4,1 mil­liárd forintból elsősorban az egészségügy, közoktatás, fel­sőoktatás részesül majd. Ja­nuár elsejétől pedig az ága­zat az ügyeleti és túlmunka­díjak emelésére nettó értékben 490 millió forintot kap. Falusy Zsigmond A Friedrich Ebert-alapítvány ösztöndíjasa Hat hét tapasztalatai Hat hetet töltött a Német Szövetségi Köztársaságban, a Friedrich Ebert-alapítvány ösztöndíjasaként Hemela Mi­hály, a Szobi Gyümölcsfeldol­gozó Szövetkezeti Közös Vál­lalat igazgatója. — Mi ez az alapítvány, és hogyan lett ennek ösztöndíja­sa? — kérdeztük Hemela Mi- hálytól. — A Friedrich Ebert-alapít- ványt a Német Szociáldemok­rata Párt hozta létre, és mint­egy százötven-százhatvan mil­lió márkával gazdálkodik. Eb­ből fedezi a folyóiratok, ismer­tetők stb. kiadását, ebből tart­ja fenn továbbképző intézeteit. A fenti összeg egytizedét ösz­töndíjakra fordítja, amelyben körülbelül ezerháromszáz bel­földi és több mint négyszáz külföldi részesül. Az ösztöndí­jasok hat héttől fél évig ter­jedő időszakot töltenek külön­böző témák tanulmányozásá­val, a témától függően az or­szág különböző részein, kuta­tóintézetekben, gyárakban, po­litikai intézményekben. Én a hathetes ösztöndíjamat a be­nyújtott pályázatomnak és a TOT javaslatának köszönhe­tem. — ön milyen témákkal fog­lalkozott? — Megismerkedtem a német szövetkezeti mozgalommal és a szövetkezeti bankrendszer­rel, tanulmányoztam a Szo­ciáldemokrata Párt szerepét az ország politikai rendszeré­ben, a pórt tevékenységi kö­rét és a tanácsok működését. De természetesen, sok mást is megismertem az NSZK politi­kai életéből. — Melyek voltak a szakmai feladatai? — Elsősorban a zöldség- és gyümölcsfeldolgozás tanulmá­nyozása, az üzemek tevékeny­ségének megismerése, a levek gyártási módjai, a csomagolá­si módszerek tanulmányozása, és megismertem a gyümölcs- termesztő körzetek működését is. — Az nyilvánvaló, hogy a szakmai tapasztalatokat mun­kája során hasznosítani tudja. De mit kezd azokkal az isme­retekkel, amelyeket az NSZK politikai intézményrendszeré­nek működéséről szerzett? — Sok mindent másképp lá­tok, mint korábban: látom, milyen sokat kell még tenni annak érdekében, hogy kor­szerű legyen a mi társadal­munk. Ezért aztán kihaszná­lok minden alkalmat, hogy to­vábbadjam, hasznosítsam a ta­pasztaltakat. — gó. A városi pártbizottság épületében Korszerű orvosi rendelő Az egészségügyi szolgálat céljaira ajánlották föl a szent­endrei pártbizottság székhá­zának földszinti oktatótermét és más helyiségeit. A testü­let úgy határozott, hogy a létszámleépítés, illetve a pártbizottság épületében mű­ködő munkásőregység, KISZ-, úttörő-, MTESZ-szervezetek irodáinak egy részét ésszerű átszervezéssel felszabadítja, és átadja közösségi hasznosí­tásra. Több megoldás is szó­ba került, így például az, hogy kereskedelmi egységek, szolgáltatók kapjanak helyet’ a város központjában fekvő épületben, ám végül is leg­többen az egészségügy mellett voksoltak. Szentendrén az egészségügyi ellátás fejleszté­sének a legfőbb akadálya ugyanis éppen a helyiséghi­ány, új épületre viszont nincs pénz. A döntés értelmében a párt- bizottság földszintjén korsze­rű fogorvosi rendelőt alakít­hatnak ki. Néhány hónap múlva már itt fogadhatják a betegeket, a régi fogorvosi rendelő helyiségeit pedig komplex szűrővizsgálati cent­rummá építik át. KRITIKAI LÉGKÖR...

Next

/
Oldalképek
Tartalom