Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám

4 1989. JANUÁR 4., SZERDA Objektiven., sokszínűén Szórakoztatás - két csatornán A nyilvánosság előtt a két csatorna ügye egy félreértés­sel kezdődött. Az Országgyű­lés kulturális bizottságának vitáján a televízió elnöke még a nyáron beszámolt arról, hogy terveik szerint január 1-jétől különválik az 1. és a 2. csatorna, és ez utóbbi ke­reskedelmi jellegű lesz. A közleményből arra is lehetett következtetni, hogy ez a má­sodik adó hasonlatos lesz a nyugati országok kereskedel­mi adóihoz, hiszen példaként itt nálunk is az a módszer sze­repelt, amit májusban, a Bu­dapesti Nemzetközi Vásár ide­jén MTV-plusz címmel kipró­báltak, és ez valóban gazda­ságilag önfenntartó próbálko­zás volt. Hamarosan kiderült azon­ban, hogy annyi reklámra, be­vételre, ahogy divatosan mon­dani szokták: szponzorra nem lehet számítani' a magyar gaz- dáságból — még a külföldi reklámok szaporodása esetén sem —. amennyi el tudna tar­tani egy teljes adót. Az is ki­derült, hogy valójában a tele­vízióban sem ilyesmire gon­doltak, bár arra igen, hogy a reklámok nagyobb része átke­rüljön majd a kettesre, és a lehetőségekhez mérten ez a csatorna törekedjen a gazda­sági önfinanszírozásra. (Az ál­talam ismert tervek szerint ehhez az önelszámolás lehető­ségét is megkapják.) Az vi- . szont teljes mértékben igaz, hogy az MTV-plusz tapaszta­latait minden tekintetben hasznosítani kívánják, így pél­dául a kettesen a bemondó­rendszerről áttérnek a műsor­vezető-rendszerre, méghozzá rendszerint két riporter-mű­sorvezetővel, akik adott eset­ben kommentálják is, vagy a jelenleginél jobban bevezetik, ahogy mondani szokták: fel­vezetik az egyes műsorokat. Végül is miben különbözik majd a két csatorna egymás­tól. teheti fel — joggal — a kérdést az olvasó, aki nagy valószínűséggel néző is. Az eddig megismert elképzelések szerint valójában nemcsak a két adó karaktere válik el éle­sebben, hanem a televízió műsorszerkezetében általában is változások következnek. A leglényegesebb, hogy megnö­vekszik valamivel a műsor­idő — hétnapos lesz —, így is Európában, a műsorsugárzás idejét tekintve valahol az utolsó helyek egyikén állunk. Tehát minden hétfőn jelent­kezik a televízió. Nem lé­nyegtelen része a változások­nak az állandó kezdési idő­pontok bevezetése. A tervek szerint az 1-es adó mindig háromnegyed ötkor kezd műsorismertetéssel és reklámmal, és öt órakor a Tv- híradó jelentkezik. Ebből kö­vetkezik, hogy megszaporodik a híradások száma. Az 1-esen, a hagyományos időben, tehát fél nyolckor jelentkezik a Híradó második, majd mindig kilenc órakor a második csa­tornán a harmadik kiadása, és a nagyjából azonos adásidő végén, az egyes adón az utol­só, tehát negyedik kiadás.i Valószínűleg forradalmi új­donságnak számít majd a ma­gyar televíziózásban, hogy a kettes adón mindennap pon­tosan hét órakor filmet sugá­roznak majd. A kettes adó alapjában két doldgra rendezkedik be: itt kerülnek a nézők elé a vásá­rolt, tehát külföldi gyártóktól vagy hazai külső intézmé­nyektől vásárolt produkciók, továbbá az élő adások: a sportközvetítésektől kezdve (hétfőn óriási sporttyokk lesz) a stúdióban zajló politikai vi- taműsofokig. Az egyes csatornán műkö­dik majd az úgynevezett nem­zeti adó. Ez azt jelenti, hogy a televízió saját készítésű tv- játékai, filmjei, régi és új ma­gyar filmek, színházi produk­ciók, irodalmi és egyéb prog­ramok elsőrendűen itt kapnak majd helyet. Ehhez átalakí­tották a tv belső szerkezetét is; tíz produkciós szerkesztő­ség működik, ahol rendelni le­het majd a legkülönfélébb munkákat a dokumentumfilm- tól a sorozatokig. Mi várható ettől az átalakí­tástól? Jobb lesz-e ettől a műsor vagy sem? Nos, azt hi­szem, nincs ember ebben az országban, aki erre egyértel­mű választ tudna adni. Először is: nagy valószínű­séggel megváltoznak a nézői szokások; mikor, mihez kell odaülni, mi mikor kezdődik — ez befolyásolja esti elfoglalt­ságainkat. például a vacsora, a lefekvés idejét, a vendégfoga­dás szokásait. (S aki azt hi­szi, hogy az jelentéktelen ap­róság az gondoljon a vízügyi szakemberekre, akiknek ékes példatára van arról, hogy a városokban esténként mikor szökik fel egyik percről a másikra a vízfogyasztás, az Elektromos Műveknek pedig arról vannak adataik: a mű­soridő és az áramfogyasztás esti szakaszai között milyen szoros az összefüggés.) A súlyosabb következmé­nyek, azt hiszem, az első hó­napokban — ha nem az első évben végig — abból adódnak majd, hogy most már semmi­lyen direkt összefüggés nem lesz az első és a második csa­torna között. Amikor a máso­dik csatorna elindult Magyar- országon, ez koncepcionális kérdés volt: az egyesen az össznépi műsoroknak kell fut­niuk, a kettesen inkább a ré­tegműsoroknak. Ezt az elvet már jó ideje nem lehetett be­tartani, de a közvélemény a mai napig gyakran berzenke­dik ilyen „szembeállítások” miatt. Jövőre aztán végleg le kell tenni arról, hogy ilyen egyeztetések létrejöjjenek. Itt bizony majd választani mu­száj, s még arra sincs feltét­len esély, hogy az egyik adón elmulasztott műsort gyorsan megismétlik majd a másikon. Ennél sokkal komolyabb s talán a leglényegesebb kérdés, hogy hangvételében, ha úgy tetszik, politikai arculatában lesz-e eltérés a két csatorna között, hiszen ennek a nem­zetnek ez az egyetlen köz­ponti televíziója van, igaz, a kormány pénzén, de az állam­polgárok adójából. Nem le­hetne-e egyúttal a most ki- bomló politikai pluralizmus­nak is — akár külön-külön műsoridővel — helyet biztosí­tani a képernyőn, éppen a két adó különválása idején? Sze­mélyes véleményem szerint nem a csatornák, s még csak nem is a műsoridő feldarabo­lása erre a megoldás. Sokkal célravezetőbbnek látszik az a megoldás, amely a készülő új tömegkommunikációs törvény körvonalaiból kitetszik: e sze­rint az állami televíziót, rá­diót — hiszen már ma is van­nak kisközösségi televíziók és rádiók — olyan kuratóriu­moknak, köztiszteletben álló, különböző világnézeti elveket valló személyekből álló testü­leteknek kell felügyelniük, akik biztosítani tudják részben az adások objektivitását, rész­ben a sokszínűségét. Mindezek mellett — hiszen ez valóban a jövő zenéje — arra már talán van lehetőség, hogy a két adó vezetői (az el­sőé: Wisinger István, a máso­diké: Horvát János) rányom­ják a maguk személyiségének jegyeit, mint szerkesztők, mint „intendánsok” a készülő programokra, és a néző leg­később öt perc alatt felismer­je: melyik adó programját látja, ha nem is figyelt arra, hogy milyen csatornagombot nyomott be. Nagyon remélem, hogy így lesz. Ennek a külön­választásnak ugyanis csak így van értelme. Bernátb László KIÁLLÍTÓIÉ RM ÉKBŐL Vasarely Százhalombattán A százhalombattai Mat­rica Múzeumban január 6-ig tekinthetők meg Vic­tor Vasarely és Fischbein Nándor alkotásai, Büki Attila, Szamosi Horváth Tamás festményei, Varga Tamás szobrai a százha- '/f lombattai pártbizottság í székházának aulájában. Teljes zebrasorozat A világszerte ismert és el­ismert Victor Vasarelyvé — fogalommá és az op-art mér­tékévé — vált Vásárhelyi Győző, aki egyszerre múlt, je­len és jövő; immár ötvened­szer állítja ki együtt műveit Fischbein Nándorral, a ma­gyar grafika egyik új remény­ségével. Szobrokat is mintáz; s kiemelkedik művészetszer­vező tevékenysége. Több száz kiállítást rendezett eddig, el­sősorban Százhalombattán. Vásárhelyi Győző életművé­nek második szakaszából lát­hatjuk teljes zebrasorozatát, amelyben a tárgyias ábrázolás elemei még érzékelhetők az op-art szemnek üzenő ritmi­kus áramlásában. Az is je­lentős tény, hogy a még nem foglalt zebraalakzatot válasz­totta Pécs szülötte, igazolva, hogy a lét minden egységé­ben szép. Arra törekedett, hogy a látvány képi integrá­lásával, az idő és a tér zava­rát megszüntetve hozza lét­re a színes várost, az életün­ket harmonizáló környezetet Csepe Tibor Vasarely-gyűjte- ményéből ezt a vonulatot lát­hatjuk. Fischbein Nándor rajzciklu­sa, szobrai az élet könnyből, mosolyból, szerelemből, vá­gyakozásból összegeződő egy­ségét ragadják meg figyelem­re méltó eredetiséggel. Kezde­ményezte a Bagatell művész- csoport létrejöttét, amely de­cember elején több mint tíz Sík Sándor-emlékülés Kíváncsiak klubja Ismét új szerzeményekkel .-.yarapodott a gödöllői Hely- történeti Gyűjtemény. Többek között a birtokukba került egy múlt század végén ké­szült. berakásos üveges szek­rény, amely valamikor a Gras- salkovich-kastély berendezé­séhez tartozott. Körülbelül száz darab fényképet és ké­peslapot szereztek, valameny- nyi az első világháborúból va­ló, valamint 33 darab MTI- f el vételt az 1933-ban, Gödöl­lőn megtartott cserkész jam- boree-ról. A Helytörténeti Gyűjtemény egyébként az 1989 őszén ren­dezendő első világháborús kiállításához kapcsolódóan gyűjtőakciót indít. így akarja felkutatni a megmaradt sze­mélyes holmikat, fényképe­ket, dokumentumokat, illetve a környéken anyagot gyűjte­ni a tárlathoz. Az akció során amatőr helytörténészek segít­ségét is igénybe veszik. A Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságával közösen ja­nuár 20-án Sík Sándor-em­lékülést rendez a gödöllői Helytörténeti Gyűjtemény. Az esemény alkalmából kiállítás nyílik a múzeumban és egy emlókalbumot is megjelentet­nek. Ugyancsak a Helytörténeti Gyűjtemény nevéhez fűző­dik, hogy megalakult az ál­talános iskolásokat foglalkoz­tató Kíváncsiak klubja, amely a múzeumi munka rejtelmei­be avatja be a gyerekeket. A középiskolások számára kör­nyezetvédelmi önképzőkört hoztak létre. Az esztendő ele­jén megkezdik a múzeumba­ráti kör szervezését is, hogy a társadalmi aktívák a jövő­ben még jobban bekapcsolód­hassanak a múzeumi munka segítésébe. A Magyar Tudomány profilváltásra készül A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége Köpeczi Béla akadémikust bízta meg a Magyar Tudomány című fo­lyóirat főszerkesztői tisztségé­nek ellátásával. A testület legutóbbi ülésén megvitatta a folyóirat profiljának változta­tására vonatkozó javaslatokat. Kívánatos, hogy a Magyar Tudományos Akadémia, a ma­gyar tudományosság, az eddi­gieknél nagyobb mértékben hallassa szavát mindazokban a kérdésekben, amelyek or­szágunkat, népünket foglal­koztatják, s amelyekre a tu­dománynak is keresnie kell a választ — hangsúlyozta Kö­peczi Béla a folyóirat meg­újításáról szólva. — Fontos lenne, hogy a Magyar Tudo­mány — amely ma a kutatá­sok legújabb eredményeiről számol be, s főleg a tudomá­nyos értelmiséghez szól — ne csupán egv-egy tudományág, hanem több más, érdekelt diszciplína véleményét, vála­szait is közölje. A tudományos szemlélet ismertetésével for­málja mindenekelőtt az ér­telmiség gondolkodását, se­gítse elő a munka, az érték tiszteletét, a személyiség jo­gainak érvényesítését. Szük­séges, hogy a folyóirat bizo­nyítsa azt is: az egyén sorsa sok tekintetben a társadalmi haladástól, igazságosságától, a demokrácia fejlesztésétől függ. Ajánlatos, hogy hasábjain ad­jon helyet a vitáknak is, a racionalizmus és a humaniz­mus orgánuma legyen. A Ma­gyar Tudomány mutassa be: miként gondolkodik a világ tudományossága korunk nagy problémáiról. A Magyar Tudomány szer­kesztőbizottsága alapvetően egyetértett ezekkel az elkép­zelésekkel, feladatának tekin­ti a lap közéleti jellegének fokozását, színvonalának eme­lését, a nemzetközi tudomá­nyos irányzatok eredményei­nek bemutatását. Ügy vélte azonban, indokolt megőrizni a lap akadémiai jellegét, azt, hogy hathatósabban képvisel­je az elnökség, s az Akadémia egyéb tudományos testületéi­nek tudománypolitikai irány­vonalát, vállalja a tudomá­nyos élet, a kutatóhelyek problémáinak közlését. Kü­lönösen a tudománypolitikai és -szervezési nézetek közre­adásának fontosságát hangsú­lyozták az ülésen, s felhívták a figyelmet arra is, hogy a változtatás megkívánja a lap példányszámának emelését. festő és szobrász részvételé­vel alakult meg. Elnöke Po­gány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria nyugdíjas fő­igazgatója, szervező titkára a fáradhatatlan Fischbein Nán­dor. A csoport székhelye Száz­halombattán van. A költő képei Büki Attila költő és festő egy személyben, képei pedig festői értelemben költőiek — légiességükben, finomságuk­ban. leheletszerű békéjük­ben; függetlenül attól, hogy az alkotó képzelete virágok között vagy dunántúli tájak ringásában portyázik. Hason­lóan a Havas utak szárnyain című verseskötetében otthon­ra lelt költeményeihez, ame­lyek a színben pompázó ak- varellekhez hasonlóan, szelí­den szólítják meg lelkületűn­ket, s adnak számunkra ben- sőségükkel megnyugvást. Szamosi Horváth Tamás markáns egyéniség. Vonalve­zetése magabiztos, nincsenek hiányai. A kép központi figu­rája maga az ember, a sors. Művei a szépséget sugároz­zák. az egyéni fájdalom drá­máját rejtik. A szobor üzenete Varga Tamás szobrainak ab­ban látom meghatározó jelen­tőségét, hogy gondolati és formai gazdagságuk révén te­Fischbein Nándor: Női portré (Éva) rét nyernek a műfaj új tarto­mányaiban. A test különös mozdulataiban bukkan rá a humánus érzelmekre, gondo­latokra, ezek testesülnek meg, áramlanak felénk a szobor üzenetében. Losonci Miklós Lemezsikerek Opera és gregorián A Gramophone világszerte az egyik legolvasottabb és legtekintélyesebb hanglemez­szaklap. A munkatársak min­den év decemberében kivá­lasztják azt a hat felvételt, ami az általuk bírált leme­zek közül a leginkább elnyer­te tetszésüket. Ez a Critics’ Choice, azaz a Kritikusok Vá­lasztott Lemezeinek listája; évek óta szép számmal sze­repelnek közöttük a Hunga­roton reprezentatív felvételei is, az utóbbi években magá­tól értetődően kompakt leme­zen. Az 1988-ban megjelent lemezek közül Nicholas An­derson, a lap régizenei szak­értője Telemann operáját. A türelmes Socratest „választot­ta be”, dicsérve a sok szép áriát, a szórakoztató librettót és a III. felvonás emlékeze­tesen szép nyitójelenetét. A gregorián-specialista Mary Berry ezúttal is „letette a garast” a Schola Hungarica egyik felvétele, a Magyar szentek mellett, kiemelve a Szent István ünnepére szóló Matutinum szárnyaló respon­zóriumát, „melyet a magas szólamok könnyedén szólal­tatnak meg”. Kocsis Zoltán produkcióját (Liszt: Vándorévek — 3. kö­tet — Philips felvétel, nálunk Hungaroton préselésben kap­ható) „felséges” jelzővel ille­ti James Methuen-Campbell. Ez egyaránt vonatkozik a hangfelvétel minőségére és Kocsisnak azon képességére, hogy szellemileg azonosuljon e Liszt-művek nagyon sze­mélyes stílusával. A leme­zen „Kocsis színesen eleveníti meg a vallásos és a pogány elemek közötti feszültséget tükröző, gyakran melankoli­kus zenét”. Ez a felvétel szerepel a Német Hanglemezkritikusok Díjának III. negyedévi jelölő­listáján is, míg a IV. negyed­évi lista élén Bartók A kék­szakállú herceg vára című operájának Marton Éva és Samuel Ramey közreműködé­sével, Fischer Ádám vezény­letével készült CBS—Hunga­roton felvétele álL Pest megyei A rakétaelhárítós működésbe lép, a tábornokok tehetetlenek, a szuperszámítógép megbolondul.. Háborús játékok Színes szinkronizált amerikai sci-fi Rendezte: John Badham Főszereplők: Matthew Broderick, Ally Sheedy, Dabney Coleman Januári bemutatók: Cegléd, Szabadság, Nagykőrös, Arany János, Gödöllő, Petőfi, Vác, Kultúr, Szentendre, Felszabadulás, Dunakeszi, József Attila, Monor, Csokonai, 5-étől 8-áig 9-étől 11-éig 12-étől 15-éig 12-étől 15-éig 16-ától 18-áig 16-án és 17-én 20-ától 22-éig \ Moziüzemi Vállalat

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom