Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

6 ^fíglCTP 1989. JANUAR 25., SZERDA Jogi tanácsok MI számít a tanulmányi szerződés Ideiébe? A rokkantsági nyugdíjra jogosultak ese­tén a felmondás® Lakásbérlet megszűnés© Kinek és mikor jár különélés! pótlék? 0 Tanulmányi szerződést kötött vállalatával H. J., budapesti előadónő. Amikor a tanfolya­mot befejezte, gyermeket szült. Azt szeretné megtudni, hogy a gyesen töltött idő vállalati munkaviszonynak számít-e vagy sem, a tanulmányi szer­ződés szempontjából. A tanulmányi szerződés megkötése során a dolgozó arra is kötelezettséget vállal, hogy a képzettség megszerzé­se után meghatározott időn keresztül a munkáltatónál fog dolgozni. Előfordulhat, hogy a dolgozó munkaviszonya fennáll, de munkavégzési kö. telezettségének a jogszabály­ban meghatározott ok miatt nem kell eleget tenni (pl. sorkatona, beteg gyermeket gondoz stb.). Ezek közül egye­seket olyannak kell tekinte­ni, amely a jogi megítélés szempontjából egyenértékű a tényleges munkavégzéssel. Ha tehát a dolgozó beteg, vagy szülési szabadságon van, il­letve tíz éven aluli gyerme­két egy évet meg nem hala­dó időtartamban ápolja, il­letve ha harminc napot meg nem haladó fizetés nélküli szabadságon van, vagy tarta­lékos katonái szolgálati ide­jét tölti, ezt az időt a tanul­mányi szerződés szempontjá­ból olyannak kell tekinteni, mintha a szerződés szerint munkát végzett volna. Abban az esetben viszont, ha sorka­tonai szolgálatra vonult be, illetőleg a gyermek ápolása, gondozása céljából egy éven túl távol van a dolgozó, ezt az időt a tanulmányi szerző­dés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni, A jogsza­bályi előírásoktól azonban közös megegyezéssel el lehet térni. 0 T. I., zebegényl lakatos Igen bosszú időn keresztül beteg volt. Azt szeretné tudni, hogy a betegsége alatt felmondhat-e neki a vállalata, ha rokkant­sági nyugdíjra jogosulttá vá­lik. A dolgozót betegségének időtartamára felmondási vé­dettség illeti meg, ami azt jelenti, hogy a betegség ide­je alatt és az azt követő 15 napig munkaviszonya fel­mondással nem szüntethető meg. Ezt a szabályt azért ál­lapították meg, hogy a mun­káltatói intézkedéssel ne le­hessen a dolgozót olyan hely­zetbe hozni, hogy a megél­hetése lehetetlenné váljon. A rokkantsági nyugdíjra jogot szerzett dolgozónál azonban más szabályok az irányadóak. Ilyenkor az előbbi felmondá­si védelemre nincsen szükség. A megrokkant dolgozó mun­kaviszonyának felmondása esetén csökkent munkaképes­ségének megfelelő munkát vállalhat és e mellett rok­kantsági teljes, vagy rész­nyugdíjat kap. Beteg dolgo­zó esetén ez a lehetőség nem áll fenn, mert a betegség ide­je alatt a munkavállalás ti-, los. A munkáltató számára nincsen olyan kötelező elő­írás, amely szerint a dolgozó munkaviszonyát mindenféle körülmények között meg kell szüntetni, megteheti, hogy ré­szére fizetés nélküli szabad­ságot biztosít. 0 Egy magát megnevezni nem kívánó budapesti olvasónk egy Pest környéki községben csa­ládi házat épített. A lakását azonban nem akarja feladni, oda az egyik ismerősét akar­ja bejelenteni. A levélíró magát nem ne­vezte meg — nyilván tartott a következményektől —, ezért az általa feltett kérdésre csak az általános szabályokat tud­juk közölni. A leírtakból az Adó. Cs ^HZOgyi kotlettet: tűnik ki, hogy a lakásbérle­ti jogviszony illegális átját­szását tervezi. A lakásbérleti jogviszonyt fenntartani nem kívánó bérlőnek törvényes lehetősége van arra, hogy a számára nem szükséges bér­leti jogról a bérbeadónak többszörös lakás-használatba, vételi díj ellenében lemond­jon. Nincs szükség arra te­hát, hogy valaki a jogszabá­lyok útvesztőjében tévedjen meg. Ennek ugyanis az lehet a következménye, hogy a la­kás volt bérlőjétől megvon­ják a többszörös használat­bavételi díjat. Ha pedig a lakásban visszahagyta a vele együtt lakó személyeket, vagy a távozása előtt a lakást át­játszotta idegen személyek­nek, a bíróság őt arra is kö­telezheti, hogy ezeket a sze­mélyeket az új lakásába fo­gadja be. 0 Egy pomázi olvasó úgy hal­lotta, hogy megváltoztak a különélési pótlékra vonatkozó szabályok. Erről szeretne bő­vebb tájékoztatást kapni. A különélési pótlékra vo­natkozó 9/1988. (XI. 29.) ÉVM- rendelet az új év első napján lépett hatályba. Előírásai az építőipari kivitelező tevékeny­séget folytató munkáltatókra és az építési-szerelési mun­kahelyeken foglalkoztatott dol­gozókra terjednek ki. Az itt dol­gozók is csak akkor szerez­nek jogosultságot erre a pót­lékra, ha menetrend szerint közlekedő közlekedési esz­közzel — ide értve a mun­káltató által szervezett cso­portos szállítást is — állandó lakóhelyéről munkahelyére naponta nem tud bejárni. Az ingázók akikor kapják meg ezt a pótlékot, ha lakóhelyüktől több mint 12 órát távol töl­tenek. A különélési pótlékra a munkában töltött napokon jogosultak a dolgozók. A pót­lék mértéke eltérő lehet, mi­vel annak összegét a kollek­tív szerződésben kell meg­határozni. A jogszabály elő­írja, hogy a különélési pót­lékból a fővárosban GO, vidé­ken pedig 40 Ft költségtérítő jellegű. Mindez azt jelenti, hogy a dolgozó adóköteles jövedelmének megállapítása­kor csak az ezt meghaladó összeget kell figyelembe ven­ni. A kollektív szerződés a pótlékot nemcsak napokra vo­natkozóan, hanem átalány­összegben is meghatározhat­ja, olyan esetekben, amikor a gyakori átirányítás, a fo­lyamatos vagy idénymunka- rend miatt a pótlék elszámo­lása nehézkes lenne. Átalány esetén az adómentes összeget az előbb leírt 60, illetve 40 Ft figyelembevételével kell kiszámítani. A munkanapok meghatározásakor az átalány megállapítását megelőző leg­alább hat hónapos időtarta­mot kell- figyelembe venni. Szabadság és öt munkanapot meghaladó keresőképtelenség idejére különélési átalány nem fizethető. Dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17-19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp. VIII., Blaha L. tér 3. szám alatt, a beérkezett le­velekre pedig folyamatosan válaszolunk. Kifogásolt buszjáratok Reggel 6.45-kor mentünk volna haza az éjszakai mű­szakból Alsónémedire... Soroksáron, a Dominó Áru­ház előtt és a Templom téren is ekkor indul buszjárat, ha nem marad ki valami miatt. Mi hatan vártunk a Dominó előtt, a busz nem jött a kiírt időre, ekkor átszaladtunk a másik megállóba. Ott megjött a járat, egy utasa volt, de min­ket nem vitt el, mert mi le akartunk szállni az Árpád úti megállónál. A sofőr azt mond­ta, hogy csak a végállomáson állhat meg, mert ez gyorsjá­rat. Ekkor néhányan emleget­ték a vezető nagynénikéit, pedig nem ő a hibás, hanem az, aki ezt kitalálta. 1988. július 4-én cserélték ki a menetrendjelző táblákat. Az Árpád úti megállóba már akkor se került pontos kiírás. Több olyan járat van azon feltüntetve, ami nincs, s ez sajnos fordítva is igaz. Ideje lenne ezt kicserélni, mert így csak utastévesztőek. Ugyanígy a Dominó Áruház előtt ki van írva a Templom térről induló busz is. Pedig ezek száz mé­terre vannak egymástól. Már félünk a beígért hidegtől. Fa- gyoskodhatunk, ha olyan idő lesz, mint két éve. Váróterem nincs, nem tudunk behúzódni sehova a szél elől. Még 1987. júliusában írt arról az újság, hogy áznak az alsónémediek Budapesten. Az illetékesek az­zal bújtak ki a kötelességük alól, hogy nincs erre keret. Egyik este, mikor dolgozni jöttem, egyszerre három ellen­őr jött jegyeket „ vizsgáiéi, öten utaztunk1 -».. buszán Talán azért nem telik'megáUŐ építésére, mert az ellenőrök hármasával járnak, meg az irodákban annyian ülnek, amennyinek a fele is elég vol­na? A közlekedésért mi busásan fizetünk. Mikor fogjuk azt el­érni, hogy igazán értünk dol­gozzanak? Józan Miklós Alsónémedi Olvasónk levelét, röviddel a megérkezése után továbbítottuk a Volánbusz igazgatóságához, ahon­nan Bogát! Zoltán forgalomfej­lesztési önálló osztályvezető alá­írásával a közelmúltban érkezett meg a válaszlevél. Ebben az aláb­biakról tájékoztatnak: Az említett — a soroksári áruházat 6.45 órakor érintő — járat, forgalmi kimuta­tásaink és a szigethalmi kiren­deltségünk jelentése szerint nem maradt ki, viszont néhány perces késését nem zárhatjuk ki. E „las­sú” járat mellett a Templom tér­ről ugyanakkor indul egy gyors- járat, aminek 7.10-kor kell visz- szaindulnia Alnósémediről Buda­pestre, a hivatásforgalmi — ingá­zó — utasok szállítása érdekében. (Ezért vállaljuk és elviseljük a hízelgőnek nem mondható, néha személyre szabott kritikákat is.) A megállóhelyi indulási jegyzéket szigethalmi üzemigazgatóságunk­kal ellenőriztettük. Kiderült, hogy az áruház melletti valóban hibás volt, kicserélése megtör­tént. A fővárosba közlekedő jára­tok közül kifogásolt 16.45 és 17.15 órakor indulók Alsónémedin, az M.l-ös útelágazás elnevezésű meg­állóhely oszlopán vannak feltün­tetve. Ugyanis ezek a Marx Ká­roly utcán közlekednek, és nem érintik az 50. számú főúton lévő Alsónémedi, Árpád u. elnevezésű megállóhelyet. A 17.02-es járat el­lentéte az előbbinek, ezért az Ár­pád úton van helyesen feltüntet­ve. Az indulási időpontok kiírása ezek szerint helyesen történt. Megjegyezzük, hogy a forgalom- techn'kai okok mlat* kettéválasz­tott Árpád úti megállóhely a köz- tudatban változatlan maradt, pe­dig ez mcncfrendileg és helyileg is két megállóhely. Az utasváró építmények hiányára azt válaszol­juk, hogy ezek létesítése nem a közlekedési vállalatok feladata, ezért a panasz ezen részét a XX. Kerületi Tanácsnak továbbítottuk. Az ellenőri tevékenységünket ért bírálat nem jogos. Természetesen nem az ötfős járat ellenőrzéséhez kell három dolgozónk, hanem a visszafelé haladó, telített csuklós autóbuszéhoz. Ezt közbiztonsági okok teszik szükségessé. Ettől függetlenül ellenőreink odafelé haladva is vizsgálhatják a jegye­ket. Az utasok időben történő szállítására vállalati rcnlltezés van, üzemigazgatóságunkat felszólítot­tuk ennek maradéktalan betartá­sára. Érdemes emlékezni Hügel, vagy népiesen Rigl, dombot jelent. így hívták azt is. amelyik Budakeszi alsó, Páty felé eső részén emelke­dik. A tövében húzódó műút ma a Pátyi út nevet viseli, de egykor Pincesornak hív­ták. Persze ez a rész nem a pin­céiről, hanem a domb oldalá­ba vájt üreglakásokról volt nevezetes. Ezen a környéken ugyanis sárból, törekből. ág­fából és egyéb anyagokból összetákolt, zömében szegény emberek által lakott lakások voltak. Nyomorúságos lehetett ezekben az élet. Szedett-vedett holmi alkotta a berendezést: fekhelynek deszkapriccs. raj­ta szalma vagy kukoricalevél, takarónak durva, úgynevezett lópokróc szolgált. Főzésre és fűtésre egyaránt vaskályhát (sparherdt) használtak, a „fal­ba” vájt kisebb üregek vol­tak a „szekrények”, az ezek oldalába bevert faszögekre akasztották a gönceiket. Pet­róleumlámpa vagy gyertya volt a világítóeszköz ... Ma már szinte hihetetlen, hogy a faluvégen ..a, föld. .gyomrában éltek az emberek. De érdemes emlékezni és em­lékeztetni* mért ezt a szomo­rú állapotot a felszabadulás után következő rendszer szün­tette meg. Az. amit ma any- nyit szidunk. Padányi Lajos Budakeszi Értékálló telkek Amikor Pomáz utcáit járom, gyakran gyönyörködhetek szép, gondozott, nyáron virá­gokkal borított udvarokban. Községünkben nem ritkák az ilyen kertek, viszont sokszor sajnos ennek az ellenkezőjé­vel is találkozhatunk. Földjü­ket felverte a gaz, területüket egyesek szemétlerakóhelynek használják. Azt hiszem, elég az is, ha példaként csupán a Vasvári Pál utca 3., vagy a Bem Jó­zsef utca 11. számú ingatlant említem. Valahogy az az ér­zésem, hogy ezek a telkek csupán értékmegőrzésre szol­gálnak. Akad olyan hely is, ahol megkezdték, esetleg már befejezték az építkezést. Ezek sem különböznek semmiben az előbb említettektől: Lakat­lanok, a környéküket áthatol- hatatlanul benőtte a gyom, nem kímélve a ház előtti gya­logjárót sem. Akinek arra visz az útja, a kihajló ágak, indák miatt kénytelen az úttesten közlekedni. Nem volna teljes a kép, ha a Bajcsy-Zsilinszky és a Lévai utca sarkán álló romos malomépületet nem említeném. Ez még a háború­ban égett le, romos falai az­óta meredeznek az ég felé. Környezetében igen ritka a ta­karítás, de az omló falak mel­lett közlekedni is veszélyes. Ha külterületen, vagy zárt­kertben találkozunk hason­lókkal, ott lehetőség van az állami tulajdonba vételre. Bel­területen sajnos nincs erre mód. Meg kell keresni azon­ban azt a jogszabályt, amely- lyel a hanyag tulajdonosokat jobb belátásra lehetne bírni. Ugyanis a kártevők, a gyom­magvak nem ismernek bir­tokhatárokat. Balogh Gyula Pomáz Hava Bett a kézitáska? Édesanyámat 1988. novem­ber 5-én súlyos baleset érte Budakalászon. A Pest Megyei Hírlap ezt 9-én közölte. A baj sajnos nem járt egyedül: el­tűnt édesanyám kézitáskája is. benne a teljes nyugdíjával. Mivel a csillaghegyi mentő­sök szállították kórházba, ér­deklődtem náluk a táska után. Az állítják, hogy semmit sem tudnak róla. Az autóban sem maradt, ezt a rendőrség iga­zolta. Kérem a becsületes megta­lálót, hogy jelentkezzen ezen a címen: Schnell Ottó né. Bu­dakalász, Fürst Sándor u. 7.. Schnell Ottó Budakalász Szerkesztői üzenetek K. K., Sülysáp: Ittjártakor ná­lunk felejtette a munkakönyvét. Tessék megnyugodni, rövidesen vi­szi a postás. Egyébként a két ügyé­nek intézése folyamatban van. M. T., üllő: Szerkesztőségünk nem az a fórum, ahova a becste­lenül dolgozókat és az adócsaló­kat fel kell Jelenteni. Ha olvasónk úgy érzi, hogy ezek ellen semmit sem tehet helyben — tanácson, rendőrségen —, akkor forduljon a gazdasági rendészethez, mert ők hivatottak ezekkel foglalkozni. (Budapest IX. kerület, Hámán Ka­tó u. 7/9.) Bár úgy tudjuk, hogy a névtelen levelekkel ott sem fog­lalkoznak. § Tíz nap rendeletéi Lakástámogatás. A szociál­politikai kedvezmény, a hi­teltörlesztési támogatás, a munkáltatói támogatás, a he­lyi és egyéb támogatás sza­bályait a 106/1988. (XII. 26.) MT rendelet .határozza meg. Díjazás. A közönségszerve­zők és ügynökök díjazására vonatkozó szabályokat módo­sította a 26/1983. (XII. 26.) MM rendelet. Vám. A vámjog szabályait a 68/1988. (XII. 26.) PM— KÉM együttes rendelet mó­dosította. Gyógyszerellátás. A külföl­di gyógyszerek kezelését és kiadását a 19/1988. (XII. 26.) SZEM rendelet tartalmazza. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 67. számá­ban olvashatók. Magánszemélyek és közüietek részére gaz- es fűtésszerelés rövid határidőre, díjtalan szaktanácsadás. tervezés- engedélyezéssel- költségvetéssel kivitelezés- anyag- és gázkészülék- biztosítással- garanciával engedmény 50-100%-os térvezésidíj- visszatérités a március 31-éig megrendelt kivitelezésekre. OTP-ügyintézés. Megrendelhető telefonon: 632-573, 643-235, levélben: Dudapest, Egressy út 62. 1149. Generál Javszer Vállalat

Next

/
Oldalképek
Tartalom