Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-25 / 21. szám

-ti ( I PEST MEGYEI VILÁG P R 0 LETÁR JAI, EGYESÜLJETEK! 'jr AZ MSZMP PEST MEGTEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXIII. ÉVFOLYAM, 21. SZÄM Ára: 4.30 forint 1989. JANUÁR 25., SZERDA Valamennyi választó érdekeit kell képviselnünk — nyilatkozta lapunknak dr. Fodor István Pest megyei képviselő, a tegnap megalakult Független Képvise­lők Csoportjának elnöke: (3. oldal) Az isaszegi falugyűlésen Bizalmat szavaztak Cservenka Ferencnének Lassan már az országban is kevesen vannak, akik ne hal­lottak volna a „Cservenkáné- ügyről”. Az isaszegi új műve­lődési ház színháztermében a falugyűlés résztvevői pedig bizonyosan valamennyien hal­lották, hogy a Magyar Demok­rata Fórum gödöllői szerveze­te kezdeményezte a képviselő­nő visszahívását a parlament­ből. Az utóbbi napokban sok idős ember is megállította az utcán Isaszeg tanácselnökét, Tótliné Pacs Verát azzal, hogy ne en­gedjék bántani a képviselőnőt. Így az elnök asszonynak az el­múlt évi tanácsi feladatok, végrehajtásáról és az idei ter­vekről szóló beszámolója után nem volt nehéz dolga, nem kellett különösebben felidézni Cservenka Ferencné érdemeit. Isaszegen jól tudja mindenki, hogy az utóbbi évtized dina­mikus fejlődésében — az új is­kola építésében, a gázvezeték idejuttatásában, a művelődési ház felújítására kijárt pénz­ben, a sok alacsonynyugdíjas ellátmányának emelésében — nagy részt vállalt a képviselő­nő. Különös párhuzamot von­hattak az isaszegi falugyűlé­sen, amely egyébként átlagos volt az ilyen események sorá­ban. Szóba kerültek az úthá­lózat, a közlekedés, az ifjúság gondjai. Volt filozofikus és in­gerült, kapatos és komoly, kö­szönő és kötözlködő hozzászóló. Épp úgy, mint a legtöbb falu­gyűlésen. Ám az említett pár­huzam más hangsúlyt adott mindennek. Az ugyanis, hogy két megvádolt, „kikezdett” em­ber ült az elnökségben: Cser­venka Ferencné és a tanácsel­nöknő. Utóbbi ellen, illetve a (Folytatás a 3. oldalon.) ÜGYINTÉZÉS HELYBEN Alomnak is szép, egy­szer megérjük, hogy eltűn­nek az életünkből a kü­lönféle hivatalos iratok, engedélyek, igazolások, fellebbezések, egy adat­bank mindent tárol majd és gombnyomásra lehívha­tó a kívánt információ. Megszűnik az ügyfelek kül­dözgetése, várakoztatása, kioktatása, az ember nem lesz kiszolgáltatva o papí­rok hatalmának. Addig azonban még sok hivatal kilincsét kell lenyomnunk és türelmesen várakoz­nunk, mert a hivatalok ügyintéző malmai elég las­san őrölnek... Jó lenne hinni, hogy ez valamelyest, netán lénye­gesen változni fog a helyi tanácsoknál azáltal, hogy a közigazgatás korszerűsítő, se jegyében az ügyintézés­ben is nagyobb önállósá­got ruháztak rájuk. Két­szintű irányításnak nevezik a hivatalosan a megyében újabb helyi tanácsot érin­tő változást. Az állampol­gár persze nem az elneve­zések alapján minősíti majd az intézkedést, ha­nem azon méri le, egysze­rűsödött, rugalmasabb, em- berarcúbb lett-e az ügyin­tézés vagy sem. Kevesebb időt rabolt el tőle ügyes­bajos dolgainak intézése vagy sem? S tegyük hozzá, kevesebb költséggel jár-e — az utazgatás drágulása miatt — vagy sem? Ma még nehéz lenne pontos választ adni a kér­désekre, a kezdeti lépések­nél tart a kétszintű taná­csi irányítás szélesebb kö­rű bevezetése. A helyi ta­nácsok az eddigieknél na­gyobb önállóságot, hatás­kört kaptak, míg az ügyek egy része — amelyek ed­dig a városi tanácsokhoz tartoztak — megyei taná­csi hatáskörbe kerültek. Valójában az lenne az igazi, ha mindent helyben el lehetne intézni, de ez több ok miatt is megold­hatatlannak tűnik. Minden tanács minden szakterületen képtelen sa­ját szakembergárdát alkal­mazni. Ezért is jelentős az úgynevezett közigazgatási társulások szorgalmazása, mert lehetővé teszi több község hasonló természetű ügyeinek színvonalas inté­zését. De a másik ok is igen fontos, egyes ügyek­ben a törvényesség, a jog­szabályok betartása meg­követeli, hogy másodfokon is legyen egy hatóság, amely ellenőrzi a helyi döntések jogosságát, igaz­ságot tesz a vitás kérdé­sekben. Ezért nem lehet minden ügyet helyben vég­érvényesen elintézni. Élni, létezni kezd tehát a megyei irányítás, amely azzal is jár, hogy létszám­ban megerősítették a he­lyi tanácsok ügyintéző gárdáját, szakmailag is felkészítették őket az új feladatok ellátására. Több községben javították a technikai leltételeket. S ha még az említett adat­bank a jövő zenéje, szá­mos helyi tanács nyilván­tartását sikerült gépesíteni, megfelelőbb munkakörül­ményeket kialakítani a tanácsi dolgozóknak. Ma már az sem ritka, hogy az ügyfelet le tudják ültet­ni és kulturált körülmé­nyek között tárgyalnak az érdeklődő, tanácsot kérő, vagy éppen reklamáló em­berekkel. Mindez azonban még messze van attól, amit korszerű és kulturált ügyfélszolgálatnak nevez­hetünk. Közérzetet, közhangula­tot is formál a hivatalok­ban tapasztalt hangnem. Ezért bizonyos fokig poli­tikai színezete is van az állampolgári ügyek intézé­sének, s ez még akkor is igaz, ha jól tudjuk, nem mindig és nem minden ügyben az állampolgárnak van igaza. Akadnak nép­szerűtlen ügyintézési motí­vumok is, de az embersé­ges és segítő szándékú hang ezekben az esetek­ben is kötelező. Az ügyeik intézését vá­ró állampolgárokkal együtt reméljük — mint ügyfelek is —, a kétszintű helyi-te­rületi igazgatás bevezetése — Pest megyében is — nö­velni fogja az elégedett emberek számát, erősíti az ügyintéző és az ügyfél kö­zötti bizalmat. P. G. Válasz a Parlamentből Kezdeményezzen a TOT Tegnap postáztáik a Parla­mentben azt a levelet, amelyet Korom Mihály, az Alkotmány- jogi Tanács elnöke írt alá. Eb­ben válaszol a szigetszentmik- lósi Terminál Szövetkezeti Közös Vállalat igazgatója ál­tal képviselt, mintegy har­madszáz szövetkezet és szö­vetkezeti közös vállalat bead­ványára, amelyet lapunk ja­nuár 13-án közölt. Mit tartal­maz a válasz? — kérdeztük Korom Mihálytól. — A beadvány ilyen for­mában nem felel meg a cél­nak. Sem egy, sem több szö­vetkezet nem fordulhat ugyan, is közvetlenül az Alkotmány­jogi Tanácshoz, Amit azon­ban leírnak, az figyelemre­méltó. Ezért én azt javaslom, keressék meg a Termelőszö­vetkezetek Országos Tanácsát, és kérjék, hogy — tekintettel arra: a beadvány aláírói kö­zött áfészek is vannak — egyeztetve a többi szövetkeze­ti ágazattal képviseljék az aláírók érdekeit az Alkot­mányjogi Tanácsnál. A testü­letnek egyébként tagja dr. Eleki János, a TOT főtitkára is. A Terminál SZKV-nek kül­dött válasszal párhuzamosan levelet írok a kormánynak, név szerint Nyers Rezsőnek, s arra kérem, hogy ők is vizs­gálják meg mielőbb a szövet­kezetek panaszát. Annál is in­kább, mert hadd erősítsem meg még egyszer: a felszámo­lási eljárással kapcsolatos ész­revételeik alighanem jogos bírálatokat tartalmaznak. A nyilvánosság és a párlsajtó a Politikai Bizottság napirendién Társadalmi vita kezdődik az agrárpolitikáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága január 24-én, kedden ülést tartott. A testület megtárgyalta a politikai nyilvánosságról cs a tájékoztatási törvény politikai irányelveiről szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a nyil­vánosság kiteljesedése az utóbbi hónapokban egybeesett új társadalmi szervezetek, pártok, alternatív tömörülések jelent­kezésével, amelyek természptes igénye, hogy véleményükkel megjelenjenek az országos nyilvánosság és a tömegtájékozta­tás fórumain. Az MSZMP-nek is határozott törekvése és ér­deke, hogy nyilvánosságot kapjanak az alkotmánnyal és a törvényekkel nem ellentétes nézetek. A Politikai Bizottság meg­vitatta az MSZMP sajtópoliti­kájának elveiről és a pártsaj­tó fejlesztéséről szóló állás­foglalás-tervezetet, s e na­pirendhez kapcsolódva foglal­kozott a Népszabadság hely­zetéről, a lap feladatairól szó­ló jelentéssel, valamint a Tár­sadalmi Szemle fejlesztési el­képzeléseivel. A pártsajtó a politikai nyilvánosság kitelje­sedésével erősödő verseny­helyzetbe kerül. Az MSZMP befolyását — az új tájékoz­tatási törvény alapján — az állami irányításban, illetve a szerkesztőségekben dolgozó kommunisták munkája révén kívánja érvényesíteni. A Politikai Bizottság vi­tájában az a vélemény ala­kult ki, hogy a Társadalmi Szemlének mint a párt el­méleti folyóiratának az el­méleti jelleg megerősítésével kell elősegítenie a társadalmi, politikai, gazdasági útkere­sést. A különböző elképzelé­sek nyílt ütköztetésével, a fő Serény munka a gyümölcsösben Talajjavítóként mészkő folyamatok bemutatásával, azok következetes értékelésé­vel, a múlt tapasztalatainak elmélyült elemzésével a szo­cializmus megújítását szolgál­ja a folyóirat. A testület a Népszabadság szerkesztőbizottságának je­lentése alapján megállapítot­ta. hogy a Népszabadság az MSZMP központi lapjaként az elmúlt évtizedekben alap­vetően betöltötte szerepét, a párt politikáját elkötelezet­ten. szakszerűen képviselte. Az országban történt változá­sokkal szoros összefüggésben azonban az utóbbi években a lap struktúrája megmereve­dett, stílusa elnehezült. A Népszabadságnak a párt poli­tikáját. céljait, értékrendjét következetesen képviselő, min­denkor vitakész és a széles néprétegeket meggyőzni ké­pes politikai tömeglappá kell válnia. A Politikai Bizottság úgy határozott, hogy a nyilvános­sággal összefüggő mindkét előterjesztést a Központi Bi­zottság vitaanyagául javasol­ja. A testület szükségesnek tart­ja a párton belüli tájékozta­tási rendszer megújítását, azt hogy a párttagok és pártszer­vek. valamint a pártszerve­zetek folyamatosan tájékozot­tak legyenek az MSZMP tes­tületéinek döntéseit megelőző elgondolásokról és a határo­zatokról. Ezért olyan belső tá­jékoztatási rendszert kell kialakítani, amely biztosítja a párt szervezeteinek és tes­tületéinek hatékony működé­sét. és minden fontos pártpo­litikai információt eljuttat az Ilyentájt a szőlőtermő vidékeken is csattognak a metszőollók Vámosmikola, Tésa, Perő- csény. Ezen a három területen gazdálkodik a perőcsényi köz­pontú Vörös Csillag Termelő- szövetkezet. Földjének jelentős része gyenge adottságú. Pásztor Imre elnök ezek­ben az enyhe téli napokban keveset tartózkodik irodájá­ban. Gyakorta keresi fel a szövetkezet gyömölcsösét, jár­ja a.szántóföldeket. Elmondta, hogy az enyhe időt kihasznál­va a traktorosok, járműveze­tők együtt a gyalogosokkal segédkeznek a gyümölcsösben folyó munkálatoknál. A meggyesben járva folyik a metszés. A málna talán nem sínylette meg azt az ok­tóber 15-ei mínusz 15 fokos fagyot, amely ennek a bogyós gyümölcsnek egyáltalán nem kedvez. Majd kiderül a virág­záskor. Az átlagosan tíz aranykoro­na értékű szántóföldek igény­lik a körültekintő talajjaví­tást. A gabonaföldek 70 szá­zalékán mészkövet szórnak ki, ellensúlyozva a talaj el- savanyodását. A mészkő hasz­nálatának még nincs nagy múltja a szövetkezetben. A téli, kora tavaszi időszakban, mintegy kétszáz vagonnyi mennyiséget hoznak a kesze- gi bányából. A már említett gyümölcsös különösen meghálálja a gon­doskodást. Az elmúlt évben 5 millió forintnyi tiszta haszon származott a meggy és a bo­gyósok értékesítéséből. Fel­jövőben van a fafeldolgozó üzem is, ahonnan tűzifát és raklapot szállítanak a vevők­nek. Az úgynevezett eurorak- lapok legjelentősebb vásárló­ja egy NSZK-beli cég. Ebben az üzletben még három ma­gyarországi partnerszövetke­zet vesz részt. Gy. U MSZMP valamennyi tagjához,' vezető szerveihez. A Politikai Bizottság meg­vitatta a társadalmi szerveze­tek múlt évi nemzetközi te­vékenységéről szóló tájékoz­tatót. Megállapította, hogy munkájukkal hozzájárultak a társadalmi és gazdasági ki­bontakozást célzó törekvé­seink nemzetközi hátterének kedvező megteremtéséhez. További eredményes tevé­kenységük számára új felté­teleket teremt az egyesülési törvény. A testületnek az az álláspontja, hogy az MSZMP, a kormány és a társadalmi szervezetek közötti kapcsola­tokat a nemzetközi területen is új alapokra kell helyezni. A Politikai Bizottság az 1989-re tervezett felsőszintű tárgyalásokkal kapcsolatban megállapította, hogy — az ésszerű takarékosság jegyé­ben a kedvező nemzetközi feltételekre is alapozva — ha­zánknak továbbra is aktív, kezdeményező magatartást kell tanúsítania, amely elősegíthe­ti az ország nemzetközi te­kintélyének megőrzését. és hozzájárulhat Európa új arcu­latának kialakításához. A testület az agrárpolitika megújításának koncepciójáról beterjesztett javaslatot közbül­ső jelentésként fogadta el, s javasolja a soron következő központi bizottsági ülés napi­rendjére. Egyetértett azzal, hogy a Központi Bizottság ülé­se után kerüljön sor az érde­kelt társadalmi, érdekképvise­leti és tudományos szervezetek bevonásával széles körű vitá­ra, s a KB ennek figyelembe vételével alakítsa ki a párt végleges agrárpolitikai kon­cepcióját. A párt 1989. évi költségveté­séről szóló előterjesztést a Po­litikai Bizottság megvitatta és jóváhagyta. A bevételek össze­gét — az állami költségvetés­sel együtt — 2 milliárd 667 millió forintban, a kiadásokét pedig 3 milliárd 229 millió fo­rintban állapította meg. Hiány 562 millió forint. Ezt önerőből (Folytatás a 3. oldalon.) Országos véleménycsere Felmérés környezetünkről A Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium képviselői tegnap sajtótájé­koztatón jelentették be, hogy a tárca konzultatív döntés-elő­készítő és tanácsadó testüle­tet hozott létre: a Környezet- politikai Tanácsot. Az új tes­tületben — amely ma tartja alakuló ülését — a társada­lom széles rétegeinek képvi­selői foglalnak helyet: tudó­sok, közéleti személyiségek, társadalmi szervezetek és egy­házak küldöttei, alternatív egyesületek és öntevékeny környezetvédő csoportok szakemberei, valamint a gaz­dasági élet különböző terüle­tein döntéseket hozó vezetők Jelenleg 64 személy a tes­tület tagja — többek között Cselőtei László, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem ta­nára, Tóth János, a Hazafias Népfront Szigetszentmiklósi Bizottságának titkára, illetve Konkoly János, a Közép-Du- na-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság igazgató­ja —, de szükség szerint to­vábbi szakértőkkel és képvi­seleti küldöttekkel egészítik ki a Környezetpolitikai Taná­csot. A testületnek fontos szerepe lesz környezetvédelmi koncepciók megfogalmazásá­ban, tudományos véleménye­zésében, a társadalom kör­nyezetvédelmi összefogásának támogatásában. A minisztérium részletes írásos vitaanyagot készített az ország környezetvédelmi állapotáról. Ezt a helyzetér­tékelést nemcsak a testület tagjai, hanem az érdekelt tár­cák, egyesületek, továbbá az alternatív környezetvédelmi és politikai szervezetek — közöttük a Duna Kör, a Nagymaros Bizottság, a Ma­gyar Demokrata Fórum, az alakulóban lévő Kisgazda-, valamint Szociáldemokrata Párt — is megkapják, hogy tanulmányozhassák és el­mondják véleményüket. A vitaanyagról kialakított állásfoglalásokat, javaslatokat a minisztérium környezetfej- lesztési főosztálya gyűjti ösz- sze. Ezeket az észrevételeket az év közepén átfogó jelen­tésben foglalja össze, s az anyagot az Országgyűlés tele­pülésfejlesztési és környezet- védelmi bizottsága, valamint a kormány elé terjeszti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom