Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-21 / 18. szám

PÉ.ST MEGYÉM VíLÁH PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I • IZ MSZMP PEST HESTEI BIZOTTSÁGÉ ÉS 1 MEG TU T XXXIII. ÉVFOLYAM, IS. SZÄM Ara: J5,30 f őri ni 1989. 21., SZOMBAT Az új alkotmány szabályozási elveiről A tanácsi kollégium első ülése Németh Miklós kormánylő elnökletével pénteken a Parlamentben megtartotta idei első ülését a Minisztertanács tanácsi kollégiuma. A konzultatív testület tagjai megvitatták az új alkotmány szabályo­zási koncepcióját, különös tekintettel a tanácsokra vonatkozó alkotmányos sza­bályokra. Ugyancsak eszmecserét folytat­tak a megyei tanácsokkal kapcsolatos szervezetkorszerűsítési elképzelésekről. Át­tekintették és elfogadták idei munkater­vüket. A tanácskozáson először Né­meth Miklós tájékoztatást adott a Minisztertanács csü­törtöki, soron kívüli üléséről. A kormány működési me­chanizmusának változásával összefüggésben leszögezte: a politikai stratégia kialakítá­sának fórumává kell válnia a Minisztertanácsnak, és nem az operatív beavatkozás gya­korlatát kell követnie. A miniszterelnöki ismerte­tőt követően Kulcsár Kálmán igazságügy-miniszter vázolta az új alkotmány szabályozási koncepciójának főbb voná­sait, s beszámolt az ezzel kapcsolatos eddigi viták ta­pasztalatairól. Elmondotta: az Országgyűlés várhatóan már­ciusban tárgyalja a koncep­ciót, s ha elfogadja azt, ak­kor megkezdődik a szöveg ki­dolgozása. Ezután a szöveg­tervezetet társadalmi vitára bocsátják, majd ennek ész­revételeit figyelembe véve át­dolgozzák. A parlament elé az év végén, az utolsó üléssza­kon már beterjeszthetik. Ez megfelel a szövegtervezet gyorsított ütemű kidolgozási szándékának, amelyben az Országgyűlés is állást foglalt. Ezután áttekintést adott az al­kotmány egyes fejezeteinek újdonságairól, részletesen be­számolva a tanácsokra vonat­kozó, s az alaptörvényben rögzítendő elképzelésekről. Ed­dig széles körben nem ismert részletekre is felhívta a fi­gyelmet, például a köztársa­sági elnök funkciójával, a választások menetrendjével, illetve új jogi intézmények bevezetésével kapcsolatban. Az elképzelések között szere­pel például az „állampolgári jogok szószólója” intézményé­nek létrehozása. Ugyancsak az elgondolások között emlí­tette, hogy a köztársasági el­nököt hat évre, a parlamen­ti képviselőket öt évre, az ön- kormányzati testületek tag­jait négy évre választanák. Az egyes tanácsi szintek képviselői sajátos nézőpont­juknak, érdekeiknek megfe­lelően vettek részt a vitában. Értelemszerűen az eltérő vá­rosi és megyei álláspontok is megfogalmazódtak. Nagy fi­gyelmet szenteltek arra a kér­désire, hogy az önkormányza­tok helyi szervei a jövőben miként társuljanak. Speciá­lis megközelítésként került szóba, hogy mi az, amit az ön­kormányzat önszabályozására bízhatnak, és mi az, amit az alkotmányban, illetve alkot­mányjogi törvényben szüksé­ges rözíteni. Nagy hangsúlyt kapott a polémiában a ta­nácsi önkormányzat gazdasági alapjainak kérdésköre is. Ez­zel összefügésiben rámutat­tak, hogy az egyes területi egységeket nem a jogállásuk, hanem a feladatok nagysága szerint kell támogatni. Az al­kotmány szabályozási koncep­ciójának alapvető politikai tartalmát a vitában felszólalók megerősítették. Helyesnek vélték azt az irányt, hogy az előkészítő munkálatok során a tanácsoknak egy önkormány­zati típusú továbbfejlesztésén dolgoznak. A megyei tanácsi szint létjogosultságát senki sem kérdőjelezte meg, fon­tosnak vélték azonban le­szögezni: először tisztázni kell a megye szerepét és ehhez kell a szabályozási rendszert igazítani. A vitában elhangzottakra dr. Gál Zoltán belügyminisz­ter-helyettes és dr. Kilényi Géza igazságügyminiszter-he- lyettes válaszolt. A témakör lezárásaként Németh Miklós kijelentette: az összefogáshoz vezető egyik fontos lépés megegyezésre jutni az alkot­mányban rögzítendő alapel­vekben. A tanácsokkal össze­függésben kiemelte: az önkor­mányzat önállóságának bizto­sítása alapkérdés. A társa­dalmi környezet is mindin­kább az önkormányzati tí­pusú szervezetek kialakítását sürgeti. A magyar közjogi hagyományoknak is ez felel meg a legjobban, s éppen ezért olyan helyzetet kell teremteni a törvénykezés fo­lyamatában, hogy ne legyen lehetőség az önkormányzat szűkítésére, önállóságának csorbítására. A miniszterel­nök hangoztatta azt is: a ko­rábbi tapasztalatokat figye­lembe véve bátran ki kell igazítani a nyilvánvaló téve­déseket, hiszen minden változ­Elsőként az Újvilágban Pest megyében is megkezdődött a zárszámadás. Pénteken el­sőként az abonyi Újvilág Tsz vezetősége adott számot az eredményes elmúlt évről. A meghívott vendégek közül fel­szólalt dr. Lakos László országgyűlési képviselő, a jászkara- jenöi Árpád Tsz elnöke, aki a parlament most megalakult agrárszekciójával kapcsolatos tudnivalókat ismertette a ter­melőszövetkezet tagságával (Koppány Gyötgy felvétele) tatás, mely helyi és megyei szinten oldja a tanácsok mun­kájában a bürokratikus voná­sokat, javítja az állampolgá­roknak nyújtott szolgáltatások színvonalát. Természetesen minden szervezeti átépítés csak annyit ér, amennyivel hozzájárul a feladatok meg­oldásához. A témakörrel kapcsolatosan az ülésen elhangzott az is, hogy az alkotmányozás nem lehet egy szűk szakmai réteg ügye. Ezért a második félév­ben megkezdődő társadalmi vita előtt közérthető formában ismertetik és nagy példány- számú kiadványban jelentetik meg az alkotmány szövegét és egyes paragrafusainak in­doklását. A közeljövben egyez­tetik az alkotmány szabályo­zásának koncepcióját a ha­gyományos szervezetekkel, de az előkészítők készek befo­gadni minden előremutató ja­vaslatot* érkezzék az bármely társadalmi csoportosulástól, szervezettől. A továbbiakban Gál Zoltán Ismertette a megyei tanácsok szervezet-korszerűsítésére vo­natkozó elképzeléseket. Emlé­keztetett arra, hogy a mai megyei tanácsi szakigazgatási szervezet — némi módosítás­sal — tulajdonképpen több évtizede változatlan, s jelenleg már nem képes rugalmasan alkalmazkodni az átalakuló társadalmi környezethez. A helyi tanácsok önkormányzati fejlődése tartalmában és szer­vezeteit illetően is megválto­zó megyei irányítást igényel. ■m jókívánságok az új fílterikai vezetőknek Straub F. Brúnó, az Elnö­ki Tanács elnöke levélben fe­jezte ki jókívánságait George Bushnak, az Amerikai Egye­sült Államok elnökének hiva­talos beiktatása alkalmából. Várkonyi Péter külügyminisz­ter levélben üdvözölte James A. Baker amerikai külügy­minisztert hivatalba lépése alkalmából. A magyar diplo­mácia vezetője ugyancsak le­vélben vett búcsút a hivata­lából távozó George Shultz volt amerikai külügyminisz­tertől. A magyar politikusok hang­súlyozták, hogy az együttmű­ködéshez fűződő közös érde­kek és a magyarországi re­formfolyamat szilárd alapo­kat, a kelet—nyugati viszony javulása pedig kedvező fel­tételeket nyújt a magyar— amerikai kapcsolatok tovább­fejlesztéséhez. (Az új amerikai elnök be­iktatásáról lapunk 2. oldalán számolunk be.1 A monori-erdei környezetszennyezésért Jogerős az ítélet Kerckzsz tal-megheszélés Magyar politikusok Becsben Az Osztrák Szocialista Párt meghívására pénteken délután Bécsbe utazott Berecz János, az MSZMP Központi Bizottsá­ga titkára és Nyers Rezső ál­lamminiszter, a Politikai Bi­zottság tagjai. Az MSZMP képviselői és vendéglátóik szombaton kerekasztal-meg- beszélésen a társadalmi, a gazdasági és a politikai fej­lődés időszerű kérdéseiről cse­rélnek véleményt. A tényállás kiegészítése és helyesbítése mellett a Pest Megyei Bíróság, amely másod­fokon tárgyalta Köves Pálnak a monori-erdei környezetkáro­sítás ügyében elkövetett bűn. tettét, pénteken helybenhagyta az első fokon hozott ítéletet. Köves Pált. a Minőség Vegy­ipari Szövetkezet vezetőjét és környezetvédelmi felelősét 1988. október 17-én a Monori Városi Bíróság környezet- károsítás bűntettében bűnös­nek találta, és egyévi — há­romévi próbaidőre felfüggesz­tett — szabadságvesztésre és mellékbüntetésként 30 ezer forint megfizetésére ítélte. Köves Pál azért került a bíróság elé. mert 1986-tól a veszélyes hulladékokkal is dolgozó szövetkezet területén utasítására veszélyes hulla­déknak számító vegyszereket ástak a földbe. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védő pedig a tényállás megalapozatlansága miatt fellebbezett. Mint a Pest Megyei Bíróságon pénteken elhangzott: a részletes szak­értői vizsgálatok során a szö­vetkezet telepén összesen 31 kutatófúrást végeztek, amely­nek eredményeként összesen négy, a környezetet, a talajt és a talajvizet szennyező gó­cot találtak. A feltárások so­rán előkerült ép és sérült cso­magolású ömlesztett vegysze­rek. ónsalak és azonosíthatat­lan tartalmú hulladékok több mérési ponton a talaj és fel­színi talajvíz szennyezettségét mutatták ki. Köves Pál felelőssége abban állapítható meg egyértel­műen, hogy nem tartotta be a veszélyes hulladékok keze­lésére. tárolására és ártalmat­lanítására vonatkozó előíráso­kat. nem tett semmit, hogy a telepen a szennyvízelvezetést megoldja, és engedélyezte a nyílt árokban való szennyvíz- elvezetést. Vegyészmérnök lé­tére tisztában kellett volna lennie e tevékenységek kör­nyezetkárosító voltával. ★ A bíróságról kijövet Köves Pál nevében dr. Miklós La­jos védőügyvéd nyilatkozott lapunknak. — Mi arra számítottunk, hogy az ítéletet hatályon kí­vül helyezi a Pest Megyei Bí­róság. Az első fokú bíróság szerintünk számos eljárásjogi szabályt megsértett. Részlete­sebben fel lehetett volna tár­ni a tényállást, pontosabban kellett volna megállapítani, vajon Köves Pál egy személy­ben felelős-e a történtekért, vagy mások vétkes magatar­tása is szóba jöhet. Megemlí­teném, hogy olyan konkrét körülményt róttak Köves Pál terhére, nevezetesen a szenny­vízelvezető árkot és a szik­kasztót, melyeket nem a vé­dencem ásatott, azok még az előző vezetés ideje alatt épül­tek. Vitatható végül, hogy nem lett volna-e helyesebb a bíróságnak a büntetőjogi ér­tékelés helyett a szabálysér­tési alakzatot figyelembe ven­nie az ítélkezésnél. Mind­ezekre tekintettel még gon­dolkozunk a törvényességi óvás, mint rendkívüli per­orvoslat benyújtásán. F. Zs. T amáskodik a hírlapíró, miközben a tamás- kodók szavait hall­gatja. Kételkedik ugyan­is, jól következtetnek-e a ' következtetéseik miatt ta- máskodók. A tamáskodók gazdasági vezetők, párt-, szakszervezeti testületek tisztségviselői. Azon akad­tak fenn, hogy a népgaz­daság idei tervében az ipari termelés szinten ma­radása, esetleges egyszáza­lékos csökkenése szerepel a megjelölt célok között. Hogyan lehet mínusszal lelkesíteni? Hogyan lehet többre serkenteni az em­bereket, ha a népgazdasá­gi terv is visszalépéssel számol? Ilyen kérdéseket tesznek fel a hírlapíró­nak, s a megfogalmazók nem várnak választ, hi­szen nyilvánvaló az egyet­értés ... a mínusz az mí­nusz. Valóban az. Csak éppen nem az a kérdés, miként bűvészkedhető át a negatívum serkentő erő­vé! A kérdés az, vajon helyes-e a következtetés. Indokolt-e a népgazdasági méretű számot, azaz a nullát, a mínusz egyet úgy értelmezni, mint ami bék­lyót rak a termelők csapa­tának minden tagjára? S tovább nézve a részlete­ket, vajon lehetséges-e, indokolt-e a jelenlegi hely­zetben feladatnak tekinte­ni a mennyiségi növeke­dést az iparban? Ahogyan azt mondani szokták, ugyanazt nézi két ember, s mégsem ugyan­azt látják. Ha most ezt a képes beszédet ügy értei­WBSSZJ&POGÄS mezzük, hogy az egyik ember a népgazdaság, a másik pedig a termelővál­lalat, akkor rájövünk: ve­szedelmes a félreértés. Aligha akadna napjaink­ban olyan irányító testü­let vagy személy, amely, aki arra ösztökélné a ter­melőket, hogy ne termel­jenek. Termeljenek, mi­nél többet, de csak akkor, ha... ha ez a terméktö­meg megfelelő áron elad­ható idehaza vagy külföl­dön, azaz ha fizetőképes keresletet elégít ki, ha nyereséget hoz. A tavalyi tapasztalatok azt mutat­ják, ilyen árukból koránt­sem képes az ipar rövid időn belül tetemes többle­teket adni. A megye iparában 1988- ban tovább folytatódott a korábban megkezdődött differenciálódás. Folyta­tódott és felerősödött. Ha a kívánatosnál és a lehet­ségesnél lassabban is, de végre megmozdult a fel­dolgozóipar, s azon belül a gépipar. Ez utóbbi terü­leten viszont már annak lehetünk tanúi — és en­nek szemléletes, már-már oktatásra érdemes példáit adják a szövetkezeti ipar szakterületi egységei —, milyen nagy távolságok alakulhatnak ki egy-egy gazdálkodó között rövid idő, két-három esztendő alatt, mind a gazdálkodás eredményességét, mind a piaci lehetőségek felisme­rését és kamatoztatását il­letően. Ezeken a helyeken — az ipar termelésnöve­kedésének a döntő részét 1988-ban a megyében a szövetkezeti ipar adta — érdekes módon nem halla­ni a népgazdasági terv tartalmazta mínuszról, ám annál többet hallani erről a visszafogásról ott, ahol forog-forog a verkli, csak éppen senki sem ügyel rá, mi a nóta... Mert más a nóta, mint volt. És egyre gyakrabban változik. Például régi, is­mert nóta volt a szocialis­ta export biztonsága. Hol vagyunk már ettől! A megyében gépipari, köny- nyűipari üzemek valóban nagyon nehéz helyzetbe jutottak, jutnak a rubel- elszámolású kivitel kény­szerű — mert behozatal­lal nem fedezhető — csök­kenése miatt. Szerencsés lenne ilyen helyzetben ar­ra biztatni a termelőket, gyártsanak csak?! Avagy a szűkebb belföldi fel- használás ismeretében ten­ni ugyanezt? A visszafo­gás olyan elkerülendő, de átmenetileg el nem kerül­hető lépés, amelyben va­lóban ott a mínusz előjel sok hátránya, mégis ezek­nek a hátrányoknak az összessége kisebb súlyú, mint azoké, amelyek a termelés minden megkötés nélküli bővítéséből, a mennyiségi mutatók túl­zott tiszteletéből származ­nának. A két rossz közül a kisebbet: igen, erről van szó, ennek a vállalásáról. A népgazdaság terve ezt a helyzetet tükrözi, de ko­rántsem mutat olyan szán­dékot — és végképp nem a feldolgozóipar számára —, hogy bárhol is, ahol a termékük keresett, a gyár­tók visszafogják annak előállítását. Az persze nem lehet közömbös, mi, mire cserélődik ... hiszen még ma is jellemző: a gyártó számára kitűnő üzletre a népgazdaság tekintélyes összeget fizet rá. L ehetséges, a tamásko­dók valójában nem kételkedésüket feje­zik ki, hanem késlekedé­süket, tanácstalanságukat ellensúlyozzák a népgaz­dasági tervben fellelt „bi­zonyítékkal”. Ez az idéző­jeles bizonyíték azonban ösztönzés is és nemcsak visszafogás. Visszafogás azoknak, akik minden áron többet szeretnének adni, de ösztönzés azok­nak, akik már értik: az üzlet az üzlet, abban min­denkinek meg kell talál­nia a számítását. A me­gye ipara 1988-ban vala­mivel az országos átlag felett növelte termelését, kivitelét. A visszafogás nem tiltja ennek az ered­ménynek a megismétlését. Csak éppen figyelmeztet. Ráfordítások és hozamok viszonyának súlyos feszült­ségeire. Mészáros Ottó-------------------------------------------------------------------------------— Nyilatkozott lapunknak ■ Cservenka Ferencné országgyűlési '(Interjúnk«7. oldalon) _________.................................: .................,..............._..

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom