Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-20 / 17. szám

1989. JANUÁR 20., PÉNTEK Kisparcellás próbák után Bőtermő őszi árpafajta Évről évre növekszik az &szi árpa vetésterülete; a ter­melők sürgetik az újabb faj­ták megjelenését. Ennek az igénynek tesz eleget az új, francia eredetű fajta, a Plai- sant, amelynek hivatalos vizs­gálata befejeződött, éspedig kedvező eredménnyel. A franciaországi Maisse-ben kitenyésztett növényt a Gabo­natermesztési Kutatóintézet és a Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat együtt­működésével honosítják meg az országban. A termelők szá­mára máris biztosítják a fo­lyamatos vetőmagellátást, s ez azt jelenti, hogy az eddig köztermesztésben lévő magyar nemesítésű Omega és a kül­földi eredetű Rodnik fajta mellé rövid időn belül föl­zárkózhat a Plaisant. Az új árpaféle termőképessége a magyarországi kísérletek sze­rint jó; a kisparcellás próbák során, három év átlagában csaknem 10 százalékkal többet termett, mint az összehasonlí­tásnál alapul vett magyar fajta. Tenyészideje valamivel hosszabb, ez azonban a terme­lők szempontjából hátrányt nem jelent. A francia növény téléllósága is megbízható, ami növeli a hazai termesztés le­hetőségeit Az új ősziárpa- fajtát olyan területeiken ter­mesztik majd, ahol az igénye­sebb gabonafélék nem biztat­nak kellő eredménnyel Az átészek A rák ellen Eddig 600 ezer forint gyűlt össze azon a külön számlán, amelyre a fogyasztási szövet­kezetek tagjai és alkalma­zottai fizettek be összegeket „A rák ellen, az emberért!" elnevezésű alapítvány javá­ra. A „Szövetkezet” című he­tilap szerkesztőségének múlt évi felhívására az áfészek, takarék- és lakásszövetkezetek kollektívái, szocialista brigá­dok, ipari üzemek dolgozói, üzletek, áruházak alkalmazót, tai gyűjtenek pénzt, s fizetik be a Dorog és Vidéke Taka­rékszövetkezetnél kezelt szám. Iára. A befolyt összeget leté­ti jegyre váltják át, s így az idén az legalább 18 százalék­kal kamatozik. Az akcióhoz csatlakozva, számos vidéki áfész-áruház és nagyobb bolt legforgalmasabb pontján pénzgyűjtő perselyt helyez el. Mibe kerül az ivóvíz? Ezután négyszer kell számlázni Ma már sajnos korántsem rémhír a hír. amely szerint a Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztérium a víz. és csatornadíjakat már­cius elsejétől 220-290 száza­lékkal megemeli. Ezek a díj­tétel-változások közel egy­millió embert érintenek Pest megyében, hiszen a PVCSV a megye 181 települése közül 149-ben szolgáltat vezetékes ivóvizet — a vízi iközműtársu- latokkal együtt —, mégpedig 180 ezer fogyasztónak. A vál­lalat 83 településen üzemel­tet vízmüvet, s 24 helyen szennyvíztisztító és csatorna- rendszert, valamint 120 szip­pantókocsival gyűjti össze a lakossági és közületi kommu­nális szennyvizet. A PVCSV gazdasági igaz­gatóhelyettesével, Bődi Kál­mánnal beszélgettünk a víz- és csatornadíjak alakulásáról, s e témában olvasóink több kérdését is tolmácsoltuk. Kezdjük egy történeti visz- szatekintéssel, mert a díjtéte­lek korábbi évtizedekben tör­tént megállapítása, változta­tása döntően hozzájárult a március elsejétől várható rendkívüli emelés szükséges­ségéhez. Ugyanis az 1965 után épült vízműveknél a vízdíjat egységesen 3 forintban, a csa­tornadíjakat egynyolcvanban állapították meg a lakosság számára. A díjak következő, s egyben utolsó egységesítése 1968-ban volt, majd 1984-ben a vízdíjat három .nyolcvanra, a csatornadíjai 2 forintra emel­ték. Ám ennek ellenére a tényleges költségektől messze elmaradtak a lakossági díjté­telek, hiszen ma az ivóvíz minden köbméterének önkölt­sége 22, a szennyvízé 14 fo­rint körül van. Mindebből következik, amit maga az igazgatóhelyettes is megerősített, hogy a 220-290 százalékos díjtételemelés csak a csökkentett állami támoga­tást van hivatva pótolni, mert az önköltség továbbra is ma­gasabb lesz, mint amennyit a lakosságnak kell majd befi­zetnie. Bődi István arról is szólt, hogy a víz- és csatornarend­szerre való csatlakozás díja is emelkedik, a felhasznált sze­relési anyagok, valamint az építőipari tarifák, költségek növekedésével arányban. Ez az anyagár és építőipari költ­ség ma már elérte a 10-15 százalékos emelkedést az el­múlt évihez képest. Egyéb­ként a víz- és csatornarend­szerekre való lakossági rákö­tést nem lehet egységesíteni, mert annak bekerülési költsé­ge függ az utcai gerincveze­téktől való távolságtól, vagyis a beépített anyag mennyisé­gétől és a ráfordított mun­ka nagyságától. A víz- és csatornadíjak ál­lami támogatása (pénzügymi­nisztériumi keretből) várha­tóan 40-50 százalékkal csök­ken. Az ezt kompenzáló, ki­egyenlítő tarifaemelés ugyan­akkor azt a célt is szolgálja, hogy egységesítsék a díjtéte­leket, ha nem is országosan, de legalább vízművállalaton­ként és megyénként. Tehát a PVCSV-nek egyér­telműen nem származik hasz­na a díjtételek emeléséből, sőt, mint az igazgatóhelyettes elmondta, tovább növekednek a költségeik. Ugyanis eddig elég volt a lakossági fogyasz­tók mérőóráját egyszer leol­vasni, és kétszer számlázni a vízdíjat. Csakhogy a meg­emelkedett díjtételek miatt már számít arra a vállalat vezetése, hogy az emberek je­lentős része nem tudja majd két részletben befizetni a di­jakat a fizetőképesség csökke­nése miatt. Ezért az idén két­szer fogják leolvasni a víz­órákat és évente négyszer számláznak majd. S mert egy-egv számlázás költsége 40-50 forint volt, két­szeresére nő majd e tevékeny, ség rezsije. A díjtételek ilyen mérvű emelése tehát nem hoz nye­reséget a PVCSV-nek, így ha ebben van némi pozitívum, csak az, hogy a drágább vizet talán kevésbé pazarolják majd az emberek — legalábbis er­re számít a vállalat —, mert a nyári aszályos hónapokban egyszerűen nem lehet más­ként csökkenteni a vízhiányos vagy vízkorlátozásos napok számát. Ugyanis a csaknem 25 millió köbméteres ivóvíz­termelés, a több mint 46 ezer köbméteres tárolókapacitás bőségesen elegendő a 180 ezer fogyasztó, s azok közül 89 435 lakás ellátására. A ka­pacitás további növelése ér­telmetlen költségnövekedéssel járna Bódi István szerint, mert téli időszakban annak több mint 40 százaléka ki­használatlan. A nyári vízhiá­nyokat csakis a lakossági fo­gyasztási szokások megváltoz­tatásával lehet csökkenteni. Elgondolkoztató tapasztala­tokról is szólt az igazgatóhe­lyettes. Mert elmondta, hogy a községek területén a köz- kutak 150 méteres körzetében szednek csak vízdíjat a lako­soktól (már akik még nem köttették háztartásukat a ve­zetékre), ugyanakkor a zárt- kertek tulajdonosai nagy mennyiségű vizet vesznek ezekből a kutakból, térítés nélkül. Ez az egyik oka a PVCSV nagy vízveszteségé­nek. Végül olvasóink utolsó kér­désére válaszolva elmondta Bődi István, hogy a megemelt díjtételekre kedvezményt sem­milyen szociális indokkal nem adhatnak mert e vonatkozás­ban a kisnyugdíjasok, nagy- családosok, alacsony jövedel­műek szociális alapon törté­nő támogatása tanácsi feladat. Közmű-hozzájárulás alóli fel­menőt a víz- és csatornamű társulatok, illetve a tanács ad­hat csak. Aszódi László Antal Kiváló kisvállalkozók Nagy értékeket menthetnek meg Ki ne tudná: ha az emberi­ség nem ismerné a tüzet, ma nem élhetnénk a civilizáció jelenlegi fokán. De azzal is tisztában vagyunk mindany- nyian, hogy a tűz iszonyú pusz­tításokra képes. Áldozata le­het a természet, a munkahely, az otthon, s olykor nem elég­szik meg ennyivel, emberéle­tet is követel. A lángok fa­lánkságát lehet csökkenteni, hogy miként, arról beszéljen Fellegi László égéskésleltető és ||| neje, aki lángmentesítő kis- if iparos: — Vannak anyagok, amelyek pillanatok alatt elégnek, ilyen a papír és a textil. Mások vi­szont nehezen oxidálódnak. Ha az utóbbiakkal átitatjuk az előbbieket, akkor azt tapasz­taljuk, hogy nehezebben fog­nak tüzet, és csak kis részük válik a lángok martalékává -» magyarázza Fellegi Lászlóné. — Vegyszeres kezeléssel tehát megelőzhető a tűz, jobban mondva fékezhető a terjedése. — Abszolút tűzvédelemről a ma ismert és általunk is alkal­mazott technológiák ellenére sem beszélhetünk — mondja Fellegi László —, ugyanis az égés elleni védelemmel szem­ben ott a tűz keletkezésének, a tűzfészeknek, a lángnak, az izzásnak az ereje, nagysága. A házikók jobb oldalát lángmentesítették, majd felgyújtották (Kerekes Tamás felvétele) A fánál érdemes — Hogy megelőzzük, kés­leltessük a tűzfészek kialaku­lását, a keletkezett tűz gyors terjedését, vegyszerekkel ke­zeljük az anyagokat, amelyek az égés szempontjából külön­böző osztályokba sorolhatók, fi amelyek a kezelés eredmé­nyeként egy fokozattal följebb kerülnek. Például a könnyen égő papír, textil, nád kezelés után a közepesen égő anyagok közé sorolható, az eredetileg közepesen égő fa pedig a nehe^ zen égő anyagok kategóriájá­ba kerül. A fánál érdemes a lángmentesítést faanyagvéde­lemmel összekapcsolni, ugyan­is a rovar- és gombavédelem során is lényeges, hogy a vegy­szer a fa belsejébe jusson. Ezért jó, ha még felhasználás előtt vagy a már beépített fa­szerkezeteknél natúr állapot­ban alkalmazhatjuk a kezelést. Ha testetlen, natúr, ám repre­zentatív felületet szeretne a megrendelő, akkor a DESO- WAG cég Pyromors transpa- rentjét használjuk. Ennek ha­zai vizsgálatát Füles Ferenc- né lángmentesítő kisiparossal együtt végeztük és megkap­tuk a Budapesti Tűzoltópa­rancsnokságtól az egyedi for­galmazási engedélyt. A fa lángmentesítésére további négyféle vegyszert is haszná­lunk. — A nád lángmentesítésére is vállalkoznak, de hogyan, hi­szen a nád külseje viaszos, száráról lepereg a vegyszer? — Két iparostársunkkal, Csató Edittel és Takács Antal­lal olyan eljárást dolgoztunk ki, amely alkalmas arra, hogy a nádon is megtapadjon a vegyszer. Két különböző anya­got használunk a beltérben és a kívül felhasználandó nád lángmentesítésére, mindkettőt új, eddig nem alkalmazott módszerrel itatjuk a nádba. — A textíliák lángmentesí­tése nem annyira a lakások­ban, mint a közösségi létesít­ményekben, mozikban, szín­házakban fontos... — A magunk által kifejlesz­tett égéskésleltető anyagot, a Lángtevet nagy nyomású gép­pel mikrocseppenként, azaz hidegköddel visszük a kelmére, mégpedig két rétegben. A szín­házi függönyök, díszletek íáng- mentesítése két évre szól, az­után meg kell ismételni az el­járást, akkor is, ha közben ki­mosták a függönyt Garanciát vállalunk — A fa lángmentesítése hány évre szól? — Az alkalmazott vegyszer­től függően kettőtől tíz évig van hatása. Erre garanciát is vállalunk, s a lángmentesítés­ről külön igazolást adunk. — Ügy vélem, a biztosító társaságoknak érdeke, hogy önök minél több megbízást kapjanak... — Nem egészen így van, bár Postai fejlesztések a megyében Tovább bővül a telefonhálózat A folyamatban lévő és a kö­vetkező évekre is áthúzódó fejlesztésekről, tervekről kér­tünk tájékoztatást a Budapest- vidéki Postaigazgatóságon Ka­tona István postaforgalmi igazgatóhelyettestől és Siristye Mihály távközlési igazgató- helyettestől. Katona István kérdéseinkre a következőket válaszolta: Hivatal lakókocsiban — Sok jót nem ígérhetek az 1989-es évre. Várhatóan 10 millió forint a beruházási ke­retünk, amit igazgatóságunk területén, tehát Pest, Komá­rom, Nógrád és Fejér megyé­ben használhatunk fel. Fenn­tartásra a négy megyében 70 millió forintot költhetünk, ami még kevesebbnek tűnik, ha tudjuk, hogy 600 postahivata­lunk van ezen a területen, s abból csak Pest megyében majdnem 230. Ezek az összegek valójában csak az úgynevezett tűzoltó- munkára elegendők, annak el­lenére, hogy nagyon sok a rossz állapotú postaépület. Űj postahivatalt nem is építünk az idén, hiszen a legkisebb is kétmillió forintba kerülne a mai árakon. Inkább az elöre­gedett Ids hivatalokban szeret­nénk kialakítani a hiányzó szociális helyiségeket. Ugyanis Pest megyében csak egyetlen korszerű hivatalunk van, a szentendrei, s a gödöllői a leg­rosszabb állapotú, a többi nagy része is szűk és korsze­rűtlen. A négy megyében közel száz bérleményben vannak, ta­nácsi és magánépületekben a hivatalaink. Sajnos a helyzet a kisebb átalakításokat nem számolva nem változik lényegesen, mert az idén inkább a telefonhely­zet javítása kerül előtérbe. Nagyobb, több tízmilliós fel­újítás csak Cegléden van fo­lyamatban. A pilisi új posta- hivatal ügye már hosszú ideje húzódik, kisajátítási és egyéb adminisztrációs akadályok miatt, így abból nem biztos, hogy az idén lesz valami. Fót centrumában a tervbe vett új nagy posta egyelőre nem épül meg, mert a BUVIG- nak arra nincs 20 millió fo­rintja, s a Magyar Posta köz­pontjából sem kapunk rá pénzt. Viszont Dobogókőn a faház helyett szilárd épületbe szeretnénk áthelyezni a hiva­talt, de ez a következő évek­ben valósul meg S végül Szentmártonkátán tervezünk nagyobb alakítást, ahol a mun­kálatok idejére lakókocsiba, illetve konténerbe „költöznek!’ a dolgozók és a technika. Gö­döllőn a következő ötéves terv végére készül el a ma is épülő komplex műszaki létesítmény. Önerőből is épül Siristye Mihály távközlési igazgatóhelyettes: — Távbeszélő-hálózat és központ bővítése van folya­matban Szigetszentmiklóson. Sződligeten kétszáz állomással többet tud majd kapcsolni az új központ. Ráckevén ezresre cseréljük a jelenlegi konté­nerközpontot, s Gödöllő meg­kapja a harmadik ezres kapa­citású crossbar konténerköz­pontot, Rád pedig egy 90 állo­másosat. Dunakeszin ezres konténerközpontot helyezünk üzembe az idén, s azzal pár­huzamosan a távbeszélő-háló­zat önerős fejlesztésére is sor kerül, örbottyánban, Ácsán, Váchartyánban 200-200 állo­mással bővítjük a központok kapacitását, ugyanennyivel Foton, s folyamatban van a központbővítés Pomázon és Szentendrén. Ürömön és Pilis- borosjenőn az önerős távbe­szélő-hálózat állomásainak be­kapcsolása van folyamatban, s további önerős bővítésekről folynak tárgyalások Úcsán és Alsónémediben tanácsi kezde­ményezésre. Még az idén bő­vítjük a forgalomtechniikailag telített pilisvörösvári központ helyközi részét. — Január 16-án helyezzük üzembe Túrán a 240-es kapa­citásúra bővített CB-közpon- tot, ami éjjel-nappali szolgá­latot tesz lehetővé, de egyelőre manuális kezelésű lesz, csak a VIII. ötéves terv idejére vár­ható automatizálása. Részben postai, részben önerős hozzá­járulással tanácsi kezdemé­nyezésre bővítjük a központot négyszázasra. Folyamatban van a ceglédi központ bőví­tése, a BHG a kivitelezés be­fejezését 1990-re ígéri, s akkor lehet majd a városban új ál­lomásokat bekapcsolni. Konténerközpontok — Nagykőrösön 2 darab ez­res kapacitású konténerköz­pontban hálózat építése kez­dődik meg az idén, részben lakossági önerős vállalkozás­ban, s a kivitelezés minden­kori állásától függően folya­matosan bekapcsolják a vára­kozó előfizetők készülékeit. Nagykőrösről még annyit, hogy a város már eddig is elérhető volt az országos távhívóháló­zatról, az onnan történő hívá­sok akkor válnak lehetségessé, ha a ceglédi központ bővítése befejeződik — sorolta a leg­fontosabb fejlesztéseket Siris­tye Mihály távközlési igaz­gatóhelyettes. Aszódi László Antal már tárgyalunk a Hungária Biztosítóval arról, hogy esetleg díjkedvezmény illetné meg azokat, akik lángmentesítést végeztettek. — Anyagaik egy része im­port, a többi saját fejlesztés, sőt mint hallom, szabadalmaz­tatásra is benyújtották a nád- égés-késleltetöt. — Igen, hisz ilyen eljárás se­hol a világon nem létezik. To­vábbfejlesztettük a textilekre alkalmas, licencként vásárolt égéskésleltetőt is, amelynek eredményeként korábban ke­zelés után közepesen égő lett a kelme, most nehezen égő fo­kozatot is el tudunk érni. Az üvegre is használni szeretnénk tűzvédő fóliát. Büszkék rá — Hogyan csöppentek ebbe a „szakmába"? — Hát... valóban bele­csöppentünk — mondja moso­lyogva Felleginé. — Egy ten­gerész barátunk egyszer azzal az ötlettel állt elő, hogy fel­hagy a világjárással, kisiparos lesz, és lángmentesítéssel fog­lalkozik, úgy ahogy a hambur­gi kikötőben látta. Hozzá is kezdett a szervezéshez, de mert nem volt telefonja, megkért miniket, hadd hirdessen a mi telefonszámunk megadásával. Beleegyeztünk, akkor még ta­karító kisiparosok voltunk. Mint a tengerészek általában, barátunk sem volt egészen tisztában a hazai viszonyokkal, elege lett a bürokráciából, rá­adásul hiába az elhatározás, a vére hajtotta vissza a tengerre. A telefon pedig mind gyakrab­ban csörgött, jöttek a megren­delések. — Eddig hány helyen dói-, goztak? — Munkánk már több ezer helyre eljutott, ha mi magunk nem is, így például a bécsi opera, a prágai Fórum Szálló, a lipcsei vásár, a Budapest Kongresszusi Központ dekorá­cióit, textíliáit kezeltük, és ki­állítottunk Görögországban és a tel-avivi Hiltonban. — A Vállalkozók Országos Szövetségétől 144 pályázó kö­zül 24-en, köztük az önök Lángmentesítö Centruma meg­kapta a Kiváló Kisvállalkozó 1988. című kitüntetést. Monda­nának valamit további ter­veikről? — Nagy beruházásba kezd­tünk, 900 négyzetméteres üzemcsarnokot építünk Üllőn, az M4-es út mellett. Már 00 százalékig készen van, nagyon büszkék vagyunk rá, hiszen nincs még egy ilyen üzem az országban. Nagy szükségünk volt már rá, hisz öt különböző helyen, bérleményekben dol­goztunk, a forgalmunk pedig évente 30 százalékkal emelke­dett, tavaly viszont ugrássze­rűen nőtt: megkétszereződött Terveink között szerepel leen­dő ügyfeleink jobb tájékozta­tása arról, mit, hogyan és miért kell lángmentesíteni. E célból két megállapodást kö­töttünk, az egyiket a GTE tűz­védelmi szakosztályával (ők szakvéleményt adnak), a má­sikat a Magyar Kereskedelmi és Hitelbank leányvállalatával, a Tűz- és Vagyonvédelmi Ta­nácsadó Irodával (ők a tűzvé­delmet minősítik) arra, hogy szükség esetén nagyvállalatok számára vállaljuk a lángmen­tesítést. Czibor Valéria

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom