Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-18 / 15. szám

1989. JANUAR 18., SZERDA 5 Nem ismeri a gyes-betegséget A bérkövetelésekről Nagy család Ofaluban — Csak egy munkát tudnék nyugodtan végigcsinálni! — mondta Kelemen Tamásné négygyermekes családanya a budaörsi Ófalu egyik szép csa­ládi házában. Mária asszony tíz éve „csak ’ édesanya és há­ziasszony. A Szolidaritás Há­ziipari Szövetkezet azóta is visszavárja hogy mint női sza­bó és modellező ismét serény­kedjék a bébi- és gyermekru­háik előállításában. Az asszony­kát egyelőre inlkább az izgat­ja, mitől ilyen drágák most a gyermekruhák, s talán hama­rosan választ is kap rá. Ugyan­is Kinga a jövő héten lesz há­roméves. lejár a gyes. A kicsi meg indul az ötéves István után az óvodába. A két nagylány, Olga és Anna már első, Illetve harmadik osztályos. Szóval, Mária megy. dolgozni, ha meg tudja oldani időben a négy gyerek reggeli útnak indítását. Férjére, ugyanis ebben nem számíthat, ő hajnalok hajnalán indul a vonattal Velencére, ahol út- és vízműépítő techni­kus a Középdunántúli Környe­zetvédelmi és Vízügyi Igazga­tóságnál. Kotorják a Velencei­tavat, aztán hol a tatai öreg­tónál bukkannak fel, hol meg Hárosnál munkálkodnak, hogy előkészítsék az új Duna-híd építését. Még a Fertő tó oszt­rák partján is megjelennek nemsokára, kb. 3 ezer köbmé­ter kotrására kaptak megbí­zást. Mire a férj hazaér, öt óra, máskor este hét is elmú­lik. Még szerencse, hogy a ház elülső traktusán itt lakik a nagymama is. Igaz, hetvenéves, szédül is már, nem tudná öl­töztetni az unokákat az óvodá­ban. De itthon még elvan ve­lük. ha a lányáéknak valami programjuk van. Hiába, öt gye­reket nevelt fel igen nehéz körülmények között. Most is jön már hat óra felé. A házas­pár átruccan Budakeszire, ba­ráti társaság jön össze, 4-6 házaspár rendszeresen, hol egyik, hol másik család ott­honában. S ez se menne a nagymama nélkül. így nem kellett feladni a kapcsolatokat. Színházba is így jutnak el néha. Ezért Má­ria tíz év otthoniét után se is­meri a gyes-betegséget, a be­zártság érzését. S ha nem tud­nak megfelelő időbeosztásé vagy félmunkaidős munkát ad­ni a szövetkezetben, inkább itthon marad fizetés nélkül, hisz első a család. Még ha helyben akadna valami lehető­ség ! Már azon is gondolkodott, hogy elmegy az öszibaraok ut­cai iskolába konyhalánynak. A mai családi szokásokról beszélgetünk. Mondják, ők így is tervezték, hogy sok gyerek legyen. Még ha engedte volna az egészség, egy ötödiket is vállaltak volna. De tudják, nem az ő példájuk az általá­nos. A múltkor egy nagy név­napi muri volt Budaörsön, s a 13 házaspárhoz csak 29 gye­rek tartozott, köztük ők és rriég két hasonlóan népes család. A ház kényelmes, szépen ta­golt. Még a nagyszülők építet­ték vagy 80 éve. Nem fizetnek lakbért sem — sóhajt a ház­gyári lakos. De kiderül, hogy a néhány évvel ezelőtti korsze­rűsítés miatt havi 2 ezer forint OTP-t fizetnek. Most folyik a csatornázás az utcában, ön­erős, felemészt vagy 62 ezer fo­rintot. Jövőre jön a gáz is, azt is önköltségen kell behozni. Van nekik is mit fizetni. Közben apuka a két iskolás lánnyal az Illyés Gyula Gim­názium uszodájába készül a tanfolyamra, a mama meg a vacsorát és a lefekvést készíti/ elő. hogy időben indulhassa­nak a vendégségbe. Átányi László >. ■ ,*y-. ■ . Tőkéhez társult a szaktudás Paplankészítő kft. alakult Tízmillió forintos alaptőké­vel brokátpaplánok készítésé­re és magyarországi forgal­mazására paplankészítő kft.-t alapított a Magyar Selyem­ipari Vállalat, a rakamazi Győzelem Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezet, a Konsumex Külkereskedelmi Vállalat és egy, a paplankészítő szakmá­ban jól ismert magán kisvál­lalkozó, ■ Jelenleg hazánkban nincs elegendő, viszonylag ol­csó, ugyanakkor jó minőségű paplan. A kft. ennek előállí­tására vállalkozott. A tervek szerint az idén 60 ezer pap­lant készít. A fogyasztói ára 1000 forint alatt lesz. Az MSV, amely a vállalko­zás alaptőkéjéhez mintegy 40 százalékban járult hozzá, azt vállalta, hogy folyamatosan biztosítja a gyártáshoz szük­séges paplanbrokátot. A Salome Paplankészítő Kft. azt tervezi, hogy az idén 40-50 millió forint értékben állít elő paplanokat. ABMH-vélemény A január elején végrehaj­tott, illetve bejelentett áreme­lésekre különféle szakszerve­zeti szervek bérkövetelések­kel reagáltak. Sürgették egye­bek között a bérek mindenki számára kötelező 3 százalékos azonnali emelését, a minimális bér új mértékének a megálla­podásokban. rögzítettnél ko­rábbi bevezetését, illetve ősz- szegének további felemelését, valamint a bérreform mielőb­bi megvalósítását. A követelé­sek realitásáról, végrehajtha­tóságáról kérdezte Herczog Lászlót, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal osztályve­zetőjét, az Országos Érdek­egyeztető Tanács titkárát az MTI munkatársa. A követelések egy részével nyitott kapukat döngetnek — mondta Herczog László — pél­dául, ami a 3 százalékos bér­emelést illeti. Az Országos Ér­dekegyeztető Tanács legutóbbi, december 22-i ülésén ugyanis olyan megállapodás született, miszerint ajánlják a gazdálko­dó szervezeteknek, hogy lega­lább 3 százalékkal emeljék dolgozóik bérét. Az azonban csak ajánlás, nem kötelező jel­legű előírás. így ennek meg­valósítása a gazdálkodó szer­vek feladata. Végső soron a helyi szakszervezeti szervek­nek és a vállalati vezetésnek kell megállapodnia a béreme­lések konkrét mértékében, idő­pontjában. Nyilvánosságra ke­rült már a Magyar Gazdasági Kamara állásfoglalása, amely­ben azt ajánlja, hogy ez a 3 százalékos béremelést a válla­latok február 1-jétől hajtsák végre. A követelések között szere­pel az is, hogy ezt a 3 száza­lékos béremelést a gazdálkodó szervezetek adómentesen hajt­hassák végre. így ugyanis a béreli növelésére a gyengéb­ben gazdálkodóknak is lehető­ségük lenne. Az adómentesség kérdéséről komoly vita volt az ÓÉT ülésén. A bérek ilyen mértékű adómentes növelését az érdekképviseleti szervek kezdeményezték, amitől azon­ban a kormány elzárkózott. Az Országgyűlés ugyanis az ÓÉT ülését megelőző napon fogadta el a népgazdaság 1989. évi költ­ségvetését, amely ezzel az adó­bevétellel is számol. A bérek emeléséhez egyéb­ként az idén minden eddiginél kedvezőbbek a szabályozás ál­tal biztosított feltételek. Ta­valy egy jelentősebb béreme­lés után akár ezerszázaléKos adót is fizetniük kellett a vál­lalatoknak. Az idén viszont a bérek növekményét — bár­mekkora is legyen az — a nye­reségadóval megegyező mérté­kű, legfeljebb 50 százalékos adó terheli. Kettős szűrő a soronkívüliségnek Nem luxus, munkaeszköz, de... Az egészségügyi alapellátás­ban dolgozók — körzeti orvo­sok, védőnők, ápolónők — szá­mára az üzembiztos gépkocsi elsősorban nem kényelmi, ha­nem munkaeszköz. Ez minden­ki számára annyira nyilván­való, hogy még manapság, amikor érzékenyen reagálunk a kivételezettségre, sem ber­zenkedik az ellen senki, ha hallja, X doktor vagy Z védő­nő soron kívül kapta meg az új gépkocsiját. Néhány hónapja tudjuk, hogy a gépkocsi-kiutalásban a soronkívüliséget erősen korlá­tozták. s ezzel a feltételeket is megszigorították, és ez érvé­nyes az egészségügyben dolgo­zókra is. Emiatt, minthogy ed­dig kizárólag a szakszervezet volt illetékes dönteni az elosz­tásról, a Szociális- és Egész­ségügyi Minisztérium szüksé­gét látta szélesebb társadalmi álapokra helyezni az elbírálás rendszerét. E belső utasítás szerint: a jövőben is gyűjtsék össze, javasolják, rangsorol­ják a benyújtott igényléseket a körzetközpontok egészségügyi szakszervezeti bizottságai, de a megyei tanácsok egészség- ügyi osztályai hozzanak létre bizottságot, amely felülvizs­gálja a jogosságot. Pest me­gyében ez már megtörtént, a bizottság tagjai: az EDSZ me­gyei bizottságának titkára, az egészségügyi osztály helyettes vezetője, valamint a körzeti szakfőorvosok, vezető védő-, illetve ápolónők. Miért van szükség minderre •azonkívül, hogy a kevésből ne­héz igazságosan osztani? Nos, a múlt évben kapott gépkocsi­pótkeret elosztását akár főpró­bájának tekinthetjük e kétlép­csős kiutalásnak. Van miből okulni. Első helyen áll az a szomorú tapasztalat, hogy az igénylések egy részében, fino­man szólva, félrevezető adato­kat közöltek. Ráadásul azzal, hogy a körzetközpontokban gyakorlatilag mindenkit java­solnak, néhol még a sorrendi­ségről is megfeledkezve, igen­csak megnehezítették az elosz­tást. A megyei egészségügyi osz­tályról lehetetlen azt megítél­ni, hogy például egy orvosnő­nek jár már egy új gépkocsi, ázt viszont csak helyijén tud­ják. hogy a maszek férj nyu­gati gyártmányú gépkocsija is ott áll az udvaron, ugyanakkor a másik körzeti orvos várjon egy-két évet, mert neki nem is olyan öreg még a járgánya (de ha lerobban, neki nincs má­sik!). Azt viszont már messzi­ről is megítélhették, hogy az az orvos, aki két éve jutott so­ron kívül kocsihoz, most hiába kért másikat, nem kapott, csak azért, mert a fia azt összetörte. És elutasították azt az igény­lőt is, aki 1985-ben kapott so­ron kívül autót, ráadásul erre az évre a Merkúrtól visszaiga­zolása van. Persze, ezek el­hallgatott vagy nemlegesen feltüntetett tények voltak, s gondolom, majd még fel is há­borodnak, ha megtudják, va­lótlan állításaik miatt kizárták őket a soronkívüliségből. Mindezek után, illetve mellett is sok reklamációt, bírálatot kaptak a pótkeret úgymond igazságtalan elosztásáért. (Ten­ni viszont már semmit sem te­hettek utólag, mert a névsort elküldték a Merkúrnak.) Szóval, igencsak megnőtt a körzetközponti egészségügyi szakszervezeti bizottságok fe­lelőssége abban, hogy helyis­meretük birtokában alaposan utánanézzenek az igénylések jogosságának, a valós körülmé­nyeknek és a szerint javasolja­nak, rangsoroljanak. Az el­Vámszabad terület lesz Dabason Jól élnek a savanyúságból Hány szem cseresznyepap­rika fér egy ötliteres üvegbe? Sok, válaszolják az asszonyok, miközben gumikesztyűs kéz­zel, boszorkányos gyorsaság­gal kurtítják meg a gusztu­sos kis paprikák szárait. Nem, nem vágják le teljesen, csu­pán másfél centisre. Vala­mennyi darabét hajszálra egy formára. — Ilyen és hasonló aprósá­gok jelentik nálunk a minő­séget — mondja Németi Pál üzemigazgató a Mestercoop dabasi zöldség- és gyümölcs­feldolgozó üzemében. — Hogy kézzel keverjük a csalamá- dét, s így az üvegben nincs iszapos lerakódás, a lé átlát­szóan tiszta. Hogy a savanyú­ságot egyenként, nagy gond­dal helyezik az üvegekbe az asszonyok. A küllemre leg­alább annyit adunk, mint a tartalomra, az ízekre, Így tel­jes a minőség. Hajdan egy borosgazda emelte a vidéki kúriára em­lékeztető házat. Homlokzatán ma is ott a feleségének neve. Ebben az épületben dolgozták fel a környék szőlőtermését. A felszabadulás után sok minden célra használták. Töb­bek között a Pest Megyei Zöldért üzeme is volt. Ké­sőbb az Éteforg Gt tulajdo­osztóbizottság ugyanis minde­nekelőtt azt veszi figyelembe. Bár az 1989. évi gépkocsikere­tünk több a tavalyi szóban for­gott pótkeretnél: 15 Lada; 20 Skoda és 81 egyéb, a szocialis­ta országokban gyártott gép­kocsi áll megyénk rendelkezé­sére soron kívül az egészség- ügyi dolgozók számára, mégis bizonyos, csak a legindokol­tabb igények kiszolgálására lesz ez elég. A sorrendiségben első helyen az alapellátásban dolgozók állnak. Közülük is csak azok, akiknek ötévesnél régebbi a gépkocsijuk, s a Merkúrtól sincs visszaigazolásuk. Talán javasolhatjuk: az igénylőik ne ragaszkodjanak a Ladákhoz, Skodákhoz, vagy legalább amellett tüntessenek fel más típusokat is, mert különben előfordulhat, kiniaradnak a ke­retkiutalásból. S végül még egy informá­ció, amelyet ennek kapcsán az egészségügyi osztályon közöl­tek. E kettős szűrő mellett — a teljes nyilvánosság érdeké­ben — a soron kívüli gépkocsi­hoz jutók névsorát valamilyen formában a jövőben közzéte­szik — sajtóhirdetés, a rende­lőintézetekben kifüggesztés stb. —, hogy az észrevételek idejében juthassanak el az il­letékesekhez, mielőtt a végle­ges névsort továbbítják a Merkúrhoz, K. E. Negyvenféle termék —sokféle csomagolásban (Erdősi Ágnes felvételei) Budaörs, Szabadság. Jan. 20-án Szigetszcntmiklós. Kossuth. Ja­6 óra: Én vagyok a szomszédom, nuár 20-án• 6 és 8 óra: Júdás cseh. 21-én 4 óra: Fehér farka- hadművelet, fr. Jan. 21-én 4 óra: sok, NDK film: 6 óra: Hóbortos Asterix 12 próbája, fr. 6 és 8 népség 2. Jan. 22-én 6 óra: Hó- óra: Fogadjunk!, ol. Január 22- bortos népség 2. Jan. 23—24-én én 6 és 8 óra: Tex és a mély- 6 óra: Balekok, fr. ség ura, ol. 23—24-én 6 és 8 óra: Dunakeszi, József Attila, Jan. 22-ér Fekete ozvegy’ am- 1/2 4 óra: A kis Fülöp NDK. 3/4 6, Dabas. Kossuth. Január 19-én 8 óra: A birodalom visszavág, 6 óra: Krokodil Dundee, auszt- am. Január 23—24-én 3,6 és 8 óra: räl. Jan. 20-án 6 óra: Váratlan A velencei nő, ol. Január 25-én Szerelem, görög. Jan. 21-én 6 óra 3/6 és 8 óra: Élethalálharc, fr. és 22-én 4 és 6 óra: Az istenek Vörös Csillag. Jan. 19-én 3/4 6 fegyverzete, hongkongi. Jan. 23- és 8 óra: Piedone Afrikában, ol. án 6 óra: Híd a Kvvai folyón I— Január 20-án 3 4 6 és 8 óra: Pie- II., ang. done Egyiptomban, ol. Jan 21— _ . _ ... 22-én 1/2 4 óra: Hupikék törpi- Dunaharaszti. Beke. Jan. I9-én kék és a Törpieur, 3/4 6 és 8 óra: \ és J, prai feket? özvegy, am, Camorra, ol.—am. Jan. 24-én 3/4 Jan- 21-én 5 és 7 óra es 22-én S 6 óra: Hanussen I—II., magy. óra: Rendőrsztori, hongkongi. Jan. 23—25-én: Panoráma Mozi-Vldeo. Százhalombatta., Művelődési Gyál. Dózsa. Jan, 19-én 6 óra központ. Jan, 21-én 6 óra: Elsza- és 20-án 1/2 6 és 1/2 8 óra: A ki­badult indulatok, am. 8 óra: „K” lencfarkú macska, ol. Jan. 21— (Rákóczi tér), magy. Január 22- 23-átl: Panoráma Mozi-Vldeo. én 4 és 6 óra, 23-án pedig 6 „ ... . , _ óra: Háborús játékok, am. Jan. , Nagykata. Rákóczi. Jan. 19—20­24- én 6 óra: A birodalom vé- án 6 es 8 őrá: Cukorbebi, NSZK, delme ang 21—22-én 6 és 8 óra: A biroda­lom védelme, ang. Jan. 23—24-én Szentendre. Felszabadulás. Jan. 6 és 8 óra: Nyomás, utána!, ol. 19—22-én 5 és 7 óra: Az ördög- Ráckeve. Szabadság. Jan. 21-én űző, am. 21—23-án 3 óra: Só- 6 és 8 óra, 22-én 6 óra: A Be- lyomasszony, am. 23-án 5 és 7 verly Hllls-i zsaru, am. Jan 23- óra: „K” Rákóczi tér), magy. 24— án 6 és 8 óra: Hóbortos népség 25- én 5 óra: Kémek a Sasfészek- 1. Jan, 24-én 6 óra: Hóbortos ben I—II., ang. népség 2., botswánai film. A cseresznyepaprika rövidke szárral gusztusosabb ■ Németi Pál sokat vár a Senior termékcsaládtól nába került, savanyúságokat, tormát, mustárt gyártottak. A megyei Zöldért megszű­nése után, 1986-ban a Skála vette át a létesítményt. Igaz, ez utóbbi kifejezés akkor még aligha illett a valamiko­ri borfeldolgozóra. Ugyanis 1987-berr kezdett hozzá a Skála egy húszmillió forintos fejlesztéshez, ennek nyomán alakult ki a ■ mai üzem. S ez teremtette meg az export le­hetőségét is. Már nyelvemen van, hogy megkérdezzem, van-e jövője újra vállalkozott. Sokféle ter­mék, sokféle méretű üvegben az ötliterestől az egydecisig. Ebben — kisebb mint a ma­gyar bébiételes tégelyek — romenasco karfiol. Apró, gusz­tusos kis növények, valami­féle átmenet a karfiol és a kelbimbó között. Hasonló mé­retű üvegben apró, fehér csövecskék. Mint kiderül: ku­korica. Az üzem termeltet is, az újdonságok termesztésére is akad jelentkező, hiszen sok kertész kedveli a különleges­séget, s ráadásul nem is jö­vedelmez rosszul. A bemutatásra szánt üve­gek többségén különlegesen szép, külföldi címkék a ki­terjedt export bizonyítékai. — Ahány nemzet, annyi íz — magyarázza az üzemigaZ- gató. — A svéd rendelésre készült uborka a legtöbb ma­gyar szájából kifordulna, a leve ugyanis olyan édes, mint a szirup. A minikukoricából amúgy mutatóba 800 üveg« gél szállítottunk Izraelbe. A 220 milliliteres tégelyek­be csomagolt savanyúságokat az NSZK-ban két márkáért árusítják. Nyugaton mások a vásárlási szokások, sokkal népszerűbbek a kis üvegek, mint idehaza. Bár Németi Pál szerint a hazai piacra is si­kerülhet betörni az úgyneve­zett Senior termékcsaládjuk­kal. Az elnevezés tucatnyi fé­le savanyúságot takar, 370 milliliteres palackokban. Ez egy családi étkezéshez ele­gendő. E kisebb üvegek vi­szonylag olcsóbbak nagyobb társaiknál, s manapság egy­re többen vannak, akik nem akarnak egyszerre sok pénzt kiadni. Erre alapozzák a Se­nior termékcsaládot. Vagy negyvenféle saját ter­mékük van, de az sem ritka, hogy beállít egy-egy nyugati megrendelő egy üveg sava­nyúsággal, s azt mondja: ilyet kérek! Ilyenkor ízmesterek hada lát munkához, hogy re­produkálják a. rendelt termé­ket. Hamarosan nem lesz olyan könnyű bejutni a Mestercoop dabasi üzemébe, mint ahogy nekünk sikerült. Vámszabad terület lesz, ugyanis görög- magyar vegyesvállalatot ala­pítottak a dabasi ízekre. Az első ilyen vállalkozás ez a hazai élelmiszeriparban. M. K. az üzemnek, hiszen több zász~ ló alatt is belebuktak már a savanyúságba. Ám a diskur­zusból megtudom, hogy Né­meti Pál jól kiépített kapcso­latokat, remek munkahelyet, jó egzisztenciát hagyott a Du­nántúlon, amikor Dabasra költözött és átvette a Mester­coop üzem igazgatását. Elég néhány pillantást vetni a ter­mékskálára és kiderül: a Mestercoop valami merőben

Next

/
Oldalképek
Tartalom