Pest Megyei Hírlap, 1989. január (33. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-16 / 13. szám
4 ^íiirlCTP 1989. JANTJÄR 16., HÉTFŐ Kihasználták a tabutémák feloldását Útikönyv a Dunakanyarról Egy esztendővel ezelőtt szinte kétségbeejtőnek tűnt a Téka Könyvértékesítő Vállalat jövője. A gazdasági szabályozók változása, a támogatások megvonása olyan helyzetet teremtett, hogy kérdéses volt, egyáltalán képesek lesznek-e fennmaradni. Hitük, kitartásuk és jó gazdálkodásuk eredményeként mégis jó évet zártak. összforgalmuk közel kétmilliárd forintot tett ki, és szerény, 12 milliós 1987-es nyereségüket végül sikerült 1988-ban megháromszorozniuk. 7 ezer könyvtárnak, 179 szövetkezeti könyvesboltnak, 44 saját üzletüknek és a viszonteladó partnereknek 23 millió kötet könyvet szállítottak ki. Ez 700 kilométernyi könyvespolcot töltene meg, súlyuk pedig eléri a 8 ezer tonnát. Sajnálatos módon a könyvek ára évről évre magasabb. A Tékánál 1987-hez képest 10 forinttal több az átlagár, azaz 70-ről 80 forintra emelkedett. A szakma átrendeződésének látványos jele, hogy immár 240 kiadó 3100-féle kiadványát hozták forgalomba. Ezek fi kiadók — a korábbi számos tabutéma feloldását is kihasználva — erőteljesen törekszenek a tömeg- és rétegigények kielégítésére. Sajnálatos tény, hogy közülük egyre több kényszerül a minden szempontból értéktelen művek kiadására, a tömegigény kiszolgálására, hogy fontos és értékes könyveit az előbbiek hasznából finanszírozhassa. A Téka az elmúlt időszakban végrehajtotta a maga reformját, anélkül, hogy feladta volna korábban vallott értékrendjét. A gazdasági racionalitás szigorú követelményei ellenére sem feledkeztek meg azonban művelődési céljaikról; a könyvek megked- veltetéséről, középpontba állításáról. Az elmúlt esztendőben például az érintettek nagy megelégedésére a pedagógusoknak, a népművelőknek, a könyvtárosoknak és a közgyűjteményi dolgozóknak 10 százalékos vásárlási kedvezményt biztosítottak, s ez az érdekelteknek komoly megtakarítást jelent. Ugyanakkor különféle művelődési intézményeknek, iskoláknak, szociális otthonoknak és nevelőintézeteknek 3 millió forint értékben ajándékoztak könyvet. Megtorpant a szövetkezeti könyvterjesztő korábbi forgalomnövekedése. Az áfészek a múlt évben 587,5 millió forint értékű könyvet vásároltak a Tékától, és könyvesbolti forgalmuk 90-92 százalékra csökkent. Ennek okait kutatva megállapítható, hogy a személyi jövedelemadó bevezetése következtében az e területen különösen fontos szerepet játszó bizományosok egy része felhagyott a könyvárusítással. Ugyanakkor befolyásolta a rendelések mennyiségét az áfészek készletgazdálkodásának további szigorítása. A vállalat" tíz könyvesboltot vett át az áfészektől, és.ezek forgalomnövekedése 1988-ban is meghaladta a 20 százalékot. A tény egyértelműen bizonyítja, hogy a szövetkezeti könyvkereskedelemben a csökkenés magyarázata a pénzügyi problémákra visszavezethető választékhiány. Számottevően nőtt és színesedett a Téka könyvkiadói tevékenysége. Tavaly 27 kiadványt bocsátottak útjára 501 ezret meghaladó példányszámban. A kiadói részleg mindössze 5 emberrel dolgozik, teljesítménye mégis elérte a közepes nagyságú kiadókét. Sorozataik közül 7 újabb kötettel gazdagott a Tudománytár, új kötettel és kazettával, valamint a korábbiak utánnyomásával folytatódott a Lingva könyvek sorozata. Űjabb Walt Disney-kötet jelent meg, és napvilágot látott Benedek Elek Magyar mese- és mondavilágának folytatása is. Színesítik a palettát az útikönyvek. Az én Magyar- országom című sorözat első darabja, az Útikalauz Budapestre, a magyaron kívül angol, német és olasz nyelven is megjelent. A Budapesti Tavaszi Fesztiválra adják majd ki a sorozat következő darabját, a Dunakanyart, ugyancsak négy nyelven. A szórakoztató irodalomból igyekeztek az igényesebbek közül választani. A két világháború közötti siker könyvekből Louis Bromfield Árvíz Indiában és Vaszary Gábor Monpti című regényével jelentkeztek. Kiadták Hja Ehren- burg eddig még meg nem jelent regényét, a hasik Roitschivantz mozgalmas életét is. 1987 nagy vállalkozása volt a magyar nyelvű Burda kiadásában való részvétel. Üj kezdeményezésként a Budapesti Tavaszi Fesztiválon a Téka íesztivál-könyvnapokat rendez a nagy helyszíneken — így Szentendrén is. Ez idő alatt számos helyen állítanak fel könyvsátrakat, és új kötetek bemutatását is ekkorra tervezik. Az Utazás ’89 helyszínén aukciókat rendeznek. A kiadói tervek közül érdekességnek ígérkezik az idén megjelenő Hegedűs András Útkeresés című könyve, Kun Miklós A sztálinizmus fogaskerekei között című műve, amely eredeti dokumentumok alapján szól a szovjetunióbeli koholt perekről. Két régi nagy sikert adnak ki: Pearl Buck Az édes anyaföld és Rachel Field Egy asszony három élete című regényét. (körmendi) Nappali tagozatosoknak Egyetemi, főiskolai ösztöndíj A Honvédelmi Minisztérium várja azoknak a fiataloknak a jelentkezését, akik vállalják, hogy polgári egyetemi, főiskolai tanulmányaik befejezése után a Magyar Néphadsereg tisztjeként teljesítenek katonai szolgálatot. Honvédségi ösztöndíjra pályázhatnak azok a hallgatók, akik tudományegyetemek, orvostudományi, közgazdaságtudományi, agrártudományi, műszaki egyetemek, mőszaki főiskolák meghatározott karainak, illetve szakainak nappali tagozatán tanulnak vagy az idén jelentkeztek oda. A szakok részletes felsorolását a középiskolákba eljuttatott pályázati felhívások tartalmazzák. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság; feddhetetlen előélet, erkölcsi-politikai megbízhatóság; egészségi alkalmasság a hivatásos katonai szolgálatra. Jelentkezési lapot a középiskolai tanulók iskolájuk pálya- választásért felelős pedagógusaitól, az egyetemi, főiskolai hallgatók a megyei hadkiegészítési és területvédelmi — fővárosi hadkiegészítő — parancsnokságtól kaphatnak. A lapokat kitöltés után ugyanott adhatják le. Az ösztöndíjasok a tanév, a szakmai gyakorlati és a katonai alapképzés idején havonta társadalmi ösztöndíjra, tanulmányi pótlékra, félévenként tanszervásárlási segélyre, emel. lett kollégiumi elhelyezésre vagy albérleti hozzájárulásra jogosultak. Az egyetemi hallgatók a III. év eredményes befejezése és rövid katonai alapképzés után Ki ne emlékezne Cooper vagy May Károly halhatatlan hőseire, az indiánokra, gyermekkorunk kedves társaira? Szinte nincs olyan ember, aki ne érezne némi nosztalgiát, ha róluk hall. A távoli, csak regényekből ismert, idegen világot hozza közelebb az az időszaki kiállítás, mely a hét végén nyílt Százhalombattán, a Matrica Múzeumban. Indián művészet címmel. A tárlaton látható anyagot dr. Boglár Lajos néprajzkutató adta kölcsön gyűjteményéből. Nemcsak a gyerekek, hanem a felnőttek is bizonyára szívesen gyönyörködnek a színes toliakból fűzött csodálatos fejdíszekben, a termékenységi szertartások során használt égetett cserépbabákban, a vadászok nyilaiban, az indián nők különös ékszereiben. A falakon számos nagyméretű fotó segít bepillantani a mai valóságba, a dél-amerikai indiánok ma már nem is any- nyira regényes életébe. Jobb felső felvételünkön néhány különleges indián fejdísz látható a sokféle közül. Középen, bal oldalt, egy furcsa ékszer; toliból készült karperec. Jobb oldali képünkön egy kenulapát és a rituális szertartások néhány eszköze, alul balra pedig a termékenységi szertartáshoz használt égetett agyagbabák. Jobbra a vadász legfontosabb fegyverét, a mérgezett nyilat, s tartóját, a derékra csatolható tegezt mutatjuk be. Ilancsovszki János felvételei hivatásos állományba kerülnek. Zászlósi rendfokozatot és annaik megfelelő illetményt kapnak, s a katonai főiskolai hallgatókhoz hasonlóan teljes, ingyenes ellátásban, valamint egyéb kedvezményben részesülnek. Ez egyetem befejezése és tisztté avatásuk után megkezdik hivatásos katonai szolgálatukat. . A főiskolai hallgatók az államvizsga után katonai alapképzésben vesznek részt, és a felavatás után megkezdik hivatásos tiszti szolgálatukat. A pályázatokat a felsőoktatási intézményekbe az idén jelentkezőknek 1989. március 1-jéig kell megküldeniük. Az egyetemeken, főiskolákon a tanulmányaikat már megkezdett hallgatók — az évfolyamtól függetlenül — egyénileg választott időpontban pályázhatnak. TV-FIGYELÖ Búcsú, igazán szomorú véletlen, hogy éppen egy jubileumnak is mondható alkalommal — a negyvenötödik folytatás vetítésekor — kényszerült elbúcsúzni a Szomszédok című folytatásos telere- gény stábja egyik kollégájuktól. a rátarti doktort alakító Szathmári Istvántól. Hirtelen távozott el ő az élők” sorából, s így hát nagyhirtelen kellett úgy igazítani a mese fonalát, hogy még egyszer utoljára benne is legyen a népszerű Szatyi, meg nem is. És benne volt: egy háttérben látható sötétes fénykép idézte egykori létét, no meg azok a szívből jö- vően gyászoló szavak, amelyek a feleségét alakító Bánki Zsuzsa meg a lányát életre keltő lvancsics Ilona ajkán fakadtak, őszinte volt a bánatuk, eljátszhatatla- nul igaz volt bennük a megdöbbenés; így búcsúztatni igazán csak az tud, aki tényleg szerette, becsülte azt a pályatársat, aki immár csak az újságok lapjain, a film- és televíziós felvételeken él tovább. Ha valakinek valamiért kifogásai voltak ez ellen a magabiztosan és változatlanul jó színvonalon folytatódó, szórakoztató mai históriával szemben, nos, akkor emiatt a nagyon megható és nagyon szép színészbúcsúztató,miatt föltétlenül megváltoztathatja a véleményét: ha már muszáj valakitől valamiért megválni, hát azt valahogy ezzel a kollegiális szeretettel és tisztelettel illik, kell megcselekedni... Máriáss. a heti televíziós műsor úgy hozta, hogy éppen az imént emlegetett félóra után pörgették le azt a múltidézést, amelynek keretében a Szomszédok legendás házmestere, a csokornyakkendős Máriáss József foglalta össze életét. Mindannyiunk örömére ő még erőben-egészségben köztünk van, és úgy csoszog, zsémbel a roppant népszerű teleregényben. ahogyan egy főhivatású mindenesnek azt tennie kell. Mint hallhattuk tőle, ez a legnagyobb nyilvánosság előtt eljátszható jutalomiáték valóságos megváltásként érkezett el számára, mert maga a szakma ugyan ismerte, ismergette, de a nézők millióival csak most találkozott. Pedig hát igazán nem kezdő a pályán, hiszen a legendás színidirektor. Bárdos Artúr fedezte fel. s később Apáthi Imre táborába is tartozott, de élete delén, alkonyán inkább csak a vidéki társulatokat gyarapította. S lám. most túl annyi próbán és tájelőadáson mégis rámo- solygott a szerencse, s boldogan fürödhet a népszerűségben. Annál is inkább, mert az alatt a — hadd ne mondjuk ki hány, de számos — évtized alatt igazán mindent ellesett a jellemíestés tudományából. Töviről-hegyire megtanulta a színészszakmát, s most csak egyszerűen merítgetnie kell a művészi tartalékból. Latyi. Egyre-másra Latabár Kálmánra nyithatjuk a szemünket mostanában. Egyszer az ő legendás kisfilmjei kerülnek a képernyőre az 1950-es évek elejéről, másszor meg a Ki mit tud-?-ok paródiájaként megrendezett És ön mit tud? hozza elénk komikus alakját. Kisgyereknek, nagypapának — mindenkinek nagyon jó őt látni és hallani, hiszen utá- nozhatatlanul és utolérhetetle- nül nagyszerű komikus volt. Akár szeretett bátyjával, Árpáddal mókázott, akár más partnerekkel tette-vette magát, egyaránt elbűvölte a közönséget. Akácz László
