Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-07 / 291. szám
Két helyen Fogadóórák Monor két megyei tanácstagja tart fogadóórákat december 12-én hétfőn. Bakonyi György ezen a napon a tanácsház elnöki irodájában várja az állampolgárokat 16-tól 18.30-ig. Dr. Szászik Károly ugyancsak december 12-én 16-tól 18.30-ig a Katona József utcai óvodában áll választói rendelkezésére. Mindketten kérik a mo- noriakat, hogy ügyes-bajos dolgaikkal, javaslataikkal, bejelentéseikkel keressék fel őket. ŐRI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Pénteken, szombaton Kerámiavásár December 9-én és 10-én a Kézmű Gmk két tagjának, Fazekas Juditnak és Tölgyes Tamásnak kerámiamunkáiból lesz kiállítással egybekötött vásár a gyömrői Petőfi Sándor Művelődési Házban — mindkét napon 14 órától 20 óráig. Csütörtökön Véradónapok December 3-án, csütörtökön két községben tartanak önkéntes térítésmentes véradónapot. Vecsésen a tanácsházán reggel 8 órától 15 óráig várják a donorokat a véradásra, Üllőn a művelődési házban 8 óra 30 perctől 15 óra 30 percig. A Vöröskereszt helyi vezetőségei kérik a 18 éven felüliek minél nagyobb számú megjelenését a véradásokon. XXX. ÉVFOLYAM, 291. SZÁM 1988. DECEMBER 7., SZERDA Elköszönnek a lakosságtól A segítség és a türelem kamata Monoron 1972-ben. Csatornamű Társulat alaíkult, majd ebből 1974-ben létrejött a Vizes Csatornamű Társulat. 1976- ban tovább bővült a beruházó feladata, mert belépett Gomba, Bénye község is, így megalakult a Monor Térségi Víz- és Csatornamű Társulat. Szép reményekkel és tervekkel kezdte meg munkáját, hiszen nem kisebb érdeket kellett képviselni, mint a három község polgárainak jogos igényét. A lakosság okkal, már régen vágyott egészséges ivóvízre, és e vágy mögött meghúzódott annak a gondolata is, hogy az egészséges víznek a felhasználáskor egy része szennyvíz lesz, tehát a fejlődés ez irányban is hatni fog. Közös célért Gondok akadtak az induláskor, de később is, mégis azt mondom így utólag, hogy nem a gondok függönyét kell elénk rakni és ezzel felszabadítani felelősségünket, hanem számolni kell az előre nem látható akadályokkal és ilyen A född forog tovább A tanfoák ötletei Dözsi néni irgalmatlanul mérges. Ott eszetlenke- dik egy rakás gyerek szemben a kapujával. Húzgálják a szánkóikat, ricsajoznak, dobálják a házfalat a hógolyóikkal, áthajigálnak párat a kerítésen is, be az udvarba. — Nem tűntök el innen mindjárt?! Eredjetek az iskola elé! — Nem lehet, a tan’bá’ azt mondta, itt gyülekezzünk! — Pont itt? Ki mondta? Ki az a Tanba? Bözsi néni azt hiszi, a Tanba egy vezetéknév. Pedig ' em az. Legújabb keletű megszólítása a tanár uraknak: tan’- bá’. Nekem tetszik. Nem érzem tiszteletlenségnek, inkább közvetlennek, baráti becézés- nek. Bece- és gúnyneveik persze mindig voltak a tanároknak, de szemtől-szembe emlegetni soha, senki nem merte volna. Most viszont jön a tanár úr, és Bözsi néni hitetlenkedve, földbe gyökerezve hallgatja: — Induljunk, tanbá? Mindenki itt van, mehetünk tanbá! És a föld forog tovább, holott a tanbá még szánkót húzni sem restell. A tanbáknak egyébként más dicséretes erősségeik is vannak. Azt mondja például a zeneileg Pet Shop Boys-on és miegyebeken edzett gyerek, hogy a tanbá vasárnap viszi őket a Zeneakadémiára. A szülő, akiben olykor már fel- rémlettek saját zenei nevelésének súlyos hiányosságai, a hírt kétségek között fogadja, és látja lelki szemeivel, amint gyermekét kiutasítják a teremből, mert méltatlanul viselkedik. Ezzel szemben vasárnap este jön kipirulton, és azt mondja: — Tök jól kitalálta ezt a tanbá! Jó. hogy elmentünk! S kiderül: a Kodály Háry Jánosából való részlet tetszett neki a legjobban. Meg a férfikórus. És aznap este furcsamód nem üvölt a Danubius Rádió, viszont a család a „Varga Julcsa bő szoknyája, ijjujujujujjú” kezdetű nótát fütyörészi. Llát lehet egy rossz szót szólni a tanbák ellen? —ez A Fővárosi Finommechanikai Vállalat a monori üzemébe felvesz férfi és női betanított munkást, villanyszerelőt, szerszá m készítőt, esztergályost és üzemtechnológust Bérezés: a kollektiv szerződés alapján, megegyezés szerint. jelentkezni lehet Csaoó Zoltán üzemvezetőnél, cím: Monor, Jókai u. 9-11. körülmények között kell a célért dolgozni. Így az eredmény megérkezik, mert érte mentünk. Ha most a záróra előtt visszatekintek az eltelt útra, úgy látom: voltak kisebb törések, azonban a fő célt elértük. A vízellátás gondtalan kielégítését a meglevő vízibázis garantálja, 1981-ben a vízkivételi lehetőség 1 ezer 500 köbméter volt naponta. A kis vízbázisra való tekintettel, a lakásokhoz a bekötések csak kismértékűek lehettek. Az igények pedig egyre jobban nőttek. Ha visszagondolok arra, hogy reggel fél nyolckor mentem a társulat irodájába és ott vártak már tízen, tizenöten, akik be akarták vezetni a vizet a lakásukba és tudtam, hogy ennek nincs megfelelő háttere — mármint vízkészlet —, akkor azt hittem, hogy őszintén elmondtam a gondokat és a törekvéseinket. Nagy megnyugvás volt számomra, hogy ezek az emberek megértették, amit elmondtam, elhitték. Most utólag is összefoglalom azt, amit akkor elmondtam, és hogy hogyan váltottuk valóra elképzeléseinket. A bekötések lehetőségének egyik alapvető feltétele volt, hogy az érdekeltségi hozzájárulások jelenjenek meg a társulat egyszámláján. A másik, hogy a vízbázis növelésének érdekében ennek minden mást alá kell rendelni. A megrendelővel szót értettünk, és erre törekedtünk. Nem kerülhetem meg, hogy a Pest Megyei Vizes Csatornamű Vállalat anyagi támogatását ne köszönjem meg. Nagyban befolyásolta — pozitív irányban — a mai helyzetet. Korlátozás nélkül Területünkön jelenleg a napi víztermelési lehetőség 4 ezer 500 köbméter. Ez azt jelenti — a tények birtokában mondom —, hogy az elmúlt évben csakúgy, mint ebben az évben a legnagyobb szárazság idején sem kellett vízkorlátozást bevezetni. Ez a mi számunkra is öröm, de úgy érzem, a legnagyobb megnyugvás a lakosságé. A társulat további beruházási tevékenysége 1988. december 31-én megszűnik... Sok közreműködő Sajnálom, hogy a szükség- szerű csatornázási munkákban már nem tudunk részt venni — ennek hiánya a helyi vezetésnek egyre több gondot fog jelenteni —, így tájékoztatom a lakosságot, hogy 1989. január 1-jétől víz- é,s csatornabekötés érdekében a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat monori vízműtelepét keressék meg. (Monor, Csév- haraszti út.) Tájékoztatom a lakosságot továbbá, hogy mit építettünk meg az eltelt időszakban: ide soroljuk a hat kutat, a 110 kilométer ivóvízvezetéket, a négy víztároló medencét, négyszáz közkutat, a vízműtelepet, a műszerautomatikát, a szennyvíztisztító telepet és a 14 kilométernyi csatornahálózatot. A társulat vezetése nevében megköszönöm a párt-, állami vezetés közreműködő segítségét, a Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, a Pest Megyéi Tanács, a PVCSV szákériibereinek együtt gondolkodását, anyagi, szakmai és erkölcsi támogatását. Nem tudok minden együttműködőt, támogatót felsorolni, ezért elnézést kérek — de köszönöm mindenkinek azt a segítő munkát, amelyet a beruházási program végrehajtásába befektetett. És nem utolsósorban megköszönöm a lakosság türelmét. Kapás István társulati elnök Eli szült a tisztító A Pevdi gyomról vegylgyára az elsők között ismerte fel a környezetszennyezés veszélyét. Másfél évvel ezelőtt kezdték el építeni azt a tisztítótelepet, amely már próbaüzemben működik. Ez azt jelenti, hogy folyamatosan kötik a tisztítórendszerbe az újonnan épülő üzemeket. Állandóan ellenőrzik a be- és kilépő víz tisztaságát (alsó kép). Naponta 509 köbméter szennyvíz tisztítására alkalmas a telep. Császár Sándor gépkezelő az egyik vegyszeres kezelőtartály működését ellenőrzi (oldalt). i (Vimola Károly felvételei) i ■ Körzeti labdarúgó-bajnokság Itt az őszi végeredmény! Egy héttel az utolsó játéknap után tisztázódtak a még nyitott kérdések. Befutottak a még nem ismert eredmények, dolgozott a fegyelmi bizottság is, így tavaszig a következő az állás a tabellákon : FELNŐTTEK 1. Monori-erdő 14 10 2 2 48-18 32 2. Űri 14 9 4 1 44-21 31 3. Péteri 14 10 1 3 31-14 31 4. Dánszentu). 14 9 1 4 26-21 28 5. Gyömrő 14 9 — 5 31-16 27 6. Nyáregyháza 14 8 3 3 32-19 27 7. Vecsés 14 8 1 5 41-32 25 8. Ecser 14 7 1 6 26-30 22 9. Albertirsa 14 6 2 6 38-31 20 10. Mende 14 5, 2 7 23-34 17 11. Pilis II. 14 4 1 9 24-31 13 12. Csévharaszt 14 4 1 9 23-36 13 13. Tápiószőlős 14 3 2 9 20-35 11 14. Cegiédbercel 14 2 — 12 14-44 6 15. Törtei 14 — 1 13 14-53 1 (Megjegyzés: A győzelem három pontot ér! A fegyelmi bizottság a félbeszakadt Nyáregyháza—Cegiédbercel mérkőzés három pontját a pályán elért eredménnyel, 3-1-gyel a Nyáregyháza javára igazolta. Késve beérkezett eredmény az utolsó fordulóból: Pilis II.—Törtei 6-1.) Az ifjúságiaknál az*utolsó forduló eredményei: Mende—Vecsés 0-3, Gyömrő—Dánszentmiklós 3-0 (játék nélkül), Ecser—Péteri 1-1, Albertirsa—Űri 1-3, Nyáregyháza —Cegiédbercel 3-0, Tápiószőlős— Monori-erdő 2-8. IFJÚSÁGIAK 1. Gyömrő 11 9 — 2 35- 7 29 2. Vecsés 11 7 3 1 43-18 24 3. Dánszentm. 11 7 — 4 31-21 21 4. Monori-erdő 11 7 — 4 40-38 21 5. Nyáregyháza 11 6 1 4 29-15 19 6. Cegiédbercel 11 6 1 4 21-14 19 7. Péteri 11 5 3 3 18-11 18 8. Űri 11 4 2 5 23-22 14 9. Albertirsa 11 3 2 6 23-24 11 10. Ecser 11 3 2 6 19-26 11 11. Mende 11 1 — 10 14-41 3 12. Tápiószőlős ÍJ------S ERDÜLÖK 11 10-60 T_ 1. Pilis 10 8 1 1 83-11 25 2. Üllő 10 7 1 2 63-19 22 3. Sülysáp 10 6 2 2 40-20 20 4. Monor 10 6 1 3 52-22 19 5. Gyömrő 10 5 1 4 43-24 16 6. Péteri 10 5 1 4 31-41 16 7. Nyáregyháza 10 4 1 5 29-30 13 8. Mende 10 3 2 5 18-30 11 9. Ecser 10 3 — 7 19-52 9 10. Vecsés 10 2 2 6 38-53 8 11. Monori Diák 10 — — 10 12-133 Végezetül egy hibaigazítás. Az utolsó forduló tudósításában tévesen jelent meg a Tápiószőlős— Monori-erdő felnőttmérkőzés eredménye. A helyes eredmény: Tápiószőlős—Monori-erdő 1-7. K. J. Porosodó könyveink A szocializmus világképéről Ahogy rövidülnek a napok és hosszúra nyúlnak az esték, egyre több időm jut az olvasásra. Porosodó könyveim között akadnak vaskos, bőrbe kötött kötetek,' de vannak filléres, szakadt fedelű füzetecs- kék is, amelyeket érdemesnek tartok a megőrzésre. Ilyenek például: Peterdi Andor versei, Gárdos Mariska 1919-ben kiadott írásai, de a legolcsóbb a 4 filléres füzet, mely „A szocializmus világképe” címet viseli és Mónus Illés 1937. április 5-én tartott pártgyűlésen elmondott beszédét tartalmazza. Érdemes belőle idézni. •:3 A Horthy-korszakot így jellemezte: „Ez az uralom olyan légkört teremtett, amelyben a dolgok elvesztették igazi értelmüket és színüket.” A párt feladatát így jelölte ki: „Feladatunk első részét abban látjuk, hogy a valóság képét rajzoljuk meg. Mindaz, ami ma napjainkban történik, rettentő nagy fontosságú és történelmi jelentőségű.” Már akkor kitűnően fölvázolta a hitleri fasizmus természetrajzát. Leleplezte a Szovjetunió elleni háborús készülődést és tőkéseket kiszolgáló, szabadságfosztó önkényuralmát. A jóslat bevált. Idézem: „A fasizmus éppúgy el fog bukni, mint ahogy elbuktak a korábbi önkényuralmak is.” Beszédének további részében elemezte az akkori diplomáciai és a katonai helyzetet, majd rátért a Szovjetunió belpolitikai problémáira. Méltatta az addig elért sikereket és szavai szerint: „A társadalmak önálló, élő mozgásban, fejlődésben lévő szervek.” Majd elmondta, hogy „új generáció nőtt fel, akik nem élték át a forradalmat és a cári önkény- uralom szörnyűségeit és szembekerültek a régi gárdával.” „Az orosz demokrácia nagyon nehéz, mélyen járó probléma — mondta —, mert annak megteremtése és gyakorlatban való alkalmazása az egész belpolitikai helyzetet megváltoztatja. A Szovjetunió hatalmának birtokosai elhatározták magukat a belpolitikai problémák demokratikus megoldására, de félnek az olyan ellenzéktől, amelyik a szovjet alkotmány gyakorlati alkalmazása során keletkezhet, mint amilyenre ezt ők kívánatosnak tartják.” A diktatúrát így jellemezte: „ ... aki fegyvert fog fegyvertársára, forradalmártársára, az nem tud megállni, s a fegyvert mindig alkalmazni fogja, valahányszor ellentétes nézetre, személyi, tárgyi, felfogásbeli differenciára talál.” Idézte a francia forradalomkor keletkezett mondást a száműzetések és kivégzések kapcsán: „A forradalom felfalja a nagyanyját.” — mondta és így folytatta: „így jár minden diktatúra, minden kormányzat, amely a kormányzásból kizárja a szabadságot, a személyes biztonságot és a vélemények szabad mérkőzését.” Mindezek után hozzátette: ..El a kezekkel a Szovjetuniótól ! Hagyják magára. Problémáit maga oldja meg.” A párt és a munkásosztály feladata: „Az igazságért, szabadságért, emberiségért, a szellemi és személyes szabadság biztonságáért a munkás- osztálynak kell síkraszállnia ... ne elégedjék meg, ha »szociális olajcseppekkel« akarják őt kifizetni... a szocializmus nem önmagától valósul meg... nem lehet belenőni ... Az egész társadalmat kell felszabadítani, hogy a munkásosztály is felszabaduljon.” Az 50 év előtti kapitalista fejlődést így tárta hallgatói elé: Az állam segítségét igénybe véve monopolkapitalizmussá vált Az ellene való orvosságnak ajánlotta: „Az állami beavatkozást korlátok közé kell szorítani... Demokratikus társadalomban az állam szerepe csak rendészeti igazgatásra szorul... A tapasztalatok nyomán a tervszerűségnek és a fogyasztás szükségleteinek kielégítésére új gondolat, új terv: a vegyes gazdálkodás terve született meg.” (Az állami és a magántermelésre gondolt.) Mónus Illés beszédében kitért az Amerikában végbement változásokra is, ahol óriási ellentétek között polgárjogot nyert az ésszerű termelésre való áttérés gondolata, amely megszüntette a lazaságot, a nemtörődömséget. Megszülettek a munkakódexek, melyek megszabták a munkabérek legkisebb összegét, határt szabtak a maximális munkaidőnek és a heti munkaidő rövidítésében is eljutottak a 36 óráig. Elismerték a munkás kollektív jogát és a kollektív szerződéseket kötelező érvényességgel látják el. II A beszéd befejező szavai, mondatai is kiállták már az idő próbáját, mely így hangzott fél évszázaddal ezelőtt: „Minden szocialista a szabadságot, a humánumot, a társadalmi igazságot, az emberiség nagy ügyét képviseli. Ha elhagyja eszmei tisztaságát, lehetővé teszi, hogy mások emeljék fel és mások tegyék azt magukévá ... A szocialista pártok új feladata: kiemelkedni az osztályjellegből, harcolni a szabadságért, a maga- sabbrendű társadalomért. Programok önmagukban nem érnek semmit... harcosai kell hogy legyünk a cselekvő demokráciának .. Ha pályakezdő lennék, bíznék a következő 50 évben is. Tarró József (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
