Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-07 / 291. szám

1988. DECEMBER 7., SZERDA Jogi tanácsok Nyugdíjasok pótszabadsága • Kapcsolat­tartás a gyermekkel # SzüSőfarfás 9 Élet­társi viszony és a haszonélvezet • SerttliG Istvánná, gödSIlCi anyagkezelő 1988-ban vonult nyugdíjba, de azóta is folyama­tosan dolgozik. Azt szeretné megtudni, hogy jár-e részére a nyugdíjasokat megillető pótsza­badság. Olvasónk levelében nem kö­zölte, hogy teljes munkaidő­ben, vagy részmunkaidőben dolgozik-e, így részére nem tudunk választ adni, csak az ide vonatkozó jogszabályokat Ismertetjük. Annak a dolgozónak ugyan­is, aki az öregségi nyugdíjra jogosultság megszerzése után (azaz nőknél 55, férfiaknál 60 év) fizikai munkában teljes munkaidőben dolgozik, pót- szabadság jár. Ebből követke­zően tehát az a dolgozó, aki nem fizikai munkát végez, nem kaphatja meg ezt a ked­vezményt akkor sem, ha tel­jes munkaidőben dolgozik nyugdíjasként. A részmunka- idős fizikai dolgozó sem jogo­sult pótszabadságra. A pótszabadság mértéke az első naptári évben három, a második és minden további naptári évben öt munkanap. Olvasóink gyakran panaszol­ják, hogy a munkahelyükön csak akkor akarják részükre biztosítani a pótszabadságot, ha nyugdíjmegállapítás nél­kül dolgoznak. A munkálta­tók álláspontja helytelen, mi­vel az így rendelkező korábbi jogszabályt már 1980-ban ha­tályon kívül helyezték. • Egy Tápló menti község­ben lakó olvasónk panaszol­ja: elvált felesége nehezíti, hogy a nála lévő gyermekeit láthassa. Bár a törvény betűi­nek eleget tesz, mégis minden eszközt megragad, hogy a gyer­mekeket olvasónk ellen han­golja. A házasság felbontását kö­vetően mind az elvált szülők, mind a gyermekek közös ér­deke az, hogy zavartalanul, rendszeresen kapcsolatot tart­hassanak egymással. A csa­ládjogi törvény 1986. évi mó­dosítását követően a láthatás fogalma helyébe a kapcsolat- tartást állította. Ez a változta­tás szélesebb körű a korábbi­nál, és épp az érzelmi kapcso­lat elmélyítését szolgálja. A legideálisabb természetesen az, ha a házasfelek a válás­kor a kapcsolattartásra egyez­séget kötnek, és ezt minden­féle hatósági közreműködés nélkül az élet diktálta feltéte­lek szerint gyakorolják. Ha a szülők között nincs megegye­zés, akkor a kapcsolattartás­ról a bíróság vagy a gyám­hatóság dönt. A hatósági dön­tés kiterjed a gyermekkel va­ló folyamatos és rendkívüli kapcsolattartásra, ezen belül a gyermek elvitelének és visz- szaadásának kötelezettségére, a tartózkodási helyén történő meglátogatására, a levelezés­re, a telefonkapcsolatra, aján­dékozásra stb. Ha a kapcso­lattartás kérdésében« a bíróság döntött, ennek megváltoztatá­sát a határozat jogerőre emel­kedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni. Ha a kapcsolattartás a kiskorú testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyezteti, illetve a szülő a kötelességeit saját hibájából tartósan nem teljesítette vagy elhanyagolta, annak formáit a bíróság vagy a gyámhatóság megváltoztathatja. Joga van a hatóságnak arra is, hogy a gyermek érdekében korlátoz­za vagy szüneteltesse a kap­csolat tartását. A legsúlyosabb esetekben annak megvonására is sor kerülhet. P Egy szigetszentmártoni öz­vegy asszony igen alacsony nyugdíjjal rendelkezik, ezért gyermekeitől szülőtartást igé­nyelne. Azt szeretné megtudni, milyen esetekben állapítható ez meg. A szülőtartási perek megin­dítására jogosult idős szemé­lyek igen ritkán szánják el magukat arra, hogy bíróság elé vigyék róluk nem gondos­kodó gyermeküket. így a csa­ládjogi törvénynek az a sza­bálya, amely szerint a magát eltartani nem tudó, és tartás­ra kötelezhető házastárssal nem rendelkező személy roko­naitól tartást követelhet, ki­vételesen érvényesül a min­dennapi életben. Pedig a jog igen széles lehetőséget biztosít az idős emberek védelme ér­dekében. A tartásra jogosultról első­sorban a leszármazói, tehát gyermekei, unokái kötelesek gondoskodni. Ez történhet mind természetben, mind anyagi támogatás formájában. Lehetőség van arra is, hogy míg az egyik leszármazó saját lakásán tartással tesz eleget kötelezettségének, a többiek anyagi segítséget nyújtanak ehhez. A törvény azzal is elősegí­ti az esetleges perindítást, hogy a felek számára tárgyi költségmentességet biztosít. Ez azt jelenti, hogy a felek jövedelmi és vagyoni viszo­nyaikra tekintet nélkül men­tesülnek a bírósági eljárás költségeinek viselése alól. A szülőt illető tartási követelés iránt a szülő érdekében eljá­rást indíthat a városi, illetőleg a kerületi tanács szociálpoli­tikai szerve, illetőleg az ügyész is. Az a tartásra kötelezett ro­kon, aki a jogosultat saját háztartásában tartja és gon­dozza, a többi kötelezett ellen saját jogán is pert indíthat. • K. S. monori olvasónk azt szeretné megtudni, hogy az élettársi viszonyt létesítő sze­mély jogosult-e az özvegyi ha­szonélvezetre. Jogi tanácsaink során több ízben is tájékoztattuk olva­sóinkat arról, hogy az élet­társi viszonyt a törvény sem­miféle módon nem azonosítja a -házassággal, így az abból keletkező jogok és kötelezett­ségek egymástól teljesen el­térnek. Ennek megfelelően más szabályok vonatkoznak a túlélő házastárs házasságköté­sére, és mások az élettársi kapcsolatra. Az özvegyi ha­szonélvezet ugyanis az új há­zasság megkötésekor megszű­nik. Az élettársi kapcsolat vi­szont nem keletkeztet ilyen következményt. dr. Sinka Imre Olvasóink részére minden csütörtökön 17—19 óra között ingyenes jogi tanácsadást tar­tunk a Bp Vili., Blaha L. tér 3. sz. alatt, a beérkezett leve­lekre pedig folyamatosan vá­laszolunk. Tll NAP RENDELETI! Nyári időszámítás. A 8/1988. (XI. 24.) IpM—KM együttes rendelet 1989. március 26-tól szeptember 24-ig terjedő idő­szakra nyári időszámítást ve­zetett be. Pótdíj. A közlekedési minisz­ter 10/1988. (XI. 24.) KM-ren- deletével a 40 tonna össztöme- get meghaladó, közúton közle­kedő járművek üzembentartói számára pótdíj fizetését írta elő. Ny légellátás folyósítása. Az Alkotmányjogi Tanács 1/1988. (XI. 24.) AT. számú határoza­tában megállapította, hogy a 17/1975. (VI. 14.) MT-rendelet 210. §. (1—2.) bekezdése, amely szerűit a nyugellátás és a bal­eseti ellátás folyósítását a 90 napot meghaladó külföldön tartózkodás időtartamára szü­netelteti, törvénysértő, ennél­fogva alkotmányellenes. Ezért a tanács felhívta a kormány figyelmét, hogy a jogszabály hatályon kívül helyezése mel­lett 1989. január 1-jéig gon­doskodjon az alkotmányeüe- nesség megszüntetéséről. Mindezek megtörténtéig az Alkotmányjogi Tanács a ren­delet végrehajtását felfüggesz­tette. A jogszabályok a Magyar Közlöny 1988. évi 57. számé ban jelentek meg. m postabontás m VÁRJUK LEVELEIKET, CÍMÜNK: BUDAPEST, l°F.: 311 -14Ä6 ■ Ilikor! Meade- monda Augusztus végén Egy orvos munka nélkül címmel hang­zott el riport a rádióban. Ma már végleg ez a helyzet: dr. Csernik Zoltán, Mende köz­ség volt vezető körzeti orvo­sa a Békés megyei Eleken nemrég meghalt szívinfark­tusban. Dr. Csernik Zoltán Erdély­ből települt át, valaha egy év­folyamon tanult sikeres szí­nészünkkel, Bács Ferenccel, négy nyelven beszélt. Egy év­tizede dolgozott Mendén, mun­káját mindig is az orvosi es­küben fogadtak alapján, na­gyon lelkiismeretesen végez­te. Sokan szerették, de akad­tak olyanok is, akik örültek kudarcainak, sőt elősegítették azokat. Az utóbbi egy évben megromlott az orvos egészségi állapota. És milyen a község! Rákenték, hogy iszik, kábító­szerezik stb. Ekkor felmon­dott a tanácsnál, majd vissza­vonta a felmondását. Az utób­bit nem vette tudomásul a ta­nács vezetősége, s ekkor elin­dult a tragédia. Ellene és mel­lette aláírásokat gyűjtöttek, a község elöljárói azonban egy­értelműen ellene fordultak. Dr. Csernikné magyar—orosz szakos tanár volt a helyi ál­talános iskolában. Az igazga­tónőjével társulva felkeresték a községi párttitkárt, jártak a monori pártbizottságon, de se­hol sem tudtak segíteni. Ez­után költözött a család Elekre, ahol a doktor már csak két napig rendelt... Egyesek most örülnek nálunk, viszont so­nkákban^ keserűség és indulat bujkál. Festékszóróval teleír­ták' a községet: Csernik, Cser- nikért! A napokban bedobál- ta(k) valaki(k) a tanácsháza és a tanácselnök lakásának ablakait. Talán tudták, miért?!... Sokat hangoztatjuk: legfőbb érték az ember. Az emberek közt kincs az orvos, főleg a községek körzeti orvosai. Ke­vesen vannak. Ahol gyökeret eresztenek, ott megbecsülik őket. Mendén? Ideig-óráig ... Dr. Ábel János Mende Más módszer kellene Köztudott, hogy a 70 éven felüli magyar állampolgárok díjmentesen utazhatnak a he­lyi tömegközlekedési jármű­veken. Az erre való jogosult­ságukat a személyi igazolvá­nyuk felmutatásával kell bi­zonyítaniuk, azt minden al­kalommal át kell adni a jegy­kezelőnek, vagy az ellenőrnek. A gyakori utazók személyi okmányán meg is látszik a sok kézbevétel; kopott, ron- gyolódott, sok esetben cse­rére szorulna. Az azonban elég bonyolult eljárás, ezért ritkán kerül rá sor. Nem el­hanyagolható az sem, hogy a gyakran elővett kis könyvecs­ke könnyén el is veszhet, sőt eltulajdonítani sem nehéz. Ügy érzem, hogy a személyi igazolvány elkérése, átadása, az érintettek önérzetét, sze­mélyükhöz fűződő jogaikat is sérti. Találkoztam olyan em­berrel (hölgy volt az illető), aki csupán azért vásárolt bér­letet, hogy ne kelljen a? iga­zolványát mutogatnia. Pedig őt megilletné a díjkedvez­mény ... A döntés, amely ezit az en­gedményt lehetővé tette, sok embernek örömöt okozott, vi­szont a személyi igazolvány elkérése helyett valami más megoldást kellene találni. El tudok képzelni például egy olyan fényképes bérletet, ami­ben nem kell a szelvényt ha­vonta cserélni... Balogh Gyula Pomáz Hozzászólás és vélemény Kinek adjunk fegyvert? A Pest Megyei Hírlap, alig egy héten belül, többször is foglalkozott az 1988. évi 23. törvényerejű rendelettel, mi­szerint: légfegyver, valamint gáz- és riasztófegyver, azok­hoz töltény, a 18. életévét be­töltött személy számára for­galomba hozható. A november 19-i számuk­ban a Melyiket szeressem cí­mű cikkében adott aggodal­mának hangot munkatársuk. Messzemenően egyetértek az újságíróval! Az emberek többsége fél a különféle önvér delmi eszközök eíterjéaésétőf, hisz nem kell túlzott fantázia ahhoz, hogy csupán a gáz- spray-k használata milyen visszaélésekre ad lehetőséget. Elég, ha az ember a napilapo­kat olvassa; akad ott elret­tentő eset bőven, főleg az utóbbi időszakban. A cikk író­Élf mindössze öt évet Dokumentumok Anikóról Laluja Anikó meghalt, mi­előtt igazán ráeszmélhetett volna a körülötte lévő világ­ra. Élt öt évet, és ez a na­gyon kurtára szabott idő is borzalmakat jelentett a szá­mára. A szüleivel lakott és három testvérével egy kétszo­bás, kertes házban. Körülötte a más, hasonló korú kicsinyek játszanak, sétálnak, óvodába járnak. Mi történt Anikóval? Még folyik a rendőrségi vizs­gálat, mely felderíti halálának a körülményeit. A most kö­vetkező dokumentumok sze­rencsétlen életéről szólnak, fi­gyelmeztetőül, hogy jobban kell figyelnünk a veszélyezte­tett gyermekekre. Harminchét sérülés Dr. Füredi Gyula váci kör­zeti orvos 1988. november 14- én holtan találta szülei laká­sán Laluja Anikót. A kislány testén olyan súlyos sérüléseket észleltek, melyek bűncselek­mény elkövetésére utaltak. A helyszínen lefolytatott halotti szemlén a rendőrorvos a gyermek holttestén harminc­hét különböző sérülést — köz­tük több súlyos fejsérülést is — észlelt. A büntetőeljárás­ba bevont igazságügyi orvos­szakértő véleménye szerint a kislány sanyargatás, bántalma­zás következtében leromlott, legyengült állapotba került. Halálát kiszáradás, éhezés okozta. Az elhunyt- szülőany­ja, Laluja Józsefné, Vác, Má­ria utca 17. szám alatti lakos, halált okozó testi sértés bűn­tettének alapos gyanúja miatt előzetes letartóztatásban van. A Váci Városi Tanács ható­sági osztályán tekintélyes irat- köteget tesznek ki a Laluja Anikóra vonatkozó dokumen­tumok. Hanák Ildikó gyám­ügyi előadó tájékoztat. A Laluja családban a leg­idősebb, Nikolett nyolcéves, Edina hat, József pedig idén múlt kétesztendős. A négy testvér közül csak Anikó ke­rült állami gondozásba, őt egészségügyi okok miatt, a vé­dőnő javaslatára vették el a családtól. Amikor én, két év­vel ezelőtt idekerültem gyám­ügyi előadónak, - már azzal foglalkoztunk, hogy a szülei vissza akarják kapni a kis­lányt a nagykőrösi intézetből. Előkerülnek az iratok. Az apa, Laluja József, 1986 szep­temberében levelet írt a ta­nácshoz, melyben azt közli, hogy felesége már nem foly­tatja korábbi italozó életmód­ját. Nemrég született legki­sebb gyermekük, József, aki­vel otthon maradt gondozási szabadságon. Nagyon szeret­nék, ha Anikó is visszakerül­ne hozzájuk. Dönteni kellett Dönteni kellett, mi történ­jen. Két védőnő is adott vé­leményt, mert éppen váltás volt. Hirlingné Joó Zsuzsanna, a korábbi védőnő nem tartotta alkalmasnak a Laluja csalá­dot arra, hogy a kislány visz- szakerüljön közéjük. „Ezen véleményemet nem a lakásuk nagysága, komfortfo­kozata, berendezése, hanem rendetlensége, gondozatlansága indokolja. Lakáskörülményeik megfelelők lennének: két szo­ba komfort, kert van, de az összes helyiség elhanyagolt. A legkisebbet, Józsefet az anyja nem hozza el a kötelező oltá­sokra. Az apával is többször próbáltunk beszélni, de ered- ménytelénül.” Utódja, Krekács Lajosné azonban, mint írta, nem lá­tott okot az állami gondozás fenntartására, hiszen a többi gyermeket otthon nevelték. A nagykőrösi csecsemőott­honból származó jellemzés szerint Laluja Anikó három­évesen a korához képest fejlet­len, visszamaradott volt. Be­szélni nem tudott, de megér­tette, amit mondtak neki. Mozgékony volt és eleven, de a játék csak rövid ideig kötöt­te le a figyelmét. Pelenkázni kellett, ami ebben a korban már rendellenes. A Pest Megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézetből szár­mazó írás: „A szülők rendsze­res kapcsolatot tartanak gyer­mekükkel, látogatják őt. A kislány különösebben nem be­teges, és a családban más kis­korúakat is nevelnek. Azt azonban a távolból nem lehet megállapítani, hogy a szülők magatartása mennyire válto­zott, fokozott védőnői segít­séggel, ellenőrzéssel képesek-e Anikót is a családban nevel­ni.” És végül Hanák Ildikó gyámügyi előadó álláspontja: — Jártam náluk és elkészí­tettem a környezettanulmányt. Alapvető benyomásom az volt, hogy nagy a kosz és a rendet­lenség náluk, de sajnos, ilyes­mi máshol is előfordul. Es ha Anikó számára nem találjuk megfelelőnek azt a környeze­tet, akkor a csecsemőt is el kell venni tőlük. Mindezek alapján született meg a döntés: Laluja Anikót, akit 1984 júniusában egészség- ügyi veszélyeztetettség miatt állami gondozásba vettek, 1986 novemberében visszaadták a szüleinek. Lalujáék háza pár száz mé­ternyire van a városi könyv­tártól, kaptam a felvilágosí­tást egy idősebb asszonytól a környéken, akit megszólítot­tam. És kérdés nélkül is nyi­latkozott, hiszen ismeri a szü­lőket, és mint mindenki, aki tud róla, mélységesen meg­döbbent a történtektől. — Azt beszélik, hogy a sze­rencsétlen kislánynak az áll­kapcsa tört el egy ütéstől, és azért nem bírt enni. Orvoshoz meg nem vitték, így egészen kiszáradt az éhezéstől. Még nyolc kiló sem volt, amikor meghalt... Minek gyerek az ilyen embereknek! Mária utca 17., földszintes kis ház: Laluja József most egyedül lakja. Állítása szerint ő semmit sem vett észre a tör­téntekből. Dolgozik, későn jár haza, hétvégén meg Nőtincsre ment rokonokhoz a két na­gyobbacskával. Anikó hosszú­nadrágban volt, hosszú ujjú pulóverben, így nem látta raj­ta az ütések nyomát. A gyere­kek ellátása az asszony dolga volt, ő azzal nem törődött. Három testvér A három testvért, amikor az anyjukat őrizetbe vették a rendőrök, elvitték állami gon­dozásba. Azóta kiadták őket — nyilván környezettanulmá­nyok alapján — nevelőszülők­höz, az asszony testvéréhez. Laluja József azt panaszolja, sokan még a köszönését sem fogadják azóta a környéken. — Most nem jöhetsz be, Őszi, vendégek vannak — szól kedvesen a jól táplált macská­hoz. Amikor elköszönünk, ő is távozik, beszélni akar egyik szomszéddal, hívni, hogy ko- passzanak együtt kacsát hétvé­gére, Még látjuk, hogy hosszan kopogtat, de nem nyitnak ne­ki ajtót. Az ablakon pedig függöny lebben, nem üres a szomszédos porta. A férfi ér­tetlenül széttárja a karját: Ki érti ezt? Gál Juciit ja felveti, hogy dönthetett volna népszavazás a rendelet bevezetéséről. Biztosíthatom arról, hogy nem áll egyedül a véleményével. Sokak nevé­ben ugyan nem beszélhetek, de családom, barátaim, mun­katársaim és ismerőseim vé­leményét meghallgatva merem állítani, hogy szavaztatás ese­tén a riasztófegyverek libera­lizálása ellen voksolnának. A jogalkotók indoklása szerint a bűnözőkre hatástalan ma­radt a korábbi tiltás, ők amúgy is felszerelkeztek ezek­kel, az eszközökkel... De csak ilyen ellenlépést tudtak kita­lálni.?. , Ugyanakkor a megyei la­punk november 24-i számá­ban olvashattuk A gázpisz­toly nem csodaszer című írást, amelyben a Budapest-Vidéki Postaigazgatóság üzembizton­sági osztályvezetője nyilatko- ' zott. Az eddigiek alapján ért­hetetlennek tűnt számomra az illetékes egyik mondata, mi­szerint: Postás dolgozó köz­vetlenül nem juthat hozzá riasztófegyverhez, vagy akár spray-hez ... Hát ezt bizony furcsállom! Elsősorban a kéz­besítőket, az úgynevezett gya­logpostásokat említeném, akiknek helyzete eddig sem volt irigylésre méltó. Nemcsak én vélem úgy, hogy a pénzes­postásokat, a villanyszámlá­sokat, a gázdijbeszedőket, vagy bárkiket, akii; sok pénzt kezelnek, önvédelmi eszköz nélkül hagyni talán több, mint kockáztatás. Nagyon meg kell gondol­nunk, hogy kinek a kezébe adjunk, és kinek me adjunk fegyvert! Bozó Emil Budapest Szerkeszti! üzenetek Sz. J.-né, Érd: Olvasónk kéré­sére idézzük a 11/1983. (Vili. 5.) IM rendeietet, amely a Magyar Közlöny 36. számában jelent meg: A munkaviszonyban (ipari szövet­kezeti tagsági viszonyban) nem álló tanút (mezőgazdasági tsz tag­ját, kisiparost, magánkereskedőt stb.) a munkából elmulasztott tel­jes időre díjazásban ke’l részesí­teni. ha erre igényt tart. Ennek összege óránként 30 forint, legfel­jebb azonban napi 220 forint le­het. G. M.. Vác: Mikor a lakásukba költöztek, már két gyerekük volt, s ennek megfelelően kaptak ár- kedvezményt. A-ióta megszületett a harmadik gyermekük is. Olva­sónk kifogásolja, hogy ennek be­jelentésekor az OTP ügyintézői közölték vele: csak negyvenezer forint engedményt adnak. Az igaz, bogy a jelenleg érvényben lévő rendeletek szerint jóval több jár­na, de az ilyen kedvezményeket a szerződés megkötésekor érvényes jogszabályok szerint adják. Sajnos nem tudjuk vigasztalni, jogszerű volt az eljárás. H. T., Szentendre: A kaposmé- rői Építőipari Szövetkezettől kap­tunk egy rövid tájékoztatást, hogy olvasónk kazánját méltányosság­ból kicserélték. Örülünk, hogy tudtunk segíteni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom