Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 2S8. SZÁM 1988. DECEMBER 3., SZOMBAT Ki vállal szolgálatot? A rövid forduló fáradalmai ^ Tavaly egy MÁV-vezérigazgatói rendelet Pestlőrinc, ^ Kőbánya-Kispest, Kőbánya-teherpályaudvar, Kispest és 4 Pestimre állomásokat a ceglédi körzeti üzemfőnökség- ? hez csatolta. A megnövekedett terület gondjairól tár- ^ gyalt nemrégiben a városi párt-vérehajtóbizottság. Az ^ ülés után Cseh Benő körzeti üzemfönöktől egyebek £ között arról érdeklődtünk: Az ellenőrzések keserű tapasztalatai Zavarok az ellátásban kell, az nincsen Több építőanyag Az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztérium tájékoz­tatása szerint az év első ki­lenc hónapjában a múlt év azonos időszakában elértnél kedvezőbben alakult az építő­anyag-ipar termelése. A ter­melékenység több mint 5 szá- záiékkal emelkedett, és így pótolta azt a kiesést, amelyet a tervezettnél nagyobb, az elő­irányzott 2 helyett 4 és fél százalékos létszámcsökkenés okozott. Az építőanyag-ipar idei ter­ve még a termelés 1 százalé­kos csökkenésével számolt, ám az állami vállalatok az első háromnegyed évben az egy év­vel korábbihoz hasonló ered­ményt értek el, a kisszerveze­tekkel együtt pedig összessé­gében 2 százalékkal bővítet­ték a termelést. Különösen meredeken, 9 százalékkal emelte a termelését a finom- kerámia-ipar, s jelentősen, 4 százalékkal növelte szállítása­it a szigetelőanyag-ipar is. Az üvegipar főként a húzott sík- üveg^gyártásában jeleskedett, a műszaki fejlesztés alapján 70 százalékkal növelte kínála­tát. Az építőanyag-ipar — fő­ként a finomkerámiá- és üveg­ipar révén — a hazai ellátás mellett fokozta konvertibilis exportját is, amely ebben a kilenc hónapban 34 százalék­kal haladta meg az egy évvel korábbit. Az alapvető építőanyagok­ból is növekedett a hazai kí­nálat. így falazóanyagokból 5,5, s ezen belül téglából 8,5 szá­zalékkal többet szállítottak az építőknek. A tetőfedő anyagok termelése 3.4 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év ha­sonló időszakában, s a beton­tető cserépből 11 százalékkal nőtt a kínálat. A családi há­zakhoz szükséges födémgeren­dákból 7, a falnyílásokat áthi­daló gerendákból pedig az egy évvel korábbinál 17 százalék­kal bővebb készlet állt az épí­tők rendelkezésére. További erőfeszítések szükségesek azon­ban a kereslet fedezésére kü­lönböző falburkoló anyagokból, elsősorban csempéből és fe­nyő fűrészáruból, mert ezekből a készlet a tavalyinak töredé­kére csökkent, és sdk helyen már hiány mutatkozik. üüörővita Az úttörőmozgalom jövő­jéről rendeznek vitát szülők és pártoló tagok részére de­cember 8-án 17 órakor a HNF ceglédi székházában. A dis­putát Nagy István, a MUSZ Országos Tanácsának tagja vezeti. — Mivel magyarázható az, hogy bár a vasút egyre nehezebb hely­zetbe kerül, a ceglédi terület for­galmi mutatói emelkedőiéiben vannak? — Ami a személyszállítást illeti: a különböző kedvezmé­nyeket eredményesen ajánlot­tuk a közönségnek. A vásár- és színházlátogatásra vagy más rendezvényre utazóknak, a nyugdíjasoknak stb. kínált engedményekről van szó. Rá­adásul több mint egy eszten­deje a ceglédi körzeti üzem­főnökséghez tartozik Kőbánya- Kispest állomás is, ami a be­vételnek kb. 40 százalékát termeli meg. Tehát nem az emberek utazási kedve növe­kedett. Az is kimutatható, hogy a szervezeti változás­sal hozzánk csatolt állomások szállítási teljesítménye na­gyobb, mint a volt üzemfő­nökségé összességében. — Milyen a munkaerőhelyzet? — A kulcsfontosságú terü­leteken: a kocsirendezők, a forgalmisták, a váltókezelők, a fordulószol'gálatot ellátók körében súlyos a munkaerő- hiány. Olyannyira, hogy a minimális létszám is alig van még. Na de á folyamatos szol­gálatot meg kell teremteni. Ezért az emberek nem i$2 órát dolgoznak havonta, há­rem a kötelező túlórákkal együtt 215-218 órát. Vagy an­nál is többet. Nem túl népszerű, de kénytelenek vagyunk az úgy­nevezett rövid fordulót alkal­mazni. Az a helyzet, hogy 12 órás szolgálat után a 24 óra szabadidőből csak 12 órát adunk meg, rögtön utána vissza kell jönnie a vasutas­nak. (így gyűlik össze 6ok embernek havi 230-300 órá­ja.) Persze nem tudja kipi­henni magát, nem tud a csa­ládja körében lenni, ez az idő csak alvásra elegendő. Fáradtak az emberek. Van­nak, akik, ha elérték a havi 240-260 órát, nem vállalnak több szolgálatot. Hogy ebben nagy szerepe van a személyi jövedelemadónak, arról már sok szó esett. Nagy gond, mert valakinek csak kell dol­goznia. — Éppen ezek a problémák röppentették föl másfél hónap­pal ezelőtt a hírt, hogy a ceglé­di vasutasok is sztrájkba fog­nak? — Nem, ez csak félreér­tés lehetett. Ahogy mondtam, jó néhányan nálunk sem vol­tak hajlandók a kötelező munkaidőnél többet dolgozni. De ez nem sztrájk. A moz­donyvezetőknél lógott valami a levegőben, de ők sem szün­tették be a munkát. Egyéb­ként a tényleg elkeseredett hangulatra még a fölső veze­tőség is reagált: a vasutas- szakszervezet 2 millió fo­rintos sztrájkalapot létesí­tett. — A béremelés .enyhítőt a fe­szültségeken? — Szeptember 1-jétől a kulcsfontosságú munkakörök­ben emelkedtek a műszak­pótlékok (10 százalékkal), emellett a kollektív szerző­désben előírt óraszámon túl végzett munkáért óránként plusz 50 forint jár. Viszont októbertől ezt valamennyi fordulószotgálatra kiterjesz­tették. A számítások szerint ez az összeg — az adózás után — nem rontja az összkerese- tet. — A párt-vb elé vitt tájékoz­tatóban szó szerint szerepel a következő. „Rendkívüli módon növekedett a szándékos cselekmé­nyek és a sorompórongálások szá­ma. Ez a kedvezőtlen politikai hangulatnak, a nem kívánatos elemek működésének tudható be”. Miről van szó? — Ismert, hogy főképp a Pest alatti részen gyakran kövei dobálják meg a szerel­vényeket, s ebből súlyos sze­mélyi sérülések származtak. A sínpályára beon- és vas­darabokat, köveket helyez­nek azzal a szándékkal, hogy a vasúti berendezésekben kár keletkezzen. A térközjelzők optikáját rendszeresen össze­törik, a sínáramkört vezető kábelhálózatot eldarabolják. És folytathatnám tovább. Saj­nos gyakran sokkal nagyabb veszélyt okoznak ezek, mint­sem hogy gyerekcsínynek le­hessen nevezni. Hasonló ese­tek persze régebben is előfor­dultak. de az, hogy az utób­bi időben hirtelen megnőtt a számuk, figyelmeztető jel. — Ilyen helyzetben hogyan Jel­lemezhető a vasúti munkafegye­lem? — Nem tudjuk megterem­teni azokat a föltételeket, amelyek a nyugodt munka­végzéshez szükségesek lenné­nek. A teljes pihenőidő kiadá­sára gondolok, az emberekkel való foglalkozásra. A fáradt­ság eleve magában hordozza a fegyelmezetlenség lehetősé­gét. Kocsikisiklások, váltó­fölvágások. Valamennyi ese­tet kivizsgálunk, s ha kár is keletkezett, annak kb. 70 szá­zalékát a dolgozóra áthárít­juk. — Italozás? — Évente 15 ezer alkohol­szondát használunk föl, ami természetesen rendkívül drá­ga, de a megelőzés érdekében nélkülözhetetlen. Ha elszíne- zódik, nincs pardon. A 15 ezer próbából nagyjából 100-120 esetben voltunk kénytelenek alkoholos befolyásoltságot megállapítani. — A szállítási csúcs Időszaká­ban vagyunk. De hogyan birkóz­nak meg az Időjárással? — Lényegében csak az első hó megjelenése okozott meg­torpanást. Igaz, akkorát, hogy kis híján leállt a teherforga­lom. Néhány órán át nem tud­tuk a megrakott vagy a föl­töltésre váró kocsikat mozgat­ni. Annyi ideig Lassult le az élet, amíg a hóeltakarító szol­gálatot megszerveztük. A sze­mélyforgalommal nem volt különösebb baj. A takarmánygazdálkodás a magyar állattenyésztés Achil- les-sarka. Tengernyi nekibuz­dulás, vizsgálódás, előterjesz­tés és átszervezés történt már a helyzet jobbítása érdeké­ben, ám az ellátás továbbra sem zavartalan. Az állatte­nyésztés költségeinek pedig 55 —60 százaléka takarmányozá­si költség, és ez — megköze­lítően — 75 milliárd forintot jelent! A takarmányozás színvona­láról sokat elárul az egy kiló hús előállításához szükséges abrak mennyisége. Hazánkban — napjainkban körülbelül 3,6 kilogramm szükséges ehhez. Gátat szab a javulásnak az időnkénti fehérjehiány. A ta­karmánykiegészítők is fontos elemei az állatok ellátásának. Főként a szűkös valutahely­zettel magyarázható, hogy ezekből sincs mindig kellő vá­laszték. Hazánkban a Gabona Tröszt rendelkezik a legtöbb gaboná­val, ezért a kis- és nagykeres­kedelemben, az exportban rendkívül fontos szerepet ját­szanak. Egyeseket tán meglep: a gabonaipar 1987/88. évi ta­karmányforgalma 4,6 száza­lékkal csökkent a bázishoz ké­pest. A hanyatlás hátterében rész­ben az áll, hogy ebben az idő­szakban fogyatkozott az állatál­lomány, a mezőgazdasági üze­mek is biztonságra töreked­tek, a szokásosnál többet tar­talékoltak, így kisebb volt a központi készletek iránti ke­reslet. Bár az ipar kiemelten kezelte a kistermelők takar­mányellátását, csak bázisszintű ellátást sikerült biztosítani. Ez bizony cseppet sem örvendetes. Ha ezen a téren nem történik érzékelhető javulás, akkor az állattenyésztés eredményessége sem fog változni. A takarmányok minőségét Sokunk őzámára azért is emlékezetes marad a Thália Színház társulatának ceglédi vendégjátéka, mivel egy be­jelentéssel kezdődött. A hir- telenül jött ónos eső lehetet­lenné tette a közlekedést. Így az egyik közreműködő mű­vész nem érkezett meg. A Lelkiklinikát a darab rende­zőjének beugrása mentette meg. Neki és a többi sze­replőnek, közöttük a ceglédi Gór Nagy Máriának köszön­hetően igazán szórakoztató, élvezetes előadást láthattunk. — Milyen új szerep várja Gór Nagy Máriát a színház­ban, amelynek 1970 óta tag­ja? — Pillanatnyilag nem ké­szülök bemutatóra, de több az Állattenyésztési és Takar­mányozási Minősítő Intézet és az Országos Kereskedelmi Fel­ügyelőség — együtt — folya­matosan ellenőrzi. Azt tapasz­talták tavaly, hogy a forga­lomba került takarmányok döntő részénél — növekedés helyett — 1—10 százalékkal csökkent a fehérjetartalom. Romlott a tápok összetétele, s továbbra Is mintegy 15—20 százalékuk minősége kifogá­solható. Az abraktakarmányok összeállítása is a készletek ala­kulásától függ. Emiatt gyakran változtak a komponensek, a rögtönzött receptok pedig nem mindig nyerték el az állatok tetszését. Hazánkban a legtöbb takar­mánybolt az áfészeké, ezért is érdemel figyelmet e hálózat pozícióromlása: sem mennyi­ségben, sem választékban nem tudták biztosítani a vásárlói igényeket. A gabonaipar elő­ször saját boltjait látja el, ugyanezt teszik a mezőgazda- sági nagyüzemek is, csak a fennmaradó —< folyton változó — mennyiség került a több mint háromezer áfész-árudába. Az áfész-boltosok véleménye szerint változatlanul kevés a szemes áru, kicsi a választék. Sokan kifogásolják a tápok változó, gyenge minőségét is. Tartós hiánycikknek számít a korpa, a lucernaliszt. Gyakran poros a nyúltáp, granuláltsá- ga sem mindig megfelelő. Jövőre — a szakértők becs­lése szerint — ,11 millió ton­na abrakra lesz szüksége az állatállománynak. Az ideinél jobb ellátás érdekében minde­nekelőtt a hatósági ellenőrzés szigorítására, a mulasztások szankcionálására van szükség. Fontos, hogy a gyártók körül­tekintőbb árpolitikát folytas­sanak: a béltartalommal ará­nyos árakat alakítsanak ki. szom, mint a Lóvá tett lo­vagok, a Gömböc úr, az Ezüstlakodalom, a Kék ma­dár. — A nyáron a Színitanoda, amelynek ön a vezetője, nagy sikerrel szerepelt Stuttgart­ban, a színházi fesztiválon. Növendékei a Koldusoperát mutatták be az ön rendezé­sében. Ez volt az első ren­dezése. Készülnek-e újabb előadásra? — Januárban lesz a növen­dékek zenés vizsgája. A 30-as évek hangulatát szeretnénk a színpadra varázsolni. — Szerepei a tv népszerű sorozatában, a Szomszédok­ban. Egy kétgyermekes, néha kissé ingerült tornatanárnőt játszik. Ezt a figurát eleinte a nézők többsége nem ked­velte. ön milyen viszonyban van vele? — Nagyon jó kar^ktersze- rep ez. Szeretem, mert jel­lemábrázolási folyamatra ad lehetőséget. Ennek a tanár­nőnek a jelleme is formáló­dik, alakul, mint bárkinek az életben. Biztosan észrevehe­tő volt, hogy mennyire meg­csendesedett a legutóbbi rész­ben. — Gór Nagy Máriát, akit színházi szerepei mellett több filmben és tv-játékban is lát­hattunk, nem csak a ceglédiek szeretik. Ezt jelezte az a sok közönségszavazat is, amely- lyel az Erzsébet-díjra javasol­ták. Hogyan fogadta a hírt? — Nagyon örültem, mikor megtudtam. A közönség érdek­lődő figyelme fontos és meg­tisztelő számomra. — Köszönöm a beszélgetést. Borsos Hedvig A galériában Kiállliás December 6-án, kedden 18 órakor a Ceglédi Galériában megnyílik Barnóth Zoltán fes­tőművész kiállítása. A tárlat vasárnap kivételével decem­ber 21-ig naponta 10-től 18 óráig látogatható. ISSN 0133—2600 (Cgglédl Hírlap) Becsület - szavunkra Fügét mutat Mielőtt valaki elrohanna a boltba vagy a piacra, a címből arra gondolván, hogy megjelent a narancs, a banán, a füge — lehűtöm a déligyümölcs keltette for­róságát. Mert ez a füge nem az a füge ... Egy ceglédi szülő kérdezte: Csúnya dolog-e, ha gyer­meke fügét mulat vagy ezt mondja? S ráüssön-e ezért a kezére, szájára? ; A világért sem! Szokásaink, szokásmondásaink visszavezethetők vala­milyen konkrét eseményre, jelentésre. Ezek azonban vagy lekoptak a szavakról az idő sodrában, vagy meg­változott a mondanivalójuk, szerepük. Bemutatok néhány olyan — esetleg mozdulattal, gesz­tussal kísért — szólást, amelynek tartalma, hangulata alapvetően átalakult már. Az eredetileg durva, sőt drá­maian tragikus vagy illetlen jelentés mostanra megeny­hült — ártatlanul tréfás. Nem véletlen, hogy csak ej- nye-bejnye szigorúságú intelmek ezek — gyermekeknek címezve. A testi büntetés egyik régi formája volt az, hogy a bűnösnek hátrakötötték a sarkát. Ma apró csínytevésért mondjuk félig komolyan, félig tréfásan: Hátrakötöm a sarkad! Iszonyatos szenvedéseket állhatott ki (ha egyál­talán kibírta) az a szerencsétlen, akinek — szó szerint! — lakatot tettek a szájára. A Nemzeti Múzeumban lát­ható egy olyan emberi koponya, amelynek alsó és fel­ső állkapocscsontja össze van lakatolva. Az árulókat büntették így... S ma? A tanító néni kedves hangja és ajkához emelt mutatóujja figyelmezteti a csevegő csöpp­ségeket: Tegyetek lakatot a szátokra! Csak álharaggal mondja a szülő: eleven, szertelen, égetni való ez a gyerek! Pedig a középkorban a bűnös boszorkányokra szórták ezt a szitkot — s halálos komo­lyan gondolták: máglyára küldték őket. De meg ne egye a felejtés azt a bizonyos fügét! Kissé pikáns jelkép. Az ókori görögök és rómaiak a rossz szellemeket, a démonokat azzal próbálták elűzni maguk­tól, hogy kitárták, felmutatták az altestüket. Ezt a nem igazán szép látványt később azzal helyettesítették, hogy a hüvelykujj hegyét a mutatóujj és a középső ujj között kidugták. IVI a már nem sértő, nem durva, nem ízléstelen, inkább I"* csak enyhén-viccesen csúfolódó ez a mozdulat és kifejezés, A trágárság mai sivatagjában apró fűszál. Ennyit változott — az ember . Költői Ádám V. S. A virágokban nem tett kárt A múlt héten mínusz húsz fok alatti hőmérsékl eteket is mértek a Parképítő Közüzemi Kisvál­lalat újvárosi kertészetében. A váratlan s rendkívüli hideg az üvegházakban nevelt virágokban szerencsére nem tett kárt, szép a ciklámen, a pálmafélék, s a jövő tavaszi kiülte- ^tfrlilljjrii iV ** - r ~ tésre nevelt muskátli, valamint a szőnyegnövények •' .wwiwaWWafe. (Apáti-Tóth Sándor felvétele) .. • ..«v '' ■■ . : • Gór Nagy Mária A Szomszédok tornatanára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom