Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-27 / 307. szám

ŐRI Ma A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 307. SZÁM 19S8. DECEMBER 27., KEDD Gyűlik az ügyhátralék Bírósági tárgyalás az irodában Húszéves a kör A múltjukat mentik a jövőnek „A bíróságok jelenlegi személyi állománya már nem képes arra, hogy a megnövekedett számú és súlyú ügye­ket minden esetben időszerűen és megfelelő színvona­lon intézze. A fenti megállapítás a Monori Bíróságra is vonatkozik.” E két mondat mindjárt a bevezetőjében van annak a tájékoztatónak, ami a napokban került a monori tanácsülés elé, a bíróság és az ügyészség munká­ját taglalva. A folytatás sem különösebben szívderítő. ’ A tárgyi feltételek — bizo­nyos kívánalmaktól eltekintve — általában lehetővé teszik a zavartalan munkát a bírósá­gon. A „bizonyos kívánalmak” azonban azt is jelentik pél­dául, hogy jó lenne az ügye­ket tárgyalóteremben tárgyal­ni. De nem lehet, mert csak négy van, abból három hasz­nálható, így eshet meg, hogy egy-egy polgári ügy szakos bí­ró a dolgozószobájában tár­gyal — ami zsúfoltságot ered­ményez, gátolja a perrendsze­rű tárgyalást, és mi tagadás, a bíróság tekintélyének sem használ. A helyiséggondok csak akkor oldódnának meg, ha a földszintről kiköltözne a telekkönyvi hivatal, erre azon­ban mostanában nincs remény. A személyi feltételeket két tényező befolyásolja erősen. Az egyik a főváros közelsége, a másik a más bíróságokon is tapasztalható elnőiesedés. Szinte nem múlik el év anél­kül, hogy egy-egy jó képessé­gű bírót el ne szippantana a főváros. A személyi változás aztán azt eredményezi, hogy gyűlik az ügyhátralék, néhány hónap is eltelik, mire a meg­üresedett helyet be tudják tölteni, s mivel az új dolgozó általában kezdő szakember, egy-másfél év is eltelik, mire gyakorlott, teljes értékű mun­kaerővé válik. v Három és fél éve hangzott el a mostanit megelőzően egy tájékoztató a tanácsülés előtt a bíróság munkájáról. Akkor a bíróság elnöke és egy bíró képviselte a férfinemet. A helyzet azóta annyit változott, hogy egy szerződéssel alkalma­zott nyugállományú polgári ügy szakos bíró is dolgozni kezdett — mindenki más a női nemből kerül ki a Mono- ri Bíróságon. (Hogy vannak-e ennek a gyakorlatban érezhe­tő hátrányai vagy előnyei, arról a tájékoztató nem be­szélt.) A Monori Bírósághoz érkező büntetőügyek száma az utób­bi években folyamatosan emelkedik. Nyilvánvaló: mert nő a bűncselekmények száma, s mint országosan is, nem je­lentenek kivételt ez alól az erőszakos jellegű bűncselek­mények sem, amelyekre a nagyfokú brutalitás és a tel­jes gátlástalanság jellemző. Egyre többször fordul elő a többek által elkövetett erősza­kos közösülés bűntette. Az el­követők általában többszörö­sen visszaeső bűnözők, gya­korta akadnak közöttük fia­talkorú elkövetők is. A Mo­nori Bíróság szigorú ítéletek­kel igyekszik példát sta­tuálni: nem volt ritka a 7—8 évi fegyházbüntetés kiszabá­sa sem. Nem csökken — sőt inkább emelkedik — az ittas jármű- vezetés vétségének elkövetése. A helyi bíróság is azzal az or­szágos bírói gyakorlattal él, hogy igen magas pénzfőbünte­tést szab ki (előfordult 40 ezer forintos is) — és szinte min­den esetben alkalmazza mel­lékbüntetésként a járműveze­téstől, illetve annak meghatá­rozott kategóriáitól való eltil­tást. A polgári peres ügyek szá­mában az elmúlt öt évben nö­vekedés nem mutatkozik, de egyre nagyobb számban je­lentkeznek a terjedelmes, bo­nyolult jogi megítélésű ügyek. Részben ez is oka a nagy hát­raléknak. (Egy polgári bíróra átlagosan havi 150—200 folya­matos ügy jut.) S hogy a bo­nyolultságnak mi az oka? Az, hogy bonyolultabbá válnak a társadalmi, gazdasági viszo­nyok, s helyenként szinte át­tekinthetetlenné vált ezek jogi szabályozása is. Másrészt pe­dig: ma már többeknek van olyan anyagi élettere, hogy „van min pereskedni”. A polgári perek ötven szá­zaléka családjogi tárgyú volt — s az összes ügy 30—35 szá­zaléka házassági bontóper. A módosított családjogi törvény bevezette a házassági bontópe­rek előtti békítési kísérlet új jogintézményét, a bontóper előtti meghallgatást. A mono­ri tapasztalatok azonban ezt sem ítélik eredményesebbnek a korábbi gyakorlaténál — nem csökken a válóperek szá­ma. K. Zs. Az 1960-as évek második felében Monor térségében megélénkült a honismereti mozgalom. A vecsési honis­mereti kör mellett ez idő tájt alakult — vagy újjáalakult — a honismereti mozgalom Nyár­egyházán, Pilisen, Maglódon, Mendén, Monoron, majd Gyomron és Üllőn is. Vala­mennyi településen azonos volt a cél: hagyományőrzés és a múltbeli, jelenkori ér­tékek mentese, gyűjtése a jö­vő generációi számára. Mert történelmi tény, hogy az a nép, amelyik a múltat meg­fontolatlanul veszni hagyja anélkül, hogy annak hasznos, haladó elemei jelenébe épül­nének tovább, könnyen jövőt téveszt, lokálpatriotizmusa szétzilálódik, gyökértelenné válik. Kétségtelen, hogy a 60-as évekbeli lendület szinte vala­mennyi térségbeli honismereti körnél többé-kevésbé megtört, ám a vecsési lokálpatrióták a Hazafias Népfront és a helyi üzemek, a tsz és a tanács tá­mogatásával ma is az eredeti cél realizálásán dolgoznak. Hogy mi mindennel foglal­kozott eddig a most 20 éves jubileumát ünneplő vecsési közösség? Számos alkalommal szerveztek a vecsési iskolák, üzemek tanulói, brigádjai ré­szére honismereti vetélkedő­ket. A kör csapata a monori járási és a megyei vetélke­dőkről többször díjjal tért haza. A helyi művelődési ház­ban segítették Gammel Jó­zsef, Visnyovszky József, Fe- renczy Hanna, Jóna János és Szabados Jenő festők, Bullan- da Ildikó grafikus, Vértesi Nándor keramikus, Vadászi Pál és Brindzik László vecsési szobrászok kiállításának szer­vezését. írták — s ma is írják — a vecsési falukrónikát, ami hez kezdetben diafilmeken — ma egyre gyakrabban videón — örökítik meg az átalakuló Vecsés régi utcáit, épületeit, szokásait, nevezetességeit. Kö zülük is igen értékesek Früh- wirth Mihály gyűjteményes diái, Doró Tibor és Keve Gá­bor videofelvételei. Katalogi­zálták a vecsési temető német nyelvű régi sírköveit. Folya­matosan gyűjtik a községhez fűződő fényképeket, plakáto kát, az idén 100 éves jubileu' mát ünneplő, messze földön hí­res vecsési gazdakör még fellelhető emlékeit. Nemzetiségi nagyközség lévén, különös gonddal gyűj­tik vagy nyilvántartják a ré­gi sváb parasztgazdálkodás eszközeit, népművészeti emlé­keit, szokás- és hagyományvi­lágát. Kár, hogy a megannyi küszködés után megnyílt Jó­kai utcai alkalmi tájház jó ideje már nem tárja ezeket az értékeket a vecsési ifjúság elé. Különös gonddal gyűjtik a Vecséssel kapcsolatos, a ha­zai vagy külföldi — mert szerencsére vagy a kitelepí­tettek szerencsétlenségére és a vecsési üzemek exporttevé­kenysége nyomán ilyen is akad — sajtóban fellelhető híradá­sokat. közöttük a Monori Hír­lap példányait. Jelentős munkát végzett a kör a Vecsés újratelepítésé­nek 200. évfordulójához kap­csolódó ünnepségek, kiállítá- ''sok, megemlékezések rendezé­sében, kiadványok szerkesz­tésében. Figyelemre méltó ér­tékes munkát végzett Szlahó József tanár, a Felsőbabádi Állami Gazdaság vecsési ke­rületének múltját és jelenét bemutató dolgozatával, amely 1988-ban készült el. S lehet­ne a sort folytatni azzal, hogy 'a kör sokat fáradozott az or­szágos hírnévre szert tett ve­csési származású Szersén Gyu­la. Varsa Mátyás, Hrachovina Lajos, Fazekas József és más neves személyiség bemutatá­sáért. Az Ősz Béla, André Miklós, majd 1977-től Szlahó József irányításával működő kör képviselői ott voltak a Magyarországi Németek De­mokratikus Szövetségének kongresszusán is. A honismereti kör munka­terve hosszabb időszakra ké­szült. A jövőre vonatkoztatva érdemes megemlíteni, hogy fontos szerepet kap a kör te­vékenységében a vecsési Bállá Péter népdalgyűjtő emlékének ápolása, a helyi üzemek te­vékenységének feldolgozása, az 1946-os kitelepítés keser­ves történetének reális bemu­tatása. az 1945-ös földosztás emlékeinek rendszerezése, a település és határának föld­rajzi, utca- és dűlőnévvál­tozásai. a tájház újra megnyi­tása, a hagyományőrző ese­mények kezdeményezése, pro­pagálása és minden olyan emlék, érték ápolása, meg­őrzése, ami erősítheti a ve­csési gyerekekben a szülőföld­höz tartozás érzését, az elő­dök munkájának megbecsü­lését. Ehhez a munkához minden jó szándékú segítségét, a hon­ismereti kör munkája iránti érdeklődést, sőt új tagok be­lépését is szívesen veszi a kör kollektívája. Orosz Károly Kulturális ajánlat Gyomron kedden 17 órától karate. Mendén 16.30—tói könyvtári órák, 18-tól ifjúsági klubfog­lalkozás. Monoron 10-től 18-ig Vasa- rely-kiállitás, a filmszínház­ban 18-tól és 20-tól: A kicsi kocsi Monte-Carlóba megy (színes, szinkronizált amerikai filmvígjáték). Péteriben 17-től a sportkör összejövetele. Sülysápon filmvetítés 18-tól: Dögkeselyű (színes magyar bűnügyi film). Felügyelőbiztos, ötta­gú megbízott elnökség irányítja (irányítja?) a Monori Sportegyesület munkáját. A gyökerek régebbre nyúlnak visz- sza, hiszen az utóbbi években számtalan ap- róbb-nagyobb belső vil­longás történt az MSE háza táján. Említhetnénk konkrétumokat, de erről najd később. A nyár vé­gén lapunkban is élénk visszhangot váltott ki az a polémia, amely lénye­gében a monori labda­rúgás súlyos helyzeté­nek okait igyekezett feltárni, megmutatva a kivezető utat is. Sághoz fordultunk, polgári pe­res úton igyekszünk behajta­ni a pénzt. Ez az, ami nerr tetszik Kiss Józsefnek, lévér az MTE gazdasági vezetője ugyanaz a személy, aki a sportfelügyelőségen a hason­ló ügyeket intézi... — Ami az elnökség elleni kifogásokat illeti, arról ér­demben egyelőre nem tudok nyilatkozni, mert nem tudom, egyáltalán mivel vádolnak bennünket. Véleményem sze­rint, ha lefolytatták a pénz­ügyi vizsgálatot, azt illett vol­na ismertetni velünk. Ez el­maradt, így csak találgatha­tunk. A felfüggesztő határozat csak általános megállapításo­kat tartalmaz, ezek ellen ne­héz védekezni. Lehet, hogy mi is követtünk el hibákat, de erre nem figyelmeztetett sen­ki bennünket. Korábbi gaz­dasági vezetőnk senkitől nem kapott segítséget munkájához, hamarosan lemondásra kény­szerült. Nekünk önálló mun­káltatói jogunk van, ennek ellenére Kiss József kifogá­solta Rab Tibor és Kiss Já­nos labdarúgóedzők alkalma­zását. Megfellebbezik A PM-revízió 1981-től 1985- ig minden évben megtörtént, azóta sem ők, sem a tanács pénzügyi osztálya nem ellen­őrzött nálunk. Tény, hogy a sportfelügyelő személyeskedik, semmibe veszi az elnökség munkáját. Természetesen megfellebbezzük a második határozatot, mert nem értünk egyet az abban foglalt álta­lános megállapításokkal. Gér József (Folytatjuk) Jegyzet Ki miről álmodozik? Amióta Monoron is tara- jozni kezdtek a vállalko­zás hullámai, epedve várok egy percet, amely csak nem akar eljönni. Tán soha nem is fog. Más percek szép sorban követik egymást, ekkor és ek­kor nyílik ez meg az az üzlet, már az égvilágon mindent le­het kapni, tarajos gőtétől a savanyított patisszonig. De tejbolt, reggelizőhely az nincs. Néha eltévedek a bankszék­ház építkezésén, s lelki sze­meim előtt megjelenik a régi- régi kép, amint ennek helyén, a 61-es önkiszolgáló oldalszár­nyában Rózsika néni regge­lenként forró kakaót, tejet, tejturmixot, kakaós csigát, rongyos kiflit szolgált fel a diákoknak, a betérőknek. Is­tenem, rongyos kiflit! Hogy a rongyos kifli mibenlétéről immár generációknak fogalma sincs, még túlélnénk. De akik csak arra érnek rá, hogy út­közben, jövet-menet bekapja­nak valamit reggelire, tízórai­ra, azok életébe kivédhetetle­nül beépül a hamburger, a hot dog, a meleg szendvics, a kóla. Egy tejbüféről álmodom né. ha. Mások is. „Szélesíteni kell az alkoholmentes és alacsony alkoholtartalmú, valamint a korszerű étel- és italfélesé­gek kínálatát nyújtó vendég­látó-ipari hálózatot, tejbüfék, stb. létrehozását” — írja a tanács végrehajtó bizottsága által nemrég elfogadott egész­ségmegőrző program. De saj­nos nem hiszem, hogy a leen­dő vállalkozók is kifejezet­ten erről álmodnának. Mennyi lehet a haszon a tejen, a for­ró kakaón? T/ állalkozók, kérem szépen, ' tessenek kiszámolni: hát­ha esetleg mégis megérné .., —ez Levelesládánkból Segítenek a jó szomszédok Vöröskeresztes alapszerveze- A Landler Jenő, a Kállai tünknél hagyománnyá vált, Éva, az Ady Endre úton szinte hogy karácsonykor meglátó- minden házban akadnak segí- gassunk néhány idős nénit és tőkész emberek. Örömmel me­bácsit. Előzőleg megbeszél- sélte Matkovics néni, hogy jük a dolgokat dr. Kövesi Lászlóval, alapszervezetünk elnökével. — Általában kis csomagokat készítünk, majd aktíváink személyesen viszik el kelle­mes ünnepeket kívánva. Jól­eső érzés látni, hogy örülnek az idős emberek a szerény ajándéknak. Sajnos vannak, akiknek lelkűk mélyén fájda­lom van, könnybe lábad a szemük a meghatottságtól. Míg az előző években 30—40 sze­mélyhez mentünk, tavaly száztizenhathoz, az idén több mint 140 ajtón kopogtattunk be. milyen szolgálatkész volt Er­délyivé, Erzsiké, amikor őt baleset érte. Nagy hozzáér­téssel és szeretettel tornáztatta beteg vállperecét, amelyet esés közben tört el. Ki sem tudja szóval fejezni, amit tett érte a szomszédja. özv. Olasz Józsefné Monor A segítőkészséget több he­lyen tapasztaltuk a látogatás alkalmával. Nem egy aktívánk szívesen segít bajba jutott tár­sain, vagy éppen idős szom­szédját ápolgatja rendszere­sen, esetleg egy távolabb la­kó, ágyban fekvő beteget se­gít megmozdítani a hozzátar­tozónak, aki maga is beteg. Kéményseprők Ügyfélfogadás A Pest Megyei Kéménysep­rő és C:erépkályhaépítő Válla­lat monori kirendeltségén hét­főn és csütörtökön 8-tól 19 óráig van ügyfélfogadás, meg­rendelés, tanácsadás és ’ pa­naszügyek intézése. Cím: Vas Józsefné, 2200 Monor, Sallai Imre utca 2. szám. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap) közvagyon védelme érdekében adtam ki." — Nézze, én vitában va­gyok ebben az ügyben a ta­nácselnökkel is. Szerinte nem lett volna szabad, hogy idáig fajuljanak a dolgok, ezért engem hibáztat elsősorban. Biztos, hogy jobban oda kel­lett volna figyelnem nekem is a dolgokra, de hát mégis­csak 19 egyesülettel foglalko­zom. Sajnálon a történteket, de véleményem szerint, he­lyesen cselekedtem a felfüg­gesztési határozattal. Amióta az öttagú megbízott elnök­ség irányít, szervezettebbé vált a munka az MSE-nél, betartják a bizonylati fegyel­met, szóval szűnőben a hiá­nyosságok. S ez nagyon fon-’ tos dolog, mert mégiscsak egy nyolc évtizedes egyesületről van szó. Viták — Én nagyon jól tudom, mi volt a valódi kiváltó oka a felfüggesztésünknek — mondja dr. Vecserek Lajos, a felfüggesztett egyesületi el­nök. — Először a sporttago­zatos osztállyal (Kossuth-is- kola) támadt közös nézetelté­résünk, majd a kosárlabdá­zók státusának megítélésében. Tavaly és az idén év elején rendkívül nehéz anyagi hely­zetbe került egyesületünk. A Monori Tömegsport Egyesü­let tartozott nekünk 20 ezer forinttal, kértük, utalja át a számlánkra. Az akkori elnök utasította a gazdasági veze­tőt erre, de ő elmulasztotta, sőt Kiss József biztatására megtagadta ezt, Lemondott az MTE elnöke, a pénz azóta sincs a számlánkon. A bíró­tünk választ keresni oknyo- mozásunk során. — Határozottan állítom hogy a felfüggesztés elrende­lése indokolt volt a részem­ről — mondja Kiss Józsei monori sportfelügyelő. — Végeredményben a szurkolók is elősegítették ezt a dön­tést, hiszen egyre türelmetle­nebbül sürgették a változá­sokat. — Mégis, mi volt a kiváltó oka az elnökség felfüggeszté­sének? — A Monori SE-nél tapasz­talható pénzügyi hiányossá­gok, amelyek súlyos veszé­lyekkel fenyegettek. Először is arról szólnék, hogy az egye­sületnél utoljára 1985-ben volt átfogó pénzügyi vizsgálat. Azóta valahogy elsikkadt ez a dolog, pedig erre a kontroll­ra szükség van minden ha­sonló egyesületnél. Részlet az 1988. november 1- jei felfüggesztő határozat­ból: „összegezve az MSE va­gyonvédelme nem fogadható el, nem megnyugtató annak kezelése, a nyilvántartások hiányoznak vagy hiányosak. 1987. szeptember 6-tól 1987. U. 31-ig jegybefizetések nem voltak." Általánosan megfo­galmazott szavak, s ami a legfőbb érv a visszavonáshoz, jogorvoslási lehetőséget nem kínál. Ezt követi a december 2- i határozat, amely sze­rint: „fellebbezni lehet a Mo­nori Bíróságnál, de a sport­felügyelőséghez címzett levél­ben”. Ebben is ugyanolyan általános megfogalmazások, mint az elsőben. Az utolsó mondat így hangzik: „A ha­tározatomat a jogtalan pénz- kifizetések nagysága és a A legnépesebb szakosztály ugyanis a labdarúgóké, követ­kezésképp meghatározói az egyesületi munkának. Szép ter­veket szövögettek a társadal­mi aktívák, újra megszervez­ték az egyesületi tagságot, amely lényegében elveszett az utóbbi években. Hiányosságok Már-már a közgyűlés össze­hívását fontolgatták, amikor november elején robbant a - bomba: A monori körzeti sportfelügyelő felfüggesztette (.'?) a Monori Sportegyesület elnökségét. Mint utóbb kide­rült, a határozat nem felelt meg az alaki-formai előírá­soknak, ezért visszavonták. Igen ám, de Kiss József sport­felügyelő ebbe nem nyugodott bele. Szerinte jogos volt a felfüggesztés, ezért december elején újabb határozatot fo­galmazott, amelyet kiküldött az érintetteknek. Van elnök­ség vagy nincs, mi a helyzet a Monori SE berkeiben, ho­gyan lehetne kilábalni ebből a faramuci helyzetből? — ezekre a kérdésekre igyekez­Felfiiggesztés két felvonásban (I.) Az elmaradt ellenőrzések miatt?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom