Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-27 / 307. szám
J988. DECEMBER 37., KEDD &ÚHan 5 Zaklatásnak veszik a segítő szándékot Kemény dolog a magány. Jól tudja ezt az, aki ilyenkor ünnepek táján a megszokott egyedüllétben hirtelen ráébred, hogy nincs. senkije, akinek fenyőfát állíthatna, ajándékot tehene alá. bejglit süthetne. Csak keveseknek jut eszébe, hogy miként oldhatnák fel legmaradandóbban tartós magányukat. Természetesen, ahol segítő szándékú emberek is akadnak, ott élettel telik meg a sokáig elhagyatott otthon. Az idén karácsonykor Dobáson és a körzet más településein is élet költözött több otthonba, mert az ünnepekre állami gondozott gyerekeket vettek magukhoz többnyire idős emberek. E gyermekek kihelyezésében, akár hosszú éves távlatban is ma már hatékonyan tud közreműködni a Bercsényi Miklós Gyermek- és Ifjúságvédelmi Intézet április elején alakult családvédelmi csoportja. Gyurmán Tibor pártfogóval, a csoport vezetőjével, s Farkas Józsefné és Kis Ildikó nevelőszülői felügyelőkkel beszélgettünk munkájuk lényegéről, a gondokról és sikerekről. Még csak kísérlet Mint Gyurmán Tibor elmondta, ma még ez egy kísérleti csoport, amilyen alakult már másutt is Pest megyében, például Érden, Cegléden és Gödöllőn is. A csoportok a GYIVI elképzelése szerint ötöt szakembert foglalkoztatnának, Dabason egyelőre négyen vannak. A tanácsokra és a GYIVI-re tartozó ügyekben vannak önálló feladataik, s ha maguk nem tudnak segíteni, akkor a megfelelő szervek között egyféle közvetítő szerepet vállalnak. Nem tartoznak a városi tanács apparátusához, azzal mellérendelt viszonyban Vannak, de a szociálpolitikai csoporttál szoros a munkakapcsolatuk. Ugyanis segélyeket csak a tanács utal ki, így a családsegítő csoport munkájában meghatározó jelentősége van az informálásnak. Folyamatosan mintegy hetven állami gondozott gyermek életét kísérik figyelemmel. Farkas Józsefné nevelőszülői felügyelőnek Dabas körzetében kilenc községre terjed ki munkaterülete, ahol 19 családban huszonhét kihelyezett gyermek életkörülményeit vigyázza. Ö sikerélményként tartja számon, hogy amikor egy hónappal ezelőtt befejeződött a zsámbéki csecsemőotthon felszámolása, azzal együtt más otthonokból is sok egy és hat év közötti kisgyereket helyeztek ki nevelőszülőkhöz. A zsámbéki otthon felszámolása annak idején nagy vitát kavart, a televízió Ablak című műsorában ennek hangot is adtak. Éppen beszélgetésünk napján, a másik fél, a Pest Megyei Tanács illetékesei kapták meg a szót az Ablakban, a zsámbéki csecsemőotthon vitájában. Nem hatóság Hogy miért is fontos az új családsegítő csoport munkája, felsorolni hosszadalmas lenne, de érdemes idézni Kis Ildikó nevelőszülői felügyelő szavait. — A tanácsi és más szervekhez ma már nincs túl nagy bizalma az erhberekriék.—Ha valakik fölkeresik őket otthonukban, hogy környezettanulmányt végezzenek, azonnal fölébred bennük a hatósággal szembeni ellenérzés, s nemritkán zaklatásnak veszik a legigazabb segítő szándékot is. Mi nem vagyunk hatóság, nincs felügyeleti jogunk, igaz, pénzt sem tudunk adni, valahogy mégis szívesebben elfogadják az emberek a közeledésünket. Ingyen munkaerő Az idén egyébként az új családjogi törvény értelmében felül kell vizsgálni az állami gondozott gyermekek helyzetét, mert ennek alapján döntik el, hogy ki minősül intézeti, állami, illetve nevelőszülő által neveltnek. Mi inkább arra hívnánk fel a figyelmet, hogy egy gyermek nevelése 15—20 ezer forintjába kerül az államnak. Ugyanakkor a nevelőszülők ennek az összegnek a töredékét kapják. Farkas Józsefnének pillanatnyilag a legnagyobb gondja „gyermekeinek” a továbbtanulásban, munkahelykeresésben van, mert ehhez maga a GYIVI nem elég. Azért vannak szép számmal sikerélményeik is. Ám az örömöt néha elhomályosítja az üröm, mert nem mai keletű az a jelenség, hogy a kihelyezett gyerekeket egyesek ingyen munkaerőnek használják a háztáji gazdaságban. Az ilyen esetek felderítése is a csoport tagjainak feladatai közé tartozik, mint az is, hogy ahol a már túl nagy család akadályozza a nyugodt életvitelt, másokhoz helyezzék a gyerekeket. Lesz munkája az új család- segítő csoportnak. Sajnos, egyre több ... Aszódi László Antal Á kertészet története Magyarországon Üj, állandó kiállítás nyílt december 20-án a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban A kertészet története Magyarországon címmel. A látog atók az eredeti tárgyak, dokumentumok és fotók bemutatásán keresztül ismerhetik meg azt a nagyszabású fejlődést, amely a hazai kertészetben napjainkig végbement Szcnáltck egy íróasztalt k helyettes nem kap fizetést Lapunk október 29-i számában írás jelent meg, Amikor már számol a fogyasztó címmel. Ebben arról olvashattak az érdeklődők, hogy a Szigetszent- miklósi Tanács milyen úton- módon próbál javítani a város nem éppen szívderítő közvilágítási helyzetén. Mivel az Elmü nem foglalkozik a hálózat korszerűsítésével, az Energovill Kisszövetkezet segítségét kérték ebben az ügyben. Hozzászólás cikkünkhöz Szokásos és elfogadható A szövetkezet a saját költségére újítja fel a rendszert, s ennek fejében igényt tart a megtakarítás bizonyos százalékára. Első évben a 95 százalékára. aztán mindig kevesebbre, s a tizedik évben már az egész megtakarítás a városé marad. Így a tanácsnak a korszerűsítés nem kerül egy fillérjébe sem. A cikkből pedig egyértelműen kiderül, hogy a kisszövetkezet a korábbi tapasztalataiból kiindulva — ők végezték Győr közvilágítási rendszerének felújítását is — bizonyos abban, hogy a jelenleginél jóval kevesebbe kerül a város világítása. Ellenkező esetben nem térülne meg a korszerűsítésre fordított ösz- szeg. Másként látják Majd egy hónappal a cikk megjelenése után levelet kaptunk a Budapesti Elektromos Művektől. Ebben elmondják a kérdéssel kapcsolatos véleményüket. Ez rövidítve a következő: A cikk bevezető része elmarasztalja a monopolhelyzetben levő Elműt, amiért nem teljesíti közvilágítási kötelezettségét, s Szigetszentmiklóson — miként Pest megye számos más helységében — fontos útvonalakon gyakran nem égnek az utcai lámpák. Közben az Elmü jogosulatlanul veszi fel a közvilágítási díjat. Vállalatunk, a Szigetszent- miklósi Városi Tanáccsal kötött szerződésben foglaltaknak minden esetben maradéktalanul eleget tett, díjszámlájukat a tanács által igazolt teljesítés alapján állítjuk ki. A közvilágítási hibabejelentéseket visz- szamenőleg ellenőrizve megállapítottuk, hogy a hibák gyakorisága nem haladja meg a szokásos és elfogadható mértéket. A közvilágítási feladatok ellátásáról egyébként napjainkban ipari miniszteri rendelet intézkedik. Vállalatunk mint áramszolgáltató kizárólag a közvilágítási berendezések üzemeltetését végzi, ami magába foglalja a lámpák, a hozzá tartozó vezetékek és egyéb berendezések hibáinak kijavítását, tisztítását, cseréjét vagy pótlását. A közvilágítás létesítése vagy korszerűsítése minden esetben az illetékes tanácsok feladata. így korszerűsítési igényeknek vállalatunk nem tehet eleget. Az ilyen munkák megvalósítása érdekében azonban készséggel állunk rendelkezésére a tervezőnek, kivitelezőnek egyaránt mivel az energiatakarékosság — a cikkel ellentétben — a villamos- energia-iparág alapvető érdeke. Igaz, az ilyen munkálatok során csak szakmai segítséget tudunk nyújtani, a szükséges pénzügyi fedezetet a tanácsnak kell biztosítani. Kétféle elszámolás A cikk sarkalatos része a szolgáltatási díj helyességével. a fogyasztott energia mérésével foglalkozik. Ezzel kapcsolatban azt kell tudni, hogy a közviágításért fizetendő költség két tételből, az áramdíjból és a teljesítménydíjból áll össze. Ezek közül csak az áramdíj függ a fogyasztástól, míg a teljesítménydíjat, az égési időtől függetlenül, a beépített lámpák teljesítménye és típusa határozza meg. Az áramdíj alapját képező fogyasztás megállapítása egyaránt történhet fogyasztásméréssel vagy a teljesítmény és az égésidő nyilvántartása alapján. Süketek párbeszéde? Miután a teljesítménydíj kiszámításához mindenképpen szükség van a nem kis feladatot jelentő pontos nyilvántartásokra, kézenfekvő, hogy az áramdíj is ennek alapján kerüljön számlázásra. Bár mindkét elszámolási módnál előfordulhatnak eltérések, a széles körű gyakorlaton alapuló tapasztalat azt bizonyította, hogy lényeges különbség közöttük nincsen. Éppen ezért állapodtunk meg úgy a tanács vezetőivel, hogy a korábban általános méréses módszer helyett célszerű a párhuzamos tevékenységet kiküszöbölő nyil- vántartásos módszer bevezetése. Noha nem látjuk elvi akadályát annak, hogy egyes helyi tanácsok visszatérjenek a régi módszerhez, kötelességünk jelezni; hogy ez önmagában nem jár lényeges megtakarítással, sőt a mérőberendezések létesítésének költsége miatt, valamint a javítási célú nappali bekapcsolások elkerülhetetlen többletfogyasztása révén a tanácsi kiadások megnövekedhetnek. Végül szólni kell a közvilágítási berendezések gazdaságosságáról. Szigetszentmikló- son túlsúlyban vannak a korszerűnek mondható higanylámpák. rossz hatásfokú izzólámpa összesen négy darab található. így lényeges teljesítménycsökkentés korrekt, tehát az igényeket figyelembe vevő módon nehezen képzelhető el. erre inkább a nagyobb egységteljesítményű lámpák esetén van mód. Éppen ezért készségesen vállalkozunk arra, hogy a költségcsökkentésre irányuló konkrét terveket gazdasági és műszaki szempontból észrevételezzük. Örömmel vettük az Elmü levelét. amely egy-két részletét pontosította a cikknek. Am néha olyan érzése támadt az embernek a levél olvasása közben mintha a süketek párbeszédének tanúja lenne. Az Elmü bizonygatja, hogy milyen jól végezte munkáját, hogy a rá bízott feladatoknak maradéktalanul eleget tett Őszintén szólva azt nem az újságírónak kell bizonygatni, hanem a szolgáltatás élvezője, a város lakossága vagy a tanács alkothatna ilyen véleményt az Elmüről. De nem ez volt a tapasztalat, s mivel e sorok írója Szigetszentmik- lóson lakik, nyugodt szívvel állíthatja, hogy egyáltalán nem érzi úgy. hogy az Elmü kijavította a lámpák és a hozzá tartozó vezetékek hibáját, tisztította, cserélte vagy pótolta őket. Sőt! Őszintén szólva abban sem biztos, hogy létezik Szigetszentmiklósnál sötétebb város széles e hazában. Kell az önbizalom Ha erre a teljesítményre azt mondja az Elmü, hogy maradéktalanul eleget tett a kötelességének, hát legyen. Nem árt, ha egy vállalatnak van önbizalma. No, de ennyi! Az mindenesetre üdvözlendő törekvés, hogy a jelenlegi állapotokon változtatni szeretne a tanács. Hogy ebben a műveletben nem az Elműt kereste meg partnernek, abban közrejátszhatnak az eddigi tapasztalatok. Az azonban, hogy a kisszövetkezet tagjai, akik saját vagyonukkal felelnek a munkájukért, üzletet látnak a dologban, a tanács döntésének jogosságát támasztja alá. Fiedler Anna Mária Még a társadalmi munkás tanácselnök sem ritka jelenség egy kisebb faluban, ahol a napi ügyek intézésére, a határozatok végrehajtására a vb-tit- kárt függetlenítik. A nagyobb településeken erre eddig még nem nagyon volt példa. A lakosság ügyes-bajos dolgait rendszerint főállású elnök, elnökhelyettes, vb-titkár, osztályvezetők és munkatársaik intézik, Talán nem is lehet másként ez, amíg az ügyek nem válnak egyszerűbbé, a tennivalók kevesebbé, amíg nem lesz ritkább a dolgok fentről való elrendelése, akták, kimutatások, kötelességszerű gyártása szorító határidőkre, ami elvonja az időt, az energiát a város- és községpolitikai szándékok érvényesítésétől. Dunakeszin mindenesetre meglepetést okozott a városi tanács december 16-i döntése, amely szerint legalábbis az új választásokig nem töltenek be egy vezetői állást, s a dolgok jövőbeni alakulása szerint talán azután sem teszik ezt, noha a tanácselnök-helyettesi funkció megmarad, s viselője érdemi jogokat gyakorol a szervezetben. A döntés előzménye az, hogy néhány hónappal ezelőtt a testület éléről más munkakörbe kerülő elnök helyére Villási László elnökhelyettes lépett, s akkor a testület nem tudott arról határozni, hogy a megüresedett posztra jelölt két személy közül ki üljön a székbe. A szavazatok száma egyiküket sem jogosította fel erre, harmadik jelölt után kellett nézni, s eközben más gondolatok tamadtak. Ügy határoztak, hogy az elnökhelyettesé társadalmi munkás tisztség lesz, amiről Villási László azt mondja: — A város vonzáskörzeti központ és az is marad, ám a tanácsi irányításból még megmaradt, a körzet két másik települése, Göd és Főt közigazgatásával kapcsolatos feladatok előreláthatólag tovább csökkennek, illetve az információink szerint jövőre megszűnnek. A két nagyközség teljesen önálló lesz, közvetlen kapcsolatban a megyei tanácscsal. Egyéb, más hatáskörök módosulására is számítunk. Ezért úgy gondoljuk, hogy a munkamegosztáson is módosítanunk kell, s lehet. A közel harmincezer lakosú fiatal város közigazgatásában ez még ritka példának látszik, s feltehető, hogy az elhatározás attól is függ, van-e alkalmas, a -szálakat ebben a helyzetben is megragadni tudó vezető. Bitter Antal, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke ilyen képességű embernek bizonyult eddigi pályáján. A ma már nyugdíjas katonatiszt gyakorlott a tanácsi és a közéleti munkákban, hiszen 1977-ig, Dunakeszi várossá válásáig járási tanácstagként szerzett gazdag tapasztalatokat Ezt követően a városi tanács tagja lett, s hosszú ideje már, hogy ő a városfejlesztési bizottság felkészült vezetője is, abban a korszakban, amikor az egyébként igen széttagolt, több külön részből álló település urbanizációs folyamatait kell összehangolni, nagy ütemben építeni a földgázvezetékeket, a csatornákat, a telefon- hálózatot, harcolni kell a korszerű helyi közlekedés kialakításáért, meggyőző szóval mozgósítani a közutak, járdák építéséért, azaz várossá kell változtatni az egykori falut. — A városfejlesztési bizottságot ezután is vállalom, azt még elbírom — hangoztatja, amikor új tisztségéhez gratulálunk. A példára, ami szerint az egyik ember csak várja a nyugdíjat, a másik meg közéleti szerepet, sok munkát vállal önzetlenül, s ennek az indítékait érdemes lenne megfejteni, ő azt válaszolja: — Nekem is lenne kit dédelgetnem, vannak kedves unokáim, körülöttem itt a család, amelyben jól érzem magam, de én cselekvő ember voltam világéletemben, tehát a kettőt össze tudom egyeztetni. Azért h népfrontban most már lemondok. Elvégre hatvanöt évesen már mértékkel vállaljon az ember. Kovács T. István Pest—Nógrád Megyei Húsipari Vállalat, Cegléd: bér- és munkaügyi o.-v., pénzügyi o.-v. Bér megállapodás szerint. PEMÜ Zsámbéki Gyára: főkönyvelő, anyag- és szállítási o.-v., rendszerszervező. Dél-Pesti Kenyérgyár: statisztikus, adminisztrátor. Bér megállapodás szerint. Kőbányai Sörgyár: áruátvevő, áruátadó, áruellenőr, gyors- és gépíró. Bér megállapodás szerint. Pest-Vidéki Gépgyár: meó-ellenőr, forgácsoló szakmunkások. Fővárosi 1. Sz. Építőipari Vállalat: kőműves, ács-állványozó, tetőfedő. bádogos. Budapesti Postaigazgatóság: hálózatszerelő műszerész, hőközpontos szerelő műszerész. Borsodi Sörgyár Vecsési Telepe : áruátvevő (2 műszak), női betanított munkás. MÁV Budapesti Igazgatósága: kocsirendező, sarus, váltókezelő, jegyvizsgáló. A közös tanácsokat választó társközségekben természetes, hogy az elöljáróság vezetője társadalmi munkában tesz eleget megtisztelő hivatásának. Az sem ritka ma már, hogy üzemek, nagyobb termelőszövetkezetek pártbizottsága élére a korábbi függetlenített titkár helyett olyan vezető kerül, akinek a politikai munka mellett megvannak a napi gazdasági tennivalói, ezért kapja a fizetését.
