Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-23 / 305. szám
FOLYTATTA TANÄCSKOZÄSÄT AZ ORSZÁGGYŰLÉS (Folytatás az I. oldalról.) adómentes lesz a bányamentési pótlék. — A személyi jövedelemadó- módosítások sora mindezzel nem fejeződik be. Mint ahogy arról az Országgyűlés állást foglalt, egy teljes adóév tapasztalatai alapján, a jövő év első félévének végén értékelni kell az adóreformot, választ kell adni a felmerült elvi és gyakorlati kérdésekre, ki kell dolgozni a családi jövedelemadózás modelljét. Meg kell vizsgálni a kivételek, kedvezmények leépítésével egyidejűleg az adómérték további csökkentésének a lehetőségét is. Erre és más. az adórendszert módosító ajánlásokra 1989-ben részletesen visz- szatérünk — mondotta Villányt Miklós kérve az Ország- gyűlést, hogy a személyi jövedelemadó törvénymódosítási javaslatát megvitatva az „A” és „B” változatok közül válassza ki a megfelelőt, és hagyja jóvá a törvényt. Ellenszavazat nélkül MOV/K LÁSZLÓNÉ: A feszültséget nem oldják — A választópolgárok véleménynyilvánításából egyértelmű volt, hogy tudatában vannak a személyi jövedelem- adó — mint az állami költség- vetés bevételének egyik fontos forrása — jelentőségével és szükségességével — mondotta Movik L ászióné, az Ácsai Nagyközségi Közös Tanács elnöke (27. vk.). A továbbiakban a személyi jövedelemadórendszer néhány kedvezőtlen vonására hívta fel a figyelmet. Többek között arra, hogy mindkét változat teljesítményvisszatartó hatású. A közvélemény általában — rövid távú érdekeit szem előtt tartva — a B-változatot részesíti előnyben, Ugyanakkor választói azt is megfogalmazták, ha megvan a kormány iránti bizalom, néhány évig vállalni kell a nagyobb terheket jelentő A-vál- tozatot, amely gyorsabb elmozdulást hozhat a gazdasági mélypontról. Mint kifejtette, egyik variáció sem képes feloldani azokat a feszültségeket, amelyek a családok adózása körül alakultak ki. Ezért indokolt, hogy a központilag alakított bér- és szociálpolitika szorosabban tartson lépést az adórendszer hatásaival. Befejezésül arról a vádról beszélt, amely mostanában gyakran éri az országgyűlési képviselőket, nevezetesen, hogy döntésképtelenek, tájékozatlanok, azt. sem tudják, mi szavaznak meg. Ezt több képviselőtársa nevében visszautasította. Mint hangsúlyozta, tudják, hogy mire és miért emelik fel a kezüket, még akkor is, ha sokaknak más a véleménye. A „B" variánst fogadták el A vita után határozathozatal következett. A képviselők 5 ellenszavazattal, 9 tartózkodás mellett, a kormány által benyújtott, személyi jövedelem- adó ' módosítására vonatkozó törvényjavaslatban szereplő „B” változatot fogadták el. 77 ellenszavazattal, 14 tartózkodás, fhtéílett, a nyugdíj és egyéb -jövedelmek együttes Összege ad'órhéh'teS határaként a 108 ezer forintot fogadták el. Az Órszággyűlés úgy hatáAas Országgyűlés által elfogadott ,,B’* variáció szerinti személyl- Jővedclemadó-tábla: 0— 55 000 Ft 0 százalék 55 001— 70 000 Ft az 55 000 Ft-on felüli rész 17 százaléka 70 001—100 000 Ft 2 550 Ft és a 70 000 Ft-on felüli rész 23 százaléka 100 001—150 000 Ft 9 450 Ft és a 100 000 Ft-on felüli rész 29 százaléka 150 001—240 000 Ft 23 950 Ft és a 150 000 Ft-on felüli rész 35 százaléka 240 001—360 000 Ft 55 450 Ft és a 240 000 Ft-on felüli rész 42 százaléka 350 001—600 000 Ft 105 850 Ft és a 360 000 Ft-on felüli rész 49 százaléka 600 001— 223 450 Ft és a 600 000 Ft-on felüli rész 56 százaléka hogy másnap, csütörtök reggel bekopogtattam a Parlament elnökéhez és tisztáztam a dolgot. Ezután hivatalosan is bejelentették: egyhangúnak lehet tekinteni a szavazást. Koltai Imre (28. vk., Vác) a Cement és Mészművek vezér- igazgatója elégedetten távozott tegnap a Parlamentből, miután elfogadták a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvényjavaslatot. Ebben ugyanis erősen érdekelve volt a CEMÜ, mert az iparág fejlesztését elsősorban külföldi tőke bevonásával látják biztosítottnak. A társasági törvény kínálta lehetőségek bátorították ugyan a nyugati vállalkozókat, akik azonban hiányolták az érdekeiket védelmező garanciákat. A befektetési törvény beváltja ezeket a várakozásokat, hiszen egyebek között azt is tartalmazza, hogy állami beavatkozás esetén kártalanítás illeti meg a külföldi cégeket. Ez növeli a bizalmat, s éppen ezért Koltai Imre arra számít, hogy fölgyorsulnak a tárgyalások azokkal a tőkeerős vállalatokkal, amelyek betársulnának a magyar cementipar fejlesztésébe. Dr. Vona Ferenc (16. vk., Ráckeve) ráckevei körzeti állatorvos javaslatára a parlament nem a tanácsók, hanem a társadalmi szervezetek költségvetését csökkentette félmilliárd forinttal. Ennek nyomán azt tudakoltuk Balogh Lászlótól (29. vk., Szob), a megyei tanács elnökétől: — Hogyan érinti ez a változás a Pest Megyei Tanácsot? — Tíz százalékkal — körülbelül 70 millió forinttal — eleve csökken a megyei tanács állami támogatása. Ha a kormány javaslata kapott volna többséget, akkor ez egy újabb 35 milliós kieséssel járt volna. A megyei tanács költség- vetése olyan feszes, hogy ezt már nem bírta volna ki, a terhet tovább kellett volna hárítanunk a városi, községi tanácsokra. Erre nem lesz szükség. Azt fogom javasolni a testületnek, hogy a Pest Megyei Tanács „nyelje le” az említett tízszázalékos elvonást. Így ez a helyi tanácsokat nem fogja érinteni. — ön is úgy voksolt, hogy a tanácsoktól ne vonják el az 500 milliót, ám akkor tartózkodott a szavazástól, amikor a társadalmi szervezetek költségvetését kurtította meg 'a Parlament ugyanezzel az ösz- szeggel. Mi az oka ennek? — Nem értek egyet ezzel a szembeállítással. Főleg úgy nem, hogy a módosító javaslat nem volt megfelelően alátámasztva érvekkel, adatokkal, számításokkal. Nem tudom megítélni, hogy mely társadalmi szervezetektől vegyük el ezt a pénzt, vagy hogy tőlük vegyük-e el egyáltalán. Ezért tartózkodtam a szavazástól. Kövess László A következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügy- miniszter terjesztette elő az illetékekről szóló 1986. évi 1. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Expozéjában mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy a módosítás a versenysemlegesség s az értelmes vagyongyűjtésre ösztönzés jegyében született. A kormányzatnak ezzel költség- vetési elvonást növelő szándéka nincs; sőt, a javaslat elfogadása esetén 1989-ben összességében némi illetékkiesés is előfordulhat. Ezt azonban a tanácsok a hátralékok csökkentésével ellensúlyozni tudják. A cégbejegyzési illeték növelése a cégbíróságok költségeinek részleges fedezetét szolgálja. A versenysemlegességet példákkal bizonyította a pénzügyminiszter. Rámutatott: a módosítási javaslat elfogadásával vagyonszerzésük után állami illetéket azoknak az állami vállalatoknak, szövetkezeteknek és ezek jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásainak is fizetniük kell, amelyek eddig mentesültek ez alól. Az Országgyűlés ezután a már megszavazott változtatásokkal együtt — ellenszavazat nélkül, két tartózkodással — elfogadta az illetékekről szóló 1988. évi I. törvény módosítását. CSENJÍN JUDIT: Önállóbban, világosabban rozott: arra kéri a pénzügy- minisztert, hogy a jövő évi nyári ülésszakon terjessze elő a személyi jövedelemadó-rendszer általános felülvizsgálatával kapcsolatos jelentését. Ezután az Országgyűlés a magánszemélyek jövedelmadó- jára vonatkozó törvény módokítását — általánosságban és* részleteiben, a már elfogadott módosífásókkal égy (itt — 11 ellenszavazattal és 15 tartózkodással elfogadta. . A társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslat és a társadalombiztosítással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat tárgyalása következett. Dr. Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter expozéjában hangsúlyozta: arra kell törekednünk, hogy a különböző bajok bekövetkezésekor legyen a munkáltatók és a munkavállalók járulékaiból állami, törvényes garancia mellett értékálló, biztonságos szolgáltatás. Legyen ez a rendszer világos, érthető, kiszámítható, törvényes. Működjön dé- mokratikusabban, vezesse ön- kormányzat. Vezetése számoljon el nyilvánosan a járulék- fizetők és a Parlament előtt. Ellátásai járjanak és ne adományként jusson hozzá a bajba jutott ember. Ne teher legyen a gazdaságon, annak mű- Jjgdés^t.v.étalakíliását ne nehezítse. A járulékok felhasználását a gazdálkodó is befolyásolhassa, ellenőrizhesse, legyen érdekelt a kockázatok csökkentésében, választhasson a különböző biztosítási formák között. A tőke- és pénzpiacon töltsön be kiegyensúlyozó szerepet a társadalombiztosítás bankja; legyen meggyőző szerepe a hosszú távú takarékosságban. Az 1989. január 1-jén megtenni szándékozott lépés — a társadalombiztosítási alap megalkotása — a távlati szándékok és az elvégzendő feladatok szempontjából egyaránt a minimálisan szükséges és az adott feltételek mellett maximálisan lehetséges megoldás. Ezzel már biztosítható, hogy megkezdődjék a társadalom- biztosítás önálló gazdálkodása, hiszen az önálló működés alapfeltételei adottakká válnak. Már a jövő évben megkezdődik a tartalékalap feltöltése, így a tartalékalap — meghatározott kereteken belül — hasznosulhat — mondotta Csehák Judit. Az önálló alap megalkotásával biztos bázisa teremtődik azoknak a számításoknak, amelyeket elvégezve a következő év folyamán a szociálpolitikai ellátásokat a biztosítási típusú kiadásoktól el lehet választani, sőt a különböző biztosítási ágak — nyugdíj, rokkant-betegségi stb. — szétválasztására is mód nyílik. E munkákkal párhuzamosan 1989 első felében kerül majd sor a társadalombiztosítás intézményének helyét, szerepét, irányítását és felügyeletét meghatározó törvény megalkotására — mondotta. CZIBERE TIBOR: Fizessenek a képzésért Ezután következett a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czi- bere Tibor művelődési miniszter expozéjában elemezte a gazdaság és a szakmai képzéssel kapcsolatos iskolák kapcsolatát, majd arról szólt, hogy a törvényjavaslat a gazdálkodó szervezetek számára előírja a gyakorlati oktatás költségeihez való hozzájárulás kötelezettségét. A hozzájárulás a szakmunkásképzési alapba való kötelező befizetés 0,25—0,35 százalékos mértékénél magasabb. Ez azonban az esetek többségében nem jelent befizetési kötelezettségnövekedést. A javaslat ugyanis a hatályos rendelkezésektől eltérően teljesítésként fogadja el a gyakorlati oktatásban való részvételt. Ez a megoldás várhatóan arra ösztönzi a gazdálkodó szervezeteket, hogy ne befizetéssel. hanem közvetlenül a tanulók oktatásával tegyenek eleget kötelezettségüknek. Lényeges az is, hogy ha a gazdálkodó szervezet a hozzájárulási kötelezettsége mértékének megfelelő összegnél többet költ a gyakorlati oktatásra, akkor ezt a többletköltséget a szakképzési alapból visszaigényelheti. A művelődési miniszter hangsúlyozta, hogy a szakképzési alapba befolyt összegből az állami költségvetés nem részesedik, azt kizárólag az arányos költségviselésre, a fennmaradó összeget pedig a gyakorlati oktatás feltételeinek javítására lehet fordítani. Horn Péter, a kulturális bizottság elnöke a testület álláspontját tolmácsolva elmondta, hogy egyértelműen elfogadták a szakképzési alap létrehozásának szükségességét ej mér- tékét. Kellner Károly a törvényjavaslat vitájának egyedüli hozzászólója kedvezményes elbírálást kért az élelmiszer-kiskereskedelem számára. Czibere Tibor összefoglalója után szavazás következett. A képviselők többsége 74 ellenszavazattal és 23 tartózkodással elfogadta a miniszter által előterjesztett törvényjavaslat részleteit. Hellner Károly módosító javaslatáról is külön szavaztak. A szavazás eredményeként csupán 56-an értettek egyet a képviselői módosítással. így ezt elvetették. Végül az Országgyűlés a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot 8 ellenszavazattal és 23 tartózkodás mellett, részleteiben és általánosságban is elfogadta. KULCSÁR KÁLMÁN: Kevesebb bürokráciával Ezt követően a külföldiek sáról szóló törvényjavaslatot magyarországi bef etetéseiről tárgyalta még a parlament, szóló törvényjavaslatot és a pol- Ezt követően dr. Kulcsár gári törvénykönyv módosítá- Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő a külföldiek magyarországi befektetéseiről és a polgári törvénykönyvről szóló törvényjavaslatokat. Tisztán külföldiekből álló társaság, illetőleg a 100 százalékban külföldi tulajdonú társaság létesítése is megengedett. Ha a külföldi részesedése nem éri el az 51 százalékot, úgy a társaság alapításához, illetőleg az ilyen társaságba való belépéshez semmilyen államigazgatási engedélyre, így deviza- hatósági engedélyre sincs szükség; államigazgatási engedélyezési eljárás kizárólag akkor előzi meg a cégbírósági eljárást, amennyiben a külföldi többségben van, avagy a gazdasági társaság teljesen külföldi tulajdonban áll. Ez esetben is az engedély kérdésében 90 napon belül dönteni kell. Más szóval nem lesz mód az eljárás bürokratikus elhúzására. Az adóvisszatartás formájában megnyilvánuló előnyök mellett a törvénytervezet további kedvezményeket ad, például a technikai apport vám- mentessége formájában, vagy a külföldi pénzbetétekből történő beszerzés esetén az importengedély megszüntetésével. A külföldi részvételű társaság továbbá megszerezheti ingatlan tulajdonjogát és külföldi alkalmazottakat is foglalkoztathat. Külön hangsúlyozta a külföldi befektetések védelmét a kisajátítással és más hasonló intézkedésekkel szemben, továbbá a betétnek, illetve a nyereségnek a befektetés pénznemében való szabad transzferálására irányuló garanciális rendelkezést. Expozéja további részében felhívta a figyelmet arra, hogy az említett kedvezmények és kivételek ellenére a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságok belföldi gazdálkodó szervezeteknek minősülnek. Ez a jelentős változás a polgári törvénykönyv gazdálkodó szervezet fogalommeghatározásának módosítását is szükségessé tette. Tájékoztatta arról is az Országgyűlést, hogy folyamatban van a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó jogszabályok általános felülvizsgálata. Ezek az igazgatási, pénzügyi és egyéb jogszabályok — többnyire a jogforrási - rendszer alsóbb szintjein — belföldön is jelentősen akadályozzák a korszerű gazdálkodást, túlnyomó részükben felesleges megkötéseket jelentenek a gazdálkodó szervezetek tevékenysége számára. Legfőbb ideje ezért, hogy felülvizsgálják ezeket és többségüket hatályon kívül helyezzék. Dr. Tallóssy Frigyes a Jogi igazgatási és igazságügyi bizottság véleményét tolmácsolva elmondotta, hogy a reprezentációs költségvetéssel, a gépkocsihasználattal és a bér- szabályozással kapcsolatos kedvezményeket nem célszerű megvonni, sőt az újonnan alakuló külföldiekkel közös társaságokra is érdemes kiterjeszteni. A bizottság nevében a törvénytervezethez kisebb törvénymódosításokat javasolt. Szövegkiegészítő, pontosító javaslatokat tett Szabó Kálmán is, akinek javaslatait a bizottság figyelemre méltónak ítélte. A vagyonértékeléssel kapcsolatos indítványáról úgy döntött, hogy azt kiilön- törvényben a pénzügyminisztérium határozza meg. Bánáti András Pest megyei képviselő (5. vk.) felszólalását lapunk más helyén közöljük. Ezután szavazás következett. A képviselők először döntöttek a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslathoz beterjesztett jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító javaslatokról: 1 ellenszavazattal és 1 tartózkodással elfogadták. Ezután az Országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt általánosságban és részleteiben — 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül — elfogadta. BÁNÁTI ANDRÁS: Kellő esélyt a partnereknek A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Mgtsz elnöke rámutatott: a gazdasági társaságokról szóló törvény határainkon belül megadta az új gazdálkodási formák lehetőségét, s határainkon kívül is osztatlan elismerést aratott, mi-vel megnyitotta a törvényi garanciával védett, több szektoré gazdaság működésének lehetőségeit. Ha a társasági törvényben megadtuk a külföldi működőtőke bevonulásának lehetőségét valamennyi társasági formában, akkor most garantálnunk kell annak védelmét — mutatott rá a két törvény összetartozására. Javasolta, hogy a kormány gondoskodjon a társasági és befektetésvédelmi törvény külföldi bemutatásáról, mert egyébként nem tudunk kellő esélyt adni leendő külhoni partnereinknek. Ezt követően a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsági módosító indítványról szavaztak; a javaslatot a képviselők egyhangúlag elfogadták. Az Országgyűlés a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt — általánosságban és részleteiben — egyhangúlag elfogadta. A csütörtöki munkanap végén a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosításának javaslatát terjesztette a törvényhozó testület elé Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. KÁRPÁTI FERENC: Nyíltabban tájékoztatnak A kormányzati munka korszerűsítésének újabb lépéseként terjesztik most elő a módosítást. amely abból a meggondolásból indul ki. hogy a nemzetközi katonapolitikai kérdésekkel, az ország védelmével. a közrenddel, a közbiztonsággal ne egy elkülönített bizottság foglalkozzon, hanem a Minisztertanács egész testületé. Ettől azt várják, hogy a kormány e nagy horderejű kérdésekben megalapozottabban. szélesebb körű elemzések nyomán hozhassa meg döntéseit. Kárpáti Ferenc meggyőződését fejezte ki: a módosításokkal a kormány annak a várakozásnak is jobban eleget tud maid tenni, hogy az Országgyűlés e témákban is kapjon naprakészebb, bővebb felvilágosítást. Azt szeretnék, hogy a Parlament ne csak . a költségvetési vitában tájékozódjon a honvédelem kérdéseiről. tevékenysége ne csupán a támogatás mértékének meghatározására korlátozódjon. Ennek a nyíltabb tájékoztatásnak kezdeti jó példájaként említette a honvédelmi miniszter. hogy az Országgyűlés honvédelmi bizottsága rendszeresen. behatóan foglalkozik e területek munkájával, és sok. korábban tabunak tartott témát is napirendjére tűzött. A miniszter a kormány nevében, a honvédelmi bizottság egyetértésével kérte a törvénymódosítás elfogadását. Az indítványt a törvényhozó testület egyhangúlag elfogadta.
