Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-23 / 305. szám

FOLYTATTA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGI ÉS I MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 305. SZÁM Árn: 1,80 forint 1988. DECEMBER 23., PÉNTEK Januárban fejezik be a munkát Sűrű napirend, új törvények Csütörtökön délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Stadinger István házelnök bejelentette, hogy ezen a napon mindenképpen be- rekesztik az ülésszakot, több napirendi pont tárgyalásával. Illetve az interpellációk­kal és a kérdésekkel már a következő évben, a január 10-én íolytatódó ülésszakon foglalkoznak a képviselők. VILLÁNYI Viilányi Miklós ért jövedelmek nagyobb ked­vezményét, mert szociálpoliti­kai szempontok alapján sem a magasabb jövedelmű nyug­díjasok kedvezményét lenne célszerű növelni. Ha lenne for­rás, akkor azt az alacsony nyugdíjak növelésére kellene felhasználni. Egyébként az adómértékek csökkentése a nyugdíj melletti jövedelmeket is ugyanolyan mértékben ked­vezőbb helyzetbe hozza, mint az aktív keresőkét. Az adótábla progressziójá­nak mérséklése és az adóter­helés csökkentése mellett ja­vítja a személyi jövedelemadó működéskörnyezetét, - így to­vább csökkenti teljesítményt fékező hatását a liberalizál­tabb bérgazdálkodás, az egész­ségügyben és az oktatásban a túlóra és az ügyeleti díjak emelése, és az is, hogy 1989- től költségtérítés iellegű. tehát (Folytatás a 3. oldalon.) Csütörtökön katonai tisz­teletadással, ünnepi külső­ségek között a Parlament előtti Kossuth Lajos téren levonták az állami zászlót, amelyet az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulásának 44. évfor­dulója alkalmából vontak fel. Ez történt Csütörtökén délelőtt folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Stadinger István bejelentette, hogy estére berekesztik az ülésszakot, és több napirendi pontot, illetve Interpellációt, kérdést már csak a következő évben, a január 10-1 ülésszakon tárgyalnak meg. A napirendnek megfelelőn először Villányi Miklós pénzügy- miniszter terjesztett be törvényjavaslatot a magánszemélyek Jö­vedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról. A pénzügyminiszter expozéjához hozzászólt Gágyor Pál (13. vk., Budapest), Movik Lászlóné (27. vk., Pest m.), Balogh László (14. vk., Békés m.), Szatmári Lajos (6. vk., Veszprém m.), Koszto- lánczki Jánosné (2. vk., Somogy m.), Morvay László (33. vk., Budapest), Simon Béla (6. vk., Borsod-Abaúj-Zemplén m.), Gu­lyás Gyula (17. vk., Szabolcs-Szatmár m.), Gasparik János (2. vk., Komárom m.). Kovács Lászlóné (7. vk., Budapest). Nagy Sándor (országos lista), Horváth Jenő (1. vk., Budapest). A vita lezárását követően a képviselők néma felállással tisz­telegtek az elhunyt Boldizsár Iván képviselő, iró emléke előtt, majd Villányi Miklós válaszolt az észrevételekre, javaslatokra. Következő napirendi pontként Villányi Miklós pénzügymi­niszter előterjesztette az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. Az expozéhoz Mészáros Győző a terv- és költségvetési bi­zottság előadója szólt hozzá. A cégbírósági eljárás illetékére vonatkozó módosítást ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodással fo­gadták cl. A három hónapos ügyintézési idő előírását egyhan­gúlag jóváhagyták. Az Országgyűlés ezután a már megszava­zott változtatásokkal együtt — ellenszavazat nélkül, 2 tartóz­kodással — elfogadta az illetékekről szóló 1986. évi I. törvény módosítását. Ezt követően a társadalombiztosítási alapról szóló törvény- javaslat és a társadalombiztosítással foglalkozó 1975. évi II. törvény módosítását kezdeményező törvényjavaslat tárgyalása következett. Az előadó dr. Csehák Judit szociális és egészség- ügyi miniszter volt. A napirendhez hozzászólt dr. Mezey Károly, a szociális és egészségügyi bizottság képviseletében, dr. Kiss Péter (13. vk., Fejér m.), Koczmann Ferencné (7. vk., Győr-Sopron m.), dr. Tartalné dr. Borszéki Erzsébet (6. vk., Nógrád m.), majd dr. Cse- hák Judit összegezte a vitában elhangzottakat. Határozathozatal következett: az Országgyűlés először a társadalombiztosítási alapról szóló törvényjavaslatot egyhan­gúlag elfogadta, majd ugyancsak egyhangúlag határozott az 1975. évi II. törvény módosításáról. Ezután megtárgyalták a szakképzési hozzájárulásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslatot Czibere Tibor, mű­velődési miniszter előterjesztésében. Az expozéhoz hozzászólt Ho-n Péter (1. vk. Somogy m.) és Hellner Károly (32. vk., Budapest). Több hozzászóló nem lévén, Czibere Tibor összefoglalta az elhangzottakat és vála­szolt a kérdésekre. Következő napirendi pontként a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvényjavaslatot és a polgári törvény­könyv módosításáról szóló törvényjavaslatot tárgyalta meg a parlament dr. Kulcsár Kálmán Igazságügyminiszter előterjesz­téséhen. A két törvényjavaslat vitájában felszólalt dr. Tallóssy Fri­gyes (24. vk. Budapest). Bánáti András (5. vk. Pest m.). Sza­bó Kálmán (36. vk., Budapest). A képviselők először döntöttek a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvényjavaslathoz beterjesztett jogi, igaz­gatási és igazságügyi bizottsági módosító javaslatokról: egy ellenszavazattal és egy tartózkodással elfogadták. Ezután az Országgyűlés a külföldiek magyarországi befektetéséről szóló törvényjavaslatot a már megszavazott módosítással együtt ál­talánosságban és részleteiben — 1 ellenszavazattal, tartózkodás nélkül — elfogadta. Ezt követően a polgári törvénykönyv mó­dosításáról szóló törvényjavaslathoz benyújtott jogi, igazga­tási és igazságügyi bizottsági módosító indítványról szavaztak: a javaslatot a képviselők egyhangúan elfogadták. Az Ország­gyűlés a polgári törvénykönyv módosításáról szóló törvény- javaslatot. a már megszavazott módosítással együtt — általá­nosságban és részleteiben — egyhangúlag elfogadta. Végül a honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény módosí­tásának javaslatát teriesztette a törvényhozó testület elé Kár­páti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Az indítványt a törvényhozó testület egyhangúan elfogadta. Ezzel befejeződött az Országgyűlés decemberi ülésszakának harmadik munkanapja. A parlament január 10-én délelőtt, 10 órakor folytatja munkáját. növeli. Arra is törekedtek, hogy tompítsák az adótábla szélsőségeit. A jelenlegi adó­tábla három kritikus pontja: az adómentes sávot követően magas az induló 20 százalékos elvonás, túlzott a legmaga­sabb adósávban a 60 százalé­kos adóterhelés, és a 100—240 ezer forint közötti adósávok­ban is aránytalanul nagy a progresszió. A kormány az adótábla mó­dosítására két változatot ter­jeszt az Országgyűlés elé. Közös bennük, hogy 11 helyett 8-ra csökkenne az adósávok száma, mérséklődnének a leg­alsó és a legfelső határon levő adókulcsok. Az „A” változat­ban az alsó határon 20 száza­lékról 18 százalékra, a „B”- ben 17-re, a felső határon pe­dig 60-ról 56-ra. Ezzel a fel­ső határ a vállalkozási nyere­ségadó-elvonás mértékéhez kö­zelítene. Ennek azért van különös jelentősége, mert 1989- től az egyéni vállalkozók a személyi jövedelemadó tör­vény hatálya alá tartoznak. Lényegesebb változás ennél, hogy az adómentes sáv 55 ezer forintra növekszik, a belső sá­vokban pedig kétféle módosí­tást javasolnak. Az „A” vál­tozat a nagyobb jövedelműe­két kedvezményezi, a „B” vál­tozat pedig a 240 ezer forint alatti jövedelmeket hozza ked­vezőbb helyzetbe. Mindkét változat kevesebb adót hoz, mint az érvényben levő adó­tábla. Az „A” változatban 10,5 százalékra csökken az átlagos adóteher, a „B” változatban 10 százalékra az idei várha­tóan 12 százalékról. Ez az adó- teher-csökkenés 10—12 milliárd forinttal több jövedelmet hagy az állampolgároknál, és ahhoz is hozzájárul, hogy az eredeti­leg tervezett 6—7 százalékos reálbércsökkenés 1989-ben ki­sebb. 4—5 százalék legyen. A nyugdíj után továbbra sem kell fizetni adót. A kor­mányt azt javasolja, hogy mi7_ vei a nyugdíjak az infláció el­lensúlyozására jövő évben is növekednek, ha a nyugdíjasok a nyugdíj mellett még dolgoz­nak vagy más adóköteles jö­vedelmük van, akkor az eddi­gi 96 ezer forint helyett 100 ezer forinttól kezdődően adóz­zék az egyébként adóköteles jövedelem. Körülbelül 400 ezer nyug­díjas vállal munkát. A sta­tisztika szerint általában azok. akiknek a nyugdíjuk is maga­sabb. A rendelkezésre álló ke­vés információ alapján, ha csak a nyugdíj melletti kere­setet számítjuk, s az egyéb jövedelmeket, például a szo­bakiadást. a magánoktatást nem. az adókiesés akkor is meghaladja a másfél milliárd forintot. A számításban nagy­ságrendi tévedés nem lehet. Ez minimum 1.5 milliárd forint tanácsi bevételkiesést jelente­ne. A kormány azért sem tá­mogatja a nyugdíj mellett el­Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése Bérek és elvonások szerződések megkötéséhez ajánlja, hogy a dolgozók alap­bérét minden munkahelyen legalább 3 százalékos mérték­ben növeljék. Az átlagbér-nö­vekedés felső határát 10 száza­lékban ajánlják megállapíta­ni. A jövő évi bérmechanizmus­hoz kapcsolódó adókedvezmé­nyek ügyében is jelentős'vita alakult ki. A testület korábbi ülésén a kormány elfogadta azt a javaslatot, hogy 'béradóked­vezményben részesüljenek az agrárágazat,. valamint az élel­miszer-kiskereskedelem vál­lalatai, szövetkezetei. (Jövőre a vállalatok bérnövekményük után 50 százalékos adót fizet­nek. Azok a gazdálkodó szer­vezetek azonban, amelyeknél a bérnövekmény nem haladja meg a hozzáadott érték növe­kedésének 50 százalékát, men­tesülnek az adó alól. Az elkép­zelés szerint ez a mentesség terjedne ki automatikusan az élelmiszer-kiskereskedelemre, valamint az agrárágazatra.) A SZOT szerint azbnban ez nem elegendő, szükséges, hogy min­den gazdálkodó számára biz­tosítsák jövőre a 3 százalékos adómentes béremelési lehető­séget. Medgyessy Péter arra hi­vatkozott, hogy a Parlament szerdán törvényt alkotott a jö­vő évi költségvetésről. Így a kormány csak akkor tehetne eleget a kérésnek, ha a szüksé­ges forrást más költségvetési kiadás csökkentésével, vagy a bevétel növelésével sikerülne előteremteni. Végül is olyan megállapodás született, hogy adókedvezményben csak az ag­rárszféra és az élelmiszer-ke­reskedelem részesül. A testü­letben részt vevő érdekvédel­mi szervezetek fenntartották ellenvéleményüket: megnyug­tató megoldást csak a 3 száza­lékos adómentes béremelési lehetőség biztosítása jelenthet. (Kommentárunk lapunk 6. oldalán.) Váci család az áldozatok között Lezuhant a repülőgép Négy magyar áldozata van a PanAm légi katasztrófájá­nak. A gépen utazott a váci Roller János, Roller Jánosné és Edina nevű gyermekük, va­lamint Gábor Ibolya budapesti lakos. Az amerikai légitársaság 103-as járata Frankfurtból London érintésével tartott New Yorkba. A gép szerdán este szállt fel a Heathrow re­pülőtérről, majd ötvenpérces repülés után a skóciai Locker­bie kisváros benzinkútjára zu­hant. A Boeing 747-es óriás gép házakat tarolt le, a felcsapódó lángok épületeket és autókat gyújtottak fel. A roncsok har­minc kilométeres körzetben szóródtak szét. Csütörtök reg­gelre nyilvánvalóvá vált, hogy a gépen tartózkodó 243 utas és a 15 főnyi személyzet közül sen­ki sem élte túl a katasztrófát. A város lakosai közül is tizen­öten meghaltak és tizenketten súlyos égési sérülésekkel ke­rültek kórházba. Az áldozatok között van Bernt Carlsson, az ENSZ Namí­biával foglalkozó főbiztosa, míg Roelof Botha dél-afrikai külügyminiszter életben ma­radt, mivel bár eredetileg er­re a gépre foglaltak helyet számára, egy korábban indult géppel utazott. A megszólaltatott szakértők szerint a katasztrófát szabo­tázs is okozhatta, ugyanakkor szóba jöhet a csomagtérben történt robbanás, valamint a (Folytatás a 8. oldalon.) Érd várossá nyilvánításának tizedik évfordulója alkalmából ünnepi tanácsülést tartott a testület tegnap délben a mű­velődési központ színházter­mében. Pató Simon, a városi tanács elnöke köszöntötte a megjelen­teket, köztük Rónai Árpádot, a megyei pártbizottság osztály- vezetőjét, Balázs Gézánét, a megyei tanács elnökhelyette­sét, a városkörnyéki községek vezetőit, a város intézményei­nek képviselőit. Balázs Gézáné ünnepi kö­szöntőjében szólt Érd történel­mének fontosabb állomásairól, s a város nevét elsőként em­lítő dokumentumról. Megemlí­tette a mezővárosi rang egy­kori elvesztését éppúgy, mint a várossá válást tanúsító ok­levél 1978. december 29-i át­városi alapszervezete. Ugyan­csak Érd Városért kitüntetést vehetett át Antal Imre ország- gyűlési képviselő, Csik Pál, a PVCS érdi üzemének vezető­je. a tanács végrehajtó bizott­ságának tagja, Méray Tibor, a városi pártbizottság első tit­kára, Nagy Istvánná, a tanács végrehajtó bizottságának tag­ja, Orbán Mihály, az 1. sz. parkvárosi HNF-bizottság tit­kára, Szepes Gyula festőmű­vész és dr. Veidinger István orvos. A Műszer Automatika Ipari Kisszövetkezet elnöke egy, az egészségügyi ellátást javító orvosi műszerrel ajándékozta meg a várost az ünnep alkal­mából. Az ünnepség a művészeti csoportok műsorával zárult. Több marad a lakosságnál Ezután — a napirendnek megfelelően — Villányi Mik­lós pénzügyminiszter terjesz­tett be törvényjavaslatot a magánszemélyek jövedelem- adójáról szóló 1987. évi VI. törvény módosításáról. Elmondotta: a személyi jö­vedelemadó törvény 35. parag­rafusa előírja, hogy „az adó következő évi mértékeire és az alkalmazandó összeghatá­rokra az állami költségvetés­ről szóló törvényjavaslatban a Minisztertanács — az ár- és jövedelmi viszonyok változá­sára tekintettel — tesz javas­latot." Ez az egyik és elsődle­ges oka. hogy a kormány az Országgyűlés elé terjeszti az adótábla módosítási javaslatát. Az idei adóbevételi tervek teljesítéséről elmondotta: a kezdeti aggodalmak ellenére a személyi jövedelemadó ez év­ben a terv szerinti 58 milliárd forintot meghaladja. Szerdáig 59 milliárd forint személyi jö­vedelemadót már befizettek. A kormány a személyi jö­vedelemadó 1989. évi módosí­tásának kialakításakor abból indult ki. hogy a nominálbé­rek jövő évre tervezett 5—7 százalékos növekedését az adó nem semlegesítheti, tehát olyan adótáblát kell kidolgozni, amely az adóterhelést nem m r n A Magyar Gazdasági Kama- ! ránál tartott ülést csütörtökön ; az Országos Érdekegyezető Ta- 1 nács. 1 A testület azokkal a kérdé- 1 sekkel foglalkozott, amelyek- ' kel kapcsolatban az előző ülé- 1 sen nem jött létre megállapo- : dás. Ügy tűnt, hogy alapvető nézeteltérések következtében a i csütörtöki ülésen sem sikerült : megállapodni a jövő évi mini- ; malis bérekről. A SZOT a mi­nimális bérek januártól havi ; 4000 forintra történő felemelé­sét szorgalmazta, amit a ka- . mara soknak tartott. Csak ab­ban az esetben tartotta elfő- : gadhatónak, ha a kormány . adókedvezményt biztosít a mi­nimális bérfejlesztést megva­lósító vállalatok számára. A kormány — mondotta Med­gyessy Péter miniszterelnök- helyettes — a minimális bérek 3500 forintra történő felemelé­sét tartja indokoltnak. A meg­állapodás érdekében azonban hajlandó elfogadni a 3700 fo­rintot, de nincs lehetősége el­engedni a kapcsólódó béradót. A Szövosz, illetve a TOT képviselői szerint azonban szá­mos olyan szövetkezet van az országban, amelynél az ilyen nagymértékű béremelési köte- : lezettség teljesítése a béreme­lésre fordítható összeg 60-70 százalékát is leköti. Így alig jutna pénz a jól dolgozók, a pluszteljesítményt nyújtók anyagi megbecsülésére. A SZOT változatlanul ragaszko­dik a 3700 forintos minimál­bérhez, a kamara ez esetben adókedvezményt követelt, amelynek megadásától viszont a kormány elzárkózott. Végül is abban állapodtak meg a résztvevők, hogy a minimális bér a jövő esztendő első felé­ben nem változik. A második kérdésben vi­szonylag gyorsan született dön­tés. A szakszervezetek és a Magyar Gazdasági Kamara a jövő évi vállalati kollektív Kitüntetések az ünnepi tanácsülésen Érd tíz év óta ismét város adását. Ezután szólt a város gyarapodásáról, a bölcsődék, óvodák, iskolák, kereskedelmi egységek létesítéséről, a lakó­telep építéséről, nem feledkez­ve meg a lakosság számának növekedését követő gondokról, a közműfejlesztések elmara­dottsága miatti feszültségekről, amelyeket a tanács az utóbbi években a lakossággal közösen igyekezett megoldani. A város­sá válás óta eltelt tíz év ered­ményei alapján a további fej­lődés is biztosított. A köszöntő után Pató Simon tanácselnök kitüntetéseket adott át. Érd Díszpolgára cí­met kapott Balázs Dénes geog­ráfus, földrajzi szakíró. Érd Városért kitüntetésben része­sült a Benta- Völgye Termelő- szövetkezet, a Vörösmarty Mi­hály Gimnázium és a KIOSZ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom