Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-22 / 304. szám
FOLYTATTA TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 304. SZÁM Árn: l,KO forint 1988. DECEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Tájékoztató a pápai üzenetről A költségvetés módosított negyedik variációja kapott többségi támogatást Dr. Vona Ferenc indítványát a bizottság elutasította, a parlament elfogadta Szerda délelőtt 9 órakor az 1989. évi költségvetésről szóló törvényjavaslat és az ahhoz kapcsolódó előterjesztések feletti együttes vitával folytatta munkáját az Országgyűlés ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az elnöklő Stadinger István bejelentette, hogy Schöner Alfréd főrabbi (országos lista) indítvánnyal fordult az Országgyűléshez: a törvényhozó testület a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához címzett táviratban fejezze ki együttérzését az örményországi földrengés károsultjaival. Az Országgyűlés egyetértett a javaslattal. BR. VONA FERENC: Tékozló ország a miénk Nyilvánvalóan nem lehet jó költségvetés az, amelynek a bevételei sokkal kisebbek, mint a kiadásai, és a támogatási kiadásai is sokkal kisebbek annál, amekkorára az országnak szüksége volna. Nem lehet jó költségvetés az, amely elvonásaival csökkenti a munkakedvet, a vállalkozó- kedvet, s szinte lehetetlenné ■teszi a termelési beruházásokat, a műszaki-technikai fejlesztést, a bővített újratermelést, a többletnyereséget, azaz saját létalapját emészti fel. Nem lehet jó költségvetés az, amely támogatásaival konzerválja az elavult, veszteséges szervezeteket, s nem ösztönzi kellően a húzóágazatokat, a produktív tudást és a több, jobb, hatékonyabb munkát. Nem lehet jó költségvetés az, amely „egyéb” infrastrukturális tevékenységnek nevezi a tudományos kutatást és az oktatást, amely még mindig nem kezeli súlyának megfelelően az egészségügyet. Ezért sokáig gondolkodtam, fölszólaljak-e. Elmondjam-e, hogy a mezőgazdaság támogatását nem szabad csökkenteni, ellenkezőleg, jobban kell ösztönözni a termelési kedvet, mert itt vannak a legjobb esélyeink a világpiacon. Am ha sikerülne erről meggyőznöm önöket, hátha épp az egészségügy pénzéből csípnénk le egy keveset, amelyet másodjára akartam felhozni, hogy fejlesztése immár halaszthatatlan. S ha elhiszik nekem, nem az oktaEz történt Az Országgyűlés tegnap délclfilt a Jüvű évi költségvetésről szóló törvényjavaslatról, valamint az ehhez kapcsolódó előterjesztésekről folytatta a kedden megkezdett vitát. Mielőtt azonban az első felszólaló szót kapott volna, Stadinger István bejelentette, hogy Schöner Alfréd főrabbi indítványozza: a testület táviratban fejezze ki együttérzését az örményországi földrengés károsultjaival. Az Országgyűlés egyetértett a javaslattal. A költségvetési vitában a kővetkezők mondták el véleményüket: dr. Kádár Magdolna (Szolnok megye, S. vk.), dr. Vona Ferenc (Pest m.. 16. vk.), Hadnai Gábor (Budapest, 48. vk.). Fábián Károly (Győr-Sopron m., 13. vk.). Keszthelyi Zoltán (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 1. vk.), Szálai Gyula (Fejér m., 1. vk.), Vörösné Csuka Mária (Komárom m., 9. vlí.), Bánfalvi András (Szaholcs-SzaUnár m., 4. vk.), IteidI János (Somogy m., 5. vk.), Horváth/Ferenc (Somogy m., 10. vk.), Kiss István (Bács-Kiskun ifi., 18. vk.). Felszólalt még dr. Horváth Miklós (Fejér m., 3. vk.), Lász- tlty Radomir (Budapest, 31. vk.), Király Zoltán (Csongrád m.. 5. vk.), Bozsó Lajosné (Budapest. 10. vk.). Kállai Ferenc (országos lista), Moravszki György (Szabolcs-Szatmár m., 5. vk.), Kovács László (Pest m., 20. vk.), Mayer Bertalan (Vas m., 5. vk.). Szót kért Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter Is. A vitában a továbbiakban Brezniczky József (Baranya m., 8. vk.), Balogh András (Borsod-Abaúj-Zemplén m., 22. vk.), Mészáros Győző (Somogy m., 8. vk.). Bőrösök Dezső (Budapest, 38. vk.), Fodor Pál (Csongrád m.. 13. vk.) ismertette észrevételeit. Dr. Bölcsev Gvürgv, s Jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára Király Zoltán felszólalásával kapcsolatban mondta el véleményét. Frre Király Zoltán válaszolt. A vita lezárása után Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszolt a képviselők észrevételeire, javaslataira. Puskás Sándor, a terv- és költségietési bizottság előadója javasolta, hogy a bizottság által előterjesztett négyes számú változatot fogadják cl a képviselők. Az Országgyűlés a módosító indítványok elfogadása után többségi szavazással, 26 ellenszavazattal, 13 tartózkodás mellett elfogadta az 1989. évi költségvetést. Az elfogadott törvény a terv- és költségvetési bizottság által javasolt, s a vitában támogatott negyedik költségvetési változatot rögzíti. Ennek megfelelően a képviselő-testület törvényt alkotott a vállalkozásokat terhelő 4 százalékos egyszeri nyereségadó bevezetésér6A 'szavazás után Szűrös Mátvás. az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke tájékoztatót adott a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartását szorgalmazó, ja'auár 1-jén elhangzó pápai üzenettel kapcsolatban. A tájékoztatóhoz Tóth Károly megyés püspök (országos lista) fűzött kiégi szitást és tett javaslatot. A testület úgv döntött, hogy a külügyi bizottság a kiegészítést és javaslatot figyelembe véve szövegezze meg az állás- foglalást. Fzt követően az elnöklő Horváth Lajos az Országgyűlés ülésszakát berekesztette. tás, a tudomány látja-e kárát, melyek múlhatatlan fontosságáról harmadikként akartam beszélni. Végül mégis a felszólalás mellett döntöttem, bár tudom, hogy az igazság, az igazságosság ma nem lehet vendégünk ebben a teremben. Mert mélységesen igaz az a tétel, hogy a költségvetés ne az árakon keresztül támogasson, hanem a Öéreken. Mint ahogy az is igaz a rrtaga helyén, hogy a bérekben a teljesítményt jutalmazzuk, s ne keverjünk bele szociálpolitikát. Az is igazat mond, aki szerint a teljesítmény ritkán kapja meg méltó anyagi elismerését. És alighanem a legnagyobb igazsága annak van, aki szerint évtizedek óta képtelenek vagyunk megszervezni, hogy a munka hatékony legyen, vagyis, hogy az eredménye fölhasználható és eladható érték legyen, amelynek órából megfelelő bért lehet fizetni. Ha most eltekintünk a költségvetés magasztos nemzeti céljaitól, s csak azt az „önös” célját nézzük: mit keik- tennie ahhoz, hogy jövőre nagyobb lehessen, akkor is teljesen érthetetlen az agrártámogatások ötmilliárdos csökkentése. Minden mutató, adat azt bizonyítja, hogy a mezőgazdaság jól fizet a támogatásokért, ráadásul a legjobbak az esélyei a külkereskedelemben, különösen, ha növeljük a feldolgozottság fokát, javítjuk a csomagolást, és a gabona—hús; mellé harmadiknak fölfejlesztenénk a zöldség- és gyümölcs- terrpelést. Minden ország a mezőgazdaságát védi különféle protekcionista intézkedésekkel, mi sem tennénk helyesen, ha hagynánk elsorvadni a termelési kedvet a mezőgazdaságban. Aggasztóan alakul az élelmiszeripar befizetéseinek és a támogatásának a viszonya. A befizetések állandóan növekednek, 1989-re meghaladják a százmilliárdot. A támogatás jóval kisebb ütemben nő, sőt ’89-ben drasztikusan csökkenni fog, éppen ellenkező tendenciát mutatva az általános külföldi gyakorlattal. Félő, hogy a .mezőgazdaság kizsákmányolása már nem sokáig fokozható büntetlenül. A költsógvetés nagyobb kárt okozott a mezőgazdaságnak, mint a piac. Noha nem hiszek igazán abban, hogy a jelenlegi költség- vetés különféle átcsoportosításokkal lényegesen javítható, ha á-t mondtam, b-t is kel] mondanom. Bele vagyunk kényszerítve ebbe a meddő jáDr. Vona Ferenc tékba, ha valahova pénzt teszünk, valahonnan el kell venni. Javaslom tehát a fegyveres szervezetekre szánt kiadások 20 százalékos mérséklését. Sokan mondják, hogy a katonák, munkásőrök védelmi feladataik mellett sok fontos nép- gazdasági feladatot is elvégeznek — olcsón. Ez nem érv. Hasznos a munkájuk, de tu lajdonképpen ezzel is konzerválják gazdaságunk torz struk túráit. A megoldást a gazdaságban kell megtalálni. Olcsó munkaerő? A rab, a kényszer- munkás még olcsóbb. Ki pró hálták ezt hajdanán a Szovjetunióban is és nálunk is Nem hallottam, hogy a recski (Folytatás a 3. oldalon.) Hatmilliárdos hitelszerződés Kevesebb ólom a levegőben Nem bírtam megállni, hogy fel ne tegyek egy provokatívnak tűnő kérdést a Budapest Bank elnök-vezérigazgatójának, Hegedűs Oszkárnak: — Annyit látom mostanában a DKV-ban — és mindig olyan eseményeken, amelyek a vállalat életében fontosak —, hogy az az érzésem: ön a Dunai Kőolajipari Vállalat alkalmazottja. Árulja el: menynyit fizet önnek a finomító? — Ügy évente kétszázmillió forintot — válaszolt rövid homlokráncoló töprengés után Hegedűs Oszkár, majd igy folytatta: — Pontosabban a cégemnek, a Budapest Banknak. Ennyi az éves kamatbevételünk a DKV-nak folyósított hitelek után, hiszen amolyan házi bankjává nőttük ki magunkat. Elég, ha az idei hitelszerződésekre utalok. Alig két hete írtilk alá a Duna- mint Polisztirolgyártó Részvénytársaság kölcsönszerződését, most pedig egy másik beruházásban veszünk részt, összesen hatmilliárd forinttal járulunk hozzá a DKV fejlesztéseihez. Nekünk ez mindenképpen jó üzlet, hiszen a vállalatnak jó híre van a szakmában, nyereségesen gazdálkodik, termékei mindenütt értékesíthetők. Hogy mi hozta, tegnap ismét Százhalombattára Hegedűs Oszkárt? Természetesen egy újabb hitelszerződés. Ezúttal az úgynevezett reformáló IV. üzem kölcsöndokumen- tumait írta alá a Nemzetközi Beruházási Bank igazgatója, N. Hobjila, Hegedűs Oszkár, Menich György, a Magyar Nemzeti Bank főosztály- vezetője és dfr Rátosi Ernő, a DKV vezérigazgatója. Az ünnepélyes szerződéskötésben részt vett Czipper Gyula ipari, dr. Illés Béla szociális és egészségügyi, dr. Nagy Ervin, közlekedési miniszterhelyettes és Százhalombatta párt-, gazdasági és társadalmi szervezeteinek képviselői. A hatmífiiárd forintért felépülő reformálóüzem annak a fejlesztési programnak a keretében valósul meg, amelynek célja a benzinek ólomtartalmának és a motor- hajtóanyagok kéntartalmának csökkentése, valamint a bázisolajok hidegfolyási tulajdonságának javítása. Mint Horváth Ferenctől, a fejlesztési főosztály vezetőjétől megtudtuk, az üzemet az egyesült államokbeli Universal Oil Product építi fel. Ettől a vállalattól vásárol, ták annak idején a katalitikus krakkóié licencét, és az eddigi jó tapasztalatok alapján fordultak az UOP-hoz. Az üzem 1991. augusztus 31-re épül fel. F. A. M. N. Hobjila, úr. Rátosi Ernő ég Hegedűs Oszkár aláírja a reformálóüzem hitelszerződését (Erdős! Ágnes felvétele) Együtt a lakossággal Szentendre díszpolgára Tegnap ünnepi tanácsülésen emlékeztek meg Szentendre felszabadulásának 44. évfordulójáról. Immár hagyomány a városban, hogy e jeles alkalommal ádják át a Szentendre díszpolgára kitüntető cím viselésére jogosító oklevelet és diplomát is. A tanács testületé nemrég úgy döntött,' hogy 1988-ban Kazai Barna vezérőrnagy, a Kossuth Lajos Katonai Főiskola nyugalomba vonult parancsnokát tiszteli meg az évente egy embernek adható elismeréssel. Miért kapta meg Kazai Barna számos állami és társadalmi kitüntetése mellé a város díszpolgára titulust? Dr. Szint István tanácselnök indoklása szerint azért, mert a vezérőrnagy által irányított katonai intézmény teljes egyetértésben működik Szentendre lakosságával. Évente mintegy 5 ezer iskolás sportolhat a főiskola különböző szakosztályaiban. közülük többen az országhatáron túl is hírnevet szereztek. A sorkatonák és tisztek — 1968 óta Kazai Barna irányításával — a város nehéz napjaiban a szentendreiekkel együtt küzdöttek. Árvizek, gátépítés, nehéz teleken az élelmiszer-ellátás biztosítása fémjelzi ezt a barátságot. A KLKF hallgatói sok millió forintos társadalmimunka-érté- ket teremtettek. Csak/a legjeA tanácselnök adta át a kitüntetést a nyugalmazott vezérőrnagynak lesebbek közül néhány: hídépítés a pap-szigeti Kis-Duna- ágra, a Mészáros Dezső-féle szoborpark kialakítása, iskolák, intézmények szépítése, parkosítása. A főiskola megnyitotta a szentendrei ifivezetők előtt az uszodáját, s mindenki számára a művelődési központját. A szentendreiek mindig maguknak érezték a főiskolát. S hogy ez így alakult, abban döntő érdemei vannak Kazai Barnának. A nyugalomba vonult parancsnok a kitüntetést a főiskola egész állományának a nevében köszönte meg. Közös erőfeszítésük gyümölcsének tekintette az oklevelet és a diplomát. Neki személy szerint — mondotta — mindig az volt a törekvése, hogy a katonák és lakosság súrlódásmentesen éljenek a településen. Érdekes adatot mondott: a KLKF jelenlegi tanári karának 10 százaléka a csapatszolgálat után azért is kérte magát vissza az intézménybe, mert felesége és rokonai a városban vagy környékén élnek. Kazai Barna elmondta, hogy több mint 20 esztendő alatt második otthona lett a város, nyugdíjasként négy unokájával szeretne foglalkozni, s többet együtt lenni a feleségével, akire eddig a szolgálat miatt sajnálatosan kevés ideje jutott. A köszöntő után a Lenin úti iskola Pro Futur a nevű ének- együttese adott műsort. Vicsotka Mihály
