Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-21 / 303. szám

MEGKEZDTE TANÄCSKOZÄSÄT AZ ORSZÁGGYŰLÉS VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI XXXII. ÉVFOLYAM, 303. SZÁM Ára: l,JBO forint 1988. DECEMBER 21., SZERDA Március 15-éí munkaszüneti nappá nyilvánították Megkezdődött az Országgyűlés Kedd délelőtt 10 órakor Stadinger István elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke, Grősz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke. Az ülést megnyitva Stadinger István megemlékezett az ideiglenes nemzetgyűlés és kormány 44 évvel ezelőtti megalakulásáról. (Az évforduló alkalmából egyéb­ként kedden délután a Parlament előtti Kossuth Lajos téren katonai tiszteletadás­sal, ünnepi külsőségek között felvonták az állami zászlót.) Stadinger István ezután egy képviselői Indítványt ismertetett. Grósz Károly és Huszár István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára írásban benyúj­tott javaslatában azt kérte, hogy március 15-ét, a magyar nemzet e jeles ünnepét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elfogadta a javaslatot. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat. Be­jelentette, hogy három képviselő nyújtott be interpellációt, és öten fordulnak kér­déssel az érintett tárcák vezetőihez. A törvényhozó testület ez­után egyhangúlag elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: O A minisztériumok felsoro­lásáról szóló törvényja­vaslat és személyi javaslatok tárgyalása; © Az 1989. évi költségvetés­ről szóló törvényjavaslat tárgyalása a kapcsolódó tör­vényjavaslatokkal együtt; Tájékoztató a nemzeti kl- sebbségek jogainak tiszte­letben tartását szorgalmazó pá­pai üzenetről; O A magánszemélyek jöve­delemadójáról szóló tör­vény módosításának törvény­íílUíKlíltíl * © Az illetékről szóló 1988. évi I. törvény módosításá­nak törvényjavaslata: O A társadalombiztosítási alapról szóló törvényja­vaslat és a társadalombiztosí­tásról szóló törvény módosítá­sának tárgyalása, együttes vi­tában; O A szakképzési hozzájáru­lásról és a szakképzési alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása; © A külfödiek magyarorszá­gi befektetéséről és a pol­gári törvénykönyv módosításá­ról szóló törvényjavaslatok tár­gyalása, együttes vitában; © Az alkotmány módosítá­sáról; az egyesülési jog­ról; a gyülekezési jogról szóló i.y i Megkezdte decemberi üléssza­kát az Országgyűlés törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; A honvédelemről szóló 1976. évi I. törvény mó­dosításának törvényjavaslata; O Az Országgyűlés ügy­rendje módosításának tárgyalása; ^^interpellációk, kérdések. A testület az ülésszak tárgy- sorozatát egyhangúlag elfo­gadta. NÉMETH Javaslat az új minisztériumra Ezt követően Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke ter­jesztett elő törvényjavasla­tot a minisztériumok felso­rolásáról szóló törvény mó­dosítására. Elöljáróban ki­Ez történt Az els5 napirendi pontként elhangzott mtnlszterelnSkl ex­pozéhoz kapcsolódva Szilágyi Gábor, az építési és közlekedési bizottság titkára kért szót. Hangsúlyozta, hogy különösen az építészek fájlalják a nagy hagyományú Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium megszüntetését. A bizottság sokoldalú vitája után javasolta az Országgyűlésnek az 1987. évi VII. tör­vény módosításának elfogadását. A változtatás, a minisztériumi összevonás helyességét kér­dőjelezte meg Bodonyl Csaba építőművész, aki többek között indítványozta egy építészeti kamara létrehozását. Németh Miklós válaszában elmondta, hogy a konkrét fel­adatkörök kialakításánál a kormány kész figyelembe venni az összes észrevételt, bírálatot. Levonta azt a tanulságot, hogy a társadalmi szervezeteket hamarabb kell tájékoztatni. A ha­táskörök megállapítása azonban a Minisztertanács feladata, azt nem ruházhatja át. Az építészeti kamara létrehozásának Javas­latát jó, támogatandó gondolatnak nevezte a kormányfő. Ezután határozathozatal következett: az Országgyűlés a mi­nisztériumok felsorolásáról szóló 1987. évi VII. törvény módo­sítására benyújtott törvényjavaslatot — 21 ellenszavazattal és 54 tartózkodás mellett — elfogadta. Ezt követően rátértek az ehhez kapcsolódó személyi Javas­latok tárgyalására. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa — az MSZMP Központi Bizottsága és a HNF Országos Elnöksége egyet­értésével — Javaslatot nyújtott be Urbán Lajos közlekedési mi­niszter, valamint Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter — érdemeik elismerése melletti — felmentésére. Indít­ványozta továbbá Derzsl Andrásnak, a Fővárosi Tanács Közle­kedési Főigazgatósága vezetőjének megválasztását közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterré. Urbán Lajos és Somogyi László felmentését az Országgyűlés elfogadta. Derzsl András miniszterré történő megválasztásakor 25-en szavaztak a Javaslat ellen és I15-en tartózkodtak. Ezt a szavazást azonban — képviselői Indítványra — megismételték. Ekkor 128-nak bizonyult a tartózkodók száma, a 25 ellenszava­zat nem változott. Az Országgyűlés tehát többségi szavazattal Derzsl Andrást közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterré megválasztotta. Kállai Gyulát előrehaladott korára és más elfoglaltságára való tekintettel a parlament saját kérésére felmentette az al­kotmány-előkészítő bizottság elnöki tisztsége és tagsága alól. Az alkotmány-előkészítő bizottság új elnökévé a testület eddigi titkárát, dr. Gajdács! Istvánt választották meg, a bizottság tit­kárának személyére később tesznek Javaslatot. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően meg­kezdődött a Magyar Népköztársaság 1989. évi állami költség­vetéséről szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részese­désről szóló törvényjavaslat, a lakásalapról szóló törvényjavas­lat, valamint a vállalkozások 1989. évi eredménye után fizeten­dő kiegészítő adóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Villányi Miklós pénzügyminiszter expozéja után a törvény­javaslatokról szóló vitában tegnap 19 képviselő — közöttük dr. Juhár János, Pest megye 24. választókerületének képviselője — kért szót. A törvényjavaslatok vitája ma folytatódik. * Az Országgyűlés tegnapi ülésének szünetében nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Derzsl András, a megválasztott köz­lekedési. hírközlési és építésügyi miniszter. A sajtótájékoztatón Faragó András, az Orszárgvfllés sajtó­irodájának vezetőié belelentette. hogv az Országgvűlés nem párttag képviselői indítványozták önálló képviselői csoport létrehozását. Indokként szt jelölték meg. hogv a párttag kép­viselők rendszeresen kapnak kiegészítő Információkat, s Ilyes­fajta Ismeretekre a nem párttagoknak Is szükségük van. A sajtóiroda vezetője elmondta, hogy az önálló képviselői cso­port létrehozó>a az új házszabály szerint lehetséges lesz, de csak önszerveződéssel jöhet létre. po­emelte: a Jelenlegi helyzet egyik fő sajátossága, hogy végre egyidejűleg halad az egymástól korábban elválaszt­hatónak hitt gazdasági és litikai reform. Ugyanakkor a két területen a haladás sebes­sége jelentősen eltér egymás­tól. Sokáig a gazdaságra kor­látozódott a reform, napjaink­ban a folyamat kiszélesedett, sőt a politikai intézményrend­szer reformja, a társadalmi de­mokrácia és az ezt kísérő nyil­vánosság kibontakozása any- nyira felgyorsult, hogy már reális veszély a folyamatok kezelhetetlensége, s ennek kö­vetkezményeként a társadalom destabilizálódása. Ez a veszély nem a folyamatok leállításá­val kerülhető el, hanem csak az új alapokon nyugvó, a po­litikai pluralizmus talaján álló közmegegyezéssel. A továbbiakban arról szólt: ha pártunk és kormányunk már nem lesz egy tömbből fa­ragott, mint évtizedekig volt a gyakorlatban, akkor meg kell jeleníteni a sajátos szer rephez tartozó saját arculatot, ki kell alakítani az újszerű kapcsolatrendszert és műkö­dési mechanizmust. Más meg­(Folytatás a 3. oldalon.) Hangot kaptak az eSIendrukkcrek? Lemondott a tanácselnök Nagykovácsiban Lemondott Tokodi Zoltán, a Nagykovácsi Községi Tanács elnöke. Mint arról már lapunk is beszámolt, ez évben a Pest Megyei Tanács Végrehajtó Bi­zottsága adóigazgatási, építés- hatósági és pénzügyi gazdálko­dási hiányosságok miatt szi­gorú megrovás fegyelmi bün­tetéssel sújtotta a tanácselnö­köt, s javasolta a vizsgálati anyag ismeretében, hogy a helyi tanács döntsön arról, al­kalmas-e Tokodi Zoltán eddigi funkciójának betöltésére. A testület tagjai közül mind­össze négyen voksoltak a ta­nácselnök távozására, húszán viszont maradása mellett sza­vaztak. Mindennek alig több mint egy hónapja, ezért is kü­lönös Tokodi Zoltán lemondá­sa. Tegnap délután már üresen tátongott a tanácselnöki szoba. A váróhelyiségben négy taná­csi dolgozó ült. — A községi végrehajtó bi­zottság titkára sincs bent, je­lenleg nincs ügyvezető, de re­méljük, holnap bejön a ta­nácselnök — mondják. Utána sorolni kezdik: — Nézze, megírhatja a ne­vünket. de nem érdemes, amit egyikünk mond, azt va­lamennyien mondjuk. Mi na­gyon kedveljük Tokodi Zol­tánt, ha bántódása esik, talán még itt is hagyjuk a hivatalt. Kilenc éve Ide még lajtos ko­csi hozta a vizet, s most tes­sék, nézze meg, milyen szép lett Nagykovácsi. Hogy köz­ben hibázott? Hát ki nem hi­bázik? Az volt a baj, hogy túl­ságosan rendes volt, nem bánt el a rosszakaróival. Szemethy Lászlóné, az MSZMP Budaörsi Városi Bi­zottságának első titkára, aki éppen szabadságát tölti, tár­gyilagosan válaszol: — Hogy történt-e valami az utóbbi napokban Nagykovácsi­ban, nem tudom. Arról termé­szetesen van tudomásom, hogy a megyei tanácson több, To­kodi Zoltánnal kapcsolatos üggyel is foglalkoznak, ezek­re azonban szerintem túl erős a többször használt „törvény- sértő” jelző. Vitathatatlan, hogy a munkájában előfordul­tak súrlódások, nemegyszer túlságosan leegyszerűsítette az ügyintézést. Komolyabb össze­ütközésbe került a községi or­vossal, s a tanácsi munkában hangot kaptak az ellendrukke­rei. Nem hinném, hogy külö­nösebb szenzáció lehetne a le­mondása körül: négy pici gyermeke van, a legkisebb még csecsemő, sok a kötele­zettsége, s a tanácselnöki fize­tésért nem sokan csinálnák ezt a nehéz munkát, különösen úgy nem, hogy már harminc- egynéhány éves kora ellenére átesett egy súlyos betegségen. T. B. E. Gödöllői Ganz Árammérőgyár: Részvénytársaság Az előzetes terveknek meg­felelően december 20-án ülést tartott a gödöllői Ganz Áram- mérőgyár vállalati tanácsa. A kiadott írásos előterjesztés, valamint Szabó István vezér- igazgató szóbeli kiegészítése alapján, a vállalati tanács el­fogadta azt a javaslatot, hogy a Ganz Árammérőgyár az ér­dekelt belföldi és külföldi partnerekkel együtt jövőre a szervezőmunka függvényében, alakítsa meg a Ganz Árammé­rőgyár Részvénytársaságot. A részvénytársaság megalakulá­sával egy időben a vonatkozó jogszabályok értelmében a vál­lalati tanács megszűnik. Az alapítók szándéka szerint a részvénytársaság megalapítása elősegítheti a technika meg­újítását, a piacok bővülését és a termékszerkezet korszerűsí­tésének gyorsítását, valamint a vállalati és dolgozói jöve­delmek lényeges javítását. Segítség az örményeknek Újabb véradókat várnak Egy egész ország mozdult meg, fogalmazhatnánk kép­letesen, az örmények megse­gítésére. Pest megyéből va­jon mekkora a segítség? — kérdeztem dr. Pethő Edét, a gödöllői vértranszfúziós ál­lomás vezető főorvosát. — Az első napokban renge­tegen jelentkeztek önkéntes véradásra. Tudni kell azon­ban, hogy a most levett vér nem kerül még a Szovjetunió­ba. A szállítmányokat, me­Senki nem mond egy rossz szót sem Családi tragédia Öcsön MTI-hír: Ócsán, az utcán Nyers Imre 49 éves autóbusz- vezető, helyi lakos egy engedély nélkül a birtokában tartott pisztollyal két lövéssel megsebesítette volt feleségét, Sponga Piroska 43 éves óvónőt, majd egy közeli kertbe menekült, ahol öngyilkossági szándékkal fejbe lőtte magát. Nyers Imre kór­házba szállítás közben meghalt, az asszony pedig súlyos sérü­lést szenvedett. Takaros ház, szépen rend­ben- tartott kert. Idős nénike tessékel be. A bácsika vacso­rához készülődik. — Űjságíró? Nem engedjük, hogy bárki is bemocskolja fiunkat. Nem tudunk semmit, nem értünk semmit... Ha­zudnak az újságok, a fiunk öt­venegy éves, a felesége pedig nem sérült meg súlyosan, teg­nap a két unokám meglátogat­ta a kórházban, már járt is, Pénteken kiengedik, úgy mond­ták az orvosok. Csendesül a felháborodás, a nénike pityerég, a bácsi sze­me is vörös. — Üljön le, ha már itt van — kínálnak hellyel. — Tény­leg nem értünk semmit — mondja csendesen a bácsíka. Akik olvassák majd a hirt, azt hiszik majd, a fiam lum­polt, garázdálkodott. Szó sincs róla. — Nem iszik a fiunk — mondja a nénike, és nem ve­szi észre, még mindig úgy be­szél róla, mintha bármelyik pillanatban betoppanhatna. — Névnapján este hétkor csak egy sört ivott meg, mert más­nap reggel kezdett. — Tanácselnök-helyettes volt a fiam öcsán, aztán kamio- nos lett, kellett a pénz a fia­tal házasoknak. Bejárta az egész világot, volt úgy, hogy napokig, hetekig se láttuk. A két gyereket is szinte mi ne­veltük ... — Aztán betegeskedni kez­dett az asszonyka — folytatja a bácsi a megszakadt monda­tot. — Akkor határozta el a (Folytatás a 8. oldalon.) lyek sűrített vérplazmát, úgy­nevezett albumint tartalmaz­nak. az országos tartalékból küldik a földrengés helyszíné­re. Az általunk levett vér csu­pán a kijuttatott mennyiséget pótolja. — Ez azonban mit sem von le a véradás értékéből. — Természetesen, bár a kezdeti lendület mára jelen­tősen visszaesett. Havonta át­lag 1600 véradó fordul meg nálunk, ehhez képest 350-400 jelentkezővel nőtt mindössze az állomás forgalma. Betud­ható persze ez egyrészt az ünnepeknek, de a gazdasági helyzet is érezteti hatását. A művezetők általában azért nem szeretik a véradást, mert addig áll a termelés. — De most egy egészen ki­vételes helyzetről van szó. — Az alapállás azonban nem sokat változik ettől sem a termelés, sem a társadalom szintjén. Azt kell monda­nom, ugyanazok jöttek el most is segíteni, akik eddig. Sajnos úgy fest a dolog, hogy van az országban mintegy 550 ezer véradó, a lakosság fenn­maradó része pedig tudomá­sul veszi ezt a tényt. Persze azért az örmény katasztrófa -vök a kát megmozgatott. Aj i fe­ladj Ipari Műszergyár például autóbuszt küldött a vérvevő brigádért, tehát az orvosokért, asszisztensekért. Tápiószecső- ről viszont ugyancsak busz- szal, de a véradókat szállítot­ták hozzánk. Ám mindennek ellenére úgy tűnik, a nekibuz­dulás csak eddig terjedt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom