Pest Megyei Hírlap, 1988. december (32. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-20 / 302. szám
rrvr .Mffclfc) 1988. DECEMBER 20., KEDD Bővülő tevékenység Kereskedelmi bankok A kereskedelmi bankok január 1-jétől átveszik a Magyar Nemzeti Banktól a határidős deviza-adásvételi üzletágat. Ezt a szolgáltatást a Magyar Nemzeti Bank 1985 júliusában vezette be a külkereskedelemmel foglalkozó gazdálkodó szervezetek részére azzal a céllal, hogy az érintett vállalatok, szövetkezetek devizaügyleteiknél az árfolyamkockázatot mérsékelhessék. A bankrendszer reformjával azonban megteremtődött a feltétele annak, hogy ezt a tevékenységet a kereskedelmi bankok átvállalhassák a központi banktól. Január 1-jétől a Magyar Nemzeti Bank ilyen ügyleteket már csak a határidős üzletkötésre jogosult kereskedelmi bankokkal köt. A vállalatok a továbbiakban határidős deviza-adásvételi ügyleteikkel kapcsolatban a kereskedelmi bankokhoz fordulhatnak. Halak karácsonyra A HAL-INNO Agrárfejlesztő Közös Vállalat szigetszcntmiklósi halastavából megkezdték a karácsonyi ünnepekre szánt halak kiszállítását. Az egyéni módszerrel, ketrecekben tartott ponty, amur, busa mellett idén fagyasztott halbelsőségek, illetve tengeri halak bővítik a választékot A kisszövetkezetek helyzete és jövője címmel rendezett hétfőn konferenciát a Reform és a Management'Center Kisszövetkezet a Budapest Kongresszusi Központban. A tanácskozáson Pulai MikA cápák már távoztak Zokni nélkül futhatnak Keveset tudunk általában a külföldi érdekeltségű vállalatokról. A kezdeti hírverés után már nemigen hallatnak magukról, sőt, mintha szándékosan titkolóznának. Legalábbis azok, amelyeknél a vállalkozás kevesebb sikerrel járt, mint ahogy azt az alapítók eredetileg elképzelték. Valahogy így ya,n ez a budaörsi Zalaform Kft-veí is. A Mezépszer egyik emeletét benépesítő társaság, úgy tűnik, jelentősen változott. Az 1983-ban — hazánkban az elsők között — létrehozott vegyesvállalat alapító tagjainak jó részével már nem lehet itt találkozni. Állítólag akadt közöttük, aki „kikészült”, nem bírta a hajtást és az itt is meglévő piszkálódást, mások a kedvező lehetőségeknél még kedvezőbbet találtak, míg a szóbeszéd szerint akadtak olyanok is, akik kipréselték a kft-ből. amit lehetett, s aztán fogták a sátorfájukat és mentek, őket a Zalaform újabb munkatársai is cápákként emlegetik, nem túl szívesen emlékezve ténykedésükre. Az egyik üzemben ugyanis még mindig érintetlenül állnak azok a gépek, amelyeket a régi munkatársak szereztek be — jutányos áron, ám ináig is helyrehozhatatlan állapotban. A múltra azonban — talán éppen a rossz szájíz miatt — nem mindenki gondol vissza szívesen. Sok olyan elképzelésük volt ugyan, amit valóra váltottak, ám akadt olyan is, amit azok valósítottak meg máshol, akik hajdanán itt dolgoztak. Tény, hogy — tapasztalataik birtokában — már nem akarnak sokat elárulni magukról, terveikről sem. Annyi mégis kiderül, hogy a Zalaform Markiin építőjáték-családja nem szorította ki a magyar piacról a Legót, sőt, még csak versenytársa sem lett annak. A Ramovill, amelynek eladták a forgalmazás kizárólagos jogát, olyan áron dobta piacra a Legóénál jóval egyszerűbb küllemű, kevesebb variációs lehetőségű játékokat, hogy azok csak nehezen találtak vevőre. Így az elmúlt évi tíz változat után az ez évre tervezett újabb tízfajta doboz helyett csupán egyetlennel jelentek meg. Időközben érvényét vesztette szerződésük a Ramovill Vállalattal, s ma már jóval előnyösebb áron kínálják a játékokat. Csakhogy arról valószínűleg már szó sem esik a jövőben, hogy az eredeti elképzelések szerint 84 féle dobozt hozzanak forgalomba. Mint ahogy arról a szándékukról is letettek, hogy az üzletek polcairól gyakorta hiányzó NDK-beli HO-ás modellek mellé egy Márkiin modell- vasutat is gyártani, forgalmazni kezdjenek. Drága a licencdíj, mondják a kft munkatársai, a jelenlegi, helyzetben még gondolni sem érdemes arra, hogy belevágjanak a kisvasútgyár- tásba. Ennél jóval egyszerűbb termékekkel, például az állítólag népszerű, s mostanában igencsak kelendő inhalátorok gyártásával foglalkoznak. Mondhatnánk, jócskán leadtak terveikből , a budaörsiek. Ám az elmondottak mellett szólni kell arról is, hogy hazai viszonyaink közepette az eltelt évek alatt alaposan megedződtek, kiokosodtak a tulajdonosok: rájöttek, végképp topogásra ítélné őket, ha egy-egy fröccsöntött termék gyártásához szükséges szerszám készítésére továbbra is hónapokig várnának, így akár a cég büszkeségeként is emlegethetnénk azt a műhelyt, ahol ma már nemcsak saját szerszámigényeiket, de külső megrendelők megbízásait is ki tudják elégíteni. Bármekkora hasznot hajthat azonban például egy kisiparosnak a szerszámkészítés, a Zalaformot nem ilyen szándékkal hozták létre. A csomódén Cserta Menti Termelőszövetkezet és a nyugatnémet Neue Mode Pannónia ugyanis elsősorban a köny- nyűipari termékek gyártásában szerzett jártasságot. A húzózárakból azonban, amelyek a cég számára majdhogynem az egyetlen biztos megélhetési forrást jelentették, a raktárban többmilliós készlet áll és vár vevőre. Ezért — ha árengedménnyel is, de — szabadulni szeretnének tőlük. Túlságosan sok pénzük fekszik a készletekben. Azt tervezik, hogy ha a raktár kiürül, már nem töltik fel újra. Csak megrendelésre dolgoznak majd. Energiájukat pénzüket újabb vállalkozásba akarják fektetni. A zoknigyártásba. Mondják, ez új alapot jelenthet. Egy újabb lábat, amelyen a jövőben biztosan állhatnak. . Persze csak akkor ha az elképzeléseik az elejétől a végéig valóra válnaK. Mert ha nem? Nos, akkor előfordulhat, hogy beigazolódik a kft egyik munkatársának félelme — zokni nélkül nagy az esélyük a futásra. P. Zs. lós miniszterhelyettes, a gazdaságirányítási konzultatív bi- zotság elnökhelyettese, a Világbank magyarországi kormányzója bevezető előadásában az import- és a bérszabályozás liberalizálásáról tartott tájékoztatót és felvázolta a jövő évi várható gazdasági folyamatokat. Mint mondta, jövőre az eddiginél kiélezettebb'verseny várható, s ennek eredményeképpen megkezdődik egy erőteljesebb differenciálódási folyamat. Bár a vállalkozók nagyobb lehetőséget kapnak az eddigieknél, arra számítaniuk kell, hogy befektetéseik során az eddigieknél is nagyobb kockázatot kell vállalniuk, mert a kiépítendő piacgazdaság szigorúbb követelményeket támaszt munkájuk iránt. Az import és a bér liberalizálása ugyanis csak az első lépés egy valódi piacgazdaság kiépítéséhez, »'egyelőre hiányzik egy lényeges elem: a tulajdonosi érdekek megfelelő érvényre juttatása. A "következő időszak legfontosabb feladata éppen az e területen való előrelépés, vagyis hogy az állami vállalatok körében is megteremtik a tulajdonosi érdekek érvényre juttatását. A kisszövetkezeteknek már a közeljövőben újra kell értékelniük helyzetüket, hiszen a január 1-jétől életbe lépő társasági törvény hatására ehhez a szervezeti formához szinte semmiféle előny nem járul. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a kisszövetkezeteknek számítaniuk kell arra, hogy a nagyvállalatok verseny- képességük növelése érdekében harcot indítanak a kiváló szakemberek megszerzéséért. Nagy vezetőknek nagy pénzek Most is dúl a viszály Tesz-e bűnvádi feljelentést Kele András termelőszövetkezeti elnök és vezető társai ellen a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság? E kérdésre a testület még a legutóbbi ülésén sem adhatott határozott választ, mert döntése előtt kikéri a Pest Megyei Főügyészség véleményét. Néhány linomítanivaló így hát a hernádi Március 15. Termelőszövetkezetben a népi ellenőrök által feltárt visszásságokat már ismertethetjük, jogkövetkezményüket még nem. Mindaz, amit most olvasóink elé tárunk, már hetekkel ezelőtt is ismertek voltak előttünk, nyilvánosságra hozatalukkal azonban vártunk addig, amíg Kele András tsz- elnöknek a vizsgálati jegyzőkönyvhöz fűzött megjegyzéseit végig nem olvashattuk. . A szófukarsággal nem vádolható elnöki levél elmondja bevezetőül, hogy a Március 15. Termelőszövetkezet jelenlegi vezetősége 1985-ben vette át elődjétől az irányítást és „a nagy mennyiségű megoldatlan feladat esetenként nem mindenben szabályszerű megoldásokat eredményezett. Ezek egyrészt az új vezetés tapasztalatlanságára, információ- hiányára, másrészt a nem mindenkor megfelelően kiválasztott üzemi vezetpk hozzáállására. illetve alkalmasságára vezethetők vissza. Tény azonban, hogy a termelőszövetkezet vezetését mindenkor a törvényes működésre való törekvés és az eredménycent- rikusság vezérelte jó szándékkal.” A vizsgálat „ráirányította a figyelmünket... néhány finomítanivalóra, illetve ha nem is szabályellenes, de kifogásolható gyakorlatra.” Mindaz, amit Kele András finóimítanivalónak nevez, a népi ellenőrök' dokumentumokra alapozott megállapítása szerint a következőképpen jelentkezett a gyakorlatban. A szövetkezet magasabb beosztású vezetői a prémiumaikat jogszabályellenesen kiegészítették az éves alapjövedelmük hatvan százalékának megfelelő mértékig. Ezenkívül olyan prémiumokat is felvettek, amelyek kifizetésének feltétele a tervtárgyaló küldöttgyűlésen jóváhagyott prémiumfeladatok között nem szerepelt. Ily módon Kele András 115 709, Farnyik László elnökhelyettes 121 089, dr. Leányfalvi Antal elnökhelyettes 105 451 forintot vett fel három év alatt jogosulatlanul. Az elnök magyarázata erre a következő: „A vonzáskörzet pb-titkára minden zárszámadás előtt felülvizsgálta a gazdálkodás főbb számait. Ennek ismeretében javasolta, hogy a rendeletben rögzített kifizetéseken felül a részesedés terhére hatvan százalékig a prémium kerüljön kiegészítésre.” Ennek a mentségnek a megalapozottságát a jogi képesítésű népi ellenőrök azért vonják kétségbe, mert szerintük a városi jogú nagyközségi pártbizottság titkára nem kezdeményezheti hatályos jogszabályok figyelmen kívül hagyását. Kifogásolták a népi ellenőrök azt is, hogy a magas beosztású vezetők munkabérelőleg és rendkívüli segély elnevezéssel kétszázötvenezertől hétszázezer forintig terjedő nagyságrendben vettek fel hiteleket a szövetkezetüktől, noha ezeket a pénzeket egyikőjük sem első lakás megszerzésére használta fel. Ilyesmire sem országos érvényű rendelet, sem a szövetkezet belső szábályzata nem ad lehetőséget, de ha adna is, a harmincezer forintnál nagyobb jövedelmű vezetők túlnyomó többsége bizonyára már csak azért sem élne az ilyen lehetőséggel, mert a dolgozók a szövetkezet lakásalapjából legfeljebb százezer forintos támogatást kaphattak. Kele András a kettőszázötvenezer, Farnyik László a hétszázezer forintot már visz- szafizette kamatostul, de« dr. Gulyás Pál, Cserjés László és Cserjés Lászlóné osztályvezetők még nem adták vissza a jogtalanul felvett kölcsönöket. (A Cserjés házaspár az idén felvett kölcsönből a tsz- lakótelepen a második lakását szerezte meg.) Egyébként Farnyik László elnökhelyettes és dr. Gulyás Pál jogügyi osztályvezető olyan, a termelőszövetkezet által bérelt lakásban lakott Budapesten, amelyért nem kellett fizetniük semmit, mert Kele András magyarázata szerint ..a termelőszövetkezet nem kívánt térítést kérni”. Ezúttal azonban az elnök azonosította magát a szövetkezettel. mert e kedvezményt semmilyen testületi vagy személyi határozat nem tartalmazza. Fizet a szövetkezet Ámbár "a termelőszövetkezet használatában lévő budapesti telefonvonalak ideiglenes személyi használatba adását sem hagyta jóvá testületi döntés, Kele András elnök mégsem látta erkölcsi akadályát annak, hogy saját lakásába köttesse be az egyik ilyen vonalat, . s azt 1985-től 1987-ig a szövetkezettel fizettesse. (Az első lakásában két . éven át így használt telefonszámláját, a most lezárult vizsgálat hatására, egy összegben befizette.) A második lakásába ugyanilyen módon telepített telefon díjának ötven százalékát fizette ugyan, de e részarány megállapítása is a saját és nem testületi döntés eredménye. Hét telket alakított ki a termelőszövetkezet és azokat el is adta. Minthogy a helyi forgalmi árnál harminc százalékkal olcsóbban értékesítették a telkeket, azokat nem is vehette meg akárki. Jellemző, hogy a vevőkkel történt szerződéskötés és a vételárak befizetése megelőzte a vezetőségnek azt az értekezletét, amelyen határozatot hoztak a vevők kijelölésére. Telkek a gyerekeknek így jutott olcsón telekhez Kispál Mihály ellenőrző bizottsági elnök és egyben párttitkár húszéves fia, Kleinhei- sel György ágazatvézetőnek a 16 éves lánya és Borzási Béla osztályvezető 16 éves íia is. Számos „finomítanivalóra” derítettek fényt a népi ellenőrök a gépkocsihasználat ügyében is. Csak egy példa a sok közül: Farnyik László elnökhelyettes jogszabályellenesen havi átalányban részesült kétezer-kétszáz kilométerre, miközben munkába járásra és hétvégi hazajárásra ötvenezer kilométeren át használta a szövetkezet gépkocsiját. (Kapott gépkocsiátalányt olyan vezető is, akinek gépkocsija sem volt.) Kele András elnök házépítésével kapcsolatban, az anyagszállítások vizsgálata során, a térítésmentes szolgáltatáson kívül, a „C” menetlevelek és a rakodógép-használatot feltüntető bizonylatok „kozmetikázását” is kifogásolták a népi ellenőrök. Szóvá tették azt is, hogy. a szövetkezet vendéglátóhelyeit jogszabályellenesen, verseny- tárgyalás meghirdetése nélkül adták bérbe. Terjedelmi korlátok miatt sok olyan észlelés ismertetésétől eltekintünk, amely a későbbiekben az igazságügyi fórumoknak adhat munkát. Szeretnénk azzal befejezni, hogy a jogsértések feltárása után megkezdődik a szövetkezetben a rendteremtés. Túl optimisták azonban nem lehetünk, mert a szövetkezeten belül jelenleg is dúl a viszály. Feljelentő levelek vannak a különböző politikai és más fórumok előtt, s még csak sejteni sem lehet, hogy a kölcsönös vádaskodásoknak ml lesz a végkifejlete. Cseri Sándor Fegyelmezetlen képviselők Ahogy a karzatról látszik Ma újra benépesülnek a parlamenti ülésterem padsorai, s megint érdeklődők szoronganak a szűkös karzaton. Ügy, mint legutóbb, amikor Bodrogi Imre mogyoródi olvasónk is ott volt a kíváncsiskodók között. A látottak arra ingerelték, hogy papírra vesse gondolatait. Szerkesztőségünkbe eljuttatott terjedelmes írását rövidítve közöljük. Az egyszerű földi halandó ritkán adódó alkalmakkor, de mindig valami megilletődött- séggel lépi át a hatalmi jogfolytonosság szimbólumának, az Országháznak a küszöbét. Hogy a csaknem egy évszázadnyi időt megért falai menynyi viharos ' történelmi eseménynek lehettek tanúi, az külön krónikási téma lehetne. Funkciójának és közjogi légkörének időszerűségét mindenkori tartalmisága határozza meg. Az állampolgár nem a hatalom bázisát keresi és akarja látni benne, hanem a tisztes társadalmi lét jogi garanciáit. Napjaink súlyos gondokkal terhelt polgára ilyen gondolatokkal tapossa a protokollárisnak nem mondható, szerény külsejű lépcsők irdatlan sorát sok legkiválóbbjai hagyták el az országot nézeteik, anyagi gondjaik miatt. Idejében kell megadni minden segítséget az értelmiségnek, hogy a tudás hazánkban váljon termelőerővé. Nagyon is közismertek ezek a vészjelzések. Lehet-e mindez közömbös bárki számára is? A padsorokban ülők viselkedése mégis kérdőjeleket rajzol. A karzat ősidők óta kritikus. Jelenségekre figyel, hallgat, netán ovációval reagál. Jelen esetben a látottakon tűnődik. Amíg az ország különböző részeiről, a társadalmi és gazdasági élet napi terepéről érkezettek a választóiktól vállukra rakott súlyos problémákat és nyomasztó gondokat tárják fel, a karzatról elképedve szemlélődünk. A teremben ugyanis nem érhető tetten az ügyhöz méltó templomi áhítat és figyelem, gyakorta inkább a fesztelen véleménycsere válik uralkodóvá. Még az sem okoz kényelmetlenséget, ha valaki a mögöttes padsorban ülővel kíván kimerítő eszmecserét folytatni. Az egymást követő felszólalók beszélhetnek bizalmi válságról, a főváros egyes kerületeinek problémáiról, egészségügyi ellátásról, Szabolcs és Somogy foglalkoztatási gondjairól, a kisnyugdíjasok vegetálásáról... Mindezek láthatóan érzéketlenül hullanak az újságlapoz- gatók, a halaszthatatlan közléskényszerben szenvedők közé. Tekintélyes társadalmi, kulturális és politikai nagyságok is akadnak közöttük. Lehetséges. hogy ebből adódóan jól ismerik a problémákat, talán már unják is az egészet. De közvetlen tapasztalat híján érzékelhetik-e úgy a gondokat, mint akik naponta benne élnek és megélni kényszerülnek? így kell reagálni a Borsodtól a csongrádi végekig visszhangzó felvetésekre, információkra, panaszokra? Nem! A jövő tiszta szándékú formálásához le kellene vonni a következtetéseket. Oda kell figyelni a véleményekre. Nemcsak a munkahelyek öltözőiben,/kis közösségekben, aktívaértekezleteken, hanem az erre leghivatottabb fórumon, az Országházban is. * V 1 Kisszöveíkezeti konferencia Megkezdődik a harc a sajátos légkört jelentő karzat magasságáig. Sorskérdéseink rendezésének, országunk állapota jobbításának szükségességéből adódóan a hozzászólások nem tükröznek optimista derűt. A legkülönbözőbb témakörökben fogalmazódik meg újra és újra a bizalmi válság, a társadalmilag már-már elviselhetetlen feszültség, a szinte riasztó életszínvonal-csökkenés. Súlyos gondokat körvonalaz az érces férfihang az adórendszer teljesítmény- visszatartó hatásáról, a fiatalok lakáshoz jutásának kilá- tástalanságáról. Lágyan cseng a képviselőnő hangja, mégis eltökélt határozottsággal gyűrűznek a szavak a megfizethetetlen telekárakról. Riasztó a kép, hogy művészek, tudó-
